GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.01.01

Vízipók, a vízalatti kristálypalota légnadrágos lakója sokunk gyerekkori kedvence. Kriska György, a mesefigura ihletője, az igazi vízipókot (polgári nevén: búvárpókot) és gerinctelen társait mutatja be az újszerű természetfilmben, amely a Magyar Média Mecenatúra program támogatásával készült. INTERJÚ.

p1160573


Kriska György, A vízipók tényleg csodapók alkotója civilben az ELTE-TTK Biológiai Intézetének docense, és több ismeretterjesztő könyv szerzője is. A filmre is oktatási eszközként tekint?

Az ismeretterjesztés mindig a szívügyem volt, hiszen az egyetemen biológia tanárszakosoknak a tanítás módszereit tanítom. Eddigi filmes munkáim elsősorban középiskoláknak készült oktatófilmek voltak, még a VHS-kazetták hőskorában. Vizek és vízpartok élővilága volt a címük, és még egy-két éve is megkerestek, hogy tudok-e adni azokból az oktatóvideókból, mert rongyosra nézték az órákon. A tanítás mellett az MTA ÖK Duna-kutató intézetében is dolgozom, ahol a film szereplőihez hasonló, édesvízi gerinctelen állatokkal foglalkozom. A szakterületen tehát már jó ideje jelen vagyok, szakértőként pedig részt vettem már természetfilm-készítésben. De ez az első nagyközönségnek, televíziónak készülő film, amit én írtam, rendeztem, sőt, az operatőri feladatok többségét is én láttam el. Ezért is tartom nagyon jó rendszernek a Magyar Média Mecenatúra programot, mert a szorosan vett filmes szakmán kívülről is be lehet kerülni, ha a koncepciót működőképesnek találják.


kriska-gyorgy


Mennyire más a nagyközönségnek forgatni, mint például egy iskolai oktatófilmet készíteni?

Teljesen. Ráadásul mára egészen megváltoztak a természetfilmekkel szembeni elvárások is. Amikor pályáztam, profi filmesektől kaptam segítséget. A program szakemberei bátorítottak arra, hogy legyen az egész produkció bátrabb, formabontóbb, szórakoztatóbb. Mint a maga idejében a Sivatagi show volt. A megvalósításra szabad kezet kaptunk, így bátran belevágtunk.


Így kerültek bele az olyan mozzanatok, mint például amikor a víziskorpió testén élősködő víziatka-lárvákat „testpiercingként” említi, vagy a „hancúrozásra mindig kapható” nőstény pókról beszélő alámondás?

Igen, ezeket ezért szőttem bele, hogy jobban rögzüljön az információ. Az elején sokat töprengtünk, meddig menjünk el, például nehéz, de visszagondolva jó döntés volt nevet adni a főszereplő pókoknak: Bundásnak és Csibésznek.


018


Akár kutyanevek is lehetnének. Miközben nyilván nehezebb gerinctelen állatokat megkedveltetni, mint cuki, puha bundájú emlősöket.

Éppen ez volt a fő oka a névadásnak: megkönnyíti az azonosulást. Emellett az első jelenettől kezdve közös a néző és a szereplők nézőpontja, az epizodikus történetmesélés is erősen bevonja a nézőket. Ugyanakkor a közeli képeken a rovarok, ízeltlábúak kimondottan horrorisztikusak, Alien- és Predator-hangulatot árasztanak. Mindezt a humoros kiszólásokban bővelkedő narráció ellenpontozza. A végeredmény így szándékaink szerint humoros horrormese lett: humorral beszélünk olyan lényekről, akik közelről nézve horrorisztikusak, és egy mesére fűzzük fel.


Ezek szerint nem természetes élőhelyen forgattak?

A bevezető képsorokat és a fejezeteket elválasztó vágóképeket kivéve mindent akváriumban forgattunk. Azonban teljesen szimuláltuk a gerinctelenek természetes környezetét, így tudtuk kontrollálni az őket érő ingereket, és könnyebb volt a megfigyelésük is.


Kriska_Gyorgy


És ugyanúgy viselkedik a búvárpók akváriumban, mint egy folyóban?

A búvárpók álló- és lassúfolyású vizekben él, így főként tavakban, esetleg folyók árterében fordul elő természetes körülmények között. A viselkedésére azonban nincs hatással az akváriumi környezet. Ezek az élőlények az emlősökkel szemben nem befolyásolhatók, nem idomíthatók. Tehát úgymond teljesen hiteles az alakítása akváriumban is: amit produkál, az mindig a természetes reakciója.


Természetes víz alatti felvételekkel nem lettek volna ilyen szépek a képek, ugyanis csodálatos színű, élességű felvételeket láthatunk.

Ez az ismeretterjesztésben alapkövetelmény, hiszen így minden apró mozdulat megfigyelhető. Nekem ez fontos, hiszen a filmben olyan részletek is vannak, amiről eddig még a szakirodalomban nem találtam sok mindent: például a búvárpókok párzásáról mást írnak a szakcikkek, mint ahogy ez a filmben lezajlott.


A teljes interjú a mediatanacs.blog.hu oldalon olvasható.


plakat003

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

14929-nora__012bir_9709

2019.03.18

Meddig tarthatjuk fogva saját magunkat, hazugságokkal cicomázva magáncelláinkat? És mi történik, ha rájövünk, hogy a csoda, amire várunk, csak egy tátongó fekete lyuk? Ilyen kérdéseket vet fel Botond Nagy rendezésében Henrik Ibsen Nóra című színműve, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban mutattak be március 16-án.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen. Az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli. Az Alophia metios fogainak felfedezését megelőzően a kutatók egy korábban Ugandában talált, 19 millió éves megkövesedett fog és egy Tanzániában feltárt, 25 millió éves lelet alapján vázolták fel a majmok evolúcióját, amelyből hatmillió évet azonban nem ismertek. Az Alophia metios fogai jóval kezdetlegesebbek voltak, mint a későbbi majmoké.

A három éve elhunyt George Michael angol popénekes műgyűjteménye 9,26 millió fontért kelt el. Az árverésen 75 tétel szerepelt, köztük Damien Hirst, Tracey Emin, Sarah Lucas és a Fiatal Brit Művészek csoport más alkotóinak munkái, akik George Michaelhez hasonlóan az 1980-as és 1990-es években felrázták a brit művészeti életet. Az árverés bevételét jótékonysági célokra fordítják. George Michael az 1980-as évek elején az Andrew Ridgeleyvel alapított Wham! duó tagjaként vált ismertté, majd szólókarrierjével is hatalmas sikert aratott. Csaknem négy évtizedet átívelő pályafutása alatt több mint 100 millió albuma fogyott, hét felvétele a brit slágerlisták első helyére került, lemezeiért három Brit Awards- és két Grammy-díjat vehetett át.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Marai_30

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

Különleges farsangi hangulatú mulatságot rendeznek a pécsi Modern Magyar Képtárban március 22-én. Az esemény fő ihletője a Bauhaus, illetve a Weininger Andor. A Bauhaustól New Yorkig című – március 31-ig látogatható – időszaki kiállítás.

A Müpában a nagysikerű koncertek, tánc- és újcirkusz-előadások mellett a szépirodalom is jelentős szerepet kap: a Vers-estek és a Literárium népszerű sorozatok mellett különleges egyszeri előadások is színpadra kerülnek. Március 18-án Sándor Iván munkásságát, áprilisban Kányádi Sándor munkásságát idézik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma