15_eves

2018.09.19

Falai között rendszeresen megfordult Szent István, első magyar királyunk. Kertjében évszázadok óta termesztenek gyógyításhoz szükséges növényeket. Könyvtárában 400 ezer kötetet őriznek. A Pannonhalmi Bencés Főapátságról van szó, melyet mi is meglátogattunk a nyáron. Tarts velünk, és cikkünk segítségével te is ismerd meg a különleges kolostort!

A nyár nemcsak a strandról és a melegről szól, hanem a felfedezésről, az újdonságokról, a csodákról is. Legtöbbünk ilyenkor ér rá múzeumba, kiállításra menni, és a nyaralásba sokan becsempészünk városnézést is. Így látogattunk el mi is a családi nyaralás keretében Pannonhalmára.

 

20180802_121658


Egy Fertő-tavi és ausztriai nyaralás utolsó napján, hazafelé tértünk be Pannonhalmára. Már a távolból észre vettük a Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttesét, ahogy a dombtető csúcsán az ég felé tör. Lentről úgy tűnt, el is éri a kis szürke felhőket és a nagy kékséget. Izgatottan gurultunk fel a meredek utakon, és már el is értük a bejáratot. A parkolással volt egy kis gond. Nem vettük észre felfelé jövet balra a kis táblát, amely a parkolót jelezte. Mi csak mentünk-mentünk a torony irányába, majd a kikövezett téren döbbentünk rá: itt bizony nem lehet megállni. Ráadásul egy kisvonat is akadályozta, hogy visszaforduljunk. Így rövid kitérőt tettünk, hogy újra a táblánál lehessünk, amely mögött egy nagy parkolóház húzódott. Kocsival ide érdemes érkezni, van bőven hely, és aki megéhezett, megszomjazott, máris betérhet az itteni büfébe, leülhet a napsütötte asztalok köré, vagy a benti hűvösbe. Innen egy lifttel közelíthetjük meg a lépcsősort, amely már az apátság bejáratához visz. Mi azonban a hosszabb utat választottuk, és előbb megnéztük a parkoló alatt húzódó arborétumot.

 

Végre egy nagyobb felhőtömeg takarta el a napot, és a 32 fokos meleg helyett ezen a délelőttön elviselhetőbb volt a hőmérséklet. Így amellett döntöttünk, hogy amíg nem tűz a nap, bejárjuk a környéket. Hatalmas fák alatt haladtunk, itt-ott kis ösvények kanyarogtak alattunk, melyek szobrokhoz, virágokhoz vezettek. Ahogy az apátság oldalán olvashatjuk: a régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket, már 1830-ban mintegy 80 fa- és cserjefaj volt található az apátság arborétumában, ma pedig többszáz fa- és cserjefaj található itt, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. Az arborétumból kiérve egy hatalmas levendulamezőn találtuk magunkat. Ezen átkelve értük el a kis gyógynövénykertet és -házat, valamint a Levendula-lepárlót. Míg a többiek az épületeket célozták meg, én a gyógynövények felé vettem az irányt. Nagyon szeretem teákkal kúrálni magam, most jó volt végignézni, hogy is néz ki a citromfű, a cickafark, és még sorolhatnám.

 

20180802_130328


A visszaúton felszakadozott a felhőzet, és ismét elviselhetetlenül meleg lett. Nem is csodáltuk sokáig a magasból a lenyűgöző kilátást. Inkább siettünk a hűs múzeumba. Az épületet az egyénileg érkező vendégek audio guide készülékkel tekinthetik meg. A látogatók bekapcsolódhatnak a szerzetközösség napközi, 13:00 órakor kezdődő imádságba a bazilikában. Ehhez azonban érdemes már 12:30 körül belépni a falak közé és megvenni a jegyeket. Mi épp lemaradtunk az imádság kezdetéről, így nem mehettünk be. Addig sem unatkoztunk. A belső udvart vettük szemügyre, gyönyörködtünk a kilátásban, és meghallgattuk a főapátság történetét.

 

Ez a kolostor oldalán is olvasható. Mint írják: „996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az első magyar király is. Uros apát (1207-1243), a ma is meglévő templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. Tolnai Máté apátsága idején Pannonhalma kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között, és 1514-ben főapátsággá vált. A török hódoltság másfél évszázada alatt azonban hosszabb-rövidebb időszakokra a szerzeteseknek menekülniük kellett. Ezt követően indulhatott el a megrongálódott épületek helyreállítása. Sajghó Benedek főapátsága alatt jelentős barokk építkezés folyt a monostorban. Ezzel párhuzamosan a szerzetesélet ismét felvirágzott.

 

pannon1


A XVIII. század, a felvilágosodás évszázada a szerzeteséletben is éreztette hatását. Az állam és az uralkodók a szerzetesközösségek működését a közvetlen hasznosság szerint ítélték meg, és lényegében csak azoknak a rendeknek a létjogosultságát fogadták el, amelyek betegápolással vagy tanítással foglalkoztak. Mivel az a hagyomány, amelyet Szent Benedek Regulája képviselt, nem a közösség munkájára, hanem magára a közösségi életre helyezi a hangsúlyt, II. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését. Ez az időszak nem tartott sokáig. I. Ferenc 1802-ben visszaállította a rend öt apátságát, s a közösség elsődleges munkaterületéül a középiskolai oktatást szabta meg. Ennek megfelelően a bencés közösségek a Dunántúl városaiban megkezdték a tanítást, valamint folytatták szerzeteséletüket Pannonhalma, Bakonybél, Tihany, Zalaapáti és Celldömölk apátságaiban. 1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították. 1950-től csak két közösségben engedték meg a szerzeteséletet, Pannonhalmán és Győrött, azzal, hogy e két házban újra engedélyezték a gimnázium működését. A szerzetesközösség a nehéz években is hűségesen végezte munkáját, helytállt az istenszolgálatban, és a II. Vatikáni Zsinatot követő évektől sokat fáradozott liturgiájának megújításán és a zsolozsma magyar szövegeinek és dallamainak elkészítésén. A rendszerváltás után a pannonhalmi bencés közösség — az iskolai munka folytatása mellett — új munkaterületeken is próbálja megteremteni azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy betöltse szerepét az egyházban és a világban. A III. évezred kezdete így Pannonhalma számára a szerzetesélet újradefiniálásának, a monasztikus alapokhoz való visszatérésnek és a közösség építésének időszaka.”

 

Mint megtudjuk: „a benedeki életforma jellegzetessége, hogy a bencés szerzetesek egész életükre egyetlen közösség mellett kötelezik el magukat – ez a stabilitás, az állhatatosság fogadalma. Életük keretét a liturgia (közösségben végzett imádság), a lectio divina (a Szentírás imádságos olvasása) és a munka ritmusa jelöli ki. Az engedelmesség fogadalma arra vonatkozik, hogy a szerzetes Isten akaratát keresi az elöljárók és a közösség döntéseiben, és ezért szabadon aláveti magát ezeknek. Végül a szerzetesi életalakítás foglal magába mindazt, amit a hagyomány a szerzetesi életmódhoz köt: nőtlenséget, vagyonközösséget, alázatosságot, Krisztus keresését a testvérben, az apátban, a kiszolgáltatottban és a vendégben.”

 

pannon3


A szerzetesek munkakörei is elég változatosak. Ide tartoznak: a bencés közösség belső munkái (ház körüli munkák, liturgikus és közösségi szolgálatok), a gimnáziumi oktatás-nevelés, a területi apátságuk tizenöt plébániájának ellátása, a vendégek és zarándokok ellátása, turisztikai és kulturális tevékenység, továbbá gazdasági és szociális intézményeik keretei között több mint háromszáz munkatárssal működnek együtt. Saját könyvkiadójuk van saját zsoltár- és Újszövetség fordítással, a magyar kereszténységet és kultúrát szolgálják liturgikus ünnepeikkel – a húsvéti Szent Három Nap megünneplése során népes zarándoksereget látnak vendégül –, lelkigyakorlatokkal. Van folyóíratuk is, a Pannonhalmi Szemle, és a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola keretei között is folytatnak teológiaoktatást.

 

Mire mindezt megtudtuk, véget ért az imádság, és beléphettünk a bazilikába. A Pannonhalmi Szent Márton Bazilika nagy része a XIII. század elején épült kora gótikus stílusban. Az ötven méter hosszú, háromhajós bazilikában és az altemplomban különleges élmény sétálni! Hány imádság hangozhatott már el a több száz éves falai között? Hányan fordultak meg itt a csúcsíves mennyezet alatt? Ha erre gondol a látogató, beleborzong. Csend, nyugalom, béke kíséri az útját, amíg ki nem lép egy mellékajtón a kerengőbe.

 

20180802_130357


Mint a honlapon is olvashatjuk: a templom egyik főbejárata a középkorban a Porta Speciosa (ékes kapu) volt. Ez a kapu az ún. kerengőfolyosóból vezet a templomba, és szintén a XIII. században készült. A Porta Speciosa szerepe az volt, hogy a szerzetesek ezen keresztül léptek be közös istentiszteletre a templomba. „A Jelenések könyvéből tudjuk, hogy a Mennyei Jeruzsálemnek tizenkét díszes kapuja van (és rajtuk a Bárány tizenkét apostolának neve állt). Ebből a tizenkét kapuból építettek meg egyet a monostorban, hogy amikor a szerzetes az imádságra megy, úgy mehessen oda, mint a Mennyei Jeruzsálembe” – írják. Mátyás király kormányzósága idején jelentős építkezésbe kezdett. Ekkor készült a mai kerengő is. Az építkezések befejezése valószínűleg 1486-ban történt. A folyosó körbeölel egy belső kertet, melyben a középkorban elsősorban gyógynövényeket termesztettek.

 

Innen indultunk tovább a könyvtárba. Egy gyönyörűen díszített, hatalmas terembe léptünk be. Az építmény a XIX. század első harmadában készült el. A belső díszítését egy bécsi mesternek, Josef Kliebernek köszönhetjük. A mennyezet négy oldalán a négy középkori egyetemi fakultás jelképe látható (jog-, hit-, orvos- és bölcselettudomány). A hosszanti terem központi freskója Pallas Athéné (Minerva) alakját ábrázolja. A két rövid oldalon ókori bölcsek, filozófusok, tudósok alakjai, míg a hosszanti oldalakon a magyar kultúrtörténet kiemelkedő alakjainak portréi láthatók – olvashatjuk a könyvtárról a kolostor oldalán. Itt írják: „egy Szent László-kori (1090 körüli) oklevél tanusága szerint a 11. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet (kb. 200 művet) tartottak nyilván. (…) A könyvtár állománya mind a mai napig gyarapszik. Napjainkban körülbelül 400 ezer kötetet őriznek a gyűjteményben.”

 

pannon2


A könyvek csodaszép könyvespolcokon vettek minket körbe, mint megtudtuk, egészen régi darabokat is őríznek a falak. Itt végződött utunk, melynek végén a sétától és múzeumjárástól fáradtan tértünk be egy étterembe. Ám akinek kedve és ideje van, felülhet a DOTTO vonatra, hogy bejárja vele a környéket. Aki pedig nagyobb sétát tenne, felkeresheti a Boldog Mór kilátót és az azt övező erdei tanösvényt, valamint a lombkorona tanösvényt is.

 

A nyitva tartásról ITT lehet tájékozódni.

 

Írta és fotózta: Wéber Anikó

KAD_Kultura_596x90_002

agocs_2

2019.08.20

Agócs Gergely népzenész és néprajzkutató nemrég tért vissza legutóbbi, észak-kaukázusi gyűjtőútjáról. Az utazás eredményeiről, a magyar népzene sajátosságairól és a szeptember 24-i Atyai ág koncertről beszélgettünk vele.

tanc_dijatado_2

2019.08.19

Augusztus 20-a alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket és díjakat adott át augusztus 16-án a Pesti Vigadóban. A díjazottak közül dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, szerkesztőt, ifj. Zsuráfszky Zoltán táncost és Bolvári Andrásné pingáló művészt többek között pályájukról, a néphagyomány fontosságáról is kérdeztük.

orosz_akos_a_szokes_600x413

2019.08.18

Törekszik arra, hogy ne másokhoz mérje magát, és nem érdeklik a zajos sikerek; a lényeg, hogy azt csinálja, amit szeret. Orosz Ákos éppen ezért rengeteg dolgot csinál: játszik, rendez, forgat és a zenekara útját egyengeti. Idén Kaszás Attila-díjra jelölték; gyerekként már állt egy színpadon a tizenkét éve elhunyt művésszel, és most maga is a Vígszínház csapatát erősíti.

A filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért életműdíjat kap Tim Roth a Szarajevói Filmfesztiválon, ahol mesterkurzust is tart. A brit színész játszott többek között Stephen Frears Félelem nélkül, Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Robert Altman Vincent és Theo című filmjében. Két Quentin Tarantino-filmmel, a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregén) címűekkel vált világhírűvé, a Rob Roy című filmben alakított gonoszért pedig Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. Rendezői debütjét, a Hadszíntért 1999-ben a Sundance Filmfesztiválon mutatták be és Cannes-ban, Torontóban is szerepelt.

A világ legjobb gitárosai között számon tartott Duane Allman híres, arany színű Layla gitárját 1,25 millió dollárért (366 millió forintért) vásárolták meg egy árverésen a georgiai Maconban. A nevezetes hangszert, egy 1957-es Gibson Les Paul Goldtopot a legutóbbi időkig a maconi Allman Brothers Band múzeumban őrizték.

A Rossz versek című film is bekerült az Európai Filmdíjra jelölhető alkotások válogatásába, ahol 31 ország 46 filmje szerepel. A következő hetekben az Európai Filmakadémia több mint 3600 tagja szavaz a filmdíj legfontosabb kategóriáinak – a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró – jelöltjeiről. A jelöléseket november 9-én hirdetik ki Sevillában, a győztesekről nyolctagú zsűri dönt. A díjakat december 7-én Berlinben adják át.

Csinghaj-tibeti-fennsík legnépesebb városában, Hsziningben, a 2261 méteres tengerszínt feletti magasságon két év alatt épült meg a 28 ezer négyzetméteres létesítmény. Az akváriumban mintegy 400 vízi élőlényfajt és több mint száz szárazföldi állatot tekinthetnek meg a látogatók. A Csinghaj-tó jellegzetes pontyféléje, a Gymnocypris przewalskii mellett Oroszországból két beluga (fehér delfin), Japánból pedig nyolc palackorrú delfin érkezett a vízi parkba, ahol sarki farkasok és rókák is élnek.

Zenés színházi tehetségkutató indul általános iskolások számára az István, a király rockopera megújítására és újraértelmezésére; a jelentkezőknek a rockopera egy részletét kell előadniuk –jelentette be Szörényi Levente Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíró, aki annak idején Bródy Jánossal közösen alkotta meg a legendás rockoperát. Az online videótehetségkutató verseny célja, hogy jobban elmélyítse az általános iskolások tudását a magyar történelemről. A jelentkezési határidő október 31., a tanárokat és a diákokat elismert művészek mentorálják a projekt során. A diákszínházi előadás a keresztény évad részeként, a trianoni megemlékezés programsorozat keretében jön létre.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

Zoltan_Maga

Az Új magyar rapszódia című mű ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják. A műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

A Magyarok kenyere program felajánlásával egy tonna lisztből készül ma Szolnokon a Kárpát-medence kenyere, amelyet idén is szétosztanak az ünnepelők között.

Az idei TÉR /// ERŐ Építészeti Nemzeti Szalon finisszázsának hétvégéjére számos tematikus programmal készül a Műcsarnok: augusztus 24-25-én kurátori tárlatvezetés, szakmai programok, családi délelőtt, továbbá társművészeti előadások várják az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma