2017. augusztus 19.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2017.08.11

Minden embernek megvan a saját története, de vannak olyan életutak, amelyek nem csak a rokonoknak szólnak, amelyekről beszélni kell, hiszen tanulhat belőlük a világ. Hermann Ildi fotós pontosan ilyen történeteket mutatott be július 6-án megnyílt kiállításán, amelyekben holokauszttúlélők mesélik el az életüket. A Hiányzó történetek augusztus 6-ig volt megtekinthető a 2B Galériában.

„Kétfajta túlélőt ismertem a deportáltak vagy a gettóba zártak között: olyat, aki állandóan erről beszélt, és olyat, aki sosem beszélt róla” – olvasható Csibe történetében, akinek a szülei Amerikába emigráltak a háború borzalmai elől. Csibe tíz évvel a magyarországi deportálások után, 1954-ben született, számára a háború és a holokauszt borzalmai olyan távolinak tűnnek, mint a Római Birodalom története. Csupán édesanyja visszaemlékezéseiből tudja, mik történtek. Édesapja bár megjárta a budapesti gettókat, nem beszélt soha erről az időszakról, édesanyja azonban folyvást az átélt borzalmakról mesélt így dolgozva fel a tragédiát. „Anyám mindent leírt, és annak ellenére, hogy azt hittem, mindent tudok, megdöbbentő volt olvasni.”


19679412_1479343475437346_4731864661581241113_o


„Két irányból jött az ötlet. Öt évvel ezelőtt, amikor New Yorkban jártam, ellátogattam Williamsburgbe, ahol magyar zászlót láttam néhány zsinagógán. Azonnal elkezdtem gondolkozni ezeknek a közösségeknek a magyar vonatkozásain, illetve, hogy léteznek-e magyar zsidó közösségek Amerikában. Ha igen, mi alapján szerveződtek, hogyan jöttek létre? Először erről akartam egy anyagot összeállítani” – mesélte Hermann Ildi fotós. A másik jóval személyesebb ok volt: „a nagymamám szintén holokauszttúlélő volt, és mindig terveztem, hogy kérdezni fogom őt a történtekről, de végül lemaradtam róla, mert mindig azt hittem, van még időm. Mivel őt nem tudtam megkérdezni, hiányérzetem maradt, rossz érzés volt, hogy ezt nem tettem meg, pedig fontos lett volna, hogy személyesen mondja el a történetét. Ennek a hiányérzetnek a betöltésére készültek el a képek. Ugyanakkor remélem, hogy ez nemcsak az én hiányomat pótolja, hanem esetleg a megkérdezettekét is, akik nem mondták el azoknak a történeteiket, akiknek szerették volna.”


Hermann Ildi nem csak fotósként vett részt a munkában: ő maga rögzítette a történeteket, ő járt utána, kikkel lehetne beszélni, majd végül Somogyi Zsófival, a tárlat kurátorával kiválasztottak tíz történetet, melyeket a 2B Galériában tekinthettek meg az érdeklődők. „Először itthonról próbáltam embereket keresni, akik szívesen beszélnek arról, mi történt velük a háború alatt. Végül kétszer három hetet voltam kint New Yorkban. Az itthon kapott neveket kerestem fel először, és volt, aki szívesen mesélt, sőt tovább is ajánlott másokhoz. Szinte mindegyikükhöz közel kerültem, de ezt nem is lehetett volna máshogy megvalósítani. Hihetetlenül nyitottak voltak és örültek, hogy mesélhetnek. Mindenkivel megtaláltam a közös hangot, úgy beszélgettünk, mintha mindig is ismertük volna egymást. Egészen intim és megrázó dolgokat is megosztottak velem. Volt olyan, akivel együtt sírtunk a történteken, hiszen nemcsak nekem, de neki is megrázó élmény volt ezeket újra felemlegetni. Akivel tudom, azóta is tartom a kapcsolatot” – mesélte a fotóművész a projekt indulását.


20689666_10156434133588272_6111937126243878036_o
Pipi néni


Mindegyik történet más, az életkorok és az életkörülmények, ahogyan a háború előtt éltek is mind változók és befolyásolják a túlélőkben a Magyarországról kialakult képet. Pipi néni megtalálta Amerikában a régóta keresett álmot, és soha nem térne vissza Budapestre, amelyről kizárólag rossz emlékei vannak. Ugyanakkor Lujzi rengeteget jár haza, sőt egy ideig tanított is az ELTE nyelvészeti tanszékén. Katie-nek – akárcsak Csibének – a szülei járták meg a koncentrációs táborokat, ő saját elmondása szerint nem emlékszik sok mindenre a háborúból, férjével ’56 után hagyták el Magyarországot. Katie édesapja megjárta Auschwitzot, Buchenwaldot, Mauthausent és Theresienstadtban szabadult, gyengén, de épségben tért haza. Katie is többször járt haza egy időben, a férje sokat dolgozott Magyarországon, azonban annyira rettegett a látogatások alkalmával, hogy többé nem tud visszautazni.


Rengeteg közös szálat lehet találni a történetekben, nagyon sokan rossz emlékeket őriznek Magyarországról, sokan azonban szívesen járnak haza. Több beszámolóban is olvasható, hogy alig vagy csak homályosan emlékeznek a háborús időszakra, ez azonban érthető, hiszen egy ember sem őrzi szívesen a traumatikus élményeit. A legérdekesebb azonban, hogy szinte kivétel nélkül minden beszámolóban erősként emlegetik a túlélőket. „Akik túlélték a háborút, elképesztő erőforrásokra tettek szert, aminek a hátulütője, hogy aztán iszonyú önváddal éltek tovább, hogy ők túlélték, a többiek meg nem. Ezért aztán nem is hangsúlyozták ezt az erőt, hiszen az azt is jelentheti, hogy a többiek gyengék voltak, pedig nem erről van szó” – olvasható Csibe történetében.


20689746_10156434132818272_7469214822904998439_o


A 2B Galériában augusztus 6-ig volt megtekinthető a tárlat. A történetekből és a kimaradt interjúkból Hermann Ildi könyvet szeretne összeállítani a későbbiek folyamán, hiszen jóval bővebb anyagról van szó, mint amit a kiállítás bemutat. A tárlaton a túlélők személyes tárgyai is megtekinthetők voltak, amelyek mind Magyarországhoz köthetők, akár egy családfa, akár egy régi fénykép. A kiállítás rendkívül megrázó volt egyszerre, ezért a látogatók prospektussal térhettek haza, amelyben minden történet képpel együtt szerepel, így mindenki a maga tempójában olvashatta el azokat.


„Összességében nagyon hálás vagyok anyámnak, leginkább két dologért: megtanított szeretni és nem gyávának lenni. Amit senki mástól nem tudtam volna megtanulni. Ez fontos. Azt hiszem, a legfontosabb” – zárja Csibe a történetét.

 


Fischer Viktória

Fotó: 2B Galéria Facebook-oldala

kad2017

tokaj19x

2017.08.19

A szőlő tudja, hogy milyen fontos a termőhely és a pincészet. A szó termőhelye az agy, a szív, a múlt, pincészete a kiadók és az irodalmi műhelyek. Ez a négy nap a szó útját szerette volna segíteni. Hosszú ez az út, nincs kivilágítva, az útjelző táblái is homályosak. De rajta vagyunk – a Tokaji Írótábor utolsó napjáról Mirtse Zsuzsa írt a litera.hu oldalán.

jazz0820_police_big_band_600x380
2017.08.19

A Müpa idén is jazzmuzsikával indítja el új hangversenyévadát augusztus 20-án. Vajon milyen előadások, koncertek várnak minket ősztől? Az intézmény új kampánnyal, különleges videósorozattal vezeti fel új szezonját, amelyben elhangzanak a kendőzetlenül őszinte nézői vélemények a 2017/18-as évad programjáról és fellépőiről. Ha te is kíváncsi vagy rá, kattints, és nézd meg velünk!

IMG_20160828_161207

2017.08.18

Író, újságíró, pedagógus. Meggyőződése, hogy nincsenek rossz gyerekek, csak olyanok, akik bizonyos helyzetekben rosszul reagálnak a problémákra. Két könyvet írt az iskolai agresszió témájában, melyek már a megjelenésükkor hatalmas sikert arattak. Írói példaképe Virginia Woolf, alkotás közben pedig féltve őrzi kitalált világának buborékát. Wéber Anikóval beszélgettünk – minderről.

A kiterjesztett valóság technológiájával tíz védett állatfajt ismerhetnek meg a látogatók a mosonmagyaróvári Futura Interaktív Természettudományi Élményközpontban szeptember 17-ig. A kiállításhoz elengedhetetlen, hogy a látogatók okostelefonjaikat is magukkal vigyék. Ugyanis egy alkalmazás segítségével a barnamedvék, a teknősök, a jegesmedvék, a denevérek, a hódok, a tigrisek, a pandák, a szürkefarkasok és a hópárducok életével, természetével és élőhelyeikkel lehet megismerkedni. Az állatokat virtuálisan meg is simogathatják a látogatók és fényképezkedhetnek is velük.

Idén harmadik alkalommal rendezik meg a Berettyó Nemzetközi Néptáncfesztivált augusztus 18. és 21. között. Az albán, cseh, észak-ciprusi, nigériai, mexikói és székelyföldi hagyományőrző és néptáncegyüttesek mellett 10 hazai néptánccsoport is fellépett az augusztus 18-ai gálaműsorban. A külföldi csoportok utcai felvonuláson vesznek részt és bemutatják táncaikat augusztus 19-én, szombaton. A menet 17 órára ér a Szent István térre, ahol színpadi produkciókat adnak elő. Vasárnap, augusztus 20-án a táncosok a Debreceni Virágkarneválon vesznek részt.

A fúziós dzsessz óriása, a Weather Report munkássága előtt tiszteleg a Heavy Weather elnevezésű nemzetközi supergroup. A csapatba, amely már két sikeres ausztriai koncerten van túl, egy magyar zenész is bekerült, az ütőhangszeres Mogyoró Kornél. A Heavy Weather első koncertje Mogyoró Kornéllal július 8-án volt az ausztriai Gmundenben, ezt követte augusztus 11-én egy fellépés kétezer ember előtt Grazban. A közönség mindkét alkalommal óriási lelkesedéssel fogadta a zenekart, amely a harmadik alkalommal, szeptember 6-án a Linz melletti Hagenbergben játszik.

Egy asszony küzdelméről szól a Szasisi deda (Szörnyűséges anya) című georgiai (korábban Grúzia) film, amelyet a Szarajevói Filmfesztivál legjobb alkotásának választottak. A díjat augusztus 17-én este adták át. A történet szerint egy középkorú nőnek választani kell családja és évekig elnyomott szenvedélye, az írás között. Végül az írás mellett dönt, amely lelkileg és testileg is hatalmas áldozatokat követel tőle. A Szasisi deda a 27 éves Ana Urusadze első nagyjátékfilmje. A Michel Franco mexikói rendező vezette nemzetközi zsűri az „elegáns rendezésért”, valamint a provokatív témaválasztásért díjazta az alkotást.

Az Erkel Színház ad otthont a Csodaszarvas című musical budapesti bemutatójának szeptember 4-én Varga Viktor rendezésében. A darab alkotói emberi sorsokon keresztül keresik a választ többek között arra: mit jelent eredetmondánk az új generációknak? Szó esik az anyaságról, a testvérharcról, a hagyományról és az újításról is. A darab rendezője szerint a közönség egy modern, provokatív és önironikus musicalt láthat, amelyet eddig csak szabadtéri, monumentális színpadokon adtak elő.

Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes augusztus 12-én a Zempléni Fesztivál keretében mutatja be a ’60-as évek felejthetetlen TV-sorozatából született ötlet alapján készült A Tenkes kapitánya című látványos táncjátékot Zsuráfszky Zoltán rendezésében.

A_Tenkes_kapitanya

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma