2014.03.18
Zabolai Margit Eszter

Szárnyra kelt a füsti fecske, azaz elstartolt az észt hét, melynek plakátját idén a nemzeti szimbólumnak számító madár díszíti. A programsorozatot a Fugában megrendezett, Szegfűk és Tulipánok című képzőművészeti kiállítás nyitotta meg, amely arra keresi a választ, hogyan alakult a rendszerváltást megélő nők jelleme. Milyen szerepet találtak maguknak a világban Észtország posztszovjet asszonyai?

„A szovjet korszakban egy gyárban dolgoztam, ami biztos, stabil megélhetést jelentett” – meséli a kiállítás egyik kisfilmjén egy észt nő. „Aztán a rendszerváltáskor elvesztettem a munkámat, és ezzel elvesztettem a társadalmi státuszomat is. A gyárak bezártak, így a férjem szintén munkanélküli lett. Inni kezdett, mostanra pedig már halott.”


„Ez egy jellegzetes történet, amolyan sztereotípia a rendszerváltást, válságot átélt észt családokról. A férfiak halálra isszák magukat, a nők pedig megpróbálnak túlélni. Ez felveti a kérdést: ki az, aki valóban a vállán cipeli a terheket, és ki az, aki csak kilép, amikor a dolgok rosszabbra fordulnak?” – magyarázta Rebeka Põldsam kurátor a kiállítás megnyitóját követő kerekasztal-beszélgetésen.


A Fuga már korábban is teret adott észt kiállításoknak, elsősorban építészeti témában, most azonban egy egészen új kérdés felé is nyitottak az észt kulturális hét keretében.


A most kiállított tárlatot 2013-ban már láthatta a közönség a tallinni LadyFest részeként. Az alkotások arra keresnek választ, hogyan találták meg az észt nők saját identitásukat, miután a Szovjetunióban nőttek fel, majd megélték a rendszerváltást, és a 21. századi változásokat, például a gazdasági válságot.


„Ezek a nők méltósággal és zokszó nélkül vészelték át a társadalmi változások hozta megpróbáltatásokat. Az átélt élményektől edzetten a merev és elérhetetlen ember benyomását kelthetik, ám ezzel együtt gyakran éppen ők azok, akikre a társadalom többi része szilárd alapként támaszkodhat” – áll a kiállítás meghívójának fülszövegében, és erre reflektál Liina Siib fotósorozata is. A képeken észt dolgozó nők láthatók a munkahelyükön, piacon vagy pénztárakban, szinte eggyé olvadva a környezetükkel, mintha az évek során maguk is berendezési tárgyakká váltak volna.

szegfuk
(Forrás: fuga.org.hu)

„Ezek a nők keményen dolgoznak, mégsem fognak fentebb jutni a karrierjük során” – tette hozzá Rebeka Põldsam. Akárcsak itthon, Észtországban is gondot okoz, hogy a nők fizetése ugyanazért a munkáért jelentősen alulmarad a férfiak fizetéséhez képest, és noha elvárás, hogy a nők gyereket szüljenek, anyaként később sokkal nehezebb visszatérniük a munka világába.


„A rendszerváltás előtti időket nálunk körbelengi egyfajta megszépítő nosztalgia. A legvidámabb barakként, ha kritizáljuk is a szovjet korszakot, azt nem olyan sarkalatosan tesszük. Észtországban a posztsztovjet társadalom elrendeződését az is befolyásolta, hogy Magyarországgal ellentétben jelentős orosz kisebbség él az országban. Ezek különbségek, de vannak számunkra is érthető, átérezhető problémák” – mondta el a kiállítás tematikájához és a két ország perspektívájához kapcsolódóan Oltai Kata művészettörténész, kurátor.


„Hiányolom itthon a feminista művészetet, ami azt hiszem, nincs olyan mértékben jelen, mint amennyire jelen kellene lennie, hiszen topic szinte napmint nap akad” – tette hozzá. „Lehet, hogy a művészettörténészek, művészeti intézmények vezetői, sőt a művészek között is sok a nő, de csak attól, hogy valakinek a biológiai neme nő, még nem fog feltétlenül a művészetével is a társadalmi nem kérdéseire reflektálni. Gender témával, feminizmussal férfiak és nők egyaránt foglalkozhatnak.”


A Szegfűk és Tulipánok kiállítás április 6-ig, hétfőtől vasárnapig, reggel 10 és este 9 között, ingyenesen tekinthető meg a Fugában.

Kulcsszavak:

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma