2014.12.08
Weninger Andrea

December 6-án mutatták be a Thália Színházban a Hétköznapi őrületek című darabot, amely a kortárs cseh dramaturg-rendező Petr Zelenka első színműve. A főbb szerepekben olyan színészek láthatóak, mint Pindroch Csaba, Molnár Piroska, Szabó Győző vagy Szombathy Gyula. A rendezővel, Béres Attilával néhány nappal a bemutatót megelőzően, az egyik próba után beszélgettünk.

Az előadás előtt hangsúlyoztad, hogy ez még csak egy próba. Néhány nap múlva itt a bemutató, ennyi idő alatt még annyi minden változhat?

Hogyne. A focistáknak sem az edzésen, hanem a meccsen kell gólt lőniük. Három nap alatt egy előadással kapcsolatban sok minden változhat, akár a teljes értelmezésében is. A Hétköznapi őrületek esetében erre nincs szükség, de szerintem még jó néhány dolognak változnia kell.


Mit fogsz mondani a színészeknek a megbeszélésen?

Egy ilyen megbeszélésen nagyon személyes dolgokat mond az ember, olyanokat, amikkel hatni tud rá, hogy bizonyos dolgok máshogy működjenek. Ilyenkor a rendező keveri a személyest a szakmaival, az elmúlt hét hét tapasztalatát, a megismerést, a saját és a kolléga életét.


thaliaho1


Ezek szerint hét hétig tartottak a próbák?

Hat hét, plusz egy főpróbahét, teljesen normális próbafolyamat volt.


Találkoztál valaha a darab cseh írójával, Petr Zelenkával?

Nem, még soha.


Ha találkoznátok, mit kérdeznél tőle a Hétköznapi őrületekről?

Hogy a darabról mit kérdeznék, azt nem tudom, de azt a kérdést biztosan feltenném, hogy miért csináltak ebből a végtelenül mai, szerintem nagyon vicces, ugyanakkor borzasztóan keserű történetből egy teljesen lightos filmet.


Az előadás közben láttam, hogy sokszor nevetsz, pedig nyilvánvalóan rengetegszer hallottad már ezeket a vicceket.

Ilyenkor azért nevetek, mert újat fedezek fel abban, amit és ahogyan a színész csinál. A nevetés nem konkrétan a poénnak szól, hanem annak az örömnek, hogy jól sikerült. Az is előfordul, hogy kínomban nevetek. Ez tulajdonképpen az előadás pszichológiai hatása a fáradtsággal keveredve.


tahaliaho2


Rengeteg rövid zenei betétet raktatok az előadásba. Ezzel mi volt a koncepció?

Ezzel kapcsolatban elmondok egy rövid történetet. Egyszer régen Egerben rendeztem az Oidipusz királyt. A szöveg szerint Oidipusznak fájt a bokája, ugyanis átlőtték egy szöggel. Jég volt a díszlet, mert úgy gondoltam, hogy a király megteheti, hogy jégbe öntse a palotáját, és azon járjon, hogy ne fájjon a bokája. Eltelt a négyhetes próba, bejött a jég, a végére elolvadt, én pedig egyszer csak ebből a hétköznapi ötletből rájöttem arra, hogy a színpadi jég ugyanúgy olvad el, akárcsak Oidipusz hite a darabban. De ha elmondanám, hogy mit jelent a Bang, bang, vagy a többi zenei bejátszás, akkor megfosztanálak téged és a többi nézőt attól, hogy eldöntse, számára mit jelent.


Téged mi fogott meg legjobban a sztoriban?

Gyerekkoromban sokat játszottam azt, hogy megpróbáltam kitalálni, a másik ember ki is úgy istenigazából: hogy milyenek vagyunk, amikor tényleg úgy viselkedünk, amilyenek igazából vagyunk. Most is az emberek érdekelnek, és történeteket képzelek el róluk, amik vagy igazak, vagy nem.


(Fotó: Csákvári Zsigmond)

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma