hangf_spotify_banner_728x90

2015.01.26
Takács Erzsébet

A régi közhely, hogy a bohózatban a poénok valódi helyét a közönség találja meg, igaz – mondta az A hülyéje című előadásról Göttinger Pál rendező. A január 17-én a tatabányai Jászai Mari Színház – Népházban bemutatott darabot jól fogadta a közönség.

l8969_DSC17312h

Gyakran játszott műfajhoz nyúlt vendégrendezőként Göttinger Pál, amikor kevesebb, mint egy éve elfogadta a felkérést, hogy rendezze meg az A hülyéje című bohózatot. A darab nem újdonság itthon, és új fordítása is látható volt már Kaposváron, Egerben, Budapesten több helyen, Szegeden és Szombathelyen, illetve egy másik, Mohácsi-féle változatban Kecskeméten is. Göttinger Pál azonban nem kívánt egyik elődjéhez sem igazodni. A darab rendezését azért vállalta el, mert nagyon szereti a bohózatot, bár kimondottan a műfajban még nem rendezett, ezért ez egyúttal kihívást is jelentett a számára. Csupán színészként találkozott a műfajjal: a Telefondoktor című, hasonló lüktetésű monodrámában játszik a Thália Színházban.

 

„Sok meglepetés szakmai szemmel nincs a darabban, de ez nem jelenti azt, hogy könnyű lenne – pont hogy ettől sokkal nehezebb. A bohózatban tulajdonképpen kevesebb a színészi-rendezői kapaszkodó, mint a vígjátékban, hiszen a szereplők nem mennek át jellemfejlődésen, és valódi, nagy változások a történetben sem köveznek be, valamint olyan tapasztalatokat sem gyűjtenek a figurák, amelyek a jövőben segíthetik döntéseiket, a bonyodalmak egymást követő gyors megoldásainál nem tekint messzebbre a történet, nem tudhatjuk, mi történik majd a szereplőkkel a következő napon. A füllentések miatt azonban sokkal több figyelem irányul a színészi játékra, a közönség empátiával kezd közeledni a szereplők felé, drukkol nekik, hogy megszégyenülés nélkül jussanak ki a színpadról. A mi előadásunk legmeghatározóbb tulajdonsága az, hogy Magyarország egyik legfiatalabb társulata adja elő. Ez egy új társulat ugyanis Tatabányán, most alakulnak ki az egymás közti szabályaik” – mondta Göttinger Pál. „A tempó mellett gyors egyéni döntéseket is igénylő műfajról van szó, ami valami teljesen újat jelentett a számomra, ezért is volt kedvem ahhoz, hogy elvállaljam a feladatot. A darab legfőbb érdekessége a ritmusa, irdatlan szövegmennyiséget kell magukévá tenniük a színészeknek, és a humorérzékük szégyenlősebb tartományait mozgásba hozni, olyan ez, mintha valakinek a fürdőszobai éneklést kellene színpadra cserélnie” – árulta el a rendező. Ráadásul fontos, hogy a színészek egymással is összhangba kerüljenek, hiába jó egy poén, a magas labdát nem csak le kell ütni, ahhoz valakinek jól fel is kell adnia. És ha ez még nem lenne elég, a teljes darab alatt pánikot kell játszani, ezt pedig ügyesen kell eltalálni. Meg kell tanulni ezt a felfokozott érzelmi állapotot elegánsan kezelni, könnyedén kell venni, hogy mindig történik komplikáció. „Régi közhely, hogy a bohózatban a poénok valódi helyét a közönség találja meg” – jellemezte röviden a rendező, mennyire fontos a színészek és a közönség összhangja is.


l09443387965094137780

 

Göttinger Pál a jövőről elmondta, szó van arról, hogy ismét hívják rendezni, aminek nagyon örülne, hiszen nagyon tetszett neki a tatabányai rendezői munka. A rendezések mellett számos feladattal büszkélkedhet: a Pesti Magyar Színiakadémián vizsgaelőadást készít a végzősöknek, részt vesz a pécsi Europa Cantaton, ahol A kis kéményseprő című, fiataloknak szóló operaklasszikuson fognak dolgozni 8 napig gyerekekkel egy műhelymunka keretében, 2009 óta pedig folyamatosan részt vesz az Ördögkatlan Fesztivál szervezésében is.

 

„Feydeau világhírű bohózata a fehér hollóról szól, azaz a hitvesi hűségről. Természetesen nem azt állítja Feydeau, hogy ne szeretnék egymást a hitvestársak, mert nagyon is szeretik, de mit tehetnének, ha egyszer ott van a vér, ami bugyog, és folyton jön egy helyzet, amikor beüt a ménkű. Meg aztán mi köze a megcsalásnak a hitvesi szeretethez? Hát nem jól megfér egymás mellett ez a kettő? Különben is, micsoda bátorság kell egy házasságot kockára tenni, micsoda zsenialitás kell észben tartani a hazugságokat, női/férfi neveket és ép bőrrel megúszni a sorozatos in flagrantikat?” – olvasható a színház holnapján. Tatabányán Hamvai Kornél bravúros fordításában köszön vissza az elképesztő felfordulás.


m43438083346738915391

 

Tíz-tizenegy előadást érhet meg ebben az évadban az előadás, a bérletek száma miatt ugyanis ennyi jut egy fél évadra, a színház kínálatába ezen felül két-három bérletszünetes előadás fér bele. Tervezik azonban, hogy a nyáron Tatabánya után máshol is bemutatják a darabot, a díszletet eleve könnyen szállíthatóvá tervezték.

 

Tatabányán az A hülyéje mellett számos további bemutatóval kedveskedtek a közönségnek ebben a színházi évadban: színre került a Jászai Mari Színházban A padlás, az egy színpadi próba történetét bemutató A tribádok éjszakája, a Vízkereszt, vagy amit akartok, és hamarosan jön Csehov Sirálya és a Mikve című darab, melyet a színház oldalán a humánum és a szabadságvágy drámájaként aposztrofálnak.

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

fecske_2.R

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

otthon_R

2019.05.25

A szülő a gyerekkönyvek hatalmas kínálata láttán joggal gondolhatja, hogy az ideális könyv megtalálása majdhogynem lehetetlen, fáradságos vállalkozás. Ebben segíthet, hogy időnként szakmai listákat készítenek – a Gyermekirodalom.hu oldal nemrég hozta nyilvánosságra az idei Top50-es listáját. Erről választottunk öt kiemelkedő könyvet.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Jean-Michel Othoniel francia képzőművész gondosan megfestett, fekete gyöngysorokból kialakított rózsát ábrázoló hat képe díszíti a párizsi Louvre múzeum Puget-termét. A botanika lelkes híveként ismert művész kiállításával az üvegpiramis megépítése 30. évfordulóját ünnepli. Othoniel, a Palais-Royal metróállomásnál található Éjszakai madarak kioszkja című installáció és a versailles-i park modern szökőkútjának alkotója képeinek ötletét a múzeum egyik gyöngyszemének számító, Medici Mária és IV. Henrik esküvőjét ábrázoló Rubens-kép részletéből merítette, amelyen a francia királyi pár előtt a legalsó lépcsőfokra leesett kis rózsa látható. A kiállítás 2020. február 24-ig látható.

Kovács Vilmos ezredes szükségszerűnek nevezte a jó kapcsolatokat az érintett országok között, hiszen a magyar hősök jelentős része más államban nyugszik, és Magyarországon is temettek el külföldieket a háborúk alatt. A parancsnok közölte, hogy az első világháborús hadisírok rendbetételére elkülönített 2 milliárd forintos keret 70-80 százalékát már lekötötték. A pályázati összegből 30 ezer katonai sír újulhat meg országszerte, függetlenül az ott nyugvók nemzetiségétől. Magyarország Európában elsőként, 1917-ben gondoskodott törvényi szintű szabályozással a hősi halottak emlékének ápolásáról, 1924-ben pedig minden év májusának utolsó vasárnapját jelölték ki a magyar hősök emlékünnepévé.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

csacsifogat

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma