Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2010.05.07
Proics Lilla
Bár a világ leírható bináris rendszerben, de befogadói attitűdnek szimpla, ha az ember agya is rááll a hasonló működésre egy sűrű fesztivál inputtól. Ezen segít a mindennapos szakmai beszélgetés, pláne ha egy kognitív pszichológiával foglalkozó szakember is részese az eszmecserének.
A magyar pedagógiai gyakorlat végzetesen lemaradt a tudomány jelenlegi ideáitól, csak keresve találni olyan intézményeket, ahol korszerűen képzett, jól gondolkodó szakemberek dolgoznak a gyerekekkel. Kicsiny gyerekszínházi valóságunkban hasonló a helyzet, vannak felkészült alkotók, de a többség megkopott az életmalomban őrlődve. Csecsemőszínházat most láttam először, korábban csak aktuális helyzetű (színházi) anyákkal beszélgettem erről, akik dicsérték a pesti előadásokat.
 
 Théâtre De La Guimbarde: A nagy ugrás
Azon gondolkodtam, szórakozva a harminc perc alatt, amikor Noemi Tiberghien és Etienne Serck méreten túli gyermekekként boldogan rosszalkodtak egy kvázi-építkezésen – a kíváncsiság bájosan naiv metaforája volt az előadásuk –, hogy mennyire vagyunk mi lemaradva úgy általában ettől a belga társadalmi közegtől, amelyben megszületett ez az előadás. Éppen ezért a csecsemőszínház, a csecsemőúszás, az otthonszülés, hogy a többi gyermekre figyelő korszerű intézményt ne soroljuk, nálunk még sokáig csak egzotikum, kis réteg kiváltsága lesz.
 
Évek óta dolgozik, és egyre hatékonyabban eléri a célcsoportokat a drámapedagógiával foglalkozó KÁVA és a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, akikről mi sem mond többet, mint hogy ott ültek figyelmes nézőként egymás előadásán, nem konkurensek, hanem kollégák.
 
 Szegény Dzsoni és Árnika
A Csokonai Színház Szegény Dzsoni és Árnikája hagyományos kőszínházi nagyelőadás. Ezt nehéz ma jól adni, különösen azon a színpadon, ahol harminc-negyven évvel ezelőtt olyan gyerekelőadásokat játszottak, amelyeket a felnőtt előadásokhoz mértek fontosságban. Zsűritagként itt ül Lengyel Pál, akinek van egy Lázár Ervin-érzékenysége, a munkássága mellett. Nem tettem fel neki a szuperújságíró kérdést, mit érez, mert már engem, aki bérletes gyereknézőként itt kezdtem a pályát, engem is meglátogatott a szomorúság. Vannak, akik azt hiszik, hogy eleve érdekes szituációkat teremt a színpadon megjelenített író, aki időnként régi írógépen klimpírozva folytatja a sztorit, adott esetben a leánya kéréseit is teljesítve, a gyakorlat szerint tévesen. Az időproblémák ettől még megoldatlanabbak, a regényben ugyanis ugrálunk időben, itt azonban nem lesz a kislányból nagylány, és viszont egy pillanat alatt.
 
Nyilván nem zárhatunk ki semmit, ezt sem, mint egy jó előadás lehetséges részletét, ám ha jobb híján ezzel a dramaturgiai ügyességgel gördül tovább és tagolódik a történet, ha csak ez az oka és célja, akkor többet visz, mint amennyit hozott: magyarázza a mesét, mintha abban nem lenne elég tartalom. Gyerekelőadásban lépten-nyomon szeretetről beszélni üres szólam. Ami gyermekregényben élő lehet, a színpadon unalommá válik.
 
 Túl a Maszat-hegyen
Az előadásban ezen kívül is rengeteg didaktikusan ismételt látványelem jelenik meg, időről időre megakasztva a játékot: így többször is beszalad a színpadra két vagy három afgán szabadságharcosnak öltözött antiglobalista tüntető hatalmas zászlókat forgatva. De nem egy figura, díszletelem tűnik fel többször, a mese szempontjából ok nélkül – „ha már van, használjuk!” alapon. Lázár Ervin meséjének rengeteg finomsága veszett el, példázatszerűséggé merevedett. Jó alapanyaghoz nem szabad gyáván nyúlni. Ezzel most bináris alapon a pesti főiskolások Túl a Maszat-hegyen előadását is leírom, amelynek a debreceninél nagyobb a sportértéke: többet rohantak benne, magasabbra másztak, bizonyos szempontból nehezebb alapanyaghoz nyúltak. Élmény nyilván, de mese, amiből a gyereknéző sejtet épít, az nem volt.
 
A fesztiválra ad hoc szerveződő off offban láthattuk a helyi főiskolások III. évfolyamának Cseh Tamás-estjét, és Tom Jones-előadását, de ez nem az írásunk tárgya, legyen hát alanya és állítmánya: van remény.
2010.09.01
Négy nap alatt négy különleges műsornak, öt előadásnak ad helyet a reformkori építészet egyik fővárosi remeke, a Károlyi-palota. A szeptember 10. és 13. között rendezendő színes programokkal a magyar nemzeti opera 200 éve született atyja, Erkel Ferenc emléke előtt tiszteleg a Filharmónia Budapest Nonprofit Kft.
2010.08.20
A kánikula enyhül, a koncertek légköre forrósodik, a szervezés gördülékennyé válik, egyenes úton vagyunk, hogy Magyarország legmagasabb színvonalú komolyzenei fesztiváljának létrejöttét ünnepelhessük.
2010.08.17
Kaposvár igyekszik tőkét kovácsolni az új fesztiválból, örül a sok vendégnek és próbál cserébe a legtöbbet nyújtani vendéglátásból, látnivalókból. Ha napi 6-8-10 óra zenehallgatás mellett marad még energia, megtervezett sétaútvonalak várják a kíváncsiakat és persze Rippl-Rónai minden mennyiségben.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma