728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2009.01.10
Götz Eszter
Tavaly ilyenkor El Kazovszkij kiállítása nyílt meg a Várfok Galériában. Az akkor tervezett következő most megnyílt, a leegyeztetett időpontban és helyen - de már a főszereplő nélkül. KRITIKA
 Bodóczky István alkotása
El Kazovszkij júliusban örökre elhagyta az evilágot és a magányos lélek-kutyát, amit annyiszor megfestett, belekomponált az installációiba, amelyik szignó helyett üldögélt csöndben a művek egyik szegletében. A kutya itt maradt egyedül, árnyéka ott vinnyog az ég felé az XO Galéria Hommage á El Kazovszkij-tárlatának több képén is.
 
Mert a művésztársak, barátok, a csoportos kiállításokban vele együtt részt vevő kortársak a maguk alkotói módján átvették a kutya gondozását Kazo halála után. Az egy éve tervezett időpontban megcsinálták El Kazovszkij kiállítását: a galériában most egyetlen festménye és tizenhét művész El Kazovszkijra emlékező képei láthatók. A kutya és az életmű tehát jó kezekben van, Kazo nyomai valóban erős anyagon tükröződnek vissza.
 
A tárlaton szereplő művészek, Hencze Tamástól, Bak Imrétől Gábor Áronig és Csiszér Zsuzsiig, egy-egy emlékkel, összegzéssel, körülírással, stílusidézettel vagy egy pillanat lenyomatával járulnak hozzá az összképhez. Bak Imre kontrasztos síkidomaiban a polaritás konkrét jelentést kap, férfi és női minőségek vetülnek egymásra és keverednek nagyon is életközeli bonyodalmakba, a kompozíció a rendezettség ellenére is vad, lázadó határátlépések terepe. Fehér László portréja, amelyen El Kazovszkij macifüles sapka alól mosolyog félelmetes fájdalommal, Szotyory László elégikus jegenyefasora, ahogyan az utolsó fák mögött két mozdulatlan, antik halálmítoszokból itt maradt állatfigura mered a tengerre, vagy a Kelemen Károly harsány színei mögül felhangzó fájdalmas hiány a létezés hűlt helyére reflektál. Valami olyan módon, ahogyan maga El Kazovszkij ötvözte a görög, a keleti és a modern európai kultúrák ősképeit, ahogyan az egyes mitológiák képei párbeszédre léptek egyetlen munkán belül is.
 
 Fehér László műve
A túloldalról, a lét emberen túli szférájából közelít a témához feLugossy László két letisztult, metafizikai egyszerűségű vászna vagy Hencze Tamás zománcfestékkel megterhelt keresztje, Nádler István kék-fekete végtelenje, amiben egy vékony, vércsíkot idéző vonal kúszik egyenesen, majd hirtelen és csöndben lehajlik, abbamarad. Itt már nem egy festő világának megidézéséről van szó, hanem a halálon túli, végtelen és időtlen befogadó közegről, de az El Kazovszkij-féle erőteljes absztrakcióval.
 
 Szotyory László festménye
Az anyagi minőségből a részecskék széthullásával, az önállósult káosszal szellemit teremt Gábor Áron képe, és valami hasonlót fogalmaz meg finom iróniával Rácmolnár Sándor égi járműve is, a fogaskerekekként pörgő üstökösökkel. Az egyik legerősebb hiány-jel az összeállításban Várady Róbert festménye, amelyen vörös és zöld sávokban, szigorúan egyenes hullámzásban ajtók nyílnak, önálló világok, kinyíló és becsukódó geometrikus formákat öltő lények; hol egy alig érzékelhető, halvány kontúrral meghúzott lépcső, hol a végtelen sűrű közegébe nyíló építészeti elem, talán fal, ház vagy csak szoba, a telített alapon élet és halál elválaszthatatlan síkjai együtt hullámzanak. Talán ez a kép fogalmazza meg az elmúlást úgy, mintha csak azonos közegben más módon folytatódó lét volna, ami az El Kazovszkij gondolkodásmódjában erős keleti filozófiai alapot festői módon viszi tovább.
 
A festőből téma lett, alapanyag a kortárs művészet számára. Így hát El Kazovszkij halála után alig fél évvel igazolódni látszik, amit egész életében a képeivel, installációival, teátrális kompozícióival folyamatosan mondott: az ember léte nem kötődik időhöz, térhez, fizikai élethez; az életmű folytatódik.
 

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

Berlinből Nagy-Britanniába költözött Aj Vej-vej. A világhírű kínai ellenzéki művész, aki 2015 óta családjával berlini emigrációban élt, egy korábbi interjúban azzal indokolta távozását Németországból, hogy a német társadalom zárkózottá vált. „A német kultúra annyira erős, hogy nem igazán fogad el más gondolatokat és érveket, alig van tér a nyílt vitákra, alig van tisztelet az eltérő hangok iránt”. Aj Vej-vej igen népszerű Nagy-Britanniában, 2010-ben a londoni Tate Modern múzeumban állították ki Napraforgók című installációját, amely százmillió darab kézzel festett porcelán napraforgómagból állt. Cambridge-ben is volt már kiállítása 2016-ban.

A fesztivál október 11. és 13. között a Vajdahunyad vára mögötti parkos területen lesz. A programok közt kvíz- és társasjátékok, mese- és bábelőadások is lesznek, fellép a Kolompos Zenekar, Puskás Peti és a The Biebers, Péter Szabó Szilvia és a Tárkány Művek. A rendezvényen 30 különböző kürtőskalács-készítő standdal várják a látogatókat.

Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező, Cservenyák László, a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója és Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke kapta meg idén a Tony Curtis-díjat. Az elismeréseket a Fényes Napok rendezvénysorozat keretében adták át a mátészalkai Zsinagógában tartott ünnepi rendezvényen. A tanács programjának fókuszában idén a 73. születésnapját ünneplő Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező állt.

A díjat tavaly hozta létre a Magyar Hollywood Tanács olyan személyiségek elismerésére, akik a filmes hagyományok ápolásáért, a fiatal nemzedékek számára továbbörökítéséért önzetlenül tevékenykednek. A díj átadása szimbolikus is volt, hiszen a helyszín Tony Curtis szüleinek városa, Mátészalka volt.

Ötállomásos erdélyi turnéra indul ősszel Mahó Andrea. A színész-énekes koncertsorozatán neves vendégekkel lép színpadra. Az Azért vannak a jó barátok című turné szeptember 17-én indul Zilahon és október 7-én zárul Brassóban. Repertoáron lesznek dalok a Madách Színházban játszott musicalekből, de lesznek rockdalok, crossoverek is.

Az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó 1 Celsius fokos vízben fekszik, erős örvényeknek és változó tengeri áramlásoknak van kitéve. A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. A legjelentősebb romlás a tisztek lakóhelyének, köztük a kapitány kajütjének a területén fedezhető fel. A rajongók egyik kedvence, a kapitány kádja már az enyészeté lett.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Let's jive! címmel tart koncertet augusztus 31-én a Coquette Jazz Band a Fesztivál Színházban a Müpában. Az együttes élvezetes, táncolható jazzt játszik, akár koncertteremben, akár egy füstös kocsmában muzsikál. Kiváló hangzása, stílusos játéka, fiatalos energiája és kifinomult zenei humora nagyszerű választás azoknak is, akik most barátkoznak a jazz műfajával. Frank Roberscheuten, az egyik legkeresettebb európai swingmuzsikus vendégszólistaként csatlakozik a zenekarhoz.

lets_jive_coquette_jazz_band

Az Ostrea peregrina nevű hagyományőrző fesztivál augusztus 31-én lesz. A Vigasságok terén immár negyedik alkalommal sorra kerülő eseményen lesz hosszúkard vívóverseny, páncélos küzdelem és tüzérségi bemutató is.

Augusztus 30. és szeptember 3. között rendezik meg Budapesten a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált és Mesterkurzust. A Miranda Liu hegedűművésznő által alapított új fesztivál vendége lesz Georgy Tchaidze orosz zongoraművész, aki először lép fel Magyarországon.

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma