2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2017.03.27

Egy könyv szerves része a megalkotott képi világ, így az illusztráció is. Ez egy gyermekkönyv esetében különösen fontos, hiszen hogyan máshogyan lehetne a legéletszerűbben elmesélni egy történetet, ha nem a képek segítségével. Ezért is olyan értékesek Békés Rozi illusztrátor alkotásai, amelyeknek egy része szeptember 3-ig megtekinthető a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

Helyzetek és karakterek címmel nyílt kiállítás március 10-én a PIM-ben. A Békés Rozi illusztrátor alkotásait felvonultató tárlat több szempontból is érdekes. Egyrészt rávilágít arra az általános tényre, hogy mennyire fontos egy könyvillusztráció. A hiánya ugyan nem vesz el egy regény vagy akár egy mesekönyv értékéből, hiszen anélkül is élvezhető, de a gyermek- és az ifjúsági könyvek esetében elengedhetetlenül fontos. Fejleszti ugyanis a gyermekek képzeletét, valamint növeli a könyv értékét. Ám sokszor hiba az illusztrációknál, hogy önmagukban nem állják meg a helyüket, csak a könyv szövegével együtt léteznek. Békés Rozi képei azonban merőben eltérnek ezektől, hiszen önálló művészeti alkotás minden egyes rajza. Sokszor az ember inkább azt érzi: a könyvet írták a rajzokhoz, és nem pedig a szöveg ihlette meg a képeket. Az összes karakternek arca, személyisége van, szinte lelépnek a könyv lapjairól, amit az erőteljes színek még inkább hangsúlyoznak. De olykor – ilyen A dzsungel könyvéhez készült illusztráció is – éppen, hogy a fekete-fehér tónusok erősítenek rá a figurák hitelességére.

Bekes_Rozi1

A tárlatnak rendkívül kicsi terem ad otthont, ahol többek között megtekinthetők A dzsungel könyvéhez és a Palacsintás királyhoz készített illusztrációk, de mindezek mellett helyet kaptak a spontán készült alkotások is. Ez értelmet ad a kiállítás címének, hiszen a könyvbéli karakterek mellett helyzeti rajzok is feltűnnek. Olyan rajzok, amelyek az utca emberéről és szituációkról mesélnek a látogatóknak. Ezáltal némi rálátást kapunk arra is, mennyire sokoldalú művész Békés Rozi.

Ezt erősíti szakmai sokszínűsége: a jelenleg grafikusként, illusztrátorként és tanárként is tevékenykedő alkotó 1980-ban végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán (ma: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) könyvművészet szakon. A ’90-es években különböző színházakban és filmekben volt díszlet- és jelmeztervező. Emellett számos animációs filmet és művészkönyvet készített. A színház nagyon közel áll a személyiségéhez, játszott amatőr társulatokban – ahol saját maguknak készítették a jelmezeket, de még a díszletet is –, illetve foglalkozott absztrakt színházi kísérletekkel is.


Bekes_Rozi


Illusztrátorként mégis a gyermek- és az ifjúsági könyvek területén maradt, a Puskin-mesékhez és Kertész Erzsébet könyveihez is készített rajzokat. Az összes alakjára – így minden kiállított darabra – jellemző a letisztultság, a karakter szinte egy-egy vonalból állnak, nincsenek éles kiemelések, sötét tónusok, mégis kifejezőek az arcok, a gesztusok, szinte megszólalnak a kép szereplői. A Helyzetek és karakterek kis kiállítás, egy kevés szelete annak a sokszínű világnak, amelyben Békés Rozi alkot, mégis megmutatja a fontosabb pontjait eddigi életművének.


Bekes_Rozi2


Békés Rozinak tavaly is látható volt egy kiállítása a Kisterem Galériában. Több díjjal is jutalmazták alkotásait, egyebek mellett 2010-ben elnyerte az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar szekciójától Az év illusztrátora-díjat, 2016-ban pedig megkapta a Szép Magyar Oklevél díjat is.

Aki jobban el szeretne mélyülni az illusztrátor képeiben, megtekintheti azokat az alábbi honlapokon: http://rozibekes.blogspot.hu, http://rozibekesdrawings.blogspot.hu, http://abstracttheatre.blogspot.hu


Fischer Viktória

Fotó: pim.hu

eden

2019.07.17

Bár a naptári időszámítás szerint már átléptük az év „mértani" közepét, aggodalomra semmi ok, ugyanis a maradék 6 hónapban is lesz még okunk moziba járnunk. Rengeteg izgalmas filmalkotást ígértek 2019-re mind hazai, mind nemzetközi fronton, mi pedig most arra vállalkoztuk, hogy összegyűjtjük a magyar mezőny legvártabb alkotásait.

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

2016 óta csaknem 360 ezer internet-felhasználó csatlakozott a kínai Nagy Fal helyreállítása érdekében életre hívott online kezdeményezéshez, együttesen több mint 45 millió jüannal (1,9 milliárd forint) támogatva a felújítást. A kampány célja, hogy tudatosítsa az emberekben a világörökség helyszínére fenyegetést jelentő tényezőket. Az eddig összegyűlt pénzből a Nagy Fal pekingi, valamint Hopej és Sanhszi tartománybeli szakaszait renoválják.

Három magyar filmet is műsorra tűzött a hatodik alkalommal megszervezett Ceau, Cinema! „zsebfesztivál”. A július 18. és 21. között Temesváron és Gottlob községben zajló szemle nyitófilmje az osztrák-német koprodukcióban készült Mademoiselle Paradis. A magyar filmek közül Szilágyi Zsófia Egy nap és Reisz Gábor Rossz versek című filmje is versenyben van, de levetítik Nemes Jeles László Napszállta című filmjét is. A vetítések több temesvári helyszínen lesznek, vasárnap pedig ingyen lehet filmet nézni Gottlob községben, amely a romániai vidéki települések közül az első, ahol felújított mozi van.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

Több mint hat héten keresztül könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint családi programokkal várja a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ (CSAKK) a város lakosságát és a vendégeket Békéscsaba főterére, illetve a közeli központ Élővíz-csatornára nyíló stégjére.

Pribojszki_Matyas_Jumping_Matt_and_his_Combo

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma