2017.07.04

Megújították július 3-án az eredeti, 1823-as Hymnus-kézirat letéti szerződését az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). A kézirat 1944-ben került a könyvtárba, és ezzel a legértékesebb letétévé vált a gyűjteménynek. A határozatlan időre szóló szerződést Földes Ferenc, a könyvtár különgyűjteményi igazgatója és Fáy Péter, az örökösök képviselője írta alá.

_D0A6702_Copy

 

Első ízben írtak alá sajtónyilvánosan, ünnepélyes keretek között letéti szerződést – emelte ki beszédének kezdetén Földes Ferenc igazgató, majd belekezdett a kézirat múltjának ismertetésébe.

 

Kölcsey Hymnusa 1829-ben jelent meg először Kisfaludy Károly Aurórájában, majd 1932-ben a Kölcsey munkáit összefűző első kötetben, így a szövege széles körben ismertté vált. Maga a kézirat azonban sokáig lappangott. A költő egyenesági leszármazottak nélkül halt meg, így a kéziratait unokaöccse, elhunyt testvérének félig elárvult fia, Kölcsey Kálmán örökölte – hozzá írta Kölcsey a Parainesist is. Ezt követően az írott hagyaték az oldalági rokonainak birtokában maradt. Csak 1944 nyarán jelent meg a Magyarország című lap hasábjain a bejelentés, hogy megtalálták a Kölcsey-mű eredetijét. A kézirat ekkor került a könyvtár gyűjteményébe.


_D0A6752_Copy

 

„A mai napon ezt az akkor értékmentő, egyben nemes gesztust szeretnénk megújítani; hogy a család továbbra is úgy gondolja: ennek a rendkívül fontos nemzeti ereklyének méltó helye van a Magyar Nemzeti Könyvtárban, és megfelelő módon őrizzük azt. Ezért rendkívüli ez a mai alkalom” – zárta beszédét a könyvtár különgyűjteményének igazgatója.

 

A szót a család képviselője, Fáy Péter vette át, aki folytatta a kézirat kalandos múltjának ismertetését. A halálozások és a pereskedések után a kéziratok Kölcsey Klárához kerültek, aki Álmosdon élt és itt is ment férjhez a Miskolczy család tagjához. Ők őrizték ettől kezdve a Kölcsey-kéziratokat egy levelesládában. Végül a második világháború után összeültek a tagok – erről jegyzőkönyv is készült –, és eldöntötték, hogy a Hymnus-kézirat nagyobb biztonságban lesz a Magyar Nemzeti Múzeumban.


_D0A6823_Copy

 

„Az én nagymamám, László Magda vitte el a kéziratot a Magyar Nemzeti Múzeumba, de csak letétként, és ez is volt a lényege az egész döntésnek. A családnak az első pillanattól kezdve az volt a feladata, hogy ne adja ki a kezéből a kéziratot. Így, ha bármi történik, a mai napig is a család rendelkezik a kézirat fölött, és ha úgy látja, hogy valamilyen okból nincs biztonságban, el tudja vinni és saját maga is biztonságba tudja helyezni” – mondta Fáy Péter.

 

A Hymnus-kézirat bármikor megtekinthető az OSZK-ban, valamint évente egyszer kiállítják az ország valamelyik pontján a hozzá illő kottával együtt.


_D0A6706_Copy

 

„Szükség van arra, hogy a Himnusz fontosságát, jelentőségét megtanítsuk az ifjúságnak. Úgy látszik, kevés az, hogy csak beszélünk róla: meg is kell mutatni, és úgy látjuk, így nagyobb hatással is van az emberekre, jobban tudják értékelni” – tette hozzá a család képviselője.

 

Földes Ferenc gyűjteményigazgatótól megtudtuk azt is, hogy a múzeum tervezi egy album kiadását, melyben nyomtatott formában is látható lesz Kölcsey Ferenc Hymnus-kézirata, valamint a megzenésítéséhez tartozó kotta.



Révy Orsolya

Fotó: Csákvári Zsigmond

keramia3

2018.07.17

Első alkalommal enged betekintést készülő új, Kerámiainvázió című kiállításába a jelenleg zárva tartó Néprajzi Múzeum a Művészetek Völgyében július 20. és 29. között. Az intézmény munkatársai a Művészetek Völgye Etno Ligetében olyan programokkal készülnek, amelyek a múzeum városligeti új épületbe tervezett, különleges kerámiateret kívánják bemutatni.

Szindbad

2018.07.16

Őszinteség, árnyalt lélek- és korrajz, új magyarságkép, a szovjet mintájú kádárista hatalom kemény kritikája – így jellemezhetjük a magyar filmtörténet azon korszakát, melyet magyar új hullámnak nevezünk. De kik alkottak ebben a korszakban? Milyen filmek készültek ekkor? Filmek térből és időből cikksorozatunk keretében most ezzel foglalkozunk!

adam_almai

2018.07.16

A bohózattól a tragikomédiáig összesen tizennyolc szórakoztató színházi előadással várja a közönséget augusztus 24. és szeptember 1. között a Vidor Fesztivál Nyíregyházán. A színházi versenyprogram napi két előadását idén is a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán és a Krúdy Kamarában tekinthetik meg a színházkedvelők.

Világsztárok áriaestjeit bemutató koncertfilmekkel várják az operabarátokat a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban csütörtökönként. A vetítéssorozat programjában Anna Netrebko, Jonas Kaufmann, Rolando Villazón, Erwin Schrott és Juszif Ejvazov szerepel. Ezen a héten Anna Netrebko és Juszif Ejvazov a Magyar Állami Operaház zenekara közreműködésével, augusztus 2-án Anna Netrebko, Jonas Kaufmann és Erwin Schrott a Prágai Filmharmonikusok kíséretével hallható. A Belga Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével augusztus 16-án Anna Netrebko és Rolando Villazón párizsi estjét láthatják az érdeklődők, augusztus 30-án Jonas Kaufmann Csillagok alatt című műsorát vetítik a Berlini Állami Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével.

Fiatal zenészek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra az idei Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon. A felkészülésben segítséget is nyújtanak nekik, hogy a rutinba jobban bele tudjanak illeszkedni. Bálint Gábor szervező arról is beszélt, hogy bár 28 éve klasszikus zenei fesztiválként indultak, a közönségigényeknek megfelelően ma már más zenei stílusok is megjelennek a programban, fellép például a Budapest Bár és a 100 Tagú Cigányzenekar is. A koncerteket július 2-től augusztus 2-ig, hétfői és csütörtöki napokon tartják, a részletes program megtalálható a www.vajdahunyad.hu oldalon.

Kápolnává alakítják annak a zágoni tölgyfának a kiszáradt törzsét, amelyet a hagyomány szerint Mikes Kelemen édesapja ültetett a család portáján. Az egyszerre két ember befogadására alkalmas kápolna kialakítása folyamatban van, erre Mónus Béla magyarországi fafaragóművész kapott megbízást a székelyföldi Zágon polgármesterétől. A művész szeptemberre tervezi a munka átadását. Olyan teret akar kialakítani Mikes Kelemen kiszáradt zágoni tölgyfájának a belsejében, amely a béke és a hűség gondolatát sugallja – mondta az alkotó.

Ismeretterjesztő előadással, középkori viselet- és harci bemutatóval, táncházzal, gyermekprogramokkal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra a szegedi ferences kolostorban és a rendház szomszédságában, a Mátyás téren a hétvégén, július 20. és 22. között. A nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján, 2006-ban a szegedi ferences rendház alsóvárosi kultúrházának munkatársai azzal a szándékkal hívták életre a Hunyadi János törökök fölött aratott győzelmére emlékező rendezvényt, hogy nemzeti gyásznapjaink mellett világraszóló győzelmeink előtt is méltóképpen tisztelegjenek.

A hely szelleme is hozzátesz a II. András életét felelevenítő Koronázási Szertartásjáték című produkcióhoz – emelte ki Szikora János rendező az M1 aktuális csatorna július 15-ei, délelőtti műsorában. A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen augusztus 18-án és 19-én tartják meg a hatodik Koronázási Szertartásjátékot. A darabot a Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János rendezi. Az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodójának életútját három fontos motívum – az általa kiadott Aranybulla, lánya, Szent Erzsébet élete és felesége, Gertrúd meggyilkolása – mentén igyekszik bemutatni.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

mank-kiallitas

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma