GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.01.14

A Néprajzi Múzeum 1894-ben foglalta el első önálló épületét a Kálvin tér közelében, egy Csillag utcai bérházban. Az épületről különleges fotó látható a neprajz.hu oldalon, amelyet nézegetve azt érezhetjük: visszarepültünk az időben. Hétköznapi utcakép a századfordulós Budapesten – ez is lehetne a címe a fényképnek, amely valóban megidézi a századforduló idejét.

A Kálvin tér közelében található kétemeletes épület két külön bejárattal rendelkezett, így a közönség és a múzeum munkatársai (az ekkor még csak néhány főt számláló állomány) külön tudták megközelíteni. A Lónyay és a Gönczi Pál utca sarkán álló épület kedvező adottsága volt, hogy mindkét utca felé néztek ablakai, így a kiállítási termek többsége természetes fénnyel rendelkezett.


neprajz_document

 

Valamelyik második emeleti helyiségéből készülhetett az a felvétel, amely a Lónyay utca, Királyi Pál utca és a Vámház körút kereszteződését ábrázolja. Hétköznapi utcakép a századfordulós Budapesten is lehetne a címe: a Lónyay utcába a Kálvin tér felől villamossínek kanyarodnak, a kereszteződésben lovaskocsi, villamos találkozik, különféle korú, öltözetű emberek igyekeznek céljuk felé vagy éppen várakoznak. Egy másik perspektívából Klösz György (fényképész, festő, a magyarországi városfotózás úttörője) is megörökítette a Lónyay utca Gönczi Pál utca kereszteződését az 1897 és 1902 közötti időszakban.

 

Az archív felvételen a főszereplő a Néprajzi Múzeum épületével szemközt emelkedő Ipari rajziskola, azonban a hétköznapi utcaképet is megjelenítő fotó jobb szélén, árnyékban felismerhető a Néprajzi Múzeum épülete, amelynek földszintjén egy fűszerkereskedő boltja állt.

 

A századforduló időszakában a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályaként működő Néprajzi Múzeumnak Jankó János volt a vezetője, aki ebben az épületben lakott. Az 1894-es évben még csak két utcai és három udvari szobában rendezték be a magyar anyagot, majd ezt folyamatosan bővítették a magyar és a nemzetközi tárgycsoportokkal, ajándékokkal, gyűjtésekkel. Jankó koncepciója alapján készült el a Néprajzi Múzeum első állandó kiállítása a Csillag utcai épület immár 32 szobájában 1898-ban.

 

Az említett fényképekről további részletek itt.

 

Forrás: neprajz.hu

plakat003

B32_Galeria_Feluliras_r

2019.03.21

Hat nap alatt 74 helyszínen csaknem 100 kiállítás, valamint 100 kísérőrendezvény várja az érdeklődőket a Budapest Art Week programsorozaton április 9. és 14. között Budapesten. Újdonság idén a Közelítő nevű művészetpedagógiai program, amely során mintegy 500 diák ismerkedhet meg a kortárs képzőművészettel, és személyesen találkozhat az alkotókkal és galéristákkal.

szentgyorgynaplabitababszinhaz
2019.03.21

A tudományos felmérések azt támasztják alá, hogy a színházi élményben részesült gyerekek boldogabbak az abból kimaradt társaiknál – mondja Novák János rendező, a Kolibri Színház igazgatója. A bábművészet érvényességéről, kihívásokról és tabukról is beszélgettünk vele a bábszínház világnapja alkalmából.

IMG_20190320_101851

2019.03.21

Minél távolabb vagyunk időben egy történelmi eseménytől, annál nehezebb elképzelnünk a jeles napok hétköznapi emberét. A forradalmak kapcsán leginkább az összecsapásokról, háborús veszteségekről vagy győzelmekről van fogalmunk, és keveset tudunk az akkori mindennapokról. Az 1848/49-es eseményekről is elsősorban az ikonikus történések jutnak eszünkbe, az kevésbé, hogyan is zajlott az idő tájt az élet egy átlagos családban.

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti régészeti feltáráson. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A Biblia szerint a perzsa korban épült újjá Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered.

288 oldalas kötetben mutatja be Endre Béla festőművész életútját és életművét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum. A család- és élettörténet, valamint a művész alkotásainak monografikus elemzése mellett másfélszáz festményének reprodukciója is helyet kapott a nagyalakú, magas nyomdai minőségben megjelent kötetben. A kötet szerzője, Nátyi Róbert művészettörténész szerint Endre Béla európai jelentőségű művész, akitől Tornyai János is rengeteg inspirációt meríthetett.

Összesen mintegy 70 pályázat érkezett a fesztivál felhívására, az előzsűrizést követően a nemzetközi szakemberekből álló grémium 25 film közül választotta ki a tíz győztes alkotást. A maximum háromperces filmek párkapcsolatokról, internetes zaklatásról, előítéletekről, az összetartozás-tudatról szólnak, de érintik a környezetvédelem témáját is. A győztes alkotásokat a Cannes-i Global Short Film Award mobiltelefonos szekciójának döntőjében vetítik május 25-én Franciaországban.

Március 23-án, szombaton egésznapos ingyenes programsorozattal várják az érdeklődőket a Bach Mindenkinek Fesztiválra a Gödöllő Királyi Kastélyban. Az esti nagykoncerten a Magyar Honvédség Tata Helyőrségi Zenekara lép fel Balázs Attila őrnagy és Medveczky Ádám dirigálásával, közreműködik Bábel Klára hárfaművész, Harcsa Veronika énekművész és Demeniv Mihály harmonikaművész.

Csaknem 4 millióan látogatták tavaly a Mária Terézia (1717-1780) egykori nyári rezidenciájaként épült, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő bécsi kastélyt. Egy évvel korábban 3,8 millió fizető vendéget regisztráltak.

A régió egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata március 20-án az Akvárium Klubban mutatta be tavaly debütált, nagy sikerű magazinja aktuális lapszámát, amely exkluzív interjúkkal és izgalmas cikkekkel segít ráhangolódni az április 5-én kezdődő kulturális tavaszra.

20190320_YOULI_Akusztik_Horanyi_Juli_Weisz_Nandor_Gulyas_Barna

Március 24-én a ljubljanai Cankarjev Dom dísztermében példaértékű nemzetközi művészi összefogásban hangversennyel emlékeznek meg az isonzói csaták áldozatairól. A koncerten egy különleges mű, Avgust Ipavec: A zöld smaragd színei – elfelejtett szenvedés című szimfonikus költeménye hangzik el összesen mintegy 250 alkotó részvételével, a Budapesti Filharmóniai Társaság közreműködésével.

Idén 13. alkalommal rendezik meg a fiatal filmesek egyik legfontosabb eseményét, a BIG filmfesztivált, ahol évről-évre a 12 és 30 közötti korosztály nevezheti rövidfilmjeit, műfajtól függetlenül.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem is részt vesz március 22-én azon a földrészeken átívelő, 59 ország részvételével zajló Homérosz-olvasáson, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezett. Az SZFE volt és jelenlegi hallgatói mellett a kulturális élet meghatározó szereplői és civilek is ott lesznek a mintegy tizenkét órásra tervezett Iliász-olvasáson.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma