IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.10

József nádor a tóparton etette a halakat. Deák Ferenc gyakran látogatta az Állatkertben kedvenc állatát, egy Kristóf nevű barnamedvét. Arany János csak ült, és figyelte a körülötte zajló életet. Ferenc József kedvelte a cirkuszi előadásokat, Sissi leginkább sétalovagolt, Karinthy Frigyes pedig egy virslievő verseny zsűrijében vett részt a vurstliban.

József nádor, aki a 19. század első felében közparkká fejlesztette a Városerdőcskét, az évek során gyakori vendége lett a Ligetnek. Általában a tóparton etette a halakat. 1839-ben ő rendezte az első vizahalászatot is, amelynek sikerén felbuzdulva gyakran rendeztek a Városligeti tónál hasonló, halvacsorával záródó népünnepélyeket.


01-jo-zsef-na-dor6e18
József nádor magyar díszruhában, mellette a Városligeti tó a 19. század közepén

József nádor gyakran vitte magával lányát, Herminát is a Városligetbe, a 25 évesen elhunyt főhercegnő, emlékére kápolnát emeltek a Városliget peremén, amelyet 1856. szeptember 8-án szenteltek fel. Ezen az eseményen Liszt Ferenc személyesen vezényelte Férfikari miséjét. A Hermina-kápolna azóta Liszt-emlékhely, amit a külső falán elhelyezett emléktábla is jelez.


02-liszt-ferenc86d6
Balra a Hermina-kápolna, jobbra Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendáját vezényli a Vigadóban

Deák Ferenc, miután 1854-ben a fővárosba költözött, a nyár egy részét mindig a Városliget környéként töltötte. Kedvenc helye a Körönd volt, ahol valóságos udvartartása volt. Az Állatkertet is rendszeresen látogatta, ahol kedvenc állatát, a Kristóf nevű barnamedvét szívesen etette.


03-dea-k-ference08d
Korabeli emléklap,középen a városligeti omnibuszjárat személyzete, jobbról pedig a Kristóf medvét etető Deák egy újságrajzon

 

A pesti életbe nehezen beilleszkedő Arany János számára a Városliget is a megnyugvást jelentette. Ének a pesti Ligetről című, 1877 őszére datált versében élvezetes, színes leírását adja a Városligetnek. Soraiból kitűnik, hogy alaposan ismerte az ott zajló életet.


04-arany-ja-nos3476
Arany János a Magyar Tudományos Akadémia épületében, középen a megsemmisült városligeti Arany János emlékpad, jobbra a Fuit sírkő

 

Ferenc József királlyá koronázása után gyakran megfordult a Ligetben. Személyesen nyitotta meg 1896-ban az Ezredéves Kiállítást, végigutazott a róla elnevezett millenniumi földalattin, felavatta a Műcsarnokot, majd 1906-ban a Szépművészeti Múzeumot. Az Anonymus szobrot ő ajándékozta a fővárosnak. Még a Beketow Cirkusz előadását is megtekintette két alkalommal.


05-ferenc-jo-zsef9911
Ferenc József 1896-ban, a Műcsarnok megnyitásán, középen az Ezredéves Kiállítás megtekintése közben,jobboldali fotó pedig Rudolf főherceg városligeti szobrának avatásán készült

 

1866-ban Ferenc József és Sissi sétalovaglást tett a Ligetben. A Vasárnapi Újság így számolt be az eseményről: „...Ő Felségeik sétalovaglást tettek a Városliget lombtalan fasorai között, s a rondeau-t egyszer körüllovagolva, visszatértek a lövöldébe, hol az időközben összecsoportosult nép őket zajos éljenzéssel fogadta.”

 

06-erzse-bet-kira-lyneb4a7
Erzsébet királyné lovaglóruhában egy korabeli képesújságban (balra),
a királyné és Ferenc József (jobbra)


A Pesti Korcsolyázó Egyesület farsangkor jelmezes jégkarneválokat rendezett, amelyek közül a legsikeresebb az volt, amikor 1909-ben Mátyás királlyá koronázását elevenítették meg. A tó körüli átalakítási munkákat Stróbl Alajos, a kor vezető szobrásza irányította. Segítőivel hóból és jégből megformálta a középkori Pest házait, valamint Mátyás király hószobrát.


07-stro-bl-alajos4b3c
Stróbl Alajos pipájával melegíti magát a Városligeti tó jegén, jobbról a szobor makettje, a háttérben pedig a középkori Pest hóból megformált házai.


Nicola Tesla 1881-ben Pesten, a Puskás Tivadar-féle telefonközpont üzembehelyezésén dolgozott technikusként, de érkezése után néhány hónappal a megfeszített munkától idegösszeömlást kapott. Munkatársa, Szigeti Antal rábeszélte a rendszeres testmozgásra és a szabadban tett sétákra. E séták során találta fel a váltóáramú berendezések működési elvét, az anekdota szerint felfedezését a ligeti út porába rajzolta le.


08-teslad962
Az ifjú Tesla röviddel pesti tartózkodása előtt, 23 évesen,
jobbról pedig a feltaláló zseni az amerikai Colorado Springsben kialakított laboratóriumában.

 

Nagy íróink számtalanszor felidézik a Városligetet, de Karinthy Frigyestől nemcsak szöveget tudunk idézni. Maga is feltűnik több városligeti képen. Vidám társaság tagjaként örökítették meg egy vurstliban készült gyorsfotón. 1918-ban pedig egy tréfás virslievő versenyének zsűritagjaként, feladata teljesítése közben fényképezték le.


09-karinthy2769
Virslievő verseny a jótékony célú újságírónapon, középen, kalapban Karinthy Frigyes mint lelkes zsűritag

 

A festők is gyakran vonultak ki festőállványaikkal a Liget fái közé. Akadt azonban egy olyan művész, aki számára nem festői témát, hanem egyedülálló kiállítási lehetőséget kínált a Liget. Csontváry Kosztka Tivadar monumentális képeit csak az Iparcsarnok hatalmas belső terében tudta kiállítani úgy, hogy a nézőknek mindegyik képre megfelelő rálátása legyen. A látogatókat rendszerint személyesen kísérte körbe. 


10-csontva-ry5952
Az 1908-as városligeti kiállítás katalógusának címoldala, balról pedig a Csontváry-múzeum Gerlóczy Gedeon által készített koncepcióterve.

 

A teljes cikk a liget blogon olvasható.

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Duda_Eva_Tarsulat_Tanc_

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma