2018.06.27

A fél évig tartó, számos hazai várost érintő vándorútja után a Seuso-kincs június 27-től újra a végleges őrzési helyén, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban látható. A késő római korban a Balaton közelében megtalált 14 ezüstedényt bemutató budapesti tárlatot Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg.

_D0A0634_Copy


Maradjanak meg neked sok évszázadon át ezek az edények, Seuso, és utódaidnak is méltón a hasznára váljanak” – szól a híres latin felirat, amely a IV–V. században készült Seuso-kincs egyik legdíszesebb és legnagyobb ezüstedényén, a vadásztálon olvasható. A kincs izgalmas története nem nélkülözi a krimi elemeit: az 1970-es években találták meg Kőszárhegy közelében, ám miután megtalálója életét vesztette, a lelet hosszú időre eltűnt. A késő római kori ezüstedények egy nemzetközi műkincspiacon tűntek fel újra, ahol egy angol befektetőcsoport vásárolta meg, de a hamis eredetpapírok miatt nem tudták értékesíteni. Perek, botrányok és árverési kudarcok övezték a Seuso-kincs későbbi sorsát, mígnem megállapodás jött létre a magyar állam és az angolok között: kompenzációs díj fejében a lelet két részletben, 2014-ben és 2017-ben visszakerült Magyarországra.


_D0A0647_Copy


Hazatérését követően a Seuso-kincs 15 darabból álló készletét együtt először az Országházban lehetett látni 2017 nyarán, majd fél éves országos vándorkiállításra indult. A leleteket ennek keretében 2017 októberétől 2018 áprilisáig bemutatták Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán, e városokban az adatok szerint összesen több mint 140 ezer látogató tekintette meg a kincseket. Ám júniustól már a végleges őrzési helyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban lehet megcsodálni a 14 ezüstedényt, valamint azt a rézüstöt, amelyben egykor elrejtették a tárgyakat. Az év második felében a kincsleletet a jelen kiállítási teremből, a József nádor-teremből átviszik az állandó kiállításnak helyet adó terembe, ahol novembertől a korszak más, pannoniai lelőhelyű luxustárgyai kíséretében lesz látható.


_D0A0661_Copy


A június 26-án megtartott megnyitón Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár beszédében elmondta, hogy ezen világ megismerése, akár egy tárlaton, akár egy színházi előadásban minden iskolás számára élményt adhat. „Gondoljunk csak bele: gyermekeink vagy unokáink elkezdenek érdeklődni a hunok vagy a Seuso-kincsek történeti kontextusai iránt. Este ilyen meséket kérnek majd, ilyen könyveket szeretnének a könyvtárból kikölcsönözni és karácsonykor a fa alatt is ilyet szeretnének kicsomagolni. Megelevenedik ez a világ a játékaikban, a rajzaikban és máris elértünk azt a célt, amely a kultúrpolitikánk egyik sarkalatos pontja: a nemzetek közötti kulturális akadálymentesítést” – magyarázta az államtitkár.


_D0A0812_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár
a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincseket bemutató kiállításának megnyitóján


Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint ezek a leletek egyszerre fejezik ki magyarságunkat és európaiságunkat. Hozzátette: a kincsek mesélnek Seusóról és koráról, megmutatják, hogyan éltek az itt élő emberek és milyen volt a kultúrájuk 1500-1700 évvel ezelőtt. Éppen ezért a novembertől látható állandó kiállítás is ezt a kort igyekszik értelmezni és kontextusba helyezi a tárgyakat. Kiemelte továbbá, hogy a Seuso-kincsekről készített katalógus nem csupán a világnyelveken lesz elérhető, hanem az egykori történelmi Magyarország országainak nyelvein is. „A Magyar Nemzeti Múzeum kétszáz évvel ezelőtt a Kárpát-medence összes népének közös múzeuma volt” – emlékeztetett az igazgató.


_D0A0748_Copy
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója


A Seuso-kincseket június 27-től november végéig a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor-termében lehet megtekinteni, novembertől pedig az állandó kiállításon több más, késő római kori lelettel és a kőszárhegyi ezüstállvánnyal együtt lesznek láthatóak. A kiállítást Dági Marianna, a Szépművészeti Múzeum kurátora, illetve Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum kurátora rendezte.


A Seuso-kincs ma ismert, 14 ezüstedényből álló lakoma- és tisztálkodó készlete a késő római császárkorból származik, egyúttal a korból fennmaradt legértékesebb leletnek számít. Az ezüstedények koruk művészetének csúcsdarabjai voltak, a kor arisztokratikus művészetének képi világát, egyúttal tulajdonosaik személyiségét és társadalomban elfoglalt helyüket tükrözik. A kincs névadó táján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusonak a neve olvasható, de a vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából megtudjuk, hogy villája és birtoka a Pelso, vagyis a Balaton közelében feküdt. Az edényeket görög mitológiai jelenetek díszítik szerelem és vadászat témakörökben, üzenetüket, erkölcsi tanulságukat csak a művelt elit tagjai tudták értelmezni. A kincs illatszeres dobozának domborművei az elit nagyasszonyainak életébe engednek betekintést, akik elsősorban Aphroditéhoz hasonlított szépségükkel emelték férjük háztartásának fényét.  



Révy Orsolya

Fotó: Csákvári Zsigmond

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma