2018.09.14

Újabb elemek kerültek fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére szeptember 14-én. Az erről szóló dokumentumokat az Országházban, a Kulturális Örökség Napjai megnyitó ünnepségén adták át, ahol Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár így fogalmazott: ezzel elismerik a hagyományokat ápoló közösségek munkáját, és azt üzenik, hogy van értelme fáradozni az értékmentés nemes területén.

Az Országház Vadásztermében tartott ünnepségen Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára elmondta: „a kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája elpárolog, hogyha azt a következő nemzedékek tagjai újra és újra meg nem szerzik maguknak. Kodály Zoltán gondolatai ezek és valóban: a kultúra mindig újjáteremtést igényel.” Ehhez kapcsolódva megfogalmazta azt is, hogy egy valamire való nemzet nem lehet meg jövőkép nélkül. „Át kell gondolnunk, hogy kik vagyunk, mit kívánunk kezdeni magunkkal az elkövetkezendő időszakban. Tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen Magyarországot szeretnénk” – hangsúlyozta, hozzátéve: „ha azt szeretnénk, hogy magyarságunk megmaradjon, hogy ez az ország fejlődjön és a térség vezető országává váljon, akkor három területre kell koncentrálni: a családtámogatásra, a gazdaság fejlesztésére, továbbá a kultúra területére. Hiszen mit ér a népesség növekedése, a gazdaság fejlődése, ha egy ország kultúrája egy-kettőre elpárolog?” – tette fel a kérdést Tuzson Bence, majd azt mondta: a kultúra megőrzése, továbbadása és megerősítése alapvető feladat kell, hogy legyen.


_D0A6877_Copy

 

A kultúrát elődeinktől örököltük, a jelenben pedig megéljük, de fejlesztenünk, erősítenünk is kell annak érdekében, hogy fennmaradjon – jegyezte meg. Tuzson Bence ezután épített örökségeink kiemelt jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kijelentette: „az épületeknek lelkük van. Történeteket, üzeneteket hordoznak, ám az már a jelenben élő emberek feladata és felelőssége, hogy ez az üzenet ne csak a mának, hanem a jövőnek is szóljon.” Talán rossz fogalmat használunk épített örökségeink megnevezésére – mutatott rá Tuzson Bence, majd kifejtette: a műemlék kifejezés azt jelzi, hogy a múlt, az emlék az, ami ezekhez az épületekhez kötődik. „Ezek azonban nem emlékek, hiszen érvényes jelentést hordoznak mind a ma, mind a jövő emberének.” Újjá kell teremtenünk épített örökségeinket – szólított fel, rámutatva: „ez is egy fontos lépése annak a folyamatnak, amely során meghatározzuk, miként lehet Magyarország igazán erős a jövőben”.

 

„Műemlékeink építészeti alkotások, remekművek és mint ilyenek, fontos, hogy ne a pusztulás üzenetét hordozzák magukban” – folytatta beszédét a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, aki arról is szólt: a Kulturális Örökség Napjai programsorozat keretében szeptember 14. és 16. között az ország szinte minden pontján megnyitják kapuikat csodálatos épületeink, a szervezők pedig olyan programokkal töltik meg ezeket a különleges helyszíneket, amelyek által megelevenedhet a múlt. Több mint 280 épület nyitja meg a kapuit ma, és mintegy 70 olyan épületet járhatunk be a Kulturális Örökség Napjain, amely máskor nem látogatható. „Ismerjük meg ezeknek az épületeknek a lelkét!” – szólított fel Tuzson Bence, majd a közönség tagjaihoz fordulva egy kérést is megfogalmazott: „kérem, meséljenek a gyermekeiknek, az unokáiknak. Ez rendkívül fontos, hiszen egy ország kultúrája elsősorban a kisközösségekben rejlik. Ez az, ami végül kiadja egy nemzet kultúráját.”


_D0A6866_Copy

 

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára az eseményen felidézte: „éppen tíz évvel ezelőtt jött létre a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke, amely közvetíti és nyilvántartja a hazánk területén fellelhető sokféle közösségi tudást, kulturális gyakorlatot és hagyományt. Emellett tíz évvel ezelőtt pont ezen a napon, szeptember 14-én tartotta alakuló ülését a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottsága, mellyel elindult egy intenzív, hazai és nemzetközi szinten is eredményes megvalósítási folyamat. Magyarország a legelsők között csatlakozott ahhoz a nemzetközi egyezményhez, amely az UNESCO iránymutatásával felhívja a figyelmet az oly törékeny szellemi értékek megóvásának hasznosságára.” Fekete Péter a hagyományőrzés, illetve a közösségek áldozatos munkájának fontosságát hangsúlyozta, kiemelve: az UNESCO segítséget nyújt abban, hogy tudjuk, melyek azok a feladatok, amelyeket a szellemi kulturális örökségek megőrzésének érdekében el kell végeznünk.

 

A kultúráért felelős államtitkár rámutatott: „ma 35 olyan közösséget köszönthetünk, amely tudatosan őrzi és ápolja elődöktől örökölt hagyományát, hogy a jövő generációi is átélhessék az összetartozás, valamint a kultúra sokszínűségének élményét. Örömmel jelenthetjük, hogy az UNESCO listáján az eddigi magyar elemek száma idén háromról négyre bővülhet: így a mohácsi busójárás, a matyóhímzés és a solymászat mellett a kékfestés hagyományát is világszinten ismertté tehetjük” – mondta el Fekete Péter, majd hozzátette: „a nemzeti egyezmény folyamatos bővülésével párhuzamosan azt tapasztaljuk, hogy egyre nő azok száma, akik a körülöttük lévő világ kiemelkedő és maradandó értékeit felfedezik, megőrzését fontosnak tartják, továbbadását, megmutatását hivatásként, áldozatos munkával gyakorolják”. A kulturális örökség egyre szélesebb köre kerül fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe – jegyezte meg, majd örömmel jelentette be azt a négy elemet, amellyel 2018. szeptemberében bővül a jegyzék.


_D0A6916_Copy

 

A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke szeptember 14-én a következő elemekkel bővült:

  • pünkösdi templomdíszítés Maglódon (evangélikus tavaszköszöntő egyházi szokás)
  • magyar vadászati hagyomány
  • a szegedi papucs készítésének és viselésének élő hagyománya
  • a lipicai lótenyésztés Magyarországon

 

_D0A6994_Copy


„Bízunk abban, hogy a jegyzékbe való felvétel által méltó helyre kerül a közösségi tudásból és emlékezetből táplálkozó élő kulturális megnyilvánulások társadalmi szerepe” – mondta Fekete Péter, majd így folytatta: „a kihirdetés egyrészt pillanatnyilag elismeri azokat a közösségeket, amelyek komoly erőfeszítéseket tettek saját szellemi kulturális örökségük megtartásáért, és ezt felterjesztésük benyújtásával meg is erősítették. A kihirdetés emellett azonban üzenettel is szolgál más közösségek felé, hogy felfigyeljenek saját kulturális örökségük jelentőségére és megőrzésének fontosságára. Ezzel nemcsak a hagyományokat ápoló közösségek munkáját ismerjük el, hanem azt is üzenjük, hogy van értelme fáradozni az értékmentés nemes területén.”

 

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

MeseboltrumcajszNJ13_r

2019.02.23

Vannak mesehősök, akik gyermekek generációit el tudják varázsolni. Ilyen Rumcájsz, a becsületes cipészmester is, akinek lakóhelye, a jicini Rejtekadó erdő nagyon is valóságos helyszín. A Cseh Paradicsomnak is nevezett terület manapság is népszerű kirándulóhely. Ám a Prágától mintegy 93 km-re fekvő erdőbe látogatva nem biztos, hogy olyan remek kalandokban lenne részünk, mint a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Rumcájsz című előadásán.

kenny-garrett

2019.02.23

Kenny Garrett Quintet, a Patricia Barber Trio, az Aguas Trio, Tóth Viktor & Mahasimbadavi Players, Mózes Tamara és Benkó Ákos, valamint az Ewiva! is fellép a negyedik alkalommal megrendezett GetCloser Jazz Festen március 29. és 31. között a MOM Kulturális Központban.

csango-bal-2017-Res

2019.02.22

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről és a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

A Duna és a Duna World csatornán élőben sugárzott döntőben a nyolc finalista mezőnyét a szakmai zsűri pontozással négyre szűkítette. Pápai Joci (dalának címe: Az én apám), az Acoustic Planet (Nyári zápor), Vavra Bence (Szótlanság) és Nagy Bogi (Holnap) közül a tévénézők választották ki a nyertest. A nézőktől Pápai Joci kapta a legtöbb szavazatot, Az én apám lett Magyarország legjobb dala, és az énekes képviselheti az országot az Eurovíziós Dalfesztiválon május 14. és 18. között Tel-Avivban.

Brit kutatók nyolc éven át tartó kutatásukra alapozva megkérdőjelezték, hogy a megalitikus kulturális emlék-hely kövei a tengeren keresztül, hajón érkeztek volna a mai Anglia területére. Azt nem vitatták eddig sem, hogy a 42 kisebb kő, a „kék kövek” egy nyugat-walesi hegységből származnak. Most bemutatták annak a két kőbányának a helyszínét, ahonnan a kövek származhatnak. Az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően ezeket a lelőhelyeket könnyebb volt kiaknázni, mivel természetes, függőleges oszlopokból álltak. A kutatás során emberek készítette kőeszközöket, kövek maradványait és padozatokat is találtak, melyek szintén alátámasztják a feltételezésüket. A kőbányák korát ötezer évben határozták meg. Úgy gondolják tehát, hogy Stonehenge eredetileg egy kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt, és a homokkő-tömbjeit csak mintegy 500 évvel később kapta.

A nemzetközi hírű szoprán, Laki Krisztina március 18. és 25. között Budapesten tart mesterkurzust. A magyar és német nyelven zajló kurzus anyagát nemzetközi repertoárból választott lied, oratórium és ária adja. Jelentkezés és további információ: lakicoursehungary@gmail.com.

Két-két trófeával a The 1975 pop-rock együttes és Calvin Harris lett a Brit Awards nagy győztese a szerdán Londonban megrendezett díjátadó gálán. A The 1975 megkapta a legjobb brit együttes díját, és A Brief Inquiry Into Online Relationships című lemezükkel ők nyerték el a legjobb brit album díját is.

Rekord számú nevezés érkezett az idei filmhétre: hét kategóriában összesen 200 filmet regisztráltak a filmelőállítók és filmalkotók. A 2019. április 22-27. között zajló 5. Magyar Filmhét a Corvin moziban lesz.

2019. február 25-én, hétfőn, 18 órától a KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva tárgyközpontú elemzés keretében járhatják végig az érdeklődők a Capa Központ nagy kiállítóterét Frazon Zsófia etnográfus, kurátor, a Néprajzi Múzeum muzeológusa vezetésével.

kep_elmeny

Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző mesél a jazzről a Beyond Budapest Jazztörténeti időutazás a Belvárosban című élményséta-sorozat következő, március 9-i állomásán.

Először hallható Magyarországon Georg Friedrich Händel monumentális oratóriuma, a Joshua. Händel kései oratóriumai közül ez volt talán a legsikeresebb. A magyarországi bemutatóra február 26-án este fél 8-kor kerül sor a Zeneakadémián a Magyar Händel Társaság és Savaria Barokk Zenekar közös rendezésében. A címszerepet az Artisjus- és Junior Prima-díjas tenor, Szigetvári Dávid énekli.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma