2018.06.27

A fél évig tartó, számos hazai várost érintő vándorútja után a Seuso-kincs június 27-től újra a végleges őrzési helyén, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban látható. A késő római korban a Balaton közelében megtalált 14 ezüstedényt bemutató budapesti tárlatot Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg.

_D0A0634_Copy


Maradjanak meg neked sok évszázadon át ezek az edények, Seuso, és utódaidnak is méltón a hasznára váljanak” – szól a híres latin felirat, amely a IV–V. században készült Seuso-kincs egyik legdíszesebb és legnagyobb ezüstedényén, a vadásztálon olvasható. A kincs izgalmas története nem nélkülözi a krimi elemeit: az 1970-es években találták meg Kőszárhegy közelében, ám miután megtalálója életét vesztette, a lelet hosszú időre eltűnt. A késő római kori ezüstedények egy nemzetközi műkincspiacon tűntek fel újra, ahol egy angol befektetőcsoport vásárolta meg, de a hamis eredetpapírok miatt nem tudták értékesíteni. Perek, botrányok és árverési kudarcok övezték a Seuso-kincs későbbi sorsát, mígnem megállapodás jött létre a magyar állam és az angolok között: kompenzációs díj fejében a lelet két részletben, 2014-ben és 2017-ben visszakerült Magyarországra.


_D0A0647_Copy


Hazatérését követően a Seuso-kincs 15 darabból álló készletét együtt először az Országházban lehetett látni 2017 nyarán, majd fél éves országos vándorkiállításra indult. A leleteket ennek keretében 2017 októberétől 2018 áprilisáig bemutatták Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán, e városokban az adatok szerint összesen több mint 140 ezer látogató tekintette meg a kincseket. Ám júniustól már a végleges őrzési helyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban lehet megcsodálni a 14 ezüstedényt, valamint azt a rézüstöt, amelyben egykor elrejtették a tárgyakat. Az év második felében a kincsleletet a jelen kiállítási teremből, a József nádor-teremből átviszik az állandó kiállításnak helyet adó terembe, ahol novembertől a korszak más, pannoniai lelőhelyű luxustárgyai kíséretében lesz látható.


_D0A0661_Copy


A június 26-án megtartott megnyitón Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár beszédében elmondta, hogy ezen világ megismerése, akár egy tárlaton, akár egy színházi előadásban minden iskolás számára élményt adhat. „Gondoljunk csak bele: gyermekeink vagy unokáink elkezdenek érdeklődni a hunok vagy a Seuso-kincsek történeti kontextusai iránt. Este ilyen meséket kérnek majd, ilyen könyveket szeretnének a könyvtárból kikölcsönözni és karácsonykor a fa alatt is ilyet szeretnének kicsomagolni. Megelevenedik ez a világ a játékaikban, a rajzaikban és máris elértünk azt a célt, amely a kultúrpolitikánk egyik sarkalatos pontja: a nemzetek közötti kulturális akadálymentesítést” – magyarázta az államtitkár.


_D0A0812_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár
a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincseket bemutató kiállításának megnyitóján


Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint ezek a leletek egyszerre fejezik ki magyarságunkat és európaiságunkat. Hozzátette: a kincsek mesélnek Seusóról és koráról, megmutatják, hogyan éltek az itt élő emberek és milyen volt a kultúrájuk 1500-1700 évvel ezelőtt. Éppen ezért a novembertől látható állandó kiállítás is ezt a kort igyekszik értelmezni és kontextusba helyezi a tárgyakat. Kiemelte továbbá, hogy a Seuso-kincsekről készített katalógus nem csupán a világnyelveken lesz elérhető, hanem az egykori történelmi Magyarország országainak nyelvein is. „A Magyar Nemzeti Múzeum kétszáz évvel ezelőtt a Kárpát-medence összes népének közös múzeuma volt” – emlékeztetett az igazgató.


_D0A0748_Copy
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója


A Seuso-kincseket június 27-től november végéig a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor-termében lehet megtekinteni, novembertől pedig az állandó kiállításon több más, késő római kori lelettel és a kőszárhegyi ezüstállvánnyal együtt lesznek láthatóak. A kiállítást Dági Marianna, a Szépművészeti Múzeum kurátora, illetve Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum kurátora rendezte.


A Seuso-kincs ma ismert, 14 ezüstedényből álló lakoma- és tisztálkodó készlete a késő római császárkorból származik, egyúttal a korból fennmaradt legértékesebb leletnek számít. Az ezüstedények koruk művészetének csúcsdarabjai voltak, a kor arisztokratikus művészetének képi világát, egyúttal tulajdonosaik személyiségét és társadalomban elfoglalt helyüket tükrözik. A kincs névadó táján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusonak a neve olvasható, de a vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából megtudjuk, hogy villája és birtoka a Pelso, vagyis a Balaton közelében feküdt. Az edényeket görög mitológiai jelenetek díszítik szerelem és vadászat témakörökben, üzenetüket, erkölcsi tanulságukat csak a művelt elit tagjai tudták értelmezni. A kincs illatszeres dobozának domborművei az elit nagyasszonyainak életébe engednek betekintést, akik elsősorban Aphroditéhoz hasonlított szépségükkel emelték férjük háztartásának fényét.  



Révy Orsolya

Fotó: Csákvári Zsigmond

cafe_budapest_kiemelt2

2018.09.20

„Egy kortárs fesztiválnak mindig újat kell mutatnia, abban a tekintetben is, hogyan értelmezi újjá a régit” – mondta Káel Csaba, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének elnöke. Az október 5-től kezdődő fesztiválra jönnek világsztárok, a 100-nál is több program között lesznek ősbemutatók és köztéri programok, ráadásul mindezt csaknem 40 helyszínen, akár a bulinegyed romkocsmáiban is megtalálhatjuk.

hernadijudit_kiemelt

2018.09.20

A közönség- és a szakmai sikerek után a Magyar Színházi Társaság a 2018/2019-es évadban folytatja a Jó kérdés elnevezésű ingyenes beszélgetéssorozatot, amelynek keretében a színházszakmai témákat nem csupán a szűk szakmát érintő szempontok mentén járják körbe. És hogy kik lesznek górcső alatt? Többek között Hernádi Juditot, Ónodi Esztert, Scherer Pétert, Törőcsik Franciskát és Novák Esztert kérdezi szeptember 22-től Veiszer Alinda.

_D0A8999_Copy

2018.09.20

Idén 45. alkalommal osztják ki a Diák Oscar-díjat (Student Academy Award): a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában bejutott a díjazottak közé a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) mesterszakán diplomázó rendező, Kovács István legújabb alkotása, az Ostrom. Az alkotók szeptember 20-án sajtótájékoztatón meséltek örömükről.

Tizenhat programmal készül a szeptember 22-ei színházak éjszakájára a Játékszín, ahol nyíltpróbával, varietéműsorral és kulisszajárással is várják a közönséget. A Bock Színpad első programja a Mesedélután lesz, amelynek szereplői Hapci Benő, Mirr-Murr, Pom Pom és Oriza Triznyák. Ugyancsak délután, méghozzá 3 órakor kezdődik az első kulisszajárás, amelyet háromnegyed óránként tartanak meg. Mindezek mellett idén is megrendezik a Vers a’la carte elnevezésű programot Hirtling István vezetésével, aki a közönség tagjaival közösen instruálja színésztársait, majd további produkciók várják a közönséget.

Két kiállítással kapcsolódik az európai kulturális örökség napjaihoz a szlovákiai Füleki Vármúzeum: szeptember 21-én az egykori Felső-Magyarország területén működő üveghuták festett, gravírozott, vésett és egyszerűbb termékeit a vár Bebek-tornyában, Fülek második világháborús éveit pedig a várhegy földalatti óvóhelyén mutatják be. A szezonzáró kiállításon a 18. század végétől a 20. század elejéig mutatják be az üvegtermékeket, különös tekintettel a nógrádi üvegműhelyekre.

Idén több mint száz alkotó várja 42 budapesti és egy pécsi helyszínen az Ékszerek Éjszakája közönségét szeptember 21-én, pénteken kora délutántól egészen éjfélig, de a sorozathoz egész hétvégén át számos kiállítás és előadás is kapcsolódik. Idén először csatlakoznak külföldi kortárs alkotók a programokhoz – a magyar és külföldi alkotók számára Szimbiózis címmel hirdettek meg nemzetközi pályázatot, a 38 kiválasztott munkát a Kortárs Építészeti Központban (KÉK) szeptember 20. és 23. között lehet megtekinteni. Az idei év vendégkiállítása a K.A.S. Galériában kap helyet, ahol a németországi Burg Giebichenstein University of Art and Design Halle professzora, Hans Stofer a hallgatókkal együtt mutatja be munkáit. A rendezvény célja a magyar kortárs ékszertervezés szélesebb körben való megismertetése, valamint a pályakezdő és gyakorlott alkotói közeg inspirálása, összefogása.

A 20. századi magyar festészet és grafika jelentős képviselőinek munkáit láthatja a közönség a Mihályfi-gyűjteményből rendezett kiállításon szeptember 20-tól a szegedi Reök-palotában. Mihályfi Ernő az 1920-as, 30-as években újságíróként felfigyelt a magyar progresszív képzőművészetre, támogató kritikákat írt és így kapcsolatba került a kortárs alkotókkal. Magángyűjteményét az 1950-es és 1960-as években alakította ki, a műveket saját ízlése alapján válogatta, de döntéseit később a művészettörténet igazolta. Ebből a több mint nyolcszáz alkotásból 155 festmény és grafika látható a Reök-palotában. A gyűjtő elsősorban kortárs alkotók munkáit vásárolta meg, de kollekcióját történelmi kitekintéssel állította össze, így a november elejéig látható kiállításon szerepelnek Mednyánszky László, Rippl-Rónai József és Gulácsy Lajos festményei és grafikái, valamint a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport, a Nyolcak munkái, és többek között három Picasso-grafika is.

A Madách Színházban ad koncertet a Müller Péter Sziámi AndFriends szeptember 28-án. Az est folyamán vendégként színpadra lépnek a Pintér Béla Társulat színészei, valamint Kiss László és Másik János is. A Müller Péter Sziámi AndFriends játszik idén megjelent új albumáról, a Nevess magadra! című anyagról, de elhangzanak Müller Péter Sziámi korábbi zenekarai: az URH, a Kontroll Csoport, a Sziámi, illetve az Európa Kiadó kiemelkedő dalai is.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma