GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2017.07.13

A Seuso-kincs néven ismert, késő római ezüstkészlet újabb hét darabjának visszaszerzésével a teljes ismert leletegyüttes hazatért Magyarországra, amelyet augusztus végéig a Parlamentben mutatnak be a nagyközönségnek – jelentette be július 12-én Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

A Seuso-kincsek visszaszerzését eredményező, több éves tárgyalássorozat Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányításával zajlott, a magyar felet főtárgyalóként Baán László képviselte. Orbán Viktor miniszterelnök július 12-én jelentette be a műtárgyegyüttes újabb hét darabjának hazaszállítását: „kötelességünket teljesítettük, és visszaszereztük a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – fogalmazott, hozzátéve: a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a „családi ezüstnek” Magyarországon van a helye. Baán László felidézte: Magyarország sosem mondott le a leletegyüttes tulajdonjogáról, ezért az elmúlt években folyamatosan tárgyalt a most hazatért műtárgyakat őrző Marquess of Northampton családi alapítvánnyal, amely – a Wilson család alapítványával történt 2014-es repatriálási megállapodáshoz hasonlóan – nem tette vitássá, hogy a kincsek törvény szerinti tulajdonosa Magyarország és csak a kincsek megszerzése, őrzése és tudományos földolgozása költségeinek kompenzálására tartott igényt.


seuso4
Fotó: Illyés Tibor

 

Mint hangsúlyozta, Magyarország a tárgyalások eredményeképpen – ugyanúgy, mint 2014-ben – most sem vételárat, hanem kompenzációs díjat fizetett a Seuso-kincs hét darabjáért a leletegyüttest eddig birtokló személyeknek. Három évvel ezelőtt 15 millió, most pedig a leletegyüttes még értékesebb darabjai esetében 28 millió euró (mintegy 8,6 milliárd forint) volt a visszaszerzés költsége, amely így összességében a felét sem teszi ki az 1990-es évek elején tervezett aukciós kikiáltási összegnek – emelte ki. A Seuso-kincs második fele a Terrorelhárítási Központ logisztikai segítségével, június elején került végleg Magyarországra. A kincseket a Parlamentben kiállítva ingyenesen láthatja a közönség augusztus végéig naponta 12 és 18 óra között, ezután országjárásra indulnak, majd a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek a műtárgyak. A Seuso-kincs végleges elhelyezéséről a kormány a későbbiekben fog dönteni – közölte Baán László.


seuso1
Fotó: Illyés Tibor

 

A Seuso-kincs néven ismert lelet egy ókori római eredetű, magas fokú mesterségbeli tudással megformázott ötvösremek-együttes. A kincs nevét tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a Balaton közelében élt, a mai Polgárdi területén. A tárgyakat valamelyik barbár betörés alkalmával rejthették el a 4. század végén vagy az 5. század legelején. A 4. században készült kincs legismertebb darabja az a tál, amelyről az egész együttes a nevét kapta; tizennégy, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből áll. Két, tálalásra szolgáló, nagyméretű lapos tál (a vadász-tál és a geometrikus tál), két további tálaló és dísztárgyként is használt tál (Achilleus és Meleagros tál), egy kéz- és arcmosáshoz használt, mély tál és két hozzátartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionysosi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással (Hippolytos kancsó) díszített kancsó alkotja. Hozzátartozik két, díszítésében a Hippolytos kancsóéval rokon vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is. A most hazatért hét műtárgy az Achilleus és a Meleagros tál, az állatalakokkal díszített kancsó, az amfora, a Hippolytos kancsó és a két, díszítésében a Hippolytos kancsóéval rokon vödör.


seuso3
Fotó: Illyés Tibor

 

A Seuso-kincs összetétele és valószínűsíthető elrejtési körülményei alapján is illeszkedik a késő római ezüstkincsleletek sorába. A 2. század végétől az 5. század második feléig terjedő időszakból ismert, mintegy harminc lakomakészlet-darabokat is tartalmazó, nemesfém lelet között a Seuso-kincs művészi és anyagi értékét tekintve is kiemelkedő helyet foglal el. Ezüstedényeinek tömege összesen mintegy 68,5 kg, ezzel a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsek közül a legértékesebbnek számít. A műtárgyegyüttes 1990-ben a New York-i Sotheby's aukciósház árverésén bukkant fel, de először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be, mondván: a kincset az ő területükön találták meg, így az őket illeti. Libanon később visszavonta igényét, Magyarország és a Jugoszlávia utódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék. A két ország 1993-ban a fellebbviteli bíróságon is pert vesztett, ezért a kincsek a birtokosnál maradtak.


seuso5
Fotó: Illyés Tibor

 

A Seuso-kincs a 1970-es évek közepén került elő Polgárdi környékéről. Sorsáról, az azóta is tartó nemzetközi nyomozás ellenére, egészen New York-i feltűnéséig kevés biztos tudható. A rendelkezésre álló adatok szerint a leletet az 1970-es években kutatta föl Sümegh József amatőr régész, ám hivatalos bejelentést nem tett: feltételezhető, hogy a műtárgyakat az illegális műkincspiacon kívánta értékesíteni. Sümegh József 1980-ban elhunyt: felakasztott holttestét egy Polgárdi melletti pincében találták meg. A műkincsegyüttesnek ezután nyoma veszett, közvetítők útján kerülhetett a nyugat-európai piacra. A rendelkezése álló információk alapján a tizennégy ma ismert darabot az 1980-as évek elején és közepén vásárolta meg több gyűjtő hamis libanoni papírokkal, majd egy Lord Northampton vezette konzorcium próbálta értékesíteni az 1990-es árverésen, mai értéken mintegy 100 millió eurós kikiáltási áron. Az elmúlt évtizedekben Magyarország nem tett le arról, hogy megszerezze a leletegyüttest. A 2014-es és a jelenlegi sikeres megállapodások előtt az egymást követő magyar kormányok képviselői többször tárgyaltak a Seuso-kincs birtokosaival, ám az utóbbi évekig sikertelenül.

 

Rendkívül fontos esemény az újabb tárgyak hazatérése

 

A magyar örökségvédelem szempontjából rendkívül fontos esemény a Seuso-kincs újabb hét darabjának Magyarországra kerülése – mondta július 12-én Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke, aki kiemelte a leletekkel kapcsolatos tudományos kutatás jelentőségét is. Lassányi Gábor úgy vélte, a leleteket lehetőleg szélesebb körű természettudományos technológiák alkalmazásával zajló kutatásnak kell alávetni, de kiemelten fontos az is, hogy a kincs elérhető legyen a nagyközönség számára. „Üröm az örömben, hogy Magyarországnak nagyon komoly pénzt kellett kifizetnie” – fűzte hozzá a szervezet elnöke, aki kitért arra is: remélhetőleg a kormány tesz lépéseket az illegális műkincskereskedelem ellen, hiszen Magyarországon jelenleg is fosztanak ki régészeti lelőhelyeket és viszonylag gyakran bukkannak fel a nemzetközi műkincspiacon Magyarországról törvénytelenül kijuttatott, főleg késő bronzkori és római kori műkincsek.


seuso2
Fotó: Illyés Tibor

 

Lassányi Gábor rámutatott arra is: a tudományos kutatások eredményei és a nyomozati anyagok is azt mutatják, hogy a Seuso-kincs több darabból állhatott a ma ismertnél – a római kori luxus étkészletek nagyságának ismeretében egyes becslések néhány tucatnyi, sőt százas nagyságrendről beszélnek –, ezért elképzelhető, hogy bukkannak még fel újabb elemek akár Magyarországon, akár külföldön.


A tudománynak is óriási lehetőség a kincsek visszaszerzése

 

A tudomány szempontjából is óriási lehetőségnek nevezte a Seuso-kincsek második hét darabjának visszaszerzését a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki jelezte: a British Museummal közösen eddig nem látott alaposságú kutatómunka indulhat a Pannon térség feltérképezésére. Lázár János július 13-ai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy hét év szívós munka előzte meg a Magyarországról elkerült, 14 darabos nemzeti kincs visszaszerzését. A magyar muzeológia nagy eredménye, hogy visszakerülhettek hazánkba hosszú kitérő és kalandos történet után – tette hozzá, megköszönve Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának munkáját. Tájékoztatása szerint a munkában a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda vett részt és a Magyar Államkincstár finanszírozta a hazahozatallal kapcsolatos költségeket. Összesen 43,5 millió eurót áldozott az ország azért, hogy visszakapja több 100 millió eurót érő jogos tulajdonát – mondta a tárcavezető. Megjegyezte: a „kincsvadászat” nem marad ennyiben, ugyanis sokan hisznek abban, hogy a legjelentősebb római kori lelet sokkal nagyobb, és további darabok is előkerülhetnek. A kormány minden bejelentést megvizsgál – közölte.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Illyés Tibor

plakat003

Latabar_Kalman

2019.03.24

Latabár Kálmán, a magyar operettjátszás állócsillaga nemcsak játékával, de már a megjelenésével, jellegzetesen huncut mosolyával is derűt csalt a szórakozásra vágyó közönség arcára. Játszani akart, ez volt élete fő mozgatórugója. A „Latyi” becenevet állítólag ő aggatta magára, miután egy gyermekműsorban Latyi Matyit, a furfangos cukrászinast játszotta. Sárdi Mihállyal, a Budapesti Operettszínház igazgatói főtanácsadójával beszélgettünk a különleges tehetségű táncos-komikus színészről.

Piacsek_bacsi_poharazgat

2019.03.24

Az Antal-Lusztig-gyűjteményből válogatott Rippl-Rónai-festményekből nyílt kiállítás március 20-án Kecskeméten, a Bozsó Gyűjteményben. A tárlat érdekessége, hogy a modern magyar festészet egyik vezéralakjának életművét egy gyűjtő szemszögéből mutatja be.

Marton_Aron_arckep

2019.03.24

Zágoni Balázs Márton Áron első ötven évéről szóló dokumentumfilmje kincsvadászattal indul: miként lehetséges, hogy a filmkockával egyidőben született Márton Áronról – legalábbis püspökké szentelése előtt – nincs mozgókép-felvétel? Balázs elindul kideríteni, és közben lázasan keres bár egy celluloid-töredéket, valami mozgót a papról. Ferenczi Szilárd írása.

14. alkalommal rendezték meg Prágában március 21-24. között a Young Bohemia Kórusfesztivált, amelyen 16 ország 24 együttese vett részt. Egyetlen magyar kórusként a Marczibányi téri Kodály Iskola Leánykara képviselte hazánkat, nagy sikerrel.

A remek állapotban fennmaradt, 518 millió éves ősmaradványok – köztük több mint 50, eddig ismeretlen faj, medúzák, ízeltlábúak és moszatok – segíthetnek jobban megismerni az állatok korai evolúciójának folyamatát. A Földön nagyjából 542 millió évvel ezelőtt következett be az úgynevezett kambriumi robbanás, a ma élő állatok őseinek és komplex ökorendszereknek felbukkanása.

24 darab, felbecsülhetetlen értékű, reneszánsz kori falfestményt talált a délnyugat-lengyelországi Wroclaw közelében egy lengyel férfi. Az építési vállalkozó egy Struga nevű faluban lévő palota helyreállításakor fedezte fel az 500 éves portrékat: a palota hajdani báltermét fedő barokk kupola maradványait akarta leemelni, amikor megakadt a szeme a régi vakolat alól kilátszódó festményeken. A nagyjából 50 négyzetméteren elterülő, 24-28 portré közül eddig csupán tízet sikerült feltárni, és azonosítani a rajta szereplő alakot. A bálterem egyik oldalán Szilézia középkori uralkodóinak, a másikon négy római császárnak a képe látható.

A válogatásban a nagy filmfesztiválok versenyprogramjában szereplő művek mellett a közelmúlt fontos alkotásai és könnyedebb, szórakoztató filmek is helyet kaptak. Részletek itt.

Magyar Örökség díjjal ismerték el a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkáját. Az oklevelet szombaton Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében adták át.

Februárban színházi szabadegyetem indult útjára a Stúdió K és Dunszt.sk szervezésében. A programokon elismert esztéták, kritikusok és alkotók a közönség aktív közreműködésével igyekeznek feltérképezni a kortárs színházi jelenségeket, illetve a szakma egészét érintő problémákat. A következő, április 1-jén alkalmon a színházi intézményrendszeren belüli konfliktusok a téma.

kerekasztal_aprilis_1

Április 12. és 14. között harmadik alkalommal rendezik meg a Pont Fesztivált a Várkert Bazárban koncertekkel, kézműves foglalkozásokkal, filmvetítéssel, kiállításokkal és számos ingyenes programmal.

A zenekar friss dalait mutatja be június 9-én az Akvárium Klubban.

Április 10-13. között 11. alkalommal rendezik meg Marosvásárhelyen a Nemzetközi Ifjúsági Jazz Verseny és Fesztivált.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma