15_eves

2019.01.01

Vízipók, a vízalatti kristálypalota légnadrágos lakója sokunk gyerekkori kedvence. Kriska György, a mesefigura ihletője, az igazi vízipókot (polgári nevén: búvárpókot) és gerinctelen társait mutatja be az újszerű természetfilmben, amely a Magyar Média Mecenatúra program támogatásával készült. INTERJÚ.

p1160573


Kriska György, A vízipók tényleg csodapók alkotója civilben az ELTE-TTK Biológiai Intézetének docense, és több ismeretterjesztő könyv szerzője is. A filmre is oktatási eszközként tekint?

Az ismeretterjesztés mindig a szívügyem volt, hiszen az egyetemen biológia tanárszakosoknak a tanítás módszereit tanítom. Eddigi filmes munkáim elsősorban középiskoláknak készült oktatófilmek voltak, még a VHS-kazetták hőskorában. Vizek és vízpartok élővilága volt a címük, és még egy-két éve is megkerestek, hogy tudok-e adni azokból az oktatóvideókból, mert rongyosra nézték az órákon. A tanítás mellett az MTA ÖK Duna-kutató intézetében is dolgozom, ahol a film szereplőihez hasonló, édesvízi gerinctelen állatokkal foglalkozom. A szakterületen tehát már jó ideje jelen vagyok, szakértőként pedig részt vettem már természetfilm-készítésben. De ez az első nagyközönségnek, televíziónak készülő film, amit én írtam, rendeztem, sőt, az operatőri feladatok többségét is én láttam el. Ezért is tartom nagyon jó rendszernek a Magyar Média Mecenatúra programot, mert a szorosan vett filmes szakmán kívülről is be lehet kerülni, ha a koncepciót működőképesnek találják.


kriska-gyorgy


Mennyire más a nagyközönségnek forgatni, mint például egy iskolai oktatófilmet készíteni?

Teljesen. Ráadásul mára egészen megváltoztak a természetfilmekkel szembeni elvárások is. Amikor pályáztam, profi filmesektől kaptam segítséget. A program szakemberei bátorítottak arra, hogy legyen az egész produkció bátrabb, formabontóbb, szórakoztatóbb. Mint a maga idejében a Sivatagi show volt. A megvalósításra szabad kezet kaptunk, így bátran belevágtunk.


Így kerültek bele az olyan mozzanatok, mint például amikor a víziskorpió testén élősködő víziatka-lárvákat „testpiercingként” említi, vagy a „hancúrozásra mindig kapható” nőstény pókról beszélő alámondás?

Igen, ezeket ezért szőttem bele, hogy jobban rögzüljön az információ. Az elején sokat töprengtünk, meddig menjünk el, például nehéz, de visszagondolva jó döntés volt nevet adni a főszereplő pókoknak: Bundásnak és Csibésznek.


018


Akár kutyanevek is lehetnének. Miközben nyilván nehezebb gerinctelen állatokat megkedveltetni, mint cuki, puha bundájú emlősöket.

Éppen ez volt a fő oka a névadásnak: megkönnyíti az azonosulást. Emellett az első jelenettől kezdve közös a néző és a szereplők nézőpontja, az epizodikus történetmesélés is erősen bevonja a nézőket. Ugyanakkor a közeli képeken a rovarok, ízeltlábúak kimondottan horrorisztikusak, Alien- és Predator-hangulatot árasztanak. Mindezt a humoros kiszólásokban bővelkedő narráció ellenpontozza. A végeredmény így szándékaink szerint humoros horrormese lett: humorral beszélünk olyan lényekről, akik közelről nézve horrorisztikusak, és egy mesére fűzzük fel.


Ezek szerint nem természetes élőhelyen forgattak?

A bevezető képsorokat és a fejezeteket elválasztó vágóképeket kivéve mindent akváriumban forgattunk. Azonban teljesen szimuláltuk a gerinctelenek természetes környezetét, így tudtuk kontrollálni az őket érő ingereket, és könnyebb volt a megfigyelésük is.


Kriska_Gyorgy


És ugyanúgy viselkedik a búvárpók akváriumban, mint egy folyóban?

A búvárpók álló- és lassúfolyású vizekben él, így főként tavakban, esetleg folyók árterében fordul elő természetes körülmények között. A viselkedésére azonban nincs hatással az akváriumi környezet. Ezek az élőlények az emlősökkel szemben nem befolyásolhatók, nem idomíthatók. Tehát úgymond teljesen hiteles az alakítása akváriumban is: amit produkál, az mindig a természetes reakciója.


Természetes víz alatti felvételekkel nem lettek volna ilyen szépek a képek, ugyanis csodálatos színű, élességű felvételeket láthatunk.

Ez az ismeretterjesztésben alapkövetelmény, hiszen így minden apró mozdulat megfigyelhető. Nekem ez fontos, hiszen a filmben olyan részletek is vannak, amiről eddig még a szakirodalomban nem találtam sok mindent: például a búvárpókok párzásáról mást írnak a szakcikkek, mint ahogy ez a filmben lezajlott.


A teljes interjú a mediatanacs.blog.hu oldalon olvasható.


ArtKert_Kultura_596x90_002

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma