Korlátozott a kárpitművészek vevőköre az aprólékos, sok időt és forrást igénylő munka miatt, ám nem ez az egyetlen problémájuk. Hiába járnak ugyanis egyetemre, ha a tanulmányi idő kevés arra, hogy elmélyedjenek a kutatásban, az anyaggyűjtésben, a tervezésben, elsajátítsák a szövési technikákat és megismerjék az anyagokat.
 |
| Jasna Štih Kapetanić munkája |
„A textilművészet ezen ága sok időt követel meg, miközben fizikai erőt is igényel, ráadásul olykor magányos munka, amely kellő alázatot kíván meg a művésztől. Az aprólékos és precíz folyamat nemcsak a karton hű lemásolását jelenti, hanem éppen a spontaneitást, a képi tartalom anyagban való megformálását, ráadásul költséges műfaj, ezért a vevőkör igen korlátozott” – avat be minket a szakma rejtelmeibe Tápai Nóra, a Miniatűr textilek címmel magyar és horvát textilművészek munkáiból nyílt közös zágrábi kiállítás kurátora. Az április 4-étől a Zágrábi Magyar Intézetben látható tárlat annak a kétoldalú művészeti együttműködésnek az eredménye, amely egy éve a MANK Nonprofit Kft. magyar textilművészetet bemutató kiállításával kezdődött Zágrábban.
A május 8-ig megtekinthető kiállításon a Magyar Kárpitművészek Egyesületével és a horvát iparművészek szövetségével (ULUPUH) együttműködve 35 magyar és 12 horvát textilművész alkotásait mutatják be. A magyar művészek munkái inkább a kárpitművészeti hagyományokhoz, míg a horvát alkotások a poszt avantgárd megfogalmazáshoz kötődnek. „Míg a magyar művészek főként fali textileket, hagyományos francia gobelin (haute lisse) technikával készült munkákat, addig a horvát kollégák konceptuális, experimentális munkákat állítottak ki. Ez azt jelenti, hogy a pamut és a gyapjú selyemszál alkalmazása mellett főként fémet, fát, üveget, műanyagot, filcet, papírt is felhasználtak” – mondta el a kurátor. Hozzátette: a horvátok sokkal több háromdimenziós munkát hoztak a kiállításra, mint a magyar alkotók.
A horvát művészek a mai kor akár hétköznapi kérdéseire kerestek választ, miközben teret kapott a minimalizmus, a merész, a friss gondolkodás, a kritikai tömörítés, a kísérletezés. A magyar művészek anyaga a tavalyi nemzetközi KÁRPIT 3 kárpitkiállítás ARANYFAL című munkáiból került ki. Ennek témája az apokalipszis és a globális fenntarthatóság kérdését járta körül.
A mai korszellem, a rohanó élet kevéssé kedvez ennek a műfajnak, és bár „mindig vannak a szakmának lánglelkű követői és képviselői, akik nem hagyják, hogy ez a műfaj feledésbe merüljön”, a problémák sora ezzel még nem oldódik meg. Bár a szakmát oktatják egyetemi szinten, ez a tanulmányi idő mégis kevés arra, hogy a művésznövendékek igazán elmélyedhessenek a kutatásban, az anyaggyűjtésben, a tervezésben, elsajátítsák a szövési technikákat és megismerjék az anyagokat – jegyezte meg a kurátor.
„A kiállítás ötlete tavaly fogalmazódott meg, amikor 2017 májusában az egyesületünk nagyméretű kárpitjainak adott helyet a zágrábi Balassi Intézet – a MANK Nonprofit Kft. szervezésében. A megnyitóra horvát művészek is eljöttek, megismerkedtünk, és a megnyitót követő vacsorán arra jutottunk, hogy 2018-ban kellene egy közös minitextilkiállítást rendezni Zágrábban. Ez az ötlet vált valóra idén. Jó alkalom volt, hogy meghívjuk őket Magyarországra, hogy megnézzék a műhelyünket, ahol jelenleg három szövőszéken összesen 20 négyzetméternyi kárpitot szövünk a Szent László-emlékév alkalmából. Remélhetőleg több napot is eltöltenek nálunk, hogy előkészíthessünk egy magyarországi közös kiállítást is a jövőben” – mondta el Tápai Nóra.
„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.
Ady gondolatai kortárs megfogalmazásban, műfaji megkötöttség nélkül: verseken, képeken kívül versszínházi előadásokat, mozgásművészeti produkciókat, megzenésített verset tartalmazó videoklipeket is vár a Magyar Alkotóművészet Nonprofit Kft. most meghirdetett, ADY100 – Ady arcai című pályázata. Mirtse Zsuzsa művészeti tanácsadóval arról is beszélgettünk, tud-e még nekünk ma újat mondani az egy évszázaddal ezelőtt elhunyt költő.
Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.
A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.
Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.
A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.
A műkincseket 2002 szeptemberében foglalták le a londoni Heathrow repülőtéren, ahová illegálisan jutottak el Afganisztánból és Irakból a pakisztáni Pesavaron keresztül. A tárgyak között van számos ékírásos tábla, valamint agyagfejek, melyek Buddhát, egy szerzetest, Vadzsrapánit és egy bodhiszattvát ábrázolnak. A műtárgyakat az Afganisztáni Nemzeti Múzeumnak adják vissza, miután a múzeum engedélyével egy időszaki kiállításon bemutatják őket Londonban.
Feltehetően Charles Étienne Gudin, Napóleon egyik kedvenc tábornokának földi maradványait találták meg egy parkban Szmoleszkben, egy szovjet időkben emelt táncterem talapzata alatt, több mint 200 évvel azután, hogy a tábornok belehalt egy oroszországi csatában szerzett sérülésébe. Korabeli feljegyzések szerint Gudinnek a harctéri sérülése következtében amputálni kellett a bal lábát, és a jobb lába is megsebesült. A koporsóban talált holttest sérülései megegyeznek a tábornokéval.
Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.
A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.
A július 21-től 25-ig tartó programsorozaton a Kobuci Kertben fellép mások mellett a Ragtime Rumours, Big Daddy Wilson, Little G Weevil és a Brooklynból érkező énekesnő-dalszerző, Shilpa Ray.
A víz kerül a középpontba a szentendrei Ister Napokon július 20-án és 21-én.
© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma