2018.09.14

Újabb elemek kerültek fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére szeptember 14-én. Az erről szóló dokumentumokat az Országházban, a Kulturális Örökség Napjai megnyitó ünnepségén adták át, ahol Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár így fogalmazott: ezzel elismerik a hagyományokat ápoló közösségek munkáját, és azt üzenik, hogy van értelme fáradozni az értékmentés nemes területén.

Az Országház Vadásztermében tartott ünnepségen Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára elmondta: „a kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája elpárolog, hogyha azt a következő nemzedékek tagjai újra és újra meg nem szerzik maguknak. Kodály Zoltán gondolatai ezek és valóban: a kultúra mindig újjáteremtést igényel.” Ehhez kapcsolódva megfogalmazta azt is, hogy egy valamire való nemzet nem lehet meg jövőkép nélkül. „Át kell gondolnunk, hogy kik vagyunk, mit kívánunk kezdeni magunkkal az elkövetkezendő időszakban. Tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen Magyarországot szeretnénk” – hangsúlyozta, hozzátéve: „ha azt szeretnénk, hogy magyarságunk megmaradjon, hogy ez az ország fejlődjön és a térség vezető országává váljon, akkor három területre kell koncentrálni: a családtámogatásra, a gazdaság fejlesztésére, továbbá a kultúra területére. Hiszen mit ér a népesség növekedése, a gazdaság fejlődése, ha egy ország kultúrája egy-kettőre elpárolog?” – tette fel a kérdést Tuzson Bence, majd azt mondta: a kultúra megőrzése, továbbadása és megerősítése alapvető feladat kell, hogy legyen.


_D0A6877_Copy

 

A kultúrát elődeinktől örököltük, a jelenben pedig megéljük, de fejlesztenünk, erősítenünk is kell annak érdekében, hogy fennmaradjon – jegyezte meg. Tuzson Bence ezután épített örökségeink kiemelt jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kijelentette: „az épületeknek lelkük van. Történeteket, üzeneteket hordoznak, ám az már a jelenben élő emberek feladata és felelőssége, hogy ez az üzenet ne csak a mának, hanem a jövőnek is szóljon.” Talán rossz fogalmat használunk épített örökségeink megnevezésére – mutatott rá Tuzson Bence, majd kifejtette: a műemlék kifejezés azt jelzi, hogy a múlt, az emlék az, ami ezekhez az épületekhez kötődik. „Ezek azonban nem emlékek, hiszen érvényes jelentést hordoznak mind a ma, mind a jövő emberének.” Újjá kell teremtenünk épített örökségeinket – szólított fel, rámutatva: „ez is egy fontos lépése annak a folyamatnak, amely során meghatározzuk, miként lehet Magyarország igazán erős a jövőben”.

 

„Műemlékeink építészeti alkotások, remekművek és mint ilyenek, fontos, hogy ne a pusztulás üzenetét hordozzák magukban” – folytatta beszédét a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, aki arról is szólt: a Kulturális Örökség Napjai programsorozat keretében szeptember 14. és 16. között az ország szinte minden pontján megnyitják kapuikat csodálatos épületeink, a szervezők pedig olyan programokkal töltik meg ezeket a különleges helyszíneket, amelyek által megelevenedhet a múlt. Több mint 280 épület nyitja meg a kapuit ma, és mintegy 70 olyan épületet járhatunk be a Kulturális Örökség Napjain, amely máskor nem látogatható. „Ismerjük meg ezeknek az épületeknek a lelkét!” – szólított fel Tuzson Bence, majd a közönség tagjaihoz fordulva egy kérést is megfogalmazott: „kérem, meséljenek a gyermekeiknek, az unokáiknak. Ez rendkívül fontos, hiszen egy ország kultúrája elsősorban a kisközösségekben rejlik. Ez az, ami végül kiadja egy nemzet kultúráját.”


_D0A6866_Copy

 

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára az eseményen felidézte: „éppen tíz évvel ezelőtt jött létre a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke, amely közvetíti és nyilvántartja a hazánk területén fellelhető sokféle közösségi tudást, kulturális gyakorlatot és hagyományt. Emellett tíz évvel ezelőtt pont ezen a napon, szeptember 14-én tartotta alakuló ülését a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottsága, mellyel elindult egy intenzív, hazai és nemzetközi szinten is eredményes megvalósítási folyamat. Magyarország a legelsők között csatlakozott ahhoz a nemzetközi egyezményhez, amely az UNESCO iránymutatásával felhívja a figyelmet az oly törékeny szellemi értékek megóvásának hasznosságára.” Fekete Péter a hagyományőrzés, illetve a közösségek áldozatos munkájának fontosságát hangsúlyozta, kiemelve: az UNESCO segítséget nyújt abban, hogy tudjuk, melyek azok a feladatok, amelyeket a szellemi kulturális örökségek megőrzésének érdekében el kell végeznünk.

 

A kultúráért felelős államtitkár rámutatott: „ma 35 olyan közösséget köszönthetünk, amely tudatosan őrzi és ápolja elődöktől örökölt hagyományát, hogy a jövő generációi is átélhessék az összetartozás, valamint a kultúra sokszínűségének élményét. Örömmel jelenthetjük, hogy az UNESCO listáján az eddigi magyar elemek száma idén háromról négyre bővülhet: így a mohácsi busójárás, a matyóhímzés és a solymászat mellett a kékfestés hagyományát is világszinten ismertté tehetjük” – mondta el Fekete Péter, majd hozzátette: „a nemzeti egyezmény folyamatos bővülésével párhuzamosan azt tapasztaljuk, hogy egyre nő azok száma, akik a körülöttük lévő világ kiemelkedő és maradandó értékeit felfedezik, megőrzését fontosnak tartják, továbbadását, megmutatását hivatásként, áldozatos munkával gyakorolják”. A kulturális örökség egyre szélesebb köre kerül fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe – jegyezte meg, majd örömmel jelentette be azt a négy elemet, amellyel 2018. szeptemberében bővül a jegyzék.


_D0A6916_Copy

 

A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke szeptember 14-én a következő elemekkel bővült:

  • pünkösdi templomdíszítés Maglódon (evangélikus tavaszköszöntő egyházi szokás)
  • magyar vadászati hagyomány
  • a szegedi papucs készítésének és viselésének élő hagyománya
  • a lipicai lótenyésztés Magyarországon

 

_D0A6994_Copy


„Bízunk abban, hogy a jegyzékbe való felvétel által méltó helyre kerül a közösségi tudásból és emlékezetből táplálkozó élő kulturális megnyilvánulások társadalmi szerepe” – mondta Fekete Péter, majd így folytatta: „a kihirdetés egyrészt pillanatnyilag elismeri azokat a közösségeket, amelyek komoly erőfeszítéseket tettek saját szellemi kulturális örökségük megtartásáért, és ezt felterjesztésük benyújtásával meg is erősítették. A kihirdetés emellett azonban üzenettel is szolgál más közösségek felé, hogy felfigyeljenek saját kulturális örökségük jelentőségére és megőrzésének fontosságára. Ezzel nemcsak a hagyományokat ápoló közösségek munkáját ismerjük el, hanem azt is üzenjük, hogy van értelme fáradozni az értékmentés nemes területén.”

 

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

_D0A0127_Copy

2018.09.24

Bátor hangokat mutatott be Kárpátaljáról a MANK Nonprofit Kft. Alkotóművészeti Szalon című sorozata, amelyet szeptember 21-én már 15. alkalommal rendeztek meg a Cseh Tamás Archívumban. Két fiatal tehetséggel beszélgettek: Shrek Tímea íróval, az Előretolt Helyőrség folyóirat kárpátaljai változatának szerkesztőjével és Marcsák Gergely költő, zenésszel.

X_ARendszerbolTorolve2_masolata

2018.09.24

Két nemzetközi fesztiválra is meghívást kapott a Liza, a rókatündér rendezőjének új filmje, az X – A rendszerből törölve. Ujj Mészáros Károly thrillerének világpremierje az október 12. és 21. között zajló A kategóriás Varsó Nemzetközi Filmfesztiválon lesz, ahol versenybe válogatták a filmet. A film az amerikai közönség előtt az október 10-én kezdődő 54. Chicago Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozik be.

Alpok_II.-2017

2018.09.24

„Ha össze kellene foglalnom műveim célját, akkor talán leginkább megállásra, csendre és elmélyedésre hívnak” – mondta Kelemen Bíborka képzőművész a Kultúra.hu-nak, akinek munkáival szeptember 24-én, a Nemzeti Kulturális Alap 25 év, 25 nap, 25 esemény című rendezvénysorozatán találkozhatunk az NKA Fesztiválhajón. A 25 éves alkotó művészettörténetet tanult, jelenleg képgrafika szakon alkot.

Cary Fukunaga rendezi a 25. Bond-filmet – jelentették be szeptember 20-án a 007-es filmek producerei, Michael G. Wilson és Barbara Broccoli. Az amerikai Fukunaga rendezte a Netflix új feketekomédia-sorozatát, a Maniacot Emma Stone és Jonah Hill főszereplésével, 2015-ben pedig az Idris Elba közreműködésével készült Beasts of No Nation című produkciót.

Két évforduló az apropója annak, hogy Szergej Rahmanyinov áll a fókuszában az először megszervezett Orosz Zenei Fesztiválnak szeptember 29. és október 6. között Budapesten és Debrecenben. A fesztiválon közreműködő művészek között lesz Szabó Marcell mellett Perényi Miklós, Farkas Gábor, Kolonits Klára, Anatolij Fokanov, Zsoldos Bálint, Virág Emese, a moszkvai Rahmanyinov Trió, Balogh Ádám, Razvaljeva Anasztázia és a Kruppa Kvartett.

Átadták a Hegyvidéki Kulturális Szalon új épületét, amely elsősorban a XII. kerület lakóit várja változatos kulturális és közösségi programokkal. Az ünnepségen Áder János köztársasági elnök kiemelte: az új épület évente több mint 1500 változatos tematikájú eseménynek ad majd otthont, a munka „hihetetlen elszántságot, szorgalmat, hozzáértést igényel az itt dolgozóktól”.

Tizennégy kortárs kárpátaljai festőművész huszonnégy alkotásából nyílt időszaki tárlat Győr legújabb kiállítóhelyén, az Újvárosi Közösségi és Kiállítótérben szeptember 19-én. Az időszaki kiállításon Kopriva Attila, Erfán Ferenc, Micska Zoltán, Klisza János, Réti János, Kulin Ágnes, Tóth Róbert, Ihor Lucenko, Biba Szergej, Kalitics Erika, Iváncsó András, Jurij Szelevickij, Villásek Tibor és Sándor Olexandr művei láthatók.

Hamarosan egy 19. század végén játszódó bosszúthrillerben játszik főszerepet Angelina Jolie Oscar-díjas amerikai filmsztár. A The Kept című film James Scott 2014-ben megjelent regénye nyomán készül, melynek jogait az Imperative Entertainment vásárolta meg. A forgatókönyvet Alice Birch írja, Jolie producerként is dolgozik a filmen.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma