2018.09.14

Újabb elemek kerültek fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére szeptember 14-én. Az erről szóló dokumentumokat az Országházban, a Kulturális Örökség Napjai megnyitó ünnepségén adták át, ahol Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár így fogalmazott: ezzel elismerik a hagyományokat ápoló közösségek munkáját, és azt üzenik, hogy van értelme fáradozni az értékmentés nemes területén.

Az Országház Vadásztermében tartott ünnepségen Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára elmondta: „a kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája elpárolog, hogyha azt a következő nemzedékek tagjai újra és újra meg nem szerzik maguknak. Kodály Zoltán gondolatai ezek és valóban: a kultúra mindig újjáteremtést igényel.” Ehhez kapcsolódva megfogalmazta azt is, hogy egy valamire való nemzet nem lehet meg jövőkép nélkül. „Át kell gondolnunk, hogy kik vagyunk, mit kívánunk kezdeni magunkkal az elkövetkezendő időszakban. Tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen Magyarországot szeretnénk” – hangsúlyozta, hozzátéve: „ha azt szeretnénk, hogy magyarságunk megmaradjon, hogy ez az ország fejlődjön és a térség vezető országává váljon, akkor három területre kell koncentrálni: a családtámogatásra, a gazdaság fejlesztésére, továbbá a kultúra területére. Hiszen mit ér a népesség növekedése, a gazdaság fejlődése, ha egy ország kultúrája egy-kettőre elpárolog?” – tette fel a kérdést Tuzson Bence, majd azt mondta: a kultúra megőrzése, továbbadása és megerősítése alapvető feladat kell, hogy legyen.


_D0A6877_Copy

 

A kultúrát elődeinktől örököltük, a jelenben pedig megéljük, de fejlesztenünk, erősítenünk is kell annak érdekében, hogy fennmaradjon – jegyezte meg. Tuzson Bence ezután épített örökségeink kiemelt jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kijelentette: „az épületeknek lelkük van. Történeteket, üzeneteket hordoznak, ám az már a jelenben élő emberek feladata és felelőssége, hogy ez az üzenet ne csak a mának, hanem a jövőnek is szóljon.” Talán rossz fogalmat használunk épített örökségeink megnevezésére – mutatott rá Tuzson Bence, majd kifejtette: a műemlék kifejezés azt jelzi, hogy a múlt, az emlék az, ami ezekhez az épületekhez kötődik. „Ezek azonban nem emlékek, hiszen érvényes jelentést hordoznak mind a ma, mind a jövő emberének.” Újjá kell teremtenünk épített örökségeinket – szólított fel, rámutatva: „ez is egy fontos lépése annak a folyamatnak, amely során meghatározzuk, miként lehet Magyarország igazán erős a jövőben”.

 

„Műemlékeink építészeti alkotások, remekművek és mint ilyenek, fontos, hogy ne a pusztulás üzenetét hordozzák magukban” – folytatta beszédét a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, aki arról is szólt: a Kulturális Örökség Napjai programsorozat keretében szeptember 14. és 16. között az ország szinte minden pontján megnyitják kapuikat csodálatos épületeink, a szervezők pedig olyan programokkal töltik meg ezeket a különleges helyszíneket, amelyek által megelevenedhet a múlt. Több mint 280 épület nyitja meg a kapuit ma, és mintegy 70 olyan épületet járhatunk be a Kulturális Örökség Napjain, amely máskor nem látogatható. „Ismerjük meg ezeknek az épületeknek a lelkét!” – szólított fel Tuzson Bence, majd a közönség tagjaihoz fordulva egy kérést is megfogalmazott: „kérem, meséljenek a gyermekeiknek, az unokáiknak. Ez rendkívül fontos, hiszen egy ország kultúrája elsősorban a kisközösségekben rejlik. Ez az, ami végül kiadja egy nemzet kultúráját.”


_D0A6866_Copy

 

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára az eseményen felidézte: „éppen tíz évvel ezelőtt jött létre a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke, amely közvetíti és nyilvántartja a hazánk területén fellelhető sokféle közösségi tudást, kulturális gyakorlatot és hagyományt. Emellett tíz évvel ezelőtt pont ezen a napon, szeptember 14-én tartotta alakuló ülését a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottsága, mellyel elindult egy intenzív, hazai és nemzetközi szinten is eredményes megvalósítási folyamat. Magyarország a legelsők között csatlakozott ahhoz a nemzetközi egyezményhez, amely az UNESCO iránymutatásával felhívja a figyelmet az oly törékeny szellemi értékek megóvásának hasznosságára.” Fekete Péter a hagyományőrzés, illetve a közösségek áldozatos munkájának fontosságát hangsúlyozta, kiemelve: az UNESCO segítséget nyújt abban, hogy tudjuk, melyek azok a feladatok, amelyeket a szellemi kulturális örökségek megőrzésének érdekében el kell végeznünk.

 

A kultúráért felelős államtitkár rámutatott: „ma 35 olyan közösséget köszönthetünk, amely tudatosan őrzi és ápolja elődöktől örökölt hagyományát, hogy a jövő generációi is átélhessék az összetartozás, valamint a kultúra sokszínűségének élményét. Örömmel jelenthetjük, hogy az UNESCO listáján az eddigi magyar elemek száma idén háromról négyre bővülhet: így a mohácsi busójárás, a matyóhímzés és a solymászat mellett a kékfestés hagyományát is világszinten ismertté tehetjük” – mondta el Fekete Péter, majd hozzátette: „a nemzeti egyezmény folyamatos bővülésével párhuzamosan azt tapasztaljuk, hogy egyre nő azok száma, akik a körülöttük lévő világ kiemelkedő és maradandó értékeit felfedezik, megőrzését fontosnak tartják, továbbadását, megmutatását hivatásként, áldozatos munkával gyakorolják”. A kulturális örökség egyre szélesebb köre kerül fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe – jegyezte meg, majd örömmel jelentette be azt a négy elemet, amellyel 2018. szeptemberében bővül a jegyzék.


_D0A6916_Copy

 

A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke szeptember 14-én a következő elemekkel bővült:

  • pünkösdi templomdíszítés Maglódon (evangélikus tavaszköszöntő egyházi szokás)
  • magyar vadászati hagyomány
  • a szegedi papucs készítésének és viselésének élő hagyománya
  • a lipicai lótenyésztés Magyarországon

 

_D0A6994_Copy


„Bízunk abban, hogy a jegyzékbe való felvétel által méltó helyre kerül a közösségi tudásból és emlékezetből táplálkozó élő kulturális megnyilvánulások társadalmi szerepe” – mondta Fekete Péter, majd így folytatta: „a kihirdetés egyrészt pillanatnyilag elismeri azokat a közösségeket, amelyek komoly erőfeszítéseket tettek saját szellemi kulturális örökségük megtartásáért, és ezt felterjesztésük benyújtásával meg is erősítették. A kihirdetés emellett azonban üzenettel is szolgál más közösségek felé, hogy felfigyeljenek saját kulturális örökségük jelentőségére és megőrzésének fontosságára. Ezzel nemcsak a hagyományokat ápoló közösségek munkáját ismerjük el, hanem azt is üzenjük, hogy van értelme fáradozni az értékmentés nemes területén.”

 

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

_D0A3439_Copy

2018.10.22

A zászló útja – ’56 emlékére címmel nyílt időszaki kiállítás október 22-én a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol november 4-ig látható az a közepén lyukas magyar zászló, amely az 1956-os októberi forradalomban a Széna téri harcok helyszínén lobogott. Az intézmény október 22-én rendkívüli nyitvatartással, október 23-án belépő jegy nélkül várja a látogatókat.

KI_ZAK_ORGONA_Foto_Zeneakademia_Posztos_Janos_23000

2018.10.22

Kilenc éven át tartó munka és összefogás eredményeként az október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján rendezett ünnepélyes koncerten szólal meg újra a Zeneakadémia Nagytermében a magyar zenei élet egyik szimbóluma, a felújított Voit-orgona. Az 1907-ben épült orgona rekonstrukciója 800 millió forintos állami támogatásból valósult meg.

4._foto_0

2018.10.22

A Magyar Nemzeti Múzeum az 1956-os forradalom 62. évfordulója alkalmából október 22-én is nyitva tart, és olyan ikonikus zászlót állít ki egy kamarakiállításon, amely Európa több városát bejárva most került a múzeum gyűjteményébe. A programok október 23-án is folytatódnak: a muzeológusok ingyenes tárlatvezetésekkel várják a közönséget.

Kovács István az Ostrom című diplomafilmje nyerte el a közönségdíjat a luxemburgi CinEast filmfesztiválon – tájékoztatta október 22-én a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-t. A kelet- és közép európai régió filmtermését felvonultató CinEast filmfesztivált október 4. és 21. között rendezték meg Luxemburgban, amelyen az Ostrom című filmet húsz ország mintegy 50 rövidfilmje közül választotta kedvencének a közönség. A 11. CinEast filmfesztivál nagydíját, első magyar filmként Szilágyi Zsófia alkotása, az Egy nap nyerte el.

Második alkalommal rendezi meg a Magyar Kamarazenekar a Fővárosi Palotakoncertek elnevezésű sorozatot, a nyitóhangversenynek november 9-én a budapesti Benczúr Ház ad otthont. A sorozatban az együttes Budapest patinás palotáiban ad koncerteket, valamint megismerteti a közönséggel az épületek történetét, érdekességeit.

Budapesti hangulatot idéző, kulturális programokat és egészséges ételeket kínáló bár nyílik az október 19-ei hétvégén Párizsban. A Bogibar nevű bárt Pálosi Boglárka kulturális menedzser hozta létre a francia főváros XVII. kerületében, a Montmartre negyed közelében. Célja, hogy a párizsiak beszélgetős törzshelyévé válva a turisták számára is vonzó kulturális tér alakuljon itt ki, ahol francia és magyar művészek is rendszeresen fellépnek majd.

Taylor Swift, Jennifer Hudson és Ian McKellen után Judi Dench és Idris Elba is csatlakozott a Macskák című musicalből készülő film szereplőgárdájához. A produkciót a brit Tom Hooper rendezi, aki korábban A nyomorultakból is forgatott filmet és A király beszéde című filmjéért Oscar-díjat kapott. A T. S. Eliot költeményei alapján született, Macskák című musicalt Andrew Lloyd Webber komponálta.

A nemzetközi piacon is hódít a Virtuózok: a magyar komolyzenei tehetségkutató újabb befektetőkkel gyarapodott, hamarosan az amerikai és az angol nézők is megismerkedhetnek országuk legfiatalabb komolyzenei tehetségeivel, továbbá több ázsiai ország is érdeklődik a magyar műsor iránt. Peller Mariann, a Virtuózok alapítója elmondta: céljuk, hogy megtalálják azt a 2-3 nagy tehetséget a világ többi országában is. A tehetségkutató megjelenését külföldön a magyar műsorhoz hasonlóan, de az adott országok kultúrájára szabva szeretnék kialakítani. Bárdossy Mária de Weisz magyar származású venezuelai üzletasszony és Latin-Amerika szerte ismert filantróp is befektetőként csatlakozott a Virtuózok csapatához, a közelmúltban a világhírű operaénekes, Plácido Domingo, valamint az amerikai showman, James Corden is meghatározó tagja lett a Virtuózok csapatának.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma