hangf_spotify_banner_728x90

2018.05.24

Új típusú szabad teret hoz létre egy ideiglenes kilátó révén a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása, amely Szabadság híd – Új horizontok a városban címmel lesz látható május 26-tól. Jelen írásban a magyar szecesszió sokoldalú alkotója, Maróti Géza tervezte magyar pavilont májustól novemberig elfoglaló installációról lesz szó.

Hidat vinni Velencébe elsőre olyan ötletnek tűnhet, mintha módszeresen kezdene el valaki a lagúnákba vizet hordani. A kanálisok szabdalta földnyelveket elvégre így is számos pillér köti össze. Hogy a budapesti Szabadság hidat – pontosabban mindazt, amit mostanra ez a betűsor nyelvileg, élményileg, kulturálisan és közösségileg jelent – a Giardini magyar pavilonjába hozni mégis roppant találó, időszerű és fontos ötletnek bizonyult, arról meggyőződhet bárki, aki a kétnapos sajtómustrát követően, május 26-án a kapuit a nagyközönség előtt is megnyitó16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennáléra látogat. Hogy mi mindenért érdemes, arról a közeljövőben még két másik cikk szól majd.


DBZOL20180524005


Az idei biennálé kurátorai – a skót Yvonne Farrell és Shelley McNamara – által meghirdetett hívószó a Freespace, amely szabadteret és a szabadidő eltöltésére alkalmas szabad teret egyaránt jelenthet. A Szabadság híd – Új horizontok a városban című, a Ludwig Múzeumnak a Kultúrgorilla kurátori csapatával és a Studio Nomad építészeivel közösen megvalósított pályázatnyertes projekt nemcsak címében rezonál pontosan erre a fogalomra, hanem a tartalmát tekintve is. Több szempontból. A magyar pavilonban két éve Fábián Gábor és Fajcsák Dénes Aktivátorok – Helyi aktív építészet című installációja egy pusztuló egri épület közösségi megújítását mutatta be, ahogyan az idei anyag is a megújításról szól.


Elvégre azt beszéli el egyszerű, sallangmentes nyelven, hogy vált az 1896-ban, harmadik fővárosi Duna-hídként átadott, a Szent Gellért teret a Fővám térrel összekötő Szabadság híd százhúz évvel később (egy időre legalábbis) köztérré. Sokan emlékezhetünk rá, hogy 2016 nyarán a környék infrastrukturális fejlesztése miatt a főváros lezárta a szóban forgó átkelőt. Amint a járműforgalom megszűnt, a városlakók azonmód birtokba vették, újraértelmezték és a szó szoros értelmében újra is színezték a Szabadság hidat. A „Szabihíd” egy drón szemével úgy festett ugyanis, mintha csupaszín ragtapaszokkal fedték volna be a Duna örvényes, mélyzöld felszínét. Ami az égből ragtapasznak látszott, valójában megannyi jógamatrac és függőágy volt, amelyekről a lezárt átkelőn a Duna fölül a Napot üdvözölni vagy a felhőket kémlelni mentek színes ruhákban sok százan. Vagy pedig mozogni valamit, szappanbuborékokat fújni, jazzkoncertet hallgatni, kártyázni, grillezni, 1,032 m2 szabad helyet szakítani ki maguknak. (Ennyi a pavilonban olvasható kísérőszöveg szerint egy jógamatrac átlagos alapterülete.)


DBZOL20180524003


„A hidtestet köztéri bútordarabként kezdtük használni” – fogalmazott a magyar pavilon megnyitóján a projekt egyik kurátora, Oravecz Júlia. Szerinte a 2016 után tavaly is folytatódó eseménysorozat egy nagyobb ívű társadalmi átalakulás lenyomata. Olyasféle kérdések merülnek fel e mentén, minthogy merünk-e változtatni a környezetünkön, illetve, hogy milyen városban szeretnénk egyáltalán élni. „A város ugyanis közügy – fogalmazta meg Oravecz Júlia –, ám ezt néha elfeledjük.”


„A föld, a víz és a levegő a természeti népeknél mindig a közös, el nem tulajdonítható kincsek közé tartozik” – szögezte Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója, a biennále nemzeti biztosa. Hozzátette, hogy az időszakos szabad tér kialakítása a városlakók legújabbkori leleményei közé tartozik. „A teret használó csoport – kerékpárosok, futók, együtt pihenők – közös tevékenységük által átformálják környezetüket is, az kreativitásuknak köszönhetően az eredetileg betöltött funkciójához képest máshogyan kezd el működni.” És hogy mennyire sikeres, szemléletformáló volt a Szabihíd-projekt, ahhoz elég talán annyi, hogy a gumicsizmazöld pillérekről egy ideje tényleg az jut eszünkbe: azok valamit, valakiket, valahogyan összekötnek.


A Studio Nomad részéről a projekt megvalósításában részt vett Pongor Soma, aki azt emelte ki, hogy az installáció főként közterken is használt anyagokból készült. „Ezúttal is, ahogy a hídon két éve és tavaly történt, egy esemény, az építészeti biennále kapcsán alakul át a tér” – vont párhuzamot, és arra figyelmeztetett, hogy a korszerű urbanisztika jegyében nemcsak az anyagokat, hanem a térhasználatot is hosszú távra szükséges tervezni.


DBZOL20180524016


A Szabadság híd – Új horizontok a városban rendhagyó, eddig soha ki nem próbált módon használja a magyar pavilon terét is, hiszen a csarnok átriumába az idei kiállítás alkalmából kilátó épült. Odafönt „szabad tér” fogad, ahonnan különös szemszögből láthatunk rá a Giardinire. Igaz, a kert gyönyörű, buja növényzete miatt hatalmas perspektívák nem nyílnak, a felvetés mégis újszerű és a mustra témájához pontosan passzol. Jó ötlet volt tehát összességében a rendelkezésre álló, adott horizontális helyett vertikálisan nyújtani meg a teret.

De mielőtt a távolba veszne a tekintetünk, nézzünk szét odalent (odabent) is! Olyan kicsit, mintha egy híd belsejébe tévedtünk volna, fölöttünk szüntelen hallatszik a fölfelé igyekvők lépteinek zaja. A Szabihíd-gondolathoz passzolnak a jógamatracokból összegumizott ülőalkalmatosságok is, mint ahogy a két kvázi-előzmény (az 1990-es taxisblokád, valamint a 2004-es EU-csatlakozás, amelyek más módon, de a Szabadság híd összekötő erejének metaforikáját használták) bekezdésnyi ideidézése is épp elegendő. Mindezt egy jól sikerült videómontázs beszéli el halk zenével. Finom megoldás, ahogy a kép a sötét üvegfelületen – akár a víztükrön – megcsillan.


A pavilon harmadik harmada elvben a személyes történeteké. Nekem kissé zavaró volt a videók egymást is kioltó hangja, amelyet az emelvényre tartók zaja amúgy is elnyom. Az angol felirat így is érvényesül persze, de tán kevésbé sikerült szerintem személyessé tenni általa a történetet. A lényeg viszont – úgy gondolatában, mint a megvalósítást illetően – a negyedik harmad, a „hosszabbítás”, vagyis az átriumba épült kilátó. A folyamatos (inter)aktivitást szemlélteti, és a szemünk előtt formálódó fővárosunk egy izgalmas mozaikdarabkáját mutatja be ebben az évről évre átformálódó hatalmas kertben. Ezért és így érdemes Velencébe hidat vinni.


Vass Norbert
Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

kovacs_zsofia__a_kiallitas_kuratora

2019.05.24

Kamarakiállításon mutatja be mától Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét a Szépművészeti Múzeum. A magyar kormány támogatásával megvásárolt remekmű a gyűjtemény elmúlt 100 évének legértékesebb szerzeménye.

varnegyed_kiallitas_2

2019.05.24

Ma, a régészet napján nyílik a budai Várnegyedben Az első bástya – Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című tárlat, amelyen bejárhatjuk a 2018-ban feltárt Erdélyi bástya falait és megnézhetjük az ásatás során előkerült leletanyagot.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Max Brod mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át a német hatóságok Izraelnek. Brod Kafka barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el, halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet. Ő azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is. A hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül.

A múzeumfejlesztési akcióterv szerint a következő három évben nagyjából ötven állami tulajdonban lévő és ötven nem állami tulajdonban lévő múzeummal bővül a város, ami azt jelenti, hogy minden 100 ezer lakosra fog jutni egy intézmény. A városvezetés minden szakhatóságot, közintézményt, szociális szervezetet és gyűjtőt bátorít arra, hogy vegyen részt a múzeumépítési projektben, amely nyitva áll a történelmüket, kultúrájukat és különlegességeiket bemutatni kívánó állami tulajdonú vállalkozások, egyetemek, valamint üzemek előtt egyaránt. Csengcsou, amelynek történelme több mint 10 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, bővelkedik a kulturális jelentőséggel bíró relikviákban.

Megnyílt Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 című kiállítás a pápai Zsinagógában, amely nem csupán az életmű rejtett rétegeire irányítja a figyelmet, hanem eddig ismeretlen fotókkal és javarészt kiadatlan vallomásokkal kíséri végig e korai életperiódus állomásait. A június 23-ig nyitva tartó tárlat az író hajdani pápai látogatásának az emlékét is megidézi.

A csaknem 160 éve elsüllyedt, Clotilda nevű hajó volt az utolsó amely Afrikából szállított rabszolgákat Amerikába. Mivel az amerikai kongresszus 1807-ben betiltotta a rabszolgák behozatalát, a hajó titokban szállított, és 1860-ban szándékosan süllyesztették el, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Három évvel később Abraham Lincoln elnök aláírta az emancipációs kiáltványt, amely véget vetett a rabszolgaságnak az Egyesült Államokban.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

art_capital_2129

A Lukács Miklós cimbalomművész, Orbán György nagybőgős és Baló István dobos alkotta Cimbiózis trió A Cimbiózis világa címmel koncertet ad május 25-én 20.00-kor a Müpában.

A rendezvény első eseménye, a Muzsikál az erdő a Hírös Városban május 25. és 26. között várja az érdeklődőket Kecskeméten és Lakitelek-Tőserdőn.

Filmzenékre és Oscar-, Grammy- és Fonogram-díjnyertes dallamokra hangol Magyarország első show-kórusa: nagykoncertjüket május 25-én 18 órai kezdettel a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma