2017. október 21.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.08.11

Minden embernek megvan a saját története, de vannak olyan életutak, amelyek nem csak a rokonoknak szólnak, amelyekről beszélni kell, hiszen tanulhat belőlük a világ. Hermann Ildi fotós pontosan ilyen történeteket mutatott be július 6-án megnyílt kiállításán, amelyekben holokauszttúlélők mesélik el az életüket. A Hiányzó történetek augusztus 6-ig volt megtekinthető a 2B Galériában.

„Kétfajta túlélőt ismertem a deportáltak vagy a gettóba zártak között: olyat, aki állandóan erről beszélt, és olyat, aki sosem beszélt róla” – olvasható Csibe történetében, akinek a szülei Amerikába emigráltak a háború borzalmai elől. Csibe tíz évvel a magyarországi deportálások után, 1954-ben született, számára a háború és a holokauszt borzalmai olyan távolinak tűnnek, mint a Római Birodalom története. Csupán édesanyja visszaemlékezéseiből tudja, mik történtek. Édesapja bár megjárta a budapesti gettókat, nem beszélt soha erről az időszakról, édesanyja azonban folyvást az átélt borzalmakról mesélt így dolgozva fel a tragédiát. „Anyám mindent leírt, és annak ellenére, hogy azt hittem, mindent tudok, megdöbbentő volt olvasni.”


19679412_1479343475437346_4731864661581241113_o


„Két irányból jött az ötlet. Öt évvel ezelőtt, amikor New Yorkban jártam, ellátogattam Williamsburgbe, ahol magyar zászlót láttam néhány zsinagógán. Azonnal elkezdtem gondolkozni ezeknek a közösségeknek a magyar vonatkozásain, illetve, hogy léteznek-e magyar zsidó közösségek Amerikában. Ha igen, mi alapján szerveződtek, hogyan jöttek létre? Először erről akartam egy anyagot összeállítani” – mesélte Hermann Ildi fotós. A másik jóval személyesebb ok volt: „a nagymamám szintén holokauszttúlélő volt, és mindig terveztem, hogy kérdezni fogom őt a történtekről, de végül lemaradtam róla, mert mindig azt hittem, van még időm. Mivel őt nem tudtam megkérdezni, hiányérzetem maradt, rossz érzés volt, hogy ezt nem tettem meg, pedig fontos lett volna, hogy személyesen mondja el a történetét. Ennek a hiányérzetnek a betöltésére készültek el a képek. Ugyanakkor remélem, hogy ez nemcsak az én hiányomat pótolja, hanem esetleg a megkérdezettekét is, akik nem mondták el azoknak a történeteiket, akiknek szerették volna.”


Hermann Ildi nem csak fotósként vett részt a munkában: ő maga rögzítette a történeteket, ő járt utána, kikkel lehetne beszélni, majd végül Somogyi Zsófival, a tárlat kurátorával kiválasztottak tíz történetet, melyeket a 2B Galériában tekinthettek meg az érdeklődők. „Először itthonról próbáltam embereket keresni, akik szívesen beszélnek arról, mi történt velük a háború alatt. Végül kétszer három hetet voltam kint New Yorkban. Az itthon kapott neveket kerestem fel először, és volt, aki szívesen mesélt, sőt tovább is ajánlott másokhoz. Szinte mindegyikükhöz közel kerültem, de ezt nem is lehetett volna máshogy megvalósítani. Hihetetlenül nyitottak voltak és örültek, hogy mesélhetnek. Mindenkivel megtaláltam a közös hangot, úgy beszélgettünk, mintha mindig is ismertük volna egymást. Egészen intim és megrázó dolgokat is megosztottak velem. Volt olyan, akivel együtt sírtunk a történteken, hiszen nemcsak nekem, de neki is megrázó élmény volt ezeket újra felemlegetni. Akivel tudom, azóta is tartom a kapcsolatot” – mesélte a fotóművész a projekt indulását.


20689666_10156434133588272_6111937126243878036_o
Pipi néni


Mindegyik történet más, az életkorok és az életkörülmények, ahogyan a háború előtt éltek is mind változók és befolyásolják a túlélőkben a Magyarországról kialakult képet. Pipi néni megtalálta Amerikában a régóta keresett álmot, és soha nem térne vissza Budapestre, amelyről kizárólag rossz emlékei vannak. Ugyanakkor Lujzi rengeteget jár haza, sőt egy ideig tanított is az ELTE nyelvészeti tanszékén. Katie-nek – akárcsak Csibének – a szülei járták meg a koncentrációs táborokat, ő saját elmondása szerint nem emlékszik sok mindenre a háborúból, férjével ’56 után hagyták el Magyarországot. Katie édesapja megjárta Auschwitzot, Buchenwaldot, Mauthausent és Theresienstadtban szabadult, gyengén, de épségben tért haza. Katie is többször járt haza egy időben, a férje sokat dolgozott Magyarországon, azonban annyira rettegett a látogatások alkalmával, hogy többé nem tud visszautazni.


Rengeteg közös szálat lehet találni a történetekben, nagyon sokan rossz emlékeket őriznek Magyarországról, sokan azonban szívesen járnak haza. Több beszámolóban is olvasható, hogy alig vagy csak homályosan emlékeznek a háborús időszakra, ez azonban érthető, hiszen egy ember sem őrzi szívesen a traumatikus élményeit. A legérdekesebb azonban, hogy szinte kivétel nélkül minden beszámolóban erősként emlegetik a túlélőket. „Akik túlélték a háborút, elképesztő erőforrásokra tettek szert, aminek a hátulütője, hogy aztán iszonyú önváddal éltek tovább, hogy ők túlélték, a többiek meg nem. Ezért aztán nem is hangsúlyozták ezt az erőt, hiszen az azt is jelentheti, hogy a többiek gyengék voltak, pedig nem erről van szó” – olvasható Csibe történetében.


20689746_10156434132818272_7469214822904998439_o


A 2B Galériában augusztus 6-ig volt megtekinthető a tárlat. A történetekből és a kimaradt interjúkból Hermann Ildi könyvet szeretne összeállítani a későbbiek folyamán, hiszen jóval bővebb anyagról van szó, mint amit a kiállítás bemutat. A tárlaton a túlélők személyes tárgyai is megtekinthetők voltak, amelyek mind Magyarországhoz köthetők, akár egy családfa, akár egy régi fénykép. A kiállítás rendkívül megrázó volt egyszerre, ezért a látogatók prospektussal térhettek haza, amelyben minden történet képpel együtt szerepel, így mindenki a maga tempójában olvashatta el azokat.


„Összességében nagyon hálás vagyok anyámnak, leginkább két dologért: megtanított szeretni és nem gyávának lenni. Amit senki mástól nem tudtam volna megtanulni. Ez fontos. Azt hiszem, a legfontosabb” – zárja Csibe a történetét.

 


Fischer Viktória

Fotó: 2B Galéria Facebook-oldala

DzigaVertov_Mar2003_masolatajo

2017.10.20

Filmkritikusok szavazatai alapján 1958-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg ’64-ben a Mannheimi tizenkettő, melyen a legkiemelkedőbb dokumentumfilmek szerepelnek. Most ezeket az alkotásokat ajánljuk, valamint Szász Attila filmrendező és Lovrity Anna Katalin animációs filmrendező kedvenceit.

GodorKlub15_Fono_zenekar

2017.10.20

Az első gitárhang 2002 októberében szólalt meg. Azóta sok minden történt, a Gödör Klub rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, költöznie is kellett, de létezik, és most születésnapi mulatságra hívja a közönségét október 26. és 29. között. A Gödör Klub szervezői úgy állították össze a programot, hogy legyen benne minden, ami a Gödör Klubra jellemző: kiállítás, irodalom, koncertek, kortárs tánc és színház.

192247_640_szex_kiallitas_rejto
2017.10.20

Rejtő Jenő egy eddig ismeretlen kisregényét adta ki a Szépmíves Könyvek Kiadó. A Tatjána címet viselő alkotás 1935 körül születhetett, és olyan ismert karakterek elődei tűnnek fel benne, mint Piszkos Fred, a kapitány, aki itt még a Nicole kapitány nevet viseli. Az alkotást október 19-én mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol az érdeklődők meg is vásárolhatták a kötetet.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából október 21-én látványos fényfestéssel tiszteleg Cardiffban a költő emléke előtt a Londoni Magyar Kulturális Központ. A Montgomeryben kivégzett 500 bárd legendáját Arany művén keresztül szinte mindenki ismeri Magyarországon, viszont annál kevesebben hallottak róla Walesben. A látványos program előtt Arany János és A walesi bárdok jelentőségéről tartanak kerekasztal-beszélgetést a University of South Walesen.

Tornai József Kossuth-díjas költőt, a Nemzet Művészét, a Magyar Írószövetség örökös tagját és volt elnökét köszöntik 90. születésnapja alkalmából október 27-én 17 órakor a Magyar Írószövetségben. Az eseményen köszöntőt mond Mezey Katalin, Mirtse Zsuzsa, Radics Péter, Szakonyi Károly, Szentmártoni János és Turczi István.

Tizenöt magyar cirkuszigazgató megalakította a Magyar Cirkuszigazgatók Egyesületét, amelynek fő célja a cirkuszi hagyományok fenntartása és az érdekképviselet ellátása. A szakmai érdekvédelmi szervezet elnöki posztjára Eötvös Lorándot, az új Eötvös Cirkusz igazgatóját választották, a titkári tisztséget Kraj Gina tölti be. Az egyesület elnökségében Ádám Krisztina, az Utazó Budapest Nagycirkusz igazgatója, Ádám Henrik, a Hungária Nagycirkusz vezetője, valamint Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója foglal helyet.

Öt fiatal író és költő – Falvai Mátyás, Hevesi Judit, Kemény Zsófi, Simon Márton és Zilahi Anna – ír saját történeteket 1977-ből származó fotókhoz a budapesti Hybridart Space Hé’77! címmel október 20-ától, az Art Moments vizuális művészeti fesztivál keretében látható kiállítására. Az október 27-éig látogatható kiállításon a kiválasztott képek és a hozzájuk készült történek mellett más, az adott időszakban készült fotók és valós hírek is megjelennek, kontextusba helyezve és kontrasztba is állítva a tényleges és az elképzelt múltat, az objektív és a szubjektív valóságot.

Intézmények, civil szervezetek és önkéntes szervezők is kapcsolódhatnak kulturális örökség vonatkozású programjaikkal a Kulturális Örökség Európai Éve (KÖEÉ) 2018 rendezvénysorozathoz. A programsorozat fő célja, hogy minél több embert ösztönözzön az egyetemes európai kultúra felfedezésére és felkutatására, valamint megerősítse polgáraiban az európai azonosságtudatot, az európai családhoz való tartozás érzését.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma