GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2014.03.18
Zabolai Margit Eszter

Szárnyra kelt a füsti fecske, azaz elstartolt az észt hét, melynek plakátját idén a nemzeti szimbólumnak számító madár díszíti. A programsorozatot a Fugában megrendezett, Szegfűk és Tulipánok című képzőművészeti kiállítás nyitotta meg, amely arra keresi a választ, hogyan alakult a rendszerváltást megélő nők jelleme. Milyen szerepet találtak maguknak a világban Észtország posztszovjet asszonyai?

„A szovjet korszakban egy gyárban dolgoztam, ami biztos, stabil megélhetést jelentett” – meséli a kiállítás egyik kisfilmjén egy észt nő. „Aztán a rendszerváltáskor elvesztettem a munkámat, és ezzel elvesztettem a társadalmi státuszomat is. A gyárak bezártak, így a férjem szintén munkanélküli lett. Inni kezdett, mostanra pedig már halott.”


„Ez egy jellegzetes történet, amolyan sztereotípia a rendszerváltást, válságot átélt észt családokról. A férfiak halálra isszák magukat, a nők pedig megpróbálnak túlélni. Ez felveti a kérdést: ki az, aki valóban a vállán cipeli a terheket, és ki az, aki csak kilép, amikor a dolgok rosszabbra fordulnak?” – magyarázta Rebeka Põldsam kurátor a kiállítás megnyitóját követő kerekasztal-beszélgetésen.


A Fuga már korábban is teret adott észt kiállításoknak, elsősorban építészeti témában, most azonban egy egészen új kérdés felé is nyitottak az észt kulturális hét keretében.


A most kiállított tárlatot 2013-ban már láthatta a közönség a tallinni LadyFest részeként. Az alkotások arra keresnek választ, hogyan találták meg az észt nők saját identitásukat, miután a Szovjetunióban nőttek fel, majd megélték a rendszerváltást, és a 21. századi változásokat, például a gazdasági válságot.


„Ezek a nők méltósággal és zokszó nélkül vészelték át a társadalmi változások hozta megpróbáltatásokat. Az átélt élményektől edzetten a merev és elérhetetlen ember benyomását kelthetik, ám ezzel együtt gyakran éppen ők azok, akikre a társadalom többi része szilárd alapként támaszkodhat” – áll a kiállítás meghívójának fülszövegében, és erre reflektál Liina Siib fotósorozata is. A képeken észt dolgozó nők láthatók a munkahelyükön, piacon vagy pénztárakban, szinte eggyé olvadva a környezetükkel, mintha az évek során maguk is berendezési tárgyakká váltak volna.

szegfuk
(Forrás: fuga.org.hu)

„Ezek a nők keményen dolgoznak, mégsem fognak fentebb jutni a karrierjük során” – tette hozzá Rebeka Põldsam. Akárcsak itthon, Észtországban is gondot okoz, hogy a nők fizetése ugyanazért a munkáért jelentősen alulmarad a férfiak fizetéséhez képest, és noha elvárás, hogy a nők gyereket szüljenek, anyaként később sokkal nehezebb visszatérniük a munka világába.


„A rendszerváltás előtti időket nálunk körbelengi egyfajta megszépítő nosztalgia. A legvidámabb barakként, ha kritizáljuk is a szovjet korszakot, azt nem olyan sarkalatosan tesszük. Észtországban a posztsztovjet társadalom elrendeződését az is befolyásolta, hogy Magyarországgal ellentétben jelentős orosz kisebbség él az országban. Ezek különbségek, de vannak számunkra is érthető, átérezhető problémák” – mondta el a kiállítás tematikájához és a két ország perspektívájához kapcsolódóan Oltai Kata művészettörténész, kurátor.


„Hiányolom itthon a feminista művészetet, ami azt hiszem, nincs olyan mértékben jelen, mint amennyire jelen kellene lennie, hiszen topic szinte napmint nap akad” – tette hozzá. „Lehet, hogy a művészettörténészek, művészeti intézmények vezetői, sőt a művészek között is sok a nő, de csak attól, hogy valakinek a biológiai neme nő, még nem fog feltétlenül a művészetével is a társadalmi nem kérdéseire reflektálni. Gender témával, feminizmussal férfiak és nők egyaránt foglalkozhatnak.”


A Szegfűk és Tulipánok kiállítás április 6-ig, hétfőtől vasárnapig, reggel 10 és este 9 között, ingyenesen tekinthető meg a Fugában.

Kulcsszavak:

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma