2017.07.04

Megújították július 3-án az eredeti, 1823-as Hymnus-kézirat letéti szerződését az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). A kézirat 1944-ben került a könyvtárba, és ezzel a legértékesebb letétévé vált a gyűjteménynek. A határozatlan időre szóló szerződést Földes Ferenc, a könyvtár különgyűjteményi igazgatója és Fáy Péter, az örökösök képviselője írta alá.

_D0A6702_Copy

 

Első ízben írtak alá sajtónyilvánosan, ünnepélyes keretek között letéti szerződést – emelte ki beszédének kezdetén Földes Ferenc igazgató, majd belekezdett a kézirat múltjának ismertetésébe.

 

Kölcsey Hymnusa 1829-ben jelent meg először Kisfaludy Károly Aurórájában, majd 1932-ben a Kölcsey munkáit összefűző első kötetben, így a szövege széles körben ismertté vált. Maga a kézirat azonban sokáig lappangott. A költő egyenesági leszármazottak nélkül halt meg, így a kéziratait unokaöccse, elhunyt testvérének félig elárvult fia, Kölcsey Kálmán örökölte – hozzá írta Kölcsey a Parainesist is. Ezt követően az írott hagyaték az oldalági rokonainak birtokában maradt. Csak 1944 nyarán jelent meg a Magyarország című lap hasábjain a bejelentés, hogy megtalálták a Kölcsey-mű eredetijét. A kézirat ekkor került a könyvtár gyűjteményébe.


_D0A6752_Copy

 

„A mai napon ezt az akkor értékmentő, egyben nemes gesztust szeretnénk megújítani; hogy a család továbbra is úgy gondolja: ennek a rendkívül fontos nemzeti ereklyének méltó helye van a Magyar Nemzeti Könyvtárban, és megfelelő módon őrizzük azt. Ezért rendkívüli ez a mai alkalom” – zárta beszédét a könyvtár különgyűjteményének igazgatója.

 

A szót a család képviselője, Fáy Péter vette át, aki folytatta a kézirat kalandos múltjának ismertetését. A halálozások és a pereskedések után a kéziratok Kölcsey Klárához kerültek, aki Álmosdon élt és itt is ment férjhez a Miskolczy család tagjához. Ők őrizték ettől kezdve a Kölcsey-kéziratokat egy levelesládában. Végül a második világháború után összeültek a tagok – erről jegyzőkönyv is készült –, és eldöntötték, hogy a Hymnus-kézirat nagyobb biztonságban lesz a Magyar Nemzeti Múzeumban.


_D0A6823_Copy

 

„Az én nagymamám, László Magda vitte el a kéziratot a Magyar Nemzeti Múzeumba, de csak letétként, és ez is volt a lényege az egész döntésnek. A családnak az első pillanattól kezdve az volt a feladata, hogy ne adja ki a kezéből a kéziratot. Így, ha bármi történik, a mai napig is a család rendelkezik a kézirat fölött, és ha úgy látja, hogy valamilyen okból nincs biztonságban, el tudja vinni és saját maga is biztonságba tudja helyezni” – mondta Fáy Péter.

 

A Hymnus-kézirat bármikor megtekinthető az OSZK-ban, valamint évente egyszer kiállítják az ország valamelyik pontján a hozzá illő kottával együtt.


_D0A6706_Copy

 

„Szükség van arra, hogy a Himnusz fontosságát, jelentőségét megtanítsuk az ifjúságnak. Úgy látszik, kevés az, hogy csak beszélünk róla: meg is kell mutatni, és úgy látjuk, így nagyobb hatással is van az emberekre, jobban tudják értékelni” – tette hozzá a család képviselője.

 

Földes Ferenc gyűjteményigazgatótól megtudtuk azt is, hogy a múzeum tervezi egy album kiadását, melyben nyomtatott formában is látható lesz Kölcsey Ferenc Hymnus-kézirata, valamint a megzenésítéséhez tartozó kotta.



Révy Orsolya

Fotó: Csákvári Zsigmond

_D0A4235_Copy

2018.10.23

Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat kiemelkedő irodalmi munkásságáért, a legjobb első verseskötetet elismerő Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta az Akiket hazavártak című kötetéért október 23-án a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen.

szalay_lajos_forradalom_nagyobb

2018.10.23

A Műcsarnokban helyet kapó Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról című kiállítás a magyar emigráció, a sziget-magyarság 1956-ról alkotott képzőművészetéből válogat. A tárlaton látható művek az 1956-os forradalom eseményeit, helyszíneit és szereplőit, illetve szellemiségét és emlékét örökítik meg. Közös jellemzőjük, hogy a Kádár-korszakban születtek olyan alkotóktól, akik akkor vagy később hagyták el az országot.

Egykulonlegesnap1

2018.10.23

Egy különleges nap címmel tartanak bemutatót a Hatszín Teátrumban november 10-én. Az azonos című film alapján készült színpadi változatot Dobó Kata, Réti Barnabás és Egri Kati főszereplésével tűzik műsorra. Az Iványi Árpád rendezésében megvalósuló előadást havonta legalább két alkalommal játsszák majd. Dobó Kata színésznő elmondta: a darabban két magányos ember találkozásáról van szó.

Egy monodrámával, két felolvasószínházi előadással és a legrangosabb vajdasági színművészeti díj, a Pataki-gyűrű átadásával ünneplik az idén a délvidéki magyar színjátszás napját Szabadkán. A délvidéki magyar színjátszás napja október 29-e annak emlékére, hogy Pataki László, a szabadkai Népszínház alapító tagja rendezésében 1945-ben ezen a napon mutatták be a színház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát.

Ivan Wernisch cseh költő, író és publicista kapta idén a Franz Kafka-díjat. A Franz Kafka Társaság által adományozott elismerést Wernisch október 22-én este a prágai óvárosi városháza dísztermében vette át. A 75 éves Ivan Wernisch az ötödik cseh szerző, akit Kafka-díjjal jutalmaztak. Wernisch Prágában született, és a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az első versei. A Kafka-díjat – egy bronz plakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja – korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. A díjat 2003-ban Nádas Péternek ítélték oda. A Franz Kafka-díjjal 10 ezer dolláros (2,81 millió forint) pénzjutalom is jár.

Hét nap alatt tizenkét előadással, köztük a fiatal táncművészeket támogató Imre Zoltán Program keretében született produkciókkal várja az érdeklődőket az október 28-áig tartó III. Infinite Dance Festival Nagyváradon – hangzott el az M5 csatorna október 22-ei, esti Kulturális Híradójában. A programsorozat a Nagyvárad Táncegyüttes, a Bihar megyei amatőr tánccsoportok, valamint a járókelők közös zenés-táncos performanszával kezdődött meg október 22-én Nagyvárad főterén. A magát összművészetiként meghatározó fesztivál programjában a mozgásszínház legkülönbözőbb formáit – klasszikus és kortárs balett, néptánc, kortárstánc és a kiegészítő programok révén a hip-hop, mazsorett, valamint street dance – magas szinten művelő és képviselő, nemzetközi elismertségnek örvendő társulatok előadásai kapnak helyet. Az idei hétnapos táncünnepen az Imre Zoltán Program keretében született produkciók mellett a Szegedi Kortárs Balett, a Bartók Táncszínház, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Duda Éva Társulat, a Kolozsvári Magyar Opera és a Bukaresti Nemzeti Táncközpont előadásait láthatja a közönség.

Népi játékokkal, filmvetítésekkel és élő történelmi színielőadásokkal elevenítik fel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző vidéki eseményeket a szentendrei Skanzenben az ünnepi hosszú hétvégén. A mi ’56-unk című tematikus programsorozat bemutatja a téeszesítést és a padlássöprést, valamint a vidéki ember mindennapjait, felelevenítve az ötvenes évek hangulatát. Ezek közé tartoznak a népi gyermekjátékok is. Történészek, néprajzkutatók és muzeológusok az irodalomból, régi filmhíradókból alapos kutatómunkával tártak fel olyan tényeket, adatokat, amelyek ebben az időben bizonyos falvakban megtörténtek. A Skanzenben három tájegység történetén keresztül mutatják be, hogy milyen események történtek a falvakban a forradalmat megelőző években.
Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A megújult hangszert bemutató október 22-ei, esti koncert előtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke felidézte: a Zeneakadémia szenátusa 2010-ben döntött úgy, hogy helyreállítja az orgonát. „A Voit-orgona rekonstrukciója nemcsak közös álom volt, hanem a legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás nemzetközi összehasonlításban is legmagasabb követelményeinek” – emelte ki Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Az intézmény koncertorgonája 1907. május 15-én szólalt meg először.

Gérecz Attila költő, 1956-os hős történetét adja elő október 23-án a Vígszínház Házi Színpadán Orosz Ákos. Csuja László rendezővel olyan pesti srác lélekrajzát vitték színre, akit a hatalom nem tudott megtörni. A szökés című monodráma hosszú idő után látható újra színpadon.

5

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma