hangf_spotify_banner_728x90

2014.03.18
Zabolai Margit Eszter

Szárnyra kelt a füsti fecske, azaz elstartolt az észt hét, melynek plakátját idén a nemzeti szimbólumnak számító madár díszíti. A programsorozatot a Fugában megrendezett, Szegfűk és Tulipánok című képzőművészeti kiállítás nyitotta meg, amely arra keresi a választ, hogyan alakult a rendszerváltást megélő nők jelleme. Milyen szerepet találtak maguknak a világban Észtország posztszovjet asszonyai?

„A szovjet korszakban egy gyárban dolgoztam, ami biztos, stabil megélhetést jelentett” – meséli a kiállítás egyik kisfilmjén egy észt nő. „Aztán a rendszerváltáskor elvesztettem a munkámat, és ezzel elvesztettem a társadalmi státuszomat is. A gyárak bezártak, így a férjem szintén munkanélküli lett. Inni kezdett, mostanra pedig már halott.”


„Ez egy jellegzetes történet, amolyan sztereotípia a rendszerváltást, válságot átélt észt családokról. A férfiak halálra isszák magukat, a nők pedig megpróbálnak túlélni. Ez felveti a kérdést: ki az, aki valóban a vállán cipeli a terheket, és ki az, aki csak kilép, amikor a dolgok rosszabbra fordulnak?” – magyarázta Rebeka Põldsam kurátor a kiállítás megnyitóját követő kerekasztal-beszélgetésen.


A Fuga már korábban is teret adott észt kiállításoknak, elsősorban építészeti témában, most azonban egy egészen új kérdés felé is nyitottak az észt kulturális hét keretében.


A most kiállított tárlatot 2013-ban már láthatta a közönség a tallinni LadyFest részeként. Az alkotások arra keresnek választ, hogyan találták meg az észt nők saját identitásukat, miután a Szovjetunióban nőttek fel, majd megélték a rendszerváltást, és a 21. századi változásokat, például a gazdasági válságot.


„Ezek a nők méltósággal és zokszó nélkül vészelték át a társadalmi változások hozta megpróbáltatásokat. Az átélt élményektől edzetten a merev és elérhetetlen ember benyomását kelthetik, ám ezzel együtt gyakran éppen ők azok, akikre a társadalom többi része szilárd alapként támaszkodhat” – áll a kiállítás meghívójának fülszövegében, és erre reflektál Liina Siib fotósorozata is. A képeken észt dolgozó nők láthatók a munkahelyükön, piacon vagy pénztárakban, szinte eggyé olvadva a környezetükkel, mintha az évek során maguk is berendezési tárgyakká váltak volna.

szegfuk
(Forrás: fuga.org.hu)

„Ezek a nők keményen dolgoznak, mégsem fognak fentebb jutni a karrierjük során” – tette hozzá Rebeka Põldsam. Akárcsak itthon, Észtországban is gondot okoz, hogy a nők fizetése ugyanazért a munkáért jelentősen alulmarad a férfiak fizetéséhez képest, és noha elvárás, hogy a nők gyereket szüljenek, anyaként később sokkal nehezebb visszatérniük a munka világába.


„A rendszerváltás előtti időket nálunk körbelengi egyfajta megszépítő nosztalgia. A legvidámabb barakként, ha kritizáljuk is a szovjet korszakot, azt nem olyan sarkalatosan tesszük. Észtországban a posztsztovjet társadalom elrendeződését az is befolyásolta, hogy Magyarországgal ellentétben jelentős orosz kisebbség él az országban. Ezek különbségek, de vannak számunkra is érthető, átérezhető problémák” – mondta el a kiállítás tematikájához és a két ország perspektívájához kapcsolódóan Oltai Kata művészettörténész, kurátor.


„Hiányolom itthon a feminista művészetet, ami azt hiszem, nincs olyan mértékben jelen, mint amennyire jelen kellene lennie, hiszen topic szinte napmint nap akad” – tette hozzá. „Lehet, hogy a művészettörténészek, művészeti intézmények vezetői, sőt a művészek között is sok a nő, de csak attól, hogy valakinek a biológiai neme nő, még nem fog feltétlenül a művészetével is a társadalmi nem kérdéseire reflektálni. Gender témával, feminizmussal férfiak és nők egyaránt foglalkozhatnak.”


A Szegfűk és Tulipánok kiállítás április 6-ig, hétfőtől vasárnapig, reggel 10 és este 9 között, ingyenesen tekinthető meg a Fugában.

Kulcsszavak:

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

kovacs_zsofia__a_kiallitas_kuratora

2019.05.24

Kamarakiállításon mutatja be mától Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét a Szépművészeti Múzeum. A magyar kormány támogatásával megvásárolt remekmű a gyűjtemény elmúlt 100 évének legértékesebb szerzeménye.

varnegyed_kiallitas_2

2019.05.24

Ma, a régészet napján nyílik a budai Várnegyedben Az első bástya – Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című tárlat, amelyen bejárhatjuk a 2018-ban feltárt Erdélyi bástya falait és megnézhetjük az ásatás során előkerült leletanyagot.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Max Brod mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át a német hatóságok Izraelnek. Brod Kafka barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el, halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet. Ő azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is. A hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül.

A múzeumfejlesztési akcióterv szerint a következő három évben nagyjából ötven állami tulajdonban lévő és ötven nem állami tulajdonban lévő múzeummal bővül a város, ami azt jelenti, hogy minden 100 ezer lakosra fog jutni egy intézmény. A városvezetés minden szakhatóságot, közintézményt, szociális szervezetet és gyűjtőt bátorít arra, hogy vegyen részt a múzeumépítési projektben, amely nyitva áll a történelmüket, kultúrájukat és különlegességeiket bemutatni kívánó állami tulajdonú vállalkozások, egyetemek, valamint üzemek előtt egyaránt. Csengcsou, amelynek történelme több mint 10 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, bővelkedik a kulturális jelentőséggel bíró relikviákban.

Megnyílt Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 című kiállítás a pápai Zsinagógában, amely nem csupán az életmű rejtett rétegeire irányítja a figyelmet, hanem eddig ismeretlen fotókkal és javarészt kiadatlan vallomásokkal kíséri végig e korai életperiódus állomásait. A június 23-ig nyitva tartó tárlat az író hajdani pápai látogatásának az emlékét is megidézi.

A csaknem 160 éve elsüllyedt, Clotilda nevű hajó volt az utolsó amely Afrikából szállított rabszolgákat Amerikába. Mivel az amerikai kongresszus 1807-ben betiltotta a rabszolgák behozatalát, a hajó titokban szállított, és 1860-ban szándékosan süllyesztették el, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Három évvel később Abraham Lincoln elnök aláírta az emancipációs kiáltványt, amely véget vetett a rabszolgaságnak az Egyesült Államokban.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

art_capital_2129

A Lukács Miklós cimbalomművész, Orbán György nagybőgős és Baló István dobos alkotta Cimbiózis trió A Cimbiózis világa címmel koncertet ad május 25-én 20.00-kor a Müpában.

A rendezvény első eseménye, a Muzsikál az erdő a Hírös Városban május 25. és 26. között várja az érdeklődőket Kecskeméten és Lakitelek-Tőserdőn.

Filmzenékre és Oscar-, Grammy- és Fonogram-díjnyertes dallamokra hangol Magyarország első show-kórusa: nagykoncertjüket május 25-én 18 órai kezdettel a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma