2014.12.08
Weninger Andrea

December 6-án mutatták be a Thália Színházban a Hétköznapi őrületek című darabot, amely a kortárs cseh dramaturg-rendező Petr Zelenka első színműve. A főbb szerepekben olyan színészek láthatóak, mint Pindroch Csaba, Molnár Piroska, Szabó Győző vagy Szombathy Gyula. A rendezővel, Béres Attilával néhány nappal a bemutatót megelőzően, az egyik próba után beszélgettünk.

Az előadás előtt hangsúlyoztad, hogy ez még csak egy próba. Néhány nap múlva itt a bemutató, ennyi idő alatt még annyi minden változhat?

Hogyne. A focistáknak sem az edzésen, hanem a meccsen kell gólt lőniük. Három nap alatt egy előadással kapcsolatban sok minden változhat, akár a teljes értelmezésében is. A Hétköznapi őrületek esetében erre nincs szükség, de szerintem még jó néhány dolognak változnia kell.


Mit fogsz mondani a színészeknek a megbeszélésen?

Egy ilyen megbeszélésen nagyon személyes dolgokat mond az ember, olyanokat, amikkel hatni tud rá, hogy bizonyos dolgok máshogy működjenek. Ilyenkor a rendező keveri a személyest a szakmaival, az elmúlt hét hét tapasztalatát, a megismerést, a saját és a kolléga életét.


thaliaho1


Ezek szerint hét hétig tartottak a próbák?

Hat hét, plusz egy főpróbahét, teljesen normális próbafolyamat volt.


Találkoztál valaha a darab cseh írójával, Petr Zelenkával?

Nem, még soha.


Ha találkoznátok, mit kérdeznél tőle a Hétköznapi őrületekről?

Hogy a darabról mit kérdeznék, azt nem tudom, de azt a kérdést biztosan feltenném, hogy miért csináltak ebből a végtelenül mai, szerintem nagyon vicces, ugyanakkor borzasztóan keserű történetből egy teljesen lightos filmet.


Az előadás közben láttam, hogy sokszor nevetsz, pedig nyilvánvalóan rengetegszer hallottad már ezeket a vicceket.

Ilyenkor azért nevetek, mert újat fedezek fel abban, amit és ahogyan a színész csinál. A nevetés nem konkrétan a poénnak szól, hanem annak az örömnek, hogy jól sikerült. Az is előfordul, hogy kínomban nevetek. Ez tulajdonképpen az előadás pszichológiai hatása a fáradtsággal keveredve.


tahaliaho2


Rengeteg rövid zenei betétet raktatok az előadásba. Ezzel mi volt a koncepció?

Ezzel kapcsolatban elmondok egy rövid történetet. Egyszer régen Egerben rendeztem az Oidipusz királyt. A szöveg szerint Oidipusznak fájt a bokája, ugyanis átlőtték egy szöggel. Jég volt a díszlet, mert úgy gondoltam, hogy a király megteheti, hogy jégbe öntse a palotáját, és azon járjon, hogy ne fájjon a bokája. Eltelt a négyhetes próba, bejött a jég, a végére elolvadt, én pedig egyszer csak ebből a hétköznapi ötletből rájöttem arra, hogy a színpadi jég ugyanúgy olvad el, akárcsak Oidipusz hite a darabban. De ha elmondanám, hogy mit jelent a Bang, bang, vagy a többi zenei bejátszás, akkor megfosztanálak téged és a többi nézőt attól, hogy eldöntse, számára mit jelent.


Téged mi fogott meg legjobban a sztoriban?

Gyerekkoromban sokat játszottam azt, hogy megpróbáltam kitalálni, a másik ember ki is úgy istenigazából: hogy milyenek vagyunk, amikor tényleg úgy viselkedünk, amilyenek igazából vagyunk. Most is az emberek érdekelnek, és történeteket képzelek el róluk, amik vagy igazak, vagy nem.


(Fotó: Csákvári Zsigmond)

emlekerem3

2018.11.19

Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. Az eredményekről sajtótájékoztatón számoltak be.

2018_11_17_weegee2

2018.11.19

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

zene_haza

2018.11.19

Elkészült a Magyar Zene Háza zenei nevelést támogató, tartalmi koncepciója, amely élményeken keresztül ösztönöz a zene szeretetére és művelésére. Az intézmény építési munkálatai a nyár végén kezdődtek Fudzsimoto Szu japán sztárépítész tervei alapján. Az új ismeretterjesztő központ várhatóan 2020 végén nyíliik meg.

A nemzet művésze, Kocsár Miklós 85. születésnapja alkalmából ünnepi kilenc kórus fellépésével kórushangversenyt rendeznek november 20-án este 6-kor a szegedi piarista templomban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei díját Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikus, hálózatkutató kapja. A művészeti egyetem 2006-ban alapított elismeréssel Moholy-Nagy László tanításának, alkotó művészetének eredetiségét, kísérletező habitusát szeretnék továbbörökíteni. A korábbi díjazottak között szerepel Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező, Dieter Rams, ipari formatervező, designer, Gőz László harsonaművész, producer és Nádasdy Ádám nyelvész professzor, közíró. Az elismerést november 21.-én adják át. Az eseményen Barabási Albert-László előadást is tart a kultúra és a fizika összefonódásáról.

A november 10-i győri premier után november 21-én 19.00 órától a Müpában is látható a Győri Balett legújabb előadása. Az I. világháború áldozatainak emléket állító , Black to Say Silence – Sötét, csönd című előadás üzenete: van jövő egy nehéz időszak után is. A táncdarab koreográfusa Ángel Rodriguez, zeneszerzője Fernando Lázaro.

Arthur Brand holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű, 6. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el Lythrangomi falu Panayia Kanakaria templomából. A műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede.

Rippl-Rónai József Kékruhás lány virágos kalapban című festménye a BÁV aukcióinak történetében rekordáron , 75,6 millió forintért kelt el. Az árverésen jól szerepeltek a magyar absztrakt és kortárs festészet meghatározó alakjai is. A Zsolnay-tárgyak közül egy ritka, párduccal díszített art deco váza érte el a legmagasabb leütési árat.

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

2018_11_18_Szaladostol

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma