IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.06.27

A fél évig tartó, számos hazai várost érintő vándorútja után a Seuso-kincs június 27-től újra a végleges őrzési helyén, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban látható. A késő római korban a Balaton közelében megtalált 14 ezüstedényt bemutató budapesti tárlatot Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg.

_D0A0634_Copy


Maradjanak meg neked sok évszázadon át ezek az edények, Seuso, és utódaidnak is méltón a hasznára váljanak” – szól a híres latin felirat, amely a IV–V. században készült Seuso-kincs egyik legdíszesebb és legnagyobb ezüstedényén, a vadásztálon olvasható. A kincs izgalmas története nem nélkülözi a krimi elemeit: az 1970-es években találták meg Kőszárhegy közelében, ám miután megtalálója életét vesztette, a lelet hosszú időre eltűnt. A késő római kori ezüstedények egy nemzetközi műkincspiacon tűntek fel újra, ahol egy angol befektetőcsoport vásárolta meg, de a hamis eredetpapírok miatt nem tudták értékesíteni. Perek, botrányok és árverési kudarcok övezték a Seuso-kincs későbbi sorsát, mígnem megállapodás jött létre a magyar állam és az angolok között: kompenzációs díj fejében a lelet két részletben, 2014-ben és 2017-ben visszakerült Magyarországra.


_D0A0647_Copy


Hazatérését követően a Seuso-kincs 15 darabból álló készletét együtt először az Országházban lehetett látni 2017 nyarán, majd fél éves országos vándorkiállításra indult. A leleteket ennek keretében 2017 októberétől 2018 áprilisáig bemutatták Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán, e városokban az adatok szerint összesen több mint 140 ezer látogató tekintette meg a kincseket. Ám júniustól már a végleges őrzési helyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban lehet megcsodálni a 14 ezüstedényt, valamint azt a rézüstöt, amelyben egykor elrejtették a tárgyakat. Az év második felében a kincsleletet a jelen kiállítási teremből, a József nádor-teremből átviszik az állandó kiállításnak helyet adó terembe, ahol novembertől a korszak más, pannoniai lelőhelyű luxustárgyai kíséretében lesz látható.


_D0A0661_Copy


A június 26-án megtartott megnyitón Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár beszédében elmondta, hogy ezen világ megismerése, akár egy tárlaton, akár egy színházi előadásban minden iskolás számára élményt adhat. „Gondoljunk csak bele: gyermekeink vagy unokáink elkezdenek érdeklődni a hunok vagy a Seuso-kincsek történeti kontextusai iránt. Este ilyen meséket kérnek majd, ilyen könyveket szeretnének a könyvtárból kikölcsönözni és karácsonykor a fa alatt is ilyet szeretnének kicsomagolni. Megelevenedik ez a világ a játékaikban, a rajzaikban és máris elértünk azt a célt, amely a kultúrpolitikánk egyik sarkalatos pontja: a nemzetek közötti kulturális akadálymentesítést” – magyarázta az államtitkár.


_D0A0812_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár
a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincseket bemutató kiállításának megnyitóján


Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint ezek a leletek egyszerre fejezik ki magyarságunkat és európaiságunkat. Hozzátette: a kincsek mesélnek Seusóról és koráról, megmutatják, hogyan éltek az itt élő emberek és milyen volt a kultúrájuk 1500-1700 évvel ezelőtt. Éppen ezért a novembertől látható állandó kiállítás is ezt a kort igyekszik értelmezni és kontextusba helyezi a tárgyakat. Kiemelte továbbá, hogy a Seuso-kincsekről készített katalógus nem csupán a világnyelveken lesz elérhető, hanem az egykori történelmi Magyarország országainak nyelvein is. „A Magyar Nemzeti Múzeum kétszáz évvel ezelőtt a Kárpát-medence összes népének közös múzeuma volt” – emlékeztetett az igazgató.


_D0A0748_Copy
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója


A Seuso-kincseket június 27-től november végéig a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor-termében lehet megtekinteni, novembertől pedig az állandó kiállításon több más, késő római kori lelettel és a kőszárhegyi ezüstállvánnyal együtt lesznek láthatóak. A kiállítást Dági Marianna, a Szépművészeti Múzeum kurátora, illetve Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum kurátora rendezte.


A Seuso-kincs ma ismert, 14 ezüstedényből álló lakoma- és tisztálkodó készlete a késő római császárkorból származik, egyúttal a korból fennmaradt legértékesebb leletnek számít. Az ezüstedények koruk művészetének csúcsdarabjai voltak, a kor arisztokratikus művészetének képi világát, egyúttal tulajdonosaik személyiségét és társadalomban elfoglalt helyüket tükrözik. A kincs névadó táján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusonak a neve olvasható, de a vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából megtudjuk, hogy villája és birtoka a Pelso, vagyis a Balaton közelében feküdt. Az edényeket görög mitológiai jelenetek díszítik szerelem és vadászat témakörökben, üzenetüket, erkölcsi tanulságukat csak a művelt elit tagjai tudták értelmezni. A kincs illatszeres dobozának domborművei az elit nagyasszonyainak életébe engednek betekintést, akik elsősorban Aphroditéhoz hasonlított szépségükkel emelték férjük háztartásának fényét.  



Révy Orsolya

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma