2019.02.10

József nádor a tóparton etette a halakat. Deák Ferenc gyakran látogatta az Állatkertben kedvenc állatát, egy Kristóf nevű barnamedvét. Arany János csak ült, és figyelte a körülötte zajló életet. Ferenc József kedvelte a cirkuszi előadásokat, Sissi leginkább sétalovagolt, Karinthy Frigyes pedig egy virslievő verseny zsűrijében vett részt a vurstliban.

József nádor, aki a 19. század első felében közparkká fejlesztette a Városerdőcskét, az évek során gyakori vendége lett a Ligetnek. Általában a tóparton etette a halakat. 1839-ben ő rendezte az első vizahalászatot is, amelynek sikerén felbuzdulva gyakran rendeztek a Városligeti tónál hasonló, halvacsorával záródó népünnepélyeket.


01-jo-zsef-na-dor6e18
József nádor magyar díszruhában, mellette a Városligeti tó a 19. század közepén

József nádor gyakran vitte magával lányát, Herminát is a Városligetbe, a 25 évesen elhunyt főhercegnő, emlékére kápolnát emeltek a Városliget peremén, amelyet 1856. szeptember 8-án szenteltek fel. Ezen az eseményen Liszt Ferenc személyesen vezényelte Férfikari miséjét. A Hermina-kápolna azóta Liszt-emlékhely, amit a külső falán elhelyezett emléktábla is jelez.


02-liszt-ferenc86d6
Balra a Hermina-kápolna, jobbra Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendáját vezényli a Vigadóban

Deák Ferenc, miután 1854-ben a fővárosba költözött, a nyár egy részét mindig a Városliget környéként töltötte. Kedvenc helye a Körönd volt, ahol valóságos udvartartása volt. Az Állatkertet is rendszeresen látogatta, ahol kedvenc állatát, a Kristóf nevű barnamedvét szívesen etette.


03-dea-k-ference08d
Korabeli emléklap,középen a városligeti omnibuszjárat személyzete, jobbról pedig a Kristóf medvét etető Deák egy újságrajzon

 

A pesti életbe nehezen beilleszkedő Arany János számára a Városliget is a megnyugvást jelentette. Ének a pesti Ligetről című, 1877 őszére datált versében élvezetes, színes leírását adja a Városligetnek. Soraiból kitűnik, hogy alaposan ismerte az ott zajló életet.


04-arany-ja-nos3476
Arany János a Magyar Tudományos Akadémia épületében, középen a megsemmisült városligeti Arany János emlékpad, jobbra a Fuit sírkő

 

Ferenc József királlyá koronázása után gyakran megfordult a Ligetben. Személyesen nyitotta meg 1896-ban az Ezredéves Kiállítást, végigutazott a róla elnevezett millenniumi földalattin, felavatta a Műcsarnokot, majd 1906-ban a Szépművészeti Múzeumot. Az Anonymus szobrot ő ajándékozta a fővárosnak. Még a Beketow Cirkusz előadását is megtekintette két alkalommal.


05-ferenc-jo-zsef9911
Ferenc József 1896-ban, a Műcsarnok megnyitásán, középen az Ezredéves Kiállítás megtekintése közben,jobboldali fotó pedig Rudolf főherceg városligeti szobrának avatásán készült

 

1866-ban Ferenc József és Sissi sétalovaglást tett a Ligetben. A Vasárnapi Újság így számolt be az eseményről: „...Ő Felségeik sétalovaglást tettek a Városliget lombtalan fasorai között, s a rondeau-t egyszer körüllovagolva, visszatértek a lövöldébe, hol az időközben összecsoportosult nép őket zajos éljenzéssel fogadta.”

 

06-erzse-bet-kira-lyneb4a7
Erzsébet királyné lovaglóruhában egy korabeli képesújságban (balra),
a királyné és Ferenc József (jobbra)


A Pesti Korcsolyázó Egyesület farsangkor jelmezes jégkarneválokat rendezett, amelyek közül a legsikeresebb az volt, amikor 1909-ben Mátyás királlyá koronázását elevenítették meg. A tó körüli átalakítási munkákat Stróbl Alajos, a kor vezető szobrásza irányította. Segítőivel hóból és jégből megformálta a középkori Pest házait, valamint Mátyás király hószobrát.


07-stro-bl-alajos4b3c
Stróbl Alajos pipájával melegíti magát a Városligeti tó jegén, jobbról a szobor makettje, a háttérben pedig a középkori Pest hóból megformált házai.


Nicola Tesla 1881-ben Pesten, a Puskás Tivadar-féle telefonközpont üzembehelyezésén dolgozott technikusként, de érkezése után néhány hónappal a megfeszített munkától idegösszeömlást kapott. Munkatársa, Szigeti Antal rábeszélte a rendszeres testmozgásra és a szabadban tett sétákra. E séták során találta fel a váltóáramú berendezések működési elvét, az anekdota szerint felfedezését a ligeti út porába rajzolta le.


08-teslad962
Az ifjú Tesla röviddel pesti tartózkodása előtt, 23 évesen,
jobbról pedig a feltaláló zseni az amerikai Colorado Springsben kialakított laboratóriumában.

 

Nagy íróink számtalanszor felidézik a Városligetet, de Karinthy Frigyestől nemcsak szöveget tudunk idézni. Maga is feltűnik több városligeti képen. Vidám társaság tagjaként örökítették meg egy vurstliban készült gyorsfotón. 1918-ban pedig egy tréfás virslievő versenyének zsűritagjaként, feladata teljesítése közben fényképezték le.


09-karinthy2769
Virslievő verseny a jótékony célú újságírónapon, középen, kalapban Karinthy Frigyes mint lelkes zsűritag

 

A festők is gyakran vonultak ki festőállványaikkal a Liget fái közé. Akadt azonban egy olyan művész, aki számára nem festői témát, hanem egyedülálló kiállítási lehetőséget kínált a Liget. Csontváry Kosztka Tivadar monumentális képeit csak az Iparcsarnok hatalmas belső terében tudta kiállítani úgy, hogy a nézőknek mindegyik képre megfelelő rálátása legyen. A látogatókat rendszerint személyesen kísérte körbe. 


10-csontva-ry5952
Az 1908-as városligeti kiállítás katalógusának címoldala, balról pedig a Csontváry-múzeum Gerlóczy Gedeon által készített koncepcióterve.

 

A teljes cikk a liget blogon olvasható.

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma