hangf_spotify_banner_728x90

2019.04.18

Óbuda az 1800-as évek végén még falusias hangulatú városrész volt. Akkori atmoszférájáról már csak néhány épület mesél. A kerület arculatát ma már a panelrengeteg határozza meg, és csak a tömbök között lehet itt-ott rábukkanni a régi idők miliőjére. Óbuda eltűnt utcái címmel Horváth Péter, az Óbudai Múzeum történésze tartott várostörténeti sétát.

obuda_fo_ter
Óbuda, Fő tér. 1890-es évek. A korábbi Városház mellett a még földszintes Gerbhardt-ház látható.
Forrás: egykor.hu

Kicsit faramuci a helyzet, ugyanis a séta során leginkább olyan dolgok kerültek elő, amelyek ma már nem láthatók, ezért eléggé nagy szükségünk volt a képzelőerőnkre a nem létező épületek, utcák felidézésére. Kiindulópontként kaptunk is a kezünkbe egy, az 1880-as évekbeli Óbuda város- és utcaszerkezetét ábrázoló térképet a séta elején.


A Szentlélek térről induló túra elején megismerkedtünk azokkal az okokkal, amelyek formálták a városképet. Az 1763-as földrengés komoly károkat okozott, az 1838-as nagy árvízben pedig Óbuda házainak több mint fele megsemmisült. De nemcsak a természeti katasztrófák alakították e környék kinézetét: az emberi tevékenység is hozzájárult Óbuda arculatvesztéséhez. A Szentlélek tér például sokkal nagyobb volt, az 50-es években azonban megépítették az oly rég várt hidat, így a tér jócskán beszűkült.


fo_ter
Óbuda, Fő tér. 1903-04 körül. A korábbi Városháza lebontva, a Gerbhardt-ház már többszinntes.
Forrás: egykor.hu


Óbuda egyik centrumát, a mai Szentlélek tér, Fő tér területén elhelyezkedő központot a Zichy család alakította ki, akik 1659-től birtokolták a területet. Kastélyuk 1746 és 1752 között épült. Akkoriban a déli szárny, ahol most buszmegálló van, teljesen be volt építve. Ez volt a Naszád utca, amelynek oldalán földszintes házak helyezkedtek el, köztük több kávéház helyet kapott, például a Galantin is. Ezen a környéken egy gazdagabb réteg élt, akik szőlőtermelésből, a borkészítésből és a kocsmák üzemeltetéséből szerezték a vagyonukat. Jó minőségű anyagokból építkeztek, így a földrengés során az itt található húsz házból csupán kettő dőlt össze.


A városmag nem sokat változott, a Szentlélek téren és a Fő téren álló épületek nagy része a 18. század végén és a 19. század közepén épült. 1834-ben költözött ide az óbudai városháza a mai, III. kerületi városháza helyén állt egyemeletes, klasszicista házba. Az egyemeletes városháza helyén azután 1906-tól áll a ma is látható épület.


varoshaza
Óbuda. A Városháza az 1930-as években
Forrás: egykor.hu


Szembenállva a Városházától jobbra áll a kezdetben földszintes Gebhardt-ház, amelyben az 1870-es évek végétől szatócsbolt, majd 1888 és 1909 között Gebhardt József fűszer- és dohánykereskedése üzemelt. A mai Esernyős kulturális központ helyén volt 1899-től 1905-ig Mersch Konrád kerthelyiséges kocsmája, a Fogadó az ingaórához. A kereskedés és a kocsma a ház 1900 körüli átépítése után is megmaradt, emellett borbélynak és fogtechnikusnak is helyet adott, valamint a Gebhardt család tagjain kívül 8-10 bérlő is elfért ott.


A Laktanya utcát korábban Tömlöc utcának hívták, mivel a sarki épületben volt az uradalmi börtön, amiben három zárka és három földalatti tömlöc kapott helyet. A mellette álló épület a Vasmacska, ami 1885-ben eredetileg is vendégfogadónak épült. Akkor még hozzátartozott a mostani Trófea étterem területe is, ami akkoriban kávézóként üzemelt.


szentlelek_ter_nyugat_fele_nezve_1920_korul
A Szentlélek tér nyugat felé nézve, 1920 körül
Forrás: egykor.hu


A Laktanya utca elnevezése egyébként nem véletlen, az akkor meglévő izraelita temető mellé az 1810-es években kaszárnya épült, ahol 1870-től a Császári és Királyi Duna Flottilla központja volt. Ma a Katasztrófavédelem oktatási központja működik itt.


Óbuda egyébként nemcsak a szőlőiről, hanem textiliparáról is híres volt. A területet selyemipari központtá akarták tenni, először a selyemcérnázó üzem készült el 1781-ben. A filatórium ötemeletes épülete vízi energiával meghajtott 3420 orsójával a maga korában a Monarchia legnagyobb ilyen létesítménye volt, de éppen emiatt rövid életűnek bizonyult, mivel a felduzzasztott patakok vizének energiája kevés lehetett a hatalmas létesítmény folyamatos működtetéséhez. Az üzemeltetését az évtized végén beszüntették, épületének csak a tervrajzai maradtak fent. A Miklós téren viszont a mai napig áll az 1786-ban épült selyemgombolyító. A copf stílusú homlokzatú, centrális elrendezésű épületben az 1830-as évekig működött az üzem.


selyemgombolyito
A Selyemgombolyító épülete az 1950-es évek elején
Forrás: egykor.hu


A 11-es főutat korábban Majláth utcának hívták, Mailáth György jogász után, aki 1781 és 1784 között az óbudai kamara ügyésze volt. Ez az út már akkoriban is a környék egyik fontos pontja volt, és hasonlóan forgalmas, mint ma, annak ellenére, hogy maga Óbuda a szanálás és a panelépítés előtt igazán falusias hangulatú környék volt, főként földszintes házakkal..


A régi város másik centruma a mai Serfőző utca, Óbudai utca, Korona tér és Kiskorona utca környékén volt. Itt több felekezet élt egymás mellett békében, templomaikat is egymáshoz közel építették fel. A területet nagy számban lakták zsidók is, akik egészen 1873-ig, Pest és Buda egyesítéséig laktak itt, azt követően a pesti részekre vándoroltak. A környéken olyan jellegű házak álltak, mint a Kéhli vendéglő vagy a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum épülete. Ez utóbbiban egyébként Krúdy lakott családjával: miután a margitszigeti otthonukat már nem tudták fenntartani, ideköltöztek.


florian_ter
Flórián tér, Óbuda. 1900 körül
Forrás: egykor.hu


Sétánk a Flórián téren ért véget, ahol megtudtunk, hogy korábban a terület be volt építve, és kis utcák szabdalták, amelyeken fel lehetett menni a szőlőkig. A szanálást követően lebontották a házakat, és bár azt tervezték, hogy újra beépítik, végül a terület zöld maradt.


Óbuda arculata azonban teljesen változott. A korábbi földszintes házakat elbontották, helyükre hatalmas paneleket húztak. A beépítés nagyszabású koncepció alapján valósult meg. A túlzsúfoltság okozta problémák viszonylag hamar kiütköztek, így szerencsére a ma már utópisztikusnak ható akkori terveknek csak egy része valósult meg.


Kocsis Katica

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

vidnyanszky_attila_R

2019.05.22

Újabb Tragédia-ötleteken töri a fejét Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatója rendezi a következő évad első premierjét, a Rocco és fivéreit, amelytől azt reméli: meghódítja a budapesti közönségen túl a szentpétervári színházi olimpia résztvevőit is. Wass Albertről, elrugaszkodásról és önmérsékletről is beszélgettünk a múlt heti évadismertetésen. INTERJÚ.

bogdan-arpad-getto-balboa-1R

2019.05.22

A budapesti Art+ Cinemában május 23-án a kezdődő roma filmfesztivál témája a küzdőszellem, ezért a programban roma bokszolókról szóló alkotások is szerepelnek. Közéjük tartozik Bogdán Árpád Magyar Filmdíjas Gettó Balboa című dokumentumfilmje is. A forgatókönyíró-rendező Bogdán Árpád nagy hangsúlyt helyez a nehézségek legyőzésére, a felkészülésre, kevesebbet a tényleges meccsekre.

muzeumok_majalisa_2019
2019.05.22

A legismertebbektől a kevéssé ismertekig képviseltették magukat a múzeumok az idei Múzeumok Majálisán, ahol a látogatók láttán bátran kijelenthetjük: lelkes érdeklődőkből korosztálytól függetlenül nem volt hiány.

Szeptember 21-én nyolcadik alkalommal, 35 fővárosi színház részvételével rendezik meg a népszerű évadnyitó fesztivált, amelyre idén is várják a lelkes önkéntesek jelentkezését. A szervezők elsősorban 18 év feletti, legalább közpfokú végzettséggel rendelkező, proaktív és gyors, elkötelezett színházlátogatókat keresnek. Jelentkezni az onkentes@szinhazakejszakaja.hu címen, önéletrajz megküldésével június 15-ig lehet.

Három festményt és két bronzszobrot adott vissza a német állam Heinrich Ueberall, a nácizmus idején üldöztetést elszenvedő műkereskedő örököseinek. A műveket hajdan hitelek zálogaként helyezték letétbe a Dresdner Banknál, amelytől az egykori porosz állam vásárolta meg 1935-ben további több mint 4 ezer műalkotással együtt. A műtárgyakat visszaadó Porosz Kulturális Javak Alapítványa szerint az 1939-ben elhunyt Heinrich Ueberall azért kényszerült zálogba adni a műveket a hitelek fejében, mert zsidóként üldöztetésben volt része a náci rezsim idején. A visszaadott művek közül a festmények – Matteus Stom (1600-1641) Sára Ábrahám elé vezeti Hágárt, Bartholomeus van der Helst (1613-1670) Férfiképmás (másolat) és Frans Ykens (1601-1693) Csendélet című műve – eddig a Gemäldegalerie berlini művészeti múzeumban voltak.

A világhírű madridi múzeum menekítési tervet készít, hogy a művészeti alkotásokat megóvhassa olyan lehetséges károktól, mint például egy tűzeset vagy terrortámadás. A Prado idén ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. A múzeum kiállítótermei számos neves művész – köztük Tiziano, Tintoretto, Rubens, Raffaello és Dürer – remekműveinek adnak otthont. Több mint 86 ezer festményével, rajzával, nyomatával és mintegy 700 szobrával a Prado a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb művészeti múzeuma, melyet tavaly csaknem 2,9 millió látogató keresett fel.

Jokha al-Harthi ománi írónő nyerte el Celestial Bodies című regényéért a tekintélyes Nemzetközi Man Booker-díjat. Az írónő könyve az első arab nyelven írt regény, amely elnyerte az elismerést, Jokha al-Harthi pedig az első ománi női szerző, akinek művét angolra fordították. A külföldi szerzők angolul megjelent műveinek elismerésére alapított legrangosabb brit irodalmi díj 50 ezer fontos (18,6 millió forintos) fődíját egyenlően elosztva a győztes mű szerzője és fordítója, az angol Marilyn Booth kapja. A Celestial Bodies három lánytestvér történetét meséli el a rabszolgatartó múlttal és a modern társadalmi problémákkal küzdő sivatagi országban. Az idei év volt az utolsó, amikor a Man Group befektetési tanácsadó és alapkezelő csoport szponzorálta a díjat. 18 év után a kaliforniai székhelyű Crankstart jótékonysági alapítvány lesz az új főszponzor. A díj elnevezése is megváltozik: Nemzetközi Booker-díjnak fogják hívni.

Kiss Ilona Munkácsy-díjas grafikusművész munkáiból nyílik kiállítás május 23-án 18 órakor a budapesti Szerb Kulturális Központ galériájában. A C.&M. 1100 MC című tárlat Szent Cirill és Metód ünnepnapja alkalmából a több mint 1100 éves szláv írásbeliség jelentőségét mutatja be. További információk itt.

Gyermekprogramok, workshopok, aukció és koncertek is várják az érdeklődőket május 25-én a Careneval elnevezésű jótékonysági rendezvényen az Ankertben Budapesten.

ankert

Krúdy-novellaimpróval és kortárs szerzők bemutatkozásával indul május 24-én az óbudai Esernyős közösségi tér új irodalmi sorozata a Fiatal Írók Szövetségének közreműködésével.

Pataki János Erdély kincsei – Barangolás csodás tájakon című könyvét május 22-én este mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Május 22-én 11 órakor nyílik a Természettudományi Múzeum új időszaki kiállítása, a Porondon a kiválasztottak, amelyben az év fajai mutatkoznak be. A biodiverzitás napján miniforgatag és előadás is lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma