2017.08.11

Minden embernek megvan a saját története, de vannak olyan életutak, amelyek nem csak a rokonoknak szólnak, amelyekről beszélni kell, hiszen tanulhat belőlük a világ. Hermann Ildi fotós pontosan ilyen történeteket mutatott be július 6-án megnyílt kiállításán, amelyekben holokauszttúlélők mesélik el az életüket. A Hiányzó történetek augusztus 6-ig volt megtekinthető a 2B Galériában.

„Kétfajta túlélőt ismertem a deportáltak vagy a gettóba zártak között: olyat, aki állandóan erről beszélt, és olyat, aki sosem beszélt róla” – olvasható Csibe történetében, akinek a szülei Amerikába emigráltak a háború borzalmai elől. Csibe tíz évvel a magyarországi deportálások után, 1954-ben született, számára a háború és a holokauszt borzalmai olyan távolinak tűnnek, mint a Római Birodalom története. Csupán édesanyja visszaemlékezéseiből tudja, mik történtek. Édesapja bár megjárta a budapesti gettókat, nem beszélt soha erről az időszakról, édesanyja azonban folyvást az átélt borzalmakról mesélt így dolgozva fel a tragédiát. „Anyám mindent leírt, és annak ellenére, hogy azt hittem, mindent tudok, megdöbbentő volt olvasni.”


19679412_1479343475437346_4731864661581241113_o


„Két irányból jött az ötlet. Öt évvel ezelőtt, amikor New Yorkban jártam, ellátogattam Williamsburgbe, ahol magyar zászlót láttam néhány zsinagógán. Azonnal elkezdtem gondolkozni ezeknek a közösségeknek a magyar vonatkozásain, illetve, hogy léteznek-e magyar zsidó közösségek Amerikában. Ha igen, mi alapján szerveződtek, hogyan jöttek létre? Először erről akartam egy anyagot összeállítani” – mesélte Hermann Ildi fotós. A másik jóval személyesebb ok volt: „a nagymamám szintén holokauszttúlélő volt, és mindig terveztem, hogy kérdezni fogom őt a történtekről, de végül lemaradtam róla, mert mindig azt hittem, van még időm. Mivel őt nem tudtam megkérdezni, hiányérzetem maradt, rossz érzés volt, hogy ezt nem tettem meg, pedig fontos lett volna, hogy személyesen mondja el a történetét. Ennek a hiányérzetnek a betöltésére készültek el a képek. Ugyanakkor remélem, hogy ez nemcsak az én hiányomat pótolja, hanem esetleg a megkérdezettekét is, akik nem mondták el azoknak a történeteiket, akiknek szerették volna.”


Hermann Ildi nem csak fotósként vett részt a munkában: ő maga rögzítette a történeteket, ő járt utána, kikkel lehetne beszélni, majd végül Somogyi Zsófival, a tárlat kurátorával kiválasztottak tíz történetet, melyeket a 2B Galériában tekinthettek meg az érdeklődők. „Először itthonról próbáltam embereket keresni, akik szívesen beszélnek arról, mi történt velük a háború alatt. Végül kétszer három hetet voltam kint New Yorkban. Az itthon kapott neveket kerestem fel először, és volt, aki szívesen mesélt, sőt tovább is ajánlott másokhoz. Szinte mindegyikükhöz közel kerültem, de ezt nem is lehetett volna máshogy megvalósítani. Hihetetlenül nyitottak voltak és örültek, hogy mesélhetnek. Mindenkivel megtaláltam a közös hangot, úgy beszélgettünk, mintha mindig is ismertük volna egymást. Egészen intim és megrázó dolgokat is megosztottak velem. Volt olyan, akivel együtt sírtunk a történteken, hiszen nemcsak nekem, de neki is megrázó élmény volt ezeket újra felemlegetni. Akivel tudom, azóta is tartom a kapcsolatot” – mesélte a fotóművész a projekt indulását.


20689666_10156434133588272_6111937126243878036_o
Pipi néni


Mindegyik történet más, az életkorok és az életkörülmények, ahogyan a háború előtt éltek is mind változók és befolyásolják a túlélőkben a Magyarországról kialakult képet. Pipi néni megtalálta Amerikában a régóta keresett álmot, és soha nem térne vissza Budapestre, amelyről kizárólag rossz emlékei vannak. Ugyanakkor Lujzi rengeteget jár haza, sőt egy ideig tanított is az ELTE nyelvészeti tanszékén. Katie-nek – akárcsak Csibének – a szülei járták meg a koncentrációs táborokat, ő saját elmondása szerint nem emlékszik sok mindenre a háborúból, férjével ’56 után hagyták el Magyarországot. Katie édesapja megjárta Auschwitzot, Buchenwaldot, Mauthausent és Theresienstadtban szabadult, gyengén, de épségben tért haza. Katie is többször járt haza egy időben, a férje sokat dolgozott Magyarországon, azonban annyira rettegett a látogatások alkalmával, hogy többé nem tud visszautazni.


Rengeteg közös szálat lehet találni a történetekben, nagyon sokan rossz emlékeket őriznek Magyarországról, sokan azonban szívesen járnak haza. Több beszámolóban is olvasható, hogy alig vagy csak homályosan emlékeznek a háborús időszakra, ez azonban érthető, hiszen egy ember sem őrzi szívesen a traumatikus élményeit. A legérdekesebb azonban, hogy szinte kivétel nélkül minden beszámolóban erősként emlegetik a túlélőket. „Akik túlélték a háborút, elképesztő erőforrásokra tettek szert, aminek a hátulütője, hogy aztán iszonyú önváddal éltek tovább, hogy ők túlélték, a többiek meg nem. Ezért aztán nem is hangsúlyozták ezt az erőt, hiszen az azt is jelentheti, hogy a többiek gyengék voltak, pedig nem erről van szó” – olvasható Csibe történetében.


20689746_10156434132818272_7469214822904998439_o


A 2B Galériában augusztus 6-ig volt megtekinthető a tárlat. A történetekből és a kimaradt interjúkból Hermann Ildi könyvet szeretne összeállítani a későbbiek folyamán, hiszen jóval bővebb anyagról van szó, mint amit a kiállítás bemutat. A tárlaton a túlélők személyes tárgyai is megtekinthetők voltak, amelyek mind Magyarországhoz köthetők, akár egy családfa, akár egy régi fénykép. A kiállítás rendkívül megrázó volt egyszerre, ezért a látogatók prospektussal térhettek haza, amelyben minden történet képpel együtt szerepel, így mindenki a maga tempójában olvashatta el azokat.


„Összességében nagyon hálás vagyok anyámnak, leginkább két dologért: megtanított szeretni és nem gyávának lenni. Amit senki mástól nem tudtam volna megtanulni. Ez fontos. Azt hiszem, a legfontosabb” – zárja Csibe a történetét.

 


Fischer Viktória

Fotó: 2B Galéria Facebook-oldala

V4-banner

5_WEB_Elem_Radnoti_masolata

2018.02.23

A Radnóti Színház művészei olvasnak fel az idei Irodalom Éjszakáján 21 terézvárosi helyszínen március 21-én. A rendezvényen, amelynek témája a szerelem, 21 országból mutatnak be írókat és könyveket. Az esemény célja, hogy a szokványos irodalmi programokat kiszakítsák megszokott közegükből, az érdeklődőknek pedig különleges élményt nyújtsanak.

_D0A1439_Copy_masolata

2018.02.22

A magyarság a történelem viharai miatt önbizalomhiányos nemzetté vált, ezért is fontos, hogy végre elhiggye saját értékei létezését – mondta el dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár A kultúra gyarapít! című, az Országház Felsőházi termében megrendezett szakmai konferencián február 22-én. A tanácskozáson a kultúra közösségépítő, megtartó és gyarapító erejére hívták fel a figyelmet.

borito_kis

2018.02.22

Az idei színházi évad utolsó előadásként mutatják be február 24-én a Thália Színházban az Oscar című darabot. Az előadást a Sylvester Stallone főszereplésével készült ’91-es adaptáció tette ismerté, ám Csányi Sándor, a Thália Színház művészeti vezetője a február 22-ei sajtótájékoztatón elmondta: a mostani előadás nemcsak ezt, de a Louis de Funès főszereplésével készült filmet is túlszárnyalja majd.

Európai turnéja során Budapesten is fellép a King Crimson: a progresszív rock legendás együttese június 29-én a Müpában ad koncertet. Az Uncertain Times című turnén az alapító-gitáros Robert Fripp mellett három dobos, Pat Mastelotto, Gavin Harrison és Jeremy Stacey, a billentyűs Bill Rieflin, a gitáros-énekes Jakko Jakszyk, a basszusgitáros Tony Levin és a szaxofonos-fuvolás Mel Collins alkotja a zenekart. A koncerten megidézik a King Crimson valamennyi korszakát, a dalok között hat olyan darabbal, amelyet korábban koncertjeiken nem játszottak, megtoldva mindezt a legújabb, már három dobosra írt szerzeményeikkel. Jegyek már kaphatóak.

A Kaláka együttes a Pesti Vigadóban ad koncertet március 2-án, amikor meghívott vendégeivel együtt búcsúztatja az Arany-emlékévet ünnepi koncert keretében. Az Arany 201 című koncerten fellép többek között Szirtes Edina Mókus, a Fool Moon, Fekete János Jammal, a Hungarian FolkEmbassy, Csík János, Dresch Mihály, Szabó T. Anna, Lackfi János, Hegedűs D. Géza, Jankovics Marcell és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. A Kaláka együttes megalakulása óta zenésít meg Arany János-verseket.

A zenekar mesterei sorozatban hangzik el Magyarországon először Bella Máté Tabula Smaragdina című műve, valamint Louis Andriessen De Tijd (Az idő) című darabja március 6-án a budapesti Zeneakadémián Arie van Beek vezényletével. Bella Máté Erkel Ferenc-díjas zeneszerző a rotterdami de Doelen koncertközpont megrendelésére írta kompozícióját, amelyben egy ókori ezoterikus iratot zenésített meg Hamvas Béla filológiai értelmezésének felhasználásával.

Rosamund Pike játssza a kétszeres Nobel-díjas tudóst a Marie Curie életéről szóló, Radioactive című filmben, amelyet Budapesten forgatnak. A produkció rendezője az iráni Marjane Satrapi (Persepolis), a forgatókönyvet Jack Torne írta Lauren Redniss Radioactive: Marie & Pierre Curie: A Tale of Love and Fallout című életrajzi könyve nyomán.

Huszonnégy koncert, népzene, klasszikus és kortárs zene is várja a közönséget február 24-én a kórusok téli éjszakáján a budapesti Andrássy úton álló MagNet Közösségi Házban. A 12 meghívott kamarakórus között két gyermekkar is szerepel. A kórusok a capella, azaz kíséret nélküli zenével készülnek, öt különböző stílusban. A nemzetközi és magyar klasszikusok mellett népdalok, régi, modernebb és populáris darabok is felcsendülnek.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma