782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.07.13

A Seuso-kincs néven ismert, késő római ezüstkészlet újabb hét darabjának visszaszerzésével a teljes ismert leletegyüttes hazatért Magyarországra, amelyet augusztus végéig a Parlamentben mutatnak be a nagyközönségnek – jelentette be július 12-én Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

A Seuso-kincsek visszaszerzését eredményező, több éves tárgyalássorozat Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányításával zajlott, a magyar felet főtárgyalóként Baán László képviselte. Orbán Viktor miniszterelnök július 12-én jelentette be a műtárgyegyüttes újabb hét darabjának hazaszállítását: „kötelességünket teljesítettük, és visszaszereztük a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – fogalmazott, hozzátéve: a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a „családi ezüstnek” Magyarországon van a helye. Baán László felidézte: Magyarország sosem mondott le a leletegyüttes tulajdonjogáról, ezért az elmúlt években folyamatosan tárgyalt a most hazatért műtárgyakat őrző Marquess of Northampton családi alapítvánnyal, amely – a Wilson család alapítványával történt 2014-es repatriálási megállapodáshoz hasonlóan – nem tette vitássá, hogy a kincsek törvény szerinti tulajdonosa Magyarország és csak a kincsek megszerzése, őrzése és tudományos földolgozása költségeinek kompenzálására tartott igényt.


seuso4
Fotó: Illyés Tibor

 

Mint hangsúlyozta, Magyarország a tárgyalások eredményeképpen – ugyanúgy, mint 2014-ben – most sem vételárat, hanem kompenzációs díjat fizetett a Seuso-kincs hét darabjáért a leletegyüttest eddig birtokló személyeknek. Három évvel ezelőtt 15 millió, most pedig a leletegyüttes még értékesebb darabjai esetében 28 millió euró (mintegy 8,6 milliárd forint) volt a visszaszerzés költsége, amely így összességében a felét sem teszi ki az 1990-es évek elején tervezett aukciós kikiáltási összegnek – emelte ki. A Seuso-kincs második fele a Terrorelhárítási Központ logisztikai segítségével, június elején került végleg Magyarországra. A kincseket a Parlamentben kiállítva ingyenesen láthatja a közönség augusztus végéig naponta 12 és 18 óra között, ezután országjárásra indulnak, majd a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek a műtárgyak. A Seuso-kincs végleges elhelyezéséről a kormány a későbbiekben fog dönteni – közölte Baán László.


seuso1
Fotó: Illyés Tibor

 

A Seuso-kincs néven ismert lelet egy ókori római eredetű, magas fokú mesterségbeli tudással megformázott ötvösremek-együttes. A kincs nevét tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a Balaton közelében élt, a mai Polgárdi területén. A tárgyakat valamelyik barbár betörés alkalmával rejthették el a 4. század végén vagy az 5. század legelején. A 4. században készült kincs legismertebb darabja az a tál, amelyről az egész együttes a nevét kapta; tizennégy, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből áll. Két, tálalásra szolgáló, nagyméretű lapos tál (a vadász-tál és a geometrikus tál), két további tálaló és dísztárgyként is használt tál (Achilleus és Meleagros tál), egy kéz- és arcmosáshoz használt, mély tál és két hozzátartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionysosi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással (Hippolytos kancsó) díszített kancsó alkotja. Hozzátartozik két, díszítésében a Hippolytos kancsóéval rokon vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is. A most hazatért hét műtárgy az Achilleus és a Meleagros tál, az állatalakokkal díszített kancsó, az amfora, a Hippolytos kancsó és a két, díszítésében a Hippolytos kancsóéval rokon vödör.


seuso3
Fotó: Illyés Tibor

 

A Seuso-kincs összetétele és valószínűsíthető elrejtési körülményei alapján is illeszkedik a késő római ezüstkincsleletek sorába. A 2. század végétől az 5. század második feléig terjedő időszakból ismert, mintegy harminc lakomakészlet-darabokat is tartalmazó, nemesfém lelet között a Seuso-kincs művészi és anyagi értékét tekintve is kiemelkedő helyet foglal el. Ezüstedényeinek tömege összesen mintegy 68,5 kg, ezzel a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsek közül a legértékesebbnek számít. A műtárgyegyüttes 1990-ben a New York-i Sotheby's aukciósház árverésén bukkant fel, de először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be, mondván: a kincset az ő területükön találták meg, így az őket illeti. Libanon később visszavonta igényét, Magyarország és a Jugoszlávia utódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék. A két ország 1993-ban a fellebbviteli bíróságon is pert vesztett, ezért a kincsek a birtokosnál maradtak.


seuso5
Fotó: Illyés Tibor

 

A Seuso-kincs a 1970-es évek közepén került elő Polgárdi környékéről. Sorsáról, az azóta is tartó nemzetközi nyomozás ellenére, egészen New York-i feltűnéséig kevés biztos tudható. A rendelkezésre álló adatok szerint a leletet az 1970-es években kutatta föl Sümegh József amatőr régész, ám hivatalos bejelentést nem tett: feltételezhető, hogy a műtárgyakat az illegális műkincspiacon kívánta értékesíteni. Sümegh József 1980-ban elhunyt: felakasztott holttestét egy Polgárdi melletti pincében találták meg. A műkincsegyüttesnek ezután nyoma veszett, közvetítők útján kerülhetett a nyugat-európai piacra. A rendelkezése álló információk alapján a tizennégy ma ismert darabot az 1980-as évek elején és közepén vásárolta meg több gyűjtő hamis libanoni papírokkal, majd egy Lord Northampton vezette konzorcium próbálta értékesíteni az 1990-es árverésen, mai értéken mintegy 100 millió eurós kikiáltási áron. Az elmúlt évtizedekben Magyarország nem tett le arról, hogy megszerezze a leletegyüttest. A 2014-es és a jelenlegi sikeres megállapodások előtt az egymást követő magyar kormányok képviselői többször tárgyaltak a Seuso-kincs birtokosaival, ám az utóbbi évekig sikertelenül.

 

Rendkívül fontos esemény az újabb tárgyak hazatérése

 

A magyar örökségvédelem szempontjából rendkívül fontos esemény a Seuso-kincs újabb hét darabjának Magyarországra kerülése – mondta július 12-én Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke, aki kiemelte a leletekkel kapcsolatos tudományos kutatás jelentőségét is. Lassányi Gábor úgy vélte, a leleteket lehetőleg szélesebb körű természettudományos technológiák alkalmazásával zajló kutatásnak kell alávetni, de kiemelten fontos az is, hogy a kincs elérhető legyen a nagyközönség számára. „Üröm az örömben, hogy Magyarországnak nagyon komoly pénzt kellett kifizetnie” – fűzte hozzá a szervezet elnöke, aki kitért arra is: remélhetőleg a kormány tesz lépéseket az illegális műkincskereskedelem ellen, hiszen Magyarországon jelenleg is fosztanak ki régészeti lelőhelyeket és viszonylag gyakran bukkannak fel a nemzetközi műkincspiacon Magyarországról törvénytelenül kijuttatott, főleg késő bronzkori és római kori műkincsek.


seuso2
Fotó: Illyés Tibor

 

Lassányi Gábor rámutatott arra is: a tudományos kutatások eredményei és a nyomozati anyagok is azt mutatják, hogy a Seuso-kincs több darabból állhatott a ma ismertnél – a római kori luxus étkészletek nagyságának ismeretében egyes becslések néhány tucatnyi, sőt százas nagyságrendről beszélnek –, ezért elképzelhető, hogy bukkannak még fel újabb elemek akár Magyarországon, akár külföldön.


A tudománynak is óriási lehetőség a kincsek visszaszerzése

 

A tudomány szempontjából is óriási lehetőségnek nevezte a Seuso-kincsek második hét darabjának visszaszerzését a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki jelezte: a British Museummal közösen eddig nem látott alaposságú kutatómunka indulhat a Pannon térség feltérképezésére. Lázár János július 13-ai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy hét év szívós munka előzte meg a Magyarországról elkerült, 14 darabos nemzeti kincs visszaszerzését. A magyar muzeológia nagy eredménye, hogy visszakerülhettek hazánkba hosszú kitérő és kalandos történet után – tette hozzá, megköszönve Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának munkáját. Tájékoztatása szerint a munkában a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda vett részt és a Magyar Államkincstár finanszírozta a hazahozatallal kapcsolatos költségeket. Összesen 43,5 millió eurót áldozott az ország azért, hogy visszakapja több 100 millió eurót érő jogos tulajdonát – mondta a tárcavezető. Megjegyezte: a „kincsvadászat” nem marad ennyiben, ugyanis sokan hisznek abban, hogy a legjelentősebb római kori lelet sokkal nagyobb, és további darabok is előkerülhetnek. A kormány minden bejelentést megvizsgál – közölte.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma