IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2010.05.07
Proics Lilla
Bár a világ leírható bináris rendszerben, de befogadói attitűdnek szimpla, ha az ember agya is rááll a hasonló működésre egy sűrű fesztivál inputtól. Ezen segít a mindennapos szakmai beszélgetés, pláne ha egy kognitív pszichológiával foglalkozó szakember is részese az eszmecserének.
A magyar pedagógiai gyakorlat végzetesen lemaradt a tudomány jelenlegi ideáitól, csak keresve találni olyan intézményeket, ahol korszerűen képzett, jól gondolkodó szakemberek dolgoznak a gyerekekkel. Kicsiny gyerekszínházi valóságunkban hasonló a helyzet, vannak felkészült alkotók, de a többség megkopott az életmalomban őrlődve. Csecsemőszínházat most láttam először, korábban csak aktuális helyzetű (színházi) anyákkal beszélgettem erről, akik dicsérték a pesti előadásokat.
 
 Théâtre De La Guimbarde: A nagy ugrás
Azon gondolkodtam, szórakozva a harminc perc alatt, amikor Noemi Tiberghien és Etienne Serck méreten túli gyermekekként boldogan rosszalkodtak egy kvázi-építkezésen – a kíváncsiság bájosan naiv metaforája volt az előadásuk –, hogy mennyire vagyunk mi lemaradva úgy általában ettől a belga társadalmi közegtől, amelyben megszületett ez az előadás. Éppen ezért a csecsemőszínház, a csecsemőúszás, az otthonszülés, hogy a többi gyermekre figyelő korszerű intézményt ne soroljuk, nálunk még sokáig csak egzotikum, kis réteg kiváltsága lesz.
 
Évek óta dolgozik, és egyre hatékonyabban eléri a célcsoportokat a drámapedagógiával foglalkozó KÁVA és a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, akikről mi sem mond többet, mint hogy ott ültek figyelmes nézőként egymás előadásán, nem konkurensek, hanem kollégák.
 
 Szegény Dzsoni és Árnika
A Csokonai Színház Szegény Dzsoni és Árnikája hagyományos kőszínházi nagyelőadás. Ezt nehéz ma jól adni, különösen azon a színpadon, ahol harminc-negyven évvel ezelőtt olyan gyerekelőadásokat játszottak, amelyeket a felnőtt előadásokhoz mértek fontosságban. Zsűritagként itt ül Lengyel Pál, akinek van egy Lázár Ervin-érzékenysége, a munkássága mellett. Nem tettem fel neki a szuperújságíró kérdést, mit érez, mert már engem, aki bérletes gyereknézőként itt kezdtem a pályát, engem is meglátogatott a szomorúság. Vannak, akik azt hiszik, hogy eleve érdekes szituációkat teremt a színpadon megjelenített író, aki időnként régi írógépen klimpírozva folytatja a sztorit, adott esetben a leánya kéréseit is teljesítve, a gyakorlat szerint tévesen. Az időproblémák ettől még megoldatlanabbak, a regényben ugyanis ugrálunk időben, itt azonban nem lesz a kislányból nagylány, és viszont egy pillanat alatt.
 
Nyilván nem zárhatunk ki semmit, ezt sem, mint egy jó előadás lehetséges részletét, ám ha jobb híján ezzel a dramaturgiai ügyességgel gördül tovább és tagolódik a történet, ha csak ez az oka és célja, akkor többet visz, mint amennyit hozott: magyarázza a mesét, mintha abban nem lenne elég tartalom. Gyerekelőadásban lépten-nyomon szeretetről beszélni üres szólam. Ami gyermekregényben élő lehet, a színpadon unalommá válik.
 
 Túl a Maszat-hegyen
Az előadásban ezen kívül is rengeteg didaktikusan ismételt látványelem jelenik meg, időről időre megakasztva a játékot: így többször is beszalad a színpadra két vagy három afgán szabadságharcosnak öltözött antiglobalista tüntető hatalmas zászlókat forgatva. De nem egy figura, díszletelem tűnik fel többször, a mese szempontjából ok nélkül – „ha már van, használjuk!” alapon. Lázár Ervin meséjének rengeteg finomsága veszett el, példázatszerűséggé merevedett. Jó alapanyaghoz nem szabad gyáván nyúlni. Ezzel most bináris alapon a pesti főiskolások Túl a Maszat-hegyen előadását is leírom, amelynek a debreceninél nagyobb a sportértéke: többet rohantak benne, magasabbra másztak, bizonyos szempontból nehezebb alapanyaghoz nyúltak. Élmény nyilván, de mese, amiből a gyereknéző sejtet épít, az nem volt.
 
A fesztiválra ad hoc szerveződő off offban láthattuk a helyi főiskolások III. évfolyamának Cseh Tamás-estjét, és Tom Jones-előadását, de ez nem az írásunk tárgya, legyen hát alanya és állítmánya: van remény.

lukoviczky

2010.09.01
Négy nap alatt négy különleges műsornak, öt előadásnak ad helyet a reformkori építészet egyik fővárosi remeke, a Károlyi-palota. A szeptember 10. és 13. között rendezendő színes programokkal a magyar nemzeti opera 200 éve született atyja, Erkel Ferenc emléke előtt tiszteleg a Filharmónia Budapest Nonprofit Kft.
2010.08.20
A kánikula enyhül, a koncertek légköre forrósodik, a szervezés gördülékennyé válik, egyenes úton vagyunk, hogy Magyarország legmagasabb színvonalú komolyzenei fesztiváljának létrejöttét ünnepelhessük.
2010.08.17
Kaposvár igyekszik tőkét kovácsolni az új fesztiválból, örül a sok vendégnek és próbál cserébe a legtöbbet nyújtani vendéglátásból, látnivalókból. Ha napi 6-8-10 óra zenehallgatás mellett marad még energia, megtervezett sétaútvonalak várják a kíváncsiakat és persze Rippl-Rónai minden mennyiségben.

Az idei programsorozatot augusztus 18. és 25. között tartják. A jubileumi alkalomra mindenkitől várják a korábbi fesztiválokon készült fényképeket, filmeket, hogy ezeket a világhálón tegyék közzé, és egy új helyszínen, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának udvarán kiállítást rendezzenek az emlékekből. Idén is 500-600 program várja a látogatókat, köztük a kolozsvári színház miniévada, Szent István Napi Néptánctalálkozó, Kolozsvári Filmnapok, kiállítások, városnéző séták. A főtéri nagyszínpadon lép fel Zorán, Ákos, a Quimby, a Honeybeast, a Ladánybene 27, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Pál István „Szalonna" is.

Április 25-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Asztali beszélgetéseken Galambos Ádám Kolozsváry Marianna művészettörténésszel és Pataki Gábor művészettörténésszel beszélget Korniss Dezső és Vajda Lajos üzeneteiről. Szó lesz arról, hogy miként viszonyul egymáshoz a két életmű és, hogy milyen hatással volt a két festőművész egymásra. A beszélgetés apropóját a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső művészetében és a szentendrei Ferenczy Múzeumban bemutatott Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című életmű-kiállítás adja.

A Stúdió K és Dunszt.sk szervezésében létrejött színházi szabadegyetemen esztéták, kritikusok és alkotók a közönség aktív közreműködésével térképezik fel a kortárs színházi jelenségeket és a szakmát érintő problémákat. A korábbi alkalmakon a színházi és a társadalom viszonyáról volt szó, április 25-én 18 órától a kísérleti színházról beszélgetnek majd.

Egy 3500 éves sírt, valamint egy i.e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén. A 18. dinasztia (i.e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek.

Április 24-én, szerdán 19 órakor lesz Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas, a nemzet művésze díjjal kitüntetett zeneszerző születésnapi szerzői estje. Az ünnepeltet Vashegyi Gyögry, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára és Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora köszönti a Pesti Vigadó dísztermében.

Szerdán kezdődik a 3. Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivál Miskolcon, amelyen a magyar balettművészek mellett öt ország táncosait láthatja a közönség.

Zagreb

Időradír címmel gyerekeknek szóló lemezét és könyvét mutatja be Bíró Eszter énekesnő április 27-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az Időradír a Móra Kiadó gondozásában jelenik meg. A könyvben található 15 dalos nagylemezen a hazai zenei élet kiemelkedő művészei is vendégszerepelnek. A koncert egy mese köré szövődik, ami a világórát összetörő időmanóról szól.

A budapesti székhelyű Magyar Táncművészeti Egyetem mellett öt vidéki nagyváros – Debrecen, Győr, Kecskemét, Pécs és Szeged – csatlakozott a Nagy Táncválasztó eseményhez. A „Válaszd a táncot! Válassz egy táncot!” szlogennel meghirdetett április 28-án zajló programot a tánc világnapja alkalmából hívták életre.

Május 2-án szervezi meg a Tiszatáj Online Plüss Műhely rovata nyilvános gyerek- és ifjúsági irodalmi programsorozatát Plüss nap Gyermekirodalomról nem (csak) gyerekeknek címmel. Az események a városi könyvtárban, az egyetem helyszínein és a nyugi kertben zajlanak majd.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma