2018.06.27

A fél évig tartó, számos hazai várost érintő vándorútja után a Seuso-kincs június 27-től újra a végleges őrzési helyén, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban látható. A késő római korban a Balaton közelében megtalált 14 ezüstedényt bemutató budapesti tárlatot Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg.

_D0A0634_Copy


Maradjanak meg neked sok évszázadon át ezek az edények, Seuso, és utódaidnak is méltón a hasznára váljanak” – szól a híres latin felirat, amely a IV–V. században készült Seuso-kincs egyik legdíszesebb és legnagyobb ezüstedényén, a vadásztálon olvasható. A kincs izgalmas története nem nélkülözi a krimi elemeit: az 1970-es években találták meg Kőszárhegy közelében, ám miután megtalálója életét vesztette, a lelet hosszú időre eltűnt. A késő római kori ezüstedények egy nemzetközi műkincspiacon tűntek fel újra, ahol egy angol befektetőcsoport vásárolta meg, de a hamis eredetpapírok miatt nem tudták értékesíteni. Perek, botrányok és árverési kudarcok övezték a Seuso-kincs későbbi sorsát, mígnem megállapodás jött létre a magyar állam és az angolok között: kompenzációs díj fejében a lelet két részletben, 2014-ben és 2017-ben visszakerült Magyarországra.


_D0A0647_Copy


Hazatérését követően a Seuso-kincs 15 darabból álló készletét együtt először az Országházban lehetett látni 2017 nyarán, majd fél éves országos vándorkiállításra indult. A leleteket ennek keretében 2017 októberétől 2018 áprilisáig bemutatták Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán, e városokban az adatok szerint összesen több mint 140 ezer látogató tekintette meg a kincseket. Ám júniustól már a végleges őrzési helyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban lehet megcsodálni a 14 ezüstedényt, valamint azt a rézüstöt, amelyben egykor elrejtették a tárgyakat. Az év második felében a kincsleletet a jelen kiállítási teremből, a József nádor-teremből átviszik az állandó kiállításnak helyet adó terembe, ahol novembertől a korszak más, pannoniai lelőhelyű luxustárgyai kíséretében lesz látható.


_D0A0661_Copy


A június 26-án megtartott megnyitón Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár beszédében elmondta, hogy ezen világ megismerése, akár egy tárlaton, akár egy színházi előadásban minden iskolás számára élményt adhat. „Gondoljunk csak bele: gyermekeink vagy unokáink elkezdenek érdeklődni a hunok vagy a Seuso-kincsek történeti kontextusai iránt. Este ilyen meséket kérnek majd, ilyen könyveket szeretnének a könyvtárból kikölcsönözni és karácsonykor a fa alatt is ilyet szeretnének kicsomagolni. Megelevenedik ez a világ a játékaikban, a rajzaikban és máris elértünk azt a célt, amely a kultúrpolitikánk egyik sarkalatos pontja: a nemzetek közötti kulturális akadálymentesítést” – magyarázta az államtitkár.


_D0A0812_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár
a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincseket bemutató kiállításának megnyitóján


Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint ezek a leletek egyszerre fejezik ki magyarságunkat és európaiságunkat. Hozzátette: a kincsek mesélnek Seusóról és koráról, megmutatják, hogyan éltek az itt élő emberek és milyen volt a kultúrájuk 1500-1700 évvel ezelőtt. Éppen ezért a novembertől látható állandó kiállítás is ezt a kort igyekszik értelmezni és kontextusba helyezi a tárgyakat. Kiemelte továbbá, hogy a Seuso-kincsekről készített katalógus nem csupán a világnyelveken lesz elérhető, hanem az egykori történelmi Magyarország országainak nyelvein is. „A Magyar Nemzeti Múzeum kétszáz évvel ezelőtt a Kárpát-medence összes népének közös múzeuma volt” – emlékeztetett az igazgató.


_D0A0748_Copy
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója


A Seuso-kincseket június 27-től november végéig a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor-termében lehet megtekinteni, novembertől pedig az állandó kiállításon több más, késő római kori lelettel és a kőszárhegyi ezüstállvánnyal együtt lesznek láthatóak. A kiállítást Dági Marianna, a Szépművészeti Múzeum kurátora, illetve Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum kurátora rendezte.


A Seuso-kincs ma ismert, 14 ezüstedényből álló lakoma- és tisztálkodó készlete a késő római császárkorból származik, egyúttal a korból fennmaradt legértékesebb leletnek számít. Az ezüstedények koruk művészetének csúcsdarabjai voltak, a kor arisztokratikus művészetének képi világát, egyúttal tulajdonosaik személyiségét és társadalomban elfoglalt helyüket tükrözik. A kincs névadó táján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusonak a neve olvasható, de a vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából megtudjuk, hogy villája és birtoka a Pelso, vagyis a Balaton közelében feküdt. Az edényeket görög mitológiai jelenetek díszítik szerelem és vadászat témakörökben, üzenetüket, erkölcsi tanulságukat csak a művelt elit tagjai tudták értelmezni. A kincs illatszeres dobozának domborművei az elit nagyasszonyainak életébe engednek betekintést, akik elsősorban Aphroditéhoz hasonlított szépségükkel emelték férjük háztartásának fényét.  



Révy Orsolya

Fotó: Csákvári Zsigmond

dilili

2018.11.20

Michel Ocelot Dilili Párizsban című bűnügyi kalandfilmjével kezdődik az Urániában az idei Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál, amelyet november 28. és december 2. között rendeznek Budapesten. A fesztivál során 14, egész estés animációt, és több mint 200 rövidfilmet vetítenek.

2018_11_20_Evzaro_PagonyFeszt

2018.11.20

Kufli-színházzal, Rutkai Bori-koncerttel, meseolvasással, játékokkal, társasozással és sok meglepetéssel vár az év utolsó Pagonyfesztiválja a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az egész napos programsorozat 2018. november 24-én, szombaton 10.00 órakor kezdődik.

img_1510_ok2

2018.11.20

Családi napot tartanak a Capa Központban november 24-én a Thirtythree fotókiállításhoz és a Május 1. Ruhagyár – Fortepan: Ez a divat! című kiállításhoz kapcsolódóan. A résztvevők a tárlaton látható munkák alapján megalkothatják saját műveiket, az Ez is divat! című workshop pedig a szabásminták és az origami világába vezet be. A foglalkozásokon a részvétel ingyenes.

Lars Mikkelsen kapta a legjobb színész, a német Anna Schudt pedig a legjobb színésznő díját a 46. Nemzetközi Emmy-díjátadó ceremónián hétfőn New Yorkban. Lars Mikkelsen dán színésznek (Kártyavár, Sherlock) a Herrens veje című tévésorozatban nyújtott alakításáért, Anna Schudt német színésznőnek pedig az Ein Schnupfen hätte auch gereicht című életrajzi tévédrámában nyújtott játékáért ítélték oda az elismerést.

Az egy éven át tartó bicentenáriumi rendezvénysorozatot hétfőn nyitotta meg a spanyol királyi pár a spanyol fővárosban. Az ünnepségsorozat a Prado történetét kronológiai sorrendben bemutató tárlattal vette kezdetét. A kiállított mintegy 200 alkotás között a legnevesebb spanyol művészek, Velázquez, Goya, El Greco, Picasso alkotásai mellett Renoir, Manet és Jackson Pollock művei is helyet kaptak.

A VII. Ferdinánd által alapított intézmény mindössze 311 festménnyel kezdte meg működését. Mára gyűjteménye meghaladja a 35 ezer darabot. A világ egyik legnagyobb és legfontosabb múzeuma tavaly több mint 3 millió látogatót fogadott.

A nyíregyházi művész Panoráma című kiállítása november 23-án nyílik a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen. A Nyitott Műtermi Sorozat részeként megrendezett tárlatot Boros Miklós János szobrászművész nyitja meg 17:00 órakor.

A görög mitológiából Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben. A műalkotás feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszítette a pompeji városközpont közelében. A mitológia szerint Zeusz hattyú képében elcsábította Lédát, Spárta királynőjét, aki még aznap éjjel férjével is együtt hált, majd két tojást szült, amelyekből Heléna és Klütaimnésztra, valamint Kasztor és Polüdeukész kelt ki. A közelmúltban a Léda-freskó közelében egy római termékenységi isten, Priapus freskóját is megtalálták, kevésbé jó állapotban. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

Omega együttes 56 éves történetét képek és relikviák segítségével bemutató látványos kiállítás nyílik november végén a szentesi Koszta József Múzeumban. A Gyöngyhajú lány címet viselő művelődés- és rocktörténeti tárlat felidézi az együttes fontos pillanatait az 1962-es alakulástól egészen napjainkig, ugyanakkor képet nyújt a 20. század második felének Magyarországáról is. A májusig látható tárlaton képeket, posztereket, az együttes tagjainak személyes tárgyait, ruháit, hangszereit állítják ki. Az anyag a tervek szerint az országban több helyen is látható lesz majd.

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

2018_11_17_weegee2

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma