2017.07.13

A Seuso-kincs néven ismert, késő római ezüstkészlet újabb hét darabjának visszaszerzésével a teljes ismert leletegyüttes hazatért Magyarországra, amelyet augusztus végéig a Parlamentben mutatnak be a nagyközönségnek – jelentette be július 12-én Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

A Seuso-kincsek visszaszerzését eredményező, több éves tárgyalássorozat Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányításával zajlott, a magyar felet főtárgyalóként Baán László képviselte. Orbán Viktor miniszterelnök július 12-én jelentette be a műtárgyegyüttes újabb hét darabjának hazaszállítását: „kötelességünket teljesítettük, és visszaszereztük a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – fogalmazott, hozzátéve: a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a „családi ezüstnek” Magyarországon van a helye. Baán László felidézte: Magyarország sosem mondott le a leletegyüttes tulajdonjogáról, ezért az elmúlt években folyamatosan tárgyalt a most hazatért műtárgyakat őrző Marquess of Northampton családi alapítvánnyal, amely – a Wilson család alapítványával történt 2014-es repatriálási megállapodáshoz hasonlóan – nem tette vitássá, hogy a kincsek törvény szerinti tulajdonosa Magyarország és csak a kincsek megszerzése, őrzése és tudományos földolgozása költségeinek kompenzálására tartott igényt.


seuso4
Fotó: Illyés Tibor

 

Mint hangsúlyozta, Magyarország a tárgyalások eredményeképpen – ugyanúgy, mint 2014-ben – most sem vételárat, hanem kompenzációs díjat fizetett a Seuso-kincs hét darabjáért a leletegyüttest eddig birtokló személyeknek. Három évvel ezelőtt 15 millió, most pedig a leletegyüttes még értékesebb darabjai esetében 28 millió euró (mintegy 8,6 milliárd forint) volt a visszaszerzés költsége, amely így összességében a felét sem teszi ki az 1990-es évek elején tervezett aukciós kikiáltási összegnek – emelte ki. A Seuso-kincs második fele a Terrorelhárítási Központ logisztikai segítségével, június elején került végleg Magyarországra. A kincseket a Parlamentben kiállítva ingyenesen láthatja a közönség augusztus végéig naponta 12 és 18 óra között, ezután országjárásra indulnak, majd a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek a műtárgyak. A Seuso-kincs végleges elhelyezéséről a kormány a későbbiekben fog dönteni – közölte Baán László.


seuso1
Fotó: Illyés Tibor

 

A Seuso-kincs néven ismert lelet egy ókori római eredetű, magas fokú mesterségbeli tudással megformázott ötvösremek-együttes. A kincs nevét tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a Balaton közelében élt, a mai Polgárdi területén. A tárgyakat valamelyik barbár betörés alkalmával rejthették el a 4. század végén vagy az 5. század legelején. A 4. században készült kincs legismertebb darabja az a tál, amelyről az egész együttes a nevét kapta; tizennégy, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből áll. Két, tálalásra szolgáló, nagyméretű lapos tál (a vadász-tál és a geometrikus tál), két további tálaló és dísztárgyként is használt tál (Achilleus és Meleagros tál), egy kéz- és arcmosáshoz használt, mély tál és két hozzátartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionysosi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással (Hippolytos kancsó) díszített kancsó alkotja. Hozzátartozik két, díszítésében a Hippolytos kancsóéval rokon vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is. A most hazatért hét műtárgy az Achilleus és a Meleagros tál, az állatalakokkal díszített kancsó, az amfora, a Hippolytos kancsó és a két, díszítésében a Hippolytos kancsóéval rokon vödör.


seuso3
Fotó: Illyés Tibor

 

A Seuso-kincs összetétele és valószínűsíthető elrejtési körülményei alapján is illeszkedik a késő római ezüstkincsleletek sorába. A 2. század végétől az 5. század második feléig terjedő időszakból ismert, mintegy harminc lakomakészlet-darabokat is tartalmazó, nemesfém lelet között a Seuso-kincs művészi és anyagi értékét tekintve is kiemelkedő helyet foglal el. Ezüstedényeinek tömege összesen mintegy 68,5 kg, ezzel a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsek közül a legértékesebbnek számít. A műtárgyegyüttes 1990-ben a New York-i Sotheby's aukciósház árverésén bukkant fel, de először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be, mondván: a kincset az ő területükön találták meg, így az őket illeti. Libanon később visszavonta igényét, Magyarország és a Jugoszlávia utódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék. A két ország 1993-ban a fellebbviteli bíróságon is pert vesztett, ezért a kincsek a birtokosnál maradtak.


seuso5
Fotó: Illyés Tibor

 

A Seuso-kincs a 1970-es évek közepén került elő Polgárdi környékéről. Sorsáról, az azóta is tartó nemzetközi nyomozás ellenére, egészen New York-i feltűnéséig kevés biztos tudható. A rendelkezésre álló adatok szerint a leletet az 1970-es években kutatta föl Sümegh József amatőr régész, ám hivatalos bejelentést nem tett: feltételezhető, hogy a műtárgyakat az illegális műkincspiacon kívánta értékesíteni. Sümegh József 1980-ban elhunyt: felakasztott holttestét egy Polgárdi melletti pincében találták meg. A műkincsegyüttesnek ezután nyoma veszett, közvetítők útján kerülhetett a nyugat-európai piacra. A rendelkezése álló információk alapján a tizennégy ma ismert darabot az 1980-as évek elején és közepén vásárolta meg több gyűjtő hamis libanoni papírokkal, majd egy Lord Northampton vezette konzorcium próbálta értékesíteni az 1990-es árverésen, mai értéken mintegy 100 millió eurós kikiáltási áron. Az elmúlt évtizedekben Magyarország nem tett le arról, hogy megszerezze a leletegyüttest. A 2014-es és a jelenlegi sikeres megállapodások előtt az egymást követő magyar kormányok képviselői többször tárgyaltak a Seuso-kincs birtokosaival, ám az utóbbi évekig sikertelenül.

 

Rendkívül fontos esemény az újabb tárgyak hazatérése

 

A magyar örökségvédelem szempontjából rendkívül fontos esemény a Seuso-kincs újabb hét darabjának Magyarországra kerülése – mondta július 12-én Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke, aki kiemelte a leletekkel kapcsolatos tudományos kutatás jelentőségét is. Lassányi Gábor úgy vélte, a leleteket lehetőleg szélesebb körű természettudományos technológiák alkalmazásával zajló kutatásnak kell alávetni, de kiemelten fontos az is, hogy a kincs elérhető legyen a nagyközönség számára. „Üröm az örömben, hogy Magyarországnak nagyon komoly pénzt kellett kifizetnie” – fűzte hozzá a szervezet elnöke, aki kitért arra is: remélhetőleg a kormány tesz lépéseket az illegális műkincskereskedelem ellen, hiszen Magyarországon jelenleg is fosztanak ki régészeti lelőhelyeket és viszonylag gyakran bukkannak fel a nemzetközi műkincspiacon Magyarországról törvénytelenül kijuttatott, főleg késő bronzkori és római kori műkincsek.


seuso2
Fotó: Illyés Tibor

 

Lassányi Gábor rámutatott arra is: a tudományos kutatások eredményei és a nyomozati anyagok is azt mutatják, hogy a Seuso-kincs több darabból állhatott a ma ismertnél – a római kori luxus étkészletek nagyságának ismeretében egyes becslések néhány tucatnyi, sőt százas nagyságrendről beszélnek –, ezért elképzelhető, hogy bukkannak még fel újabb elemek akár Magyarországon, akár külföldön.


A tudománynak is óriási lehetőség a kincsek visszaszerzése

 

A tudomány szempontjából is óriási lehetőségnek nevezte a Seuso-kincsek második hét darabjának visszaszerzését a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki jelezte: a British Museummal közösen eddig nem látott alaposságú kutatómunka indulhat a Pannon térség feltérképezésére. Lázár János július 13-ai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy hét év szívós munka előzte meg a Magyarországról elkerült, 14 darabos nemzeti kincs visszaszerzését. A magyar muzeológia nagy eredménye, hogy visszakerülhettek hazánkba hosszú kitérő és kalandos történet után – tette hozzá, megköszönve Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának munkáját. Tájékoztatása szerint a munkában a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda vett részt és a Magyar Államkincstár finanszírozta a hazahozatallal kapcsolatos költségeket. Összesen 43,5 millió eurót áldozott az ország azért, hogy visszakapja több 100 millió eurót érő jogos tulajdonát – mondta a tárcavezető. Megjegyezte: a „kincsvadászat” nem marad ennyiben, ugyanis sokan hisznek abban, hogy a legjelentősebb római kori lelet sokkal nagyobb, és további darabok is előkerülhetnek. A kormány minden bejelentést megvizsgál – közölte.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Illyés Tibor

V4-banner

_D0A1439_Copy_masolata

2018.02.22

A magyarság a történelem viharai miatt önbizalomhiányos nemzetté vált, ezért is fontos, hogy végre elhiggye saját értékei létezését – mondta el dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár A kultúra gyarapít! című, az Országház Felsőházi termében megrendezett szakmai konferencián február 22-én. A tanácskozáson a kultúra közösségépítő, megtartó és gyarapító erejére hívták fel a figyelmet.

borito_kis

2018.02.22

Az idei színházi évad utolsó előadásként mutatják be február 24-én a Thália Színházban az Oscar című darabot. Az előadást a Sylvester Stallone főszereplésével készült ’91-es adaptáció tette ismerté, ám Csányi Sándor, a Thália Színház művészeti vezetője a február 22-ei sajtótájékoztatón elmondta: a mostani előadás nemcsak ezt, de a Louis de Funès főszereplésével készült filmet is túlszárnyalja majd.

TorokAdamportre

2018.02.22

Négy évtizeddel az eredeti megjelenés után először adták ki CD-n a Mini együttes első albumát, valamint az azt sorban követő három anyagot a zenekar „ezüst korszakából”. „A Minit a kezdetektől imádta a szakma. A hetvenes évek legelején minket választottak a legjobb hazai zenekarnak” – mondta a 70 éves Török Ádám, az 50 éves Mini alapítója, énekese, fuvolása, dalszerzője az MTI-nek adott interjúban.

A zenekar mesterei sorozatban hangzik el Magyarországon először Bella Máté Tabula Smaragdina című műve, valamint Louis Andriessen De Tijd (Az idő) című darabja március 6-án a budapesti Zeneakadémián Arie van Beek vezényletével. Bella Máté Erkel Ferenc-díjas zeneszerző a rotterdami de Doelen koncertközpont megrendelésére írta kompozícióját, amelyben egy ókori ezoterikus iratot zenésített meg Hamvas Béla filológiai értelmezésének felhasználásával.

Rosamund Pike játssza a kétszeres Nobel-díjas tudóst a Marie Curie életéről szóló, Radioactive című filmben, amelyet Budapesten forgatnak. A produkció rendezője az iráni Marjane Satrapi (Persepolis), a forgatókönyvet Jack Torne írta Lauren Redniss Radioactive: Marie & Pierre Curie: A Tale of Love and Fallout című életrajzi könyve nyomán.

Huszonnégy koncert, népzene, klasszikus és kortárs zene is várja a közönséget február 24-én a kórusok téli éjszakáján a budapesti Andrássy úton álló MagNet Közösségi Házban. A 12 meghívott kamarakórus között két gyermekkar is szerepel. A kórusok a capella, azaz kíséret nélküli zenével készülnek, öt különböző stílusban. A nemzetközi és magyar klasszikusok mellett népdalok, régi, modernebb és populáris darabok is felcsendülnek.

Elkezdődött február 21-én a Magyar Teátrumi Társaság fesztiválja a Zentai Magyar Kamaraszínházban: a II. Teátrum Neked! Zentai Teátrumi Napok keretében a vajdasági közönség egyaránt találkozhat gyermekeket és felnőtteket megszólító színházi programokkal. A program keretében február 22-én a Jövőre veled, ugyanitt! című romantikus vígjáték látható a Veszprémi Petőfi Színház és székesfehérvári Vörösmarty Színház közös produkciójában, február 23-án este pedig Kövek a zsebben címmel a kaposvári Csiky Gergely Színház előadását tekintheti meg a közönség.

Pablo Picasso műveiből nyílik kiállítás a pápai Esterházy-kastélyban: a tárlat látogatói több mint száz grafikát, valamint könyvillusztrációt láthatnak Picasso életművének eddig kevéssé ismert szeletéből. A kiállításon látható alkotások tulajdonosa, Thomas Emmerling nürnbergi műgyűjtő a művekről úgy fogalmaz: Picasso művei absztraktok, néha kubisták, néha líraiak, de mindegyikről visszaköszön a rá oly jellemző cinizmus. A Que viva Picasso, azaz Éljen Picasso című tárlat március 11-től október 31-éig tekinthető meg az Esterházy-kastélyban.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma