2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2017.07.14

Négy évtized után ismét gyűjteményes kiállítást rendeztek Budapesten Borsos Miklós, szobrászművész alkotásaiból. „Egyedülálló művész volt, akinek életútja példaértékű lehet minden mai szobrász és grafikus számára” – nyitotta meg Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kogart kuratóriumának elnöke a kiállítást megelőző sajtótájékoztatót.

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) művészeti alapítvány évek óta együttműködik a Várkert Bazárral, a legutóbbi, közös tárlatukon Kondor Béla páratlan életművét mutatták be. Négy évtized után pedig ismét Borsos Miklós szobrai és festményei láthatók Budapesten. „Olyan fantasztikus művészt hoztunk önök elé, aki Kondor Bélához hasonlóan a 20. századi magyar szobrászművészet egyik meghatározó alakja volt” – mondta el Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója a július 13-ai sajtótájékoztatón.


DBZOL20170713023
Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója


Fertőszögi Péter művészettörténész elmondta: „Hazahoztuk Budapestre Borsos Miklóst, hiszen 1976-ban volt utoljára gyűjtemény kiállítása a fővárosban.” Majd hozzáfűzte: többek között azért nem lehetett nagyobb kiállítása Borsos Miklósnak, mert 1979-ben Győrben megnyílt az a Borsos Miklós Emlékmúzeum, melyet még Borsos maga hozott létre. „Ilyen esetekben nagyon nehéz gyűjteményes kiállítást létrehozni, hiszen ahhoz le kell bontani egy állandó múzeumi tárlatot. Most is ez történt, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum támogatásával sikerült megrendezni a kiállítását, hiszen a múzeum igazgatója is fontosnak tartotta, hogy négy évtized után ismét Budapesten mutassuk be Borsos Miklós művészetét” – mondta Fertőszögi Péter.


A művészettörténész hangsúlyozta: a tárlat megmutatja Borsos Miklós művészi sokszínűségét, aki nemcsak szobrászként, de grafikusként és festőként is maradandót alkotott. Személyiségét a reneszánsz szellemiségéhez hasonlította, ugyanis Borsos Budapesten, Győrben és Tihanyban is összefogta azt a szellemi kört, amely írókból, költőkből muzsikosokból és képzőművészetből állt, és amely a magyar művészet elitjét képezte. Az úgynevezett tihanyi körbe tartozott többek között Illyés Gyula, Vas Elemér és Egry József is, akikről potrészobrokat is készített.


A Várkert Bazárban megtekinthető tárlat részben kronologikusan, részben pedig tematikusan mutatja be a szobrász életművét. Borsos Miklósra óriási hatással volt a reneszánsz festőművészet, így a ’20-as évek végén maga is festőként kezdte meg pályáját. Utolsó képét 1933-ban festette feleségéről, ezután vízbe dobta az általa nem elég jónak talált festményeket. A gyűjteményes kiállítás időrendi sorrendben halad, így az első teremben a művész festményei láthatók. Nem rögtön szobrászként folytatta pályafutását, először rézdomborítással foglalkozott, majd ebből alakult ki szobrászművészete, amely kezdetben a görög archaikus mesterek munkáiból merített. A következő terem a ’40-es évek utáni, tihanyi időszakot mutatja be, ahol kiállították Borsos Miklós jellegzetes portészobrait is Egry Józsefről és Illyés Gyuláról.


DBZOL20170713028


A legfelső emeleten a kései, ’60-es, ’70-es évekbeli munkái láthatók, melyek meghozták az igazi sikert a számára, és a magyar művészettörténetben is új fejezetet nyitottak. Ezek az úgynevezett organikus szobrok, melyek már rendkívül letisztultak. A főként kanadai fehér márványból készült alkotások kivétel nélkül mind a teremtés történetéhez, a jó és a rossz viszonyához kapcsolódnak. „Ő soha sem narratív elemeket ábrázolt, mindig az élet igazságai foglalkoztatták, ezeket véste képi formába” – hangsúlyozta Fertőszögi Péter. A ’80-as évek végén ismét az archaikus világ, a görög mitológia felé fordult, ezt az időszakot mutatja be a legutolsó terem. Kizárólag az olyan alakok foglalkoztatták – mint Odüsszeusz vagy Orpheusz –, akiknek meg kellett küzdeniük az életben a céljaikért, szembe kellett szállniuk a sorsukkal és számos megpróbáltatáson kellett keresztülmenniük. Ezeket az alakokat nemcsak szobrokon, de grafikákon is megörökítette, ugyanis a rajzolással sohasem hagyott fel teljesen.


A gyűjteményes kiállítás valóban szinten minden oldalról bemutatja Borsos Miklós életművét, kezdve a festményein és a grafikáin át az archaikus szobrászattól, a letisztult organikus alkotásokig. Egyetlen része maradt csak ki az életműnek: a bibliai illusztrációk. Ezeket ugyanis a következő nagy kiállítás, a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódó gyűjteményes tárlat részeként kívánják bemutatni a Várkert Bazárban, ahol külön teremben kapnak majd helyet Borsos bibliai ihletésű munkái.


A kiállításhoz a Kogart művészeti alapítvány egy kötetet is kiadott Íme az ember címmel, amely a művész 77 grafikáját tartalmazza.


Borsos Miklós gyűjteményes tárlata szeptember 24-ig tekinthető meg a Várkert Bazárban.

 


Fischer Viktória

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta. Az épülő Nagymúzeum 2020 negyedik negyedére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható. A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képei díszítik.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

bukfurdo-001

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma