Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2012.02.26
Tarján Tamás
Bolond-e kettejük közül valamelyik: Zebulond, a zsörtölődő szamár, vagy kis gazdája, Boldizsár, a nyughatatlan, aki a Holdba is (f)elmenne, hogy újra láthassa édesanyját? Nevükben parázslanak a bolond szó egyes betűi, de a fiú valójában költő, a derék jószág pedig áldozatokra is kapható realista. KRITIKA
A Stúdió K élő-zenés, bábos mesejáték-sorozatának egyik legszebb, legtisztább előadása kerekedett Fodor Tamás rendezői keze alatt. A mai magyar dramaturgia a hattól tizenkét-tizenhárom éves színházba járó korosztály számára legtöbbet és legérzékenyebben dolgozó mesefája, Zalán Tibor Marc Chagall képeitől ihletve pompás fabulát terelt a kétszer negyvenöt percbe. Gyereknek szívhez-észhez okosan, líraian szóló, felnőttnek áthallásokban bővelkedő a história.
 
Az édesanya már régen felköltözött az éji égitestbe. Van ott, mondják, egy holdnyi földje, tehát a fiának meg van idelenn egy földnyi Holdja. Hívja, vonzza a fiút a Hold, mert a mitológia, a népköltészet, a szépirodalom, a képzőművészet össz-Hold-delejének ugyanúgy engedni kell, mint az árvaság elleni örök benső tiltakozásnak. (Az univerzum is hírt ad magáról egy jelenségének törvényével, midőn a Hold csalképe után a kútba ugró ifjút ki kell menteni a mélyből. A Holdnak csak egy vers-szavába kerül, hogy felduzzassza a vízszintet. Boldizsár egykor a faluszélen biztos hallott harangozni a fizikáról – vagy a háztetőn répaágyást gondozó, ínségből vegetáriánus nagyapja tanítgatta erre-arra –, mert szerencsés feltámadását követően gondolkodóba esik: „Hallottam már ilyet, hogy a Hold meg tudja emelni a vizet. De hogy egy kútét?”)
Boldizsár a mese Don Quijotéja, a szamár pedig a Sancho Panzája (ha nem is Sancho Panza szamara, Rucio). Magyar szem és fül persze inkább Tamási Áron népi játékainak forrását ízleli az örök meseformulákból új példázatot gyöngyöző, stilárisan copyrightolt, összecsengés-szikráztató Zalán-jelenetekben. De minek további párhuzamokat keresni, ha ez a mi szamarunk, gazdástul, Marc Chagall vásznairól lépett le? A báb- és tértervező Németh Ilona Boldizsárt életre kelthette a Jeladás ifjújáról (vagy más képről), a Kakast A kakasról (valamelyikről), a Műlovarnőt a Műlovarnő, muzsikusokkal cirkuszi televényéből (ha onnan), s az Eiffel- (itt: Keljfel- vagy Tejfel-) torony, a falusi utcák, városi házak sok mintája ugyancsak ismeretes. A Hold pedig misztikusan világol a Vence, éjszaka, A szerelmesek vörös kakassal, a Kék cirkusz s még annyi remekmű horizontján. A billentésre, léptetésre, siklatásra finoman reagáló bábok egyszerűnek tűnnek, de néha három színész kell egy báb egy mozdulatsorának összehangolásához.
 
A díszlet igazodik a Stúdió K-ban (sok felnőtt előadásban is) kedvelt, világkép-üzenő kulisszákhoz: elkopott tárgyak, kiöregedett használati eszközök, természeti elemek jutnak (talán még egyszer s utoljára) szóhoz, hogy önmaguknál többet beszéljenek el visszafogott praktikusságukkal, átlényegülő formaruganyosságukkal.
Fodor Tamás rendezése – hasonlóan a látványhoz – nem Chagall-albumot nyit meg (a mindvégig tartó, tartalomgazdagító, kissé animált vetítéssel sem), hanem komplex színházat, amelyben a fekete ruhás mozgatók és a főleg pirosba, sárgába (meg szürkébe, zöldbe, kékbe) öltözött mozgatottak összetapadnak, s nem csupán báb és színésze forr össze, hanem a bábok csoportján és a színészek csapatán belül is erős a kohézió. Valamennyi játszó személy példás koncentráltsággal, tartózkodással, ügyességgel személyesíti meg a rá bízott figurákat. Fodor minimalizmusa nagyon is összetett. Számos epizódot pár köbméterbe zsugorít, a kis színpadból is keveset használ – hogy annál intenzívebb lehessen. Ha Zalán Tibor mint író a Csavargó utcalámpa jelenetében a legvérbelibb költő, Fodor Tamás a lápjelenetben a legeredetibb rendező. Ez utóbbi az eltűnő nyomokat, a lidérces bugyborgást egy faágakból rótt, vízszintesbe fektetett létrácska és a rá terített, majd levont nagy rőt lepel hullámzásának segítségével jeleníti meg. A kis hágcsó közeiből fel-felbukó és -bökő kézfejek pirinyó zseblámpafénnyel kísértenek a textílián keresztül. Fodor Gergely a világítást mindvégig az éjszakai tudat jegyében szórja. A bábtechnika – az emberi jelenlevők – miatt sok sötétet és sok célzott fényt kíván a mese, melynek bölcselete a kiadós nevetések, a chagall-i groteszkum ellenére sem felhőtlen, hiszen egy szeretetre vágyó élő keresi a szeretetadó holtat, s hogy megtalálja-e…?
 Nyakó Júlia és Sütő András Miklós
A Szamár a torony tetején ismét egy azon Stúdió K-darabok közül, amelyeket első az egyenlők között jeligére a színen Spilák Lajos dirigál. Zeneszerzőként-zenészként leginkább ő szólaltatja meg a fúvós és ütős hangszerek takart dallamait, három (kicsit reá hasonlító) alakot (Nagyapó a tetőn; Bűvész; Gazda a szekéren) komolykodó komédiázással és hanghordozással mozgat is. Homonnai Katalin (Hold, a távoli; Műlovarnő; Béka a kútban; Csavargó utcalámpa) és Nyakó Júlia (Félfülű nyúl) a karakterizálást infantilis artikuláció nélkül – béka- és nyúl- és egyéb jellemből – oldja meg, s két lidércként, csak a kéz-koreográfiájukkal és a hangjukkal vannak a topon. Sütő András Miklós jó Kakas és jó nagyvárosi rendőr (egy ügyes szerkentyűre huppantva bábját. Számos „mellékötletet” is befűztek a produkcióba. A gyerekeknek különösen tetszett a varázskalapos és a kút-jelenet rokon trükkje, illetve a trükk felfedése). Lovas Dániel (Boldizsár) és Nagypál Gábor (Zebulond) a két szerep időnkénti fura felcserélhetőségét, „ikerségét” is tudtul adja a nagyfiú röpködő, álmodó vágyaiban és a szamár lomha – elnyüstölt vagy lustikázó – leroskadásaiban. Az indító képet és a folyón átkelés késleltetett-meglódított farce-át lakták be legotthonosabban.
 Nagypál Gábor
A tapsrendben a színészek karjukon hozzák, beléptetik bábjaikat is. A bábuknak is jár a taps. Még a kis lidérc-fényforrásnak is jut a sikerből. Csak a Hold sárga, arctalan arcú korongja marad ki a taps-végszóból. A Hold nem eszköz, nem bábu. Ő a Hold.
2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma