Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

Jelenet_az_eloadasbol__Adam_Zsuzsanna_es_Pataki_Adorjan
Jelenet az előadásból. Ádám Zsuzsanna és Pataki Adorján
Fotó forrása: Kolozsvári Magyar Opera

Jóllehet Puccini bécsi megbízása eredetileg egy operett megírásáról szólt, a végül 1917. március 27-én, Monte Carlóban bemutatott – később kétszer is átdolgozott – darab hamisítatlan „puccinis” opera lett. A korábbiaknál kétségtelenül könnyedebb, dramaturgiailag szertelenebb, műfajhatárokat feszegető, mégis… A rendezőt először arról kérdeztem, ezúttal melyik verziót játszották Kolozsváron, illetve melyiket fogják Budapesten.


„A mű első változata hétköznapi »ending«, egy szakítástörténet: Magda otthagyja Ruggerót. A második eltért ettől: ott a »szubrett-vonal« kapott erőteljesebb megjelenítést, a befejezésben pedig Ruggero hagyja ott Magdát, miután megtudja, milyen életet élt Párizsban. Ennek első felvonásában szerepel egy rövid, de rendkívül hatásos tenorária. Mi visszatérünk az első, eredeti változathoz, ami dramaturgiailag sokkal erősebb és sűrűbb, viszont ezt a románcot behoztuk az átdolgozásból. A zenei anyag specialitása tehát ez az apró ötvözés lesz.”


fecske_2

Anger Ferenc nem dilemmázott a műfajt illetően, alapvetően zenedrámaként közelítette meg A fecskét: „A darab kapcsán rendszerint felmerül a kérdés, mi is valójában: operett vagy opera? Én nem tudok másként tekinteni rá, számomra egyértelműen opera, annak minden kellékével és stílusjegyével. Színpadi szempontból semmi nem utal arra, hogy operett lenne.


A különös kettősségét egészen másban látom. A megrendelő részéről a születendő művel kapcsolatos elvárás, igény egy »bécsi operettre« vonatkozott. Puccini a nehézzé vált aktuálpolitikai helyzetben, az első világháború sokkjában írta meg a darabot. A fecske szüzséjét és dramaturgiáját nézve egyfajta intenzív nosztalgiáról beszélhetünk. Története Verdi bő hatvan évvel korábbi Traviatájának és Puccini majdnem húsz évvel korábbi Bohéméletének fura keveréke.


A nosztalgiába révedésen túl azonban hihetetlenül progresszív, előremutató. Amíg a verizmus a hétköznapi emberek nem mindennapi, rendkívüli tragédiáiról szól, nagy halállal és veszteségekkel, addig A fecskében hétköznapi emberek hétköznapi tragédiája jelenik meg. Itt nincs pusztulás, csak egy egyszerű szakítás. Ez viszont rettentően izgalmasan működik a színpadon; tudván, hogy olyan korban, a világháború alatt keletkezett, amikor éppen a tragédia vált hétköznapivá.


Kolozsvari_Magyar_Opera


Puccini ösztönösen érezte, hogy e hétköznapiság milyen színpadi tragikumot rejt. Kortárs történet volt – és még most is az. Azt a fajta bizonytalanságot nem hagytuk magunk mögött az elmúlt száz évben, sőt, a második világháború csak még jobban aláhúzta. Ma is globális bizonytalanságban élünk. Ha jól megnézzük a librettót – azt leszámítva, hogy az elején a következőt olvashatjuk: »Párizs és a Riviéra a második császárság idején«, vagyis az 1850-es, 1860-as évek – semmi nem utal egy adott korra, mint ahogy például a Bohéméletben a Lajos-arany. A cselekményt az opera keletkezésének idejére, az 1910-es évekbe helyeztük. Valamiféle militarizmussal átjárt, feszültségekkel teli békeidőbe.”


És hogy rendezőként, operarajongóként mit szeret legjobban ebben a kuriózumban? Anger Ferenc a humánummal, humorral, „életképekkel” és drámai hatásokkal mindig is mesterien gazdálkodó komponista szinte egyedülálló lelki érzékenységére utalt: „Legjobban talán az egyes karakterek hihetetlenül finoman kidolgozott mikro-pszichológiáját szeretem. Puccini ebben amúgy is nagyon jó.


Bármelyik operáját említhetem, a finom lélektanhoz különleges érzéke volt. Itt a mélylélektan, a még intenzívebb pszichologizálás a rendező és a szereplők számára a jutalomjáték lehetőségét nyújtja. Lehet, hogy egyesek gyengébbnek tartják ezt a Puccini-művet, a darabvégi »tragédia« mégis mindenkit könnyekre fakaszt. Nem a katartikus – romantikus vagy verista – vég, a szerelmi megsemmisülés, hanem az eltávolodás, a szakítás. Magda visszatér a múltjába, visszamegy a régi életébe. A mindent elsöprő, adott esetben a halált is vállaló, megalkuvásmentes – az idealizálásból fakadóan tőlünk kicsit »eltartott« – romantikus szerelemmel szemben A fecske szívfacsarása a hétköznapiság közelségéből, a kiüresedés keserűségéből fakad. A dráma itt az lesz, amit magunkban is meg tudunk érezni. Talán még mélyebben érinthet minket egy olyan történet, amely velünk is bármikor megeshet.”


Pallós Tamás írása az Opera Magazinban jelent meg.

Fotók forrása: Kolozsvári Magyar Opera

papucskeszites

2019.06.17

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

Ady_Endre_a_debreceni_jogasz_R

2019.06.17

Ady Endre Zilahról hozta az első szerelem emlékét. Kincs Gyula barátságát. Életre szóló kapcsolatokat diáktársaival. A nótázást. A bort is itt kedvelte meg. S a nőket. Mi kell még?

Nikola_Tesla_Mind_from_the_Future

2019.06.17

Szakmai körökben nem szokás kedvelni az olyan kiállításokat, amelyek látványosak, szemet gyönyörködtetők, mert az a gyanú vetül rájuk, hogy szépelegnek. Szerintem azonban szükséges és fontos, hogy egy kiállítás vizuálisan is izgalmas és érdekes legyen, hiszen csak így képes igazán hatni és megmaradni a látogató emlékezetében. A szeptember 1-ig látogatható Tesla – Mind from the Future biztosan nem lesz könnyen felejtős.

Június 16-án Jens Harzer német színésznek adták át Bécsben a gyémántokkal kirakott Iffland-gyűrűt. A több mint két évszázados múltra visszatekintő, egész életre szóló kitüntetést nem zsűri ítéli oda, hanem mindenkori viselője nevezi meg végrendeletében utódját mint „a német nyelvű színjátszás legjelentősebb és legérdemesebb művészét". A februárban elhunyt Bruno Ganz svájci színész 23 éven át viselte a vasból készült, 28 apró gyémánttal és féldrágakövekkel kirakott ékszert, és ő nevezte ki Harzert utódjául.

Bulgáriában, a szmoljani Nagy László Emlékházban Ki viszi át a szerelmet. Hommage à Nagy László címmel június 18-án nyílik állandó kiállítás. A tárlatot a Bolgár Köztársaság kulturális minisztere, Boil Banov, az esemény védnöke nyitja meg.

Teotihuacán mexikói romvárosban talált leletek arra utalnak, hogy a maják vezetői a város nagy szabadtéri rendezvényein vettek részt. Több feltárt koponya deformációról és a fogak csonkításáról árulkodik, amit Teotihuacánban nem alkalmaztak, a tőlük mintegy ezer kilométerre élt maják birodalmában volt ismert. A tudósok eddig a két kultúra közötti első érintkezéseket Kr. u. 378-ra tették, az új leletek szerint azonban ennél korábbiak: 300 és 350 közöttiek. A romváros Mexikóvárostól 50 kilométerre északkeletre fekszik, virágkorát az 5-6. évszázadra teszik, amikor a metropolisz Közép-Amerika legnagyobb, a korabeli világ egyik legfontosabb városa volt. Nem tudni, mi okozta bukását a 800-as években.

A MúzeumDigitár virtuális kiállítással támogatta az Év Kiállítása 2019 pályázat díjazottjait. A nyertes Szent István Király Múzeum Vonalba zárt történetek (Réber László grafikusművész kiállítása) című állandó kiállításáról készült kedvcsináló itt, a különdíjas Gödöllői Királyi Kastély Múzeum ZÁR(OL)VA – Egy kastély titkos élete, 1950–1990 című időszaki kiállítás digitális változata itt tekinthető meg.

A Himnusz megzenésítésének és a Hunyadi László című opera bemutatójának 175., valamint a várfürdő fennállásának 60. évfordulója alkalmából felavatták a vidéki Magyarország első teljes alakos Erkel Ferencszobrát vasárnap délelőtt a Gyulai Várfürdő parkjában. A korábbi kastélyparkban a kiváló zeneszerző rengeteg időt töltött, a környezet inspirálta művészetét.

Az A38 tetőteraszán kéthetente jelentkező koncertsorozatban 2019 legizgalmasabb és legeredetibb hazai dalszerzőit faggatják ki meghatározó könyvélményeikről, kedvenc szerzőikről és a sorok közti gondolataikról.

noemi

Tíz színpadi előadással és új programokkal várja a közönséget a Pécsi Nyári Színház június 20. és augusztus 11. között.

Harmadszor rendezi meg a PAD Utcafesztivált Debrecenben a b24 Galéria június 19. és 21. között. A három nap alatt többek között pop-up kiállítással, színielőadással, felolvasásokkal, filmvetítésekkel és koncertekkel várják az érdeklődőket.

15. alkalommal rendezi meg a Győri Balett a magyar hivatásos táncegyüttesek legnagyobb országos seregszemléjét: a Magyar Táncfesztivált, melyen a néptánctól a kortárs táncokon át a klasszikus balettig szinte valamennyi műfajban kínálnak előadásokat hazai és nemzetközi társulatok közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma