Korlátozott a kárpitművészek vevőköre az aprólékos, sok időt és forrást igénylő munka miatt, ám nem ez az egyetlen problémájuk. Hiába járnak ugyanis egyetemre, ha a tanulmányi idő kevés arra, hogy elmélyedjenek a kutatásban, az anyaggyűjtésben, a tervezésben, elsajátítsák a szövési technikákat és megismerjék az anyagokat.
 |
| Jasna Štih Kapetanić munkája |
„A textilművészet ezen ága sok időt követel meg, miközben fizikai erőt is igényel, ráadásul olykor magányos munka, amely kellő alázatot kíván meg a művésztől. Az aprólékos és precíz folyamat nemcsak a karton hű lemásolását jelenti, hanem éppen a spontaneitást, a képi tartalom anyagban való megformálását, ráadásul költséges műfaj, ezért a vevőkör igen korlátozott” – avat be minket a szakma rejtelmeibe Tápai Nóra, a Miniatűr textilek címmel magyar és horvát textilművészek munkáiból nyílt közös zágrábi kiállítás kurátora. Az április 4-étől a Zágrábi Magyar Intézetben látható tárlat annak a kétoldalú művészeti együttműködésnek az eredménye, amely egy éve a MANK Nonprofit Kft. magyar textilművészetet bemutató kiállításával kezdődött Zágrábban.
A május 8-ig megtekinthető kiállításon a Magyar Kárpitművészek Egyesületével és a horvát iparművészek szövetségével (ULUPUH) együttműködve 35 magyar és 12 horvát textilművész alkotásait mutatják be. A magyar művészek munkái inkább a kárpitművészeti hagyományokhoz, míg a horvát alkotások a poszt avantgárd megfogalmazáshoz kötődnek. „Míg a magyar művészek főként fali textileket, hagyományos francia gobelin (haute lisse) technikával készült munkákat, addig a horvát kollégák konceptuális, experimentális munkákat állítottak ki. Ez azt jelenti, hogy a pamut és a gyapjú selyemszál alkalmazása mellett főként fémet, fát, üveget, műanyagot, filcet, papírt is felhasználtak” – mondta el a kurátor. Hozzátette: a horvátok sokkal több háromdimenziós munkát hoztak a kiállításra, mint a magyar alkotók.
A horvát művészek a mai kor akár hétköznapi kérdéseire kerestek választ, miközben teret kapott a minimalizmus, a merész, a friss gondolkodás, a kritikai tömörítés, a kísérletezés. A magyar művészek anyaga a tavalyi nemzetközi KÁRPIT 3 kárpitkiállítás ARANYFAL című munkáiból került ki. Ennek témája az apokalipszis és a globális fenntarthatóság kérdését járta körül.
A mai korszellem, a rohanó élet kevéssé kedvez ennek a műfajnak, és bár „mindig vannak a szakmának lánglelkű követői és képviselői, akik nem hagyják, hogy ez a műfaj feledésbe merüljön”, a problémák sora ezzel még nem oldódik meg. Bár a szakmát oktatják egyetemi szinten, ez a tanulmányi idő mégis kevés arra, hogy a művésznövendékek igazán elmélyedhessenek a kutatásban, az anyaggyűjtésben, a tervezésben, elsajátítsák a szövési technikákat és megismerjék az anyagokat – jegyezte meg a kurátor.
„A kiállítás ötlete tavaly fogalmazódott meg, amikor 2017 májusában az egyesületünk nagyméretű kárpitjainak adott helyet a zágrábi Balassi Intézet – a MANK Nonprofit Kft. szervezésében. A megnyitóra horvát művészek is eljöttek, megismerkedtünk, és a megnyitót követő vacsorán arra jutottunk, hogy 2018-ban kellene egy közös minitextilkiállítást rendezni Zágrábban. Ez az ötlet vált valóra idén. Jó alkalom volt, hogy meghívjuk őket Magyarországra, hogy megnézzék a műhelyünket, ahol jelenleg három szövőszéken összesen 20 négyzetméternyi kárpitot szövünk a Szent László-emlékév alkalmából. Remélhetőleg több napot is eltöltenek nálunk, hogy előkészíthessünk egy magyarországi közös kiállítást is a jövőben” – mondta el Tápai Nóra.
Az Accord Quartet 2001-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem négy hallgatójából. 15 éves fennállásuk alatt a zenei élet meghatározó szereplőjévé váltak, több száz hangversenyt adtak, és számos ősbemutató fűződik nevükhöz. Magyarországi koncertjeik mellett Európa szinte minden országában felléptek. Legújabb lemezükön Erőd Iván három vonósnégyese szerepel.
„Hízelgően mindenkit levesz / A Bäck Manci fényűzése ez” – verselte meg őt Juhász Gyula. Sztárfotós volt: modellt ült neki Mezei Mária színésznőtől kezdve Móra Ferenc lányáig mindenki, aki Szegeden megfordult, de Moholy-Nagy László korai szénrajzainak reprodukcióit is ő készítette. Az 20. század elején élt fotográfusnő mintegy 100 képéből nyílt kiállítást január végéig láthatjuk a Reök-palotában.
Csombor Teréz, Homonnai Katalin, Bicskei István és Nagy Zoltán színművész kapta idén a színházi epizódszerepekért járó Aase-díjat. Az Ivánka Csaba-díjat Soltész Bözse színművész, a Bálint Lajos-vándorgyűrűt pedig Brüll Krisztina, a Thália Színház főtitkára vehette át hétfőn a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A díj, amelyet Gobbi Hilda alapított végrendeletében, Ibsen Peer Gynt című művének egyik alakjáról, Aase anyóról kapta nevét.
A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.
A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.
Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.
A Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs thrillert is bemutatják a hétvégén kezdődött Les Arcs-i Filmfesztiválon, amelyet tizedik alkalommal rendeznek meg a francia Alpokban. A francia Alpok 2 ezer méter magasan fekvő síparadicsomában az európai filmeknek szentelt fesztivál tíz év alatt az egyik legjelentősebb filmes szakmai találkozóhellyé vált. Az idén meghívott 120 európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban, még a mozibemutató előtt, köztük a Milorad Krstic rendezésében készült Ruben Brandt, a gyűjtőt is. Az első Les Arcs-i fesztiválnak Magyarország volt a díszvendége: 2009-ben 12 magyar kortárs filmet és azok alkotóit is megismerhette a közönség. Idén Lengyelországra esett a választás.
A felső-egyiptomi Asszuán kormányzóságban feltárt temetkezési hely a 18. dinasztia (Kr.e. 1550-1292) idejéből való. A kutatók három mészkőkoporsót is találtak, amelyek közül kettő gyerekeknek készült, emellett további 50 felnőtt és gyermek csontmaradványait, valamint edényeket és amuletteket.
Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.
Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.
A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?
Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.
© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma