2017.07.14

Négy évtized után ismét gyűjteményes kiállítást rendeztek Budapesten Borsos Miklós, szobrászművész alkotásaiból. „Egyedülálló művész volt, akinek életútja példaértékű lehet minden mai szobrász és grafikus számára” – nyitotta meg Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kogart kuratóriumának elnöke a kiállítást megelőző sajtótájékoztatót.

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) művészeti alapítvány évek óta együttműködik a Várkert Bazárral, a legutóbbi, közös tárlatukon Kondor Béla páratlan életművét mutatták be. Négy évtized után pedig ismét Borsos Miklós szobrai és festményei láthatók Budapesten. „Olyan fantasztikus művészt hoztunk önök elé, aki Kondor Bélához hasonlóan a 20. századi magyar szobrászművészet egyik meghatározó alakja volt” – mondta el Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója a július 13-ai sajtótájékoztatón.


DBZOL20170713023
Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója


Fertőszögi Péter művészettörténész elmondta: „Hazahoztuk Budapestre Borsos Miklóst, hiszen 1976-ban volt utoljára gyűjtemény kiállítása a fővárosban.” Majd hozzáfűzte: többek között azért nem lehetett nagyobb kiállítása Borsos Miklósnak, mert 1979-ben Győrben megnyílt az a Borsos Miklós Emlékmúzeum, melyet még Borsos maga hozott létre. „Ilyen esetekben nagyon nehéz gyűjteményes kiállítást létrehozni, hiszen ahhoz le kell bontani egy állandó múzeumi tárlatot. Most is ez történt, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum támogatásával sikerült megrendezni a kiállítását, hiszen a múzeum igazgatója is fontosnak tartotta, hogy négy évtized után ismét Budapesten mutassuk be Borsos Miklós művészetét” – mondta Fertőszögi Péter.


A művészettörténész hangsúlyozta: a tárlat megmutatja Borsos Miklós művészi sokszínűségét, aki nemcsak szobrászként, de grafikusként és festőként is maradandót alkotott. Személyiségét a reneszánsz szellemiségéhez hasonlította, ugyanis Borsos Budapesten, Győrben és Tihanyban is összefogta azt a szellemi kört, amely írókból, költőkből muzsikosokból és képzőművészetből állt, és amely a magyar művészet elitjét képezte. Az úgynevezett tihanyi körbe tartozott többek között Illyés Gyula, Vas Elemér és Egry József is, akikről potrészobrokat is készített.


A Várkert Bazárban megtekinthető tárlat részben kronologikusan, részben pedig tematikusan mutatja be a szobrász életművét. Borsos Miklósra óriási hatással volt a reneszánsz festőművészet, így a ’20-as évek végén maga is festőként kezdte meg pályáját. Utolsó képét 1933-ban festette feleségéről, ezután vízbe dobta az általa nem elég jónak talált festményeket. A gyűjteményes kiállítás időrendi sorrendben halad, így az első teremben a művész festményei láthatók. Nem rögtön szobrászként folytatta pályafutását, először rézdomborítással foglalkozott, majd ebből alakult ki szobrászművészete, amely kezdetben a görög archaikus mesterek munkáiból merített. A következő terem a ’40-es évek utáni, tihanyi időszakot mutatja be, ahol kiállították Borsos Miklós jellegzetes portészobrait is Egry Józsefről és Illyés Gyuláról.


DBZOL20170713028


A legfelső emeleten a kései, ’60-es, ’70-es évekbeli munkái láthatók, melyek meghozták az igazi sikert a számára, és a magyar művészettörténetben is új fejezetet nyitottak. Ezek az úgynevezett organikus szobrok, melyek már rendkívül letisztultak. A főként kanadai fehér márványból készült alkotások kivétel nélkül mind a teremtés történetéhez, a jó és a rossz viszonyához kapcsolódnak. „Ő soha sem narratív elemeket ábrázolt, mindig az élet igazságai foglalkoztatták, ezeket véste képi formába” – hangsúlyozta Fertőszögi Péter. A ’80-as évek végén ismét az archaikus világ, a görög mitológia felé fordult, ezt az időszakot mutatja be a legutolsó terem. Kizárólag az olyan alakok foglalkoztatták – mint Odüsszeusz vagy Orpheusz –, akiknek meg kellett küzdeniük az életben a céljaikért, szembe kellett szállniuk a sorsukkal és számos megpróbáltatáson kellett keresztülmenniük. Ezeket az alakokat nemcsak szobrokon, de grafikákon is megörökítette, ugyanis a rajzolással sohasem hagyott fel teljesen.


A gyűjteményes kiállítás valóban szinten minden oldalról bemutatja Borsos Miklós életművét, kezdve a festményein és a grafikáin át az archaikus szobrászattól, a letisztult organikus alkotásokig. Egyetlen része maradt csak ki az életműnek: a bibliai illusztrációk. Ezeket ugyanis a következő nagy kiállítás, a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódó gyűjteményes tárlat részeként kívánják bemutatni a Várkert Bazárban, ahol külön teremben kapnak majd helyet Borsos bibliai ihletésű munkái.


A kiállításhoz a Kogart művészeti alapítvány egy kötetet is kiadott Íme az ember címmel, amely a művész 77 grafikáját tartalmazza.


Borsos Miklós gyűjteményes tárlata szeptember 24-ig tekinthető meg a Várkert Bazárban.

 


Fischer Viktória

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

maxresdefault_600x337_kis

2017.11.18

Suren Bagratuni világhírű csellóművész lesz a Nemzeti Filharmonikusok november 20-ai hangversenyének szólistája. A művész a Zeneakadémia csodálatos hangversenytermében Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével.

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

Egyhangúlag megszavazta november 16-ai ülésén a baranyai megyeszékhely képviselő-testülete a Pécsi Harmadik Színházat (PHSZ) fenntartó, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság eladását a Moravetz Produkció részére. Az 1988-ban alapított, állandó társulattal nem rendelkező, Vincze János vezetésével működő teátrumnak a Pécsi Nemzeti Színházba (PNSZ) történő beolvasztásáról szeptember 7-én döntött a megyeszékhely képviselő-testülete.

Sergio Ramírez nicaraguai író, volt alelnök nyerte el az idei Cervantes-díjat, amely a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számít – ismertette a zsűri döntését Ínigo Méndez de Vigo spanyol kulturális miniszter november 16-án Madridban. A döntőbizottság méltatásában kiemelte, hogy Ramírez műveiben a mindennapi élet elevensége az, ami műalkotássá változtatja a realitást.

A nagy érdeklődést és a zenei szakma kérését figyelembe véve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) november 20-áig meghosszabbítja a jelentkezést A Dal 2018 pályázatra. A pályázóknak az eredeti határidőhöz képest öt nappal tovább, november 20-án éjfélig van lehetőségük feltölteni a www.mediaklikk.hu/adal oldalra pályaműveiket, hogy A Dal 2018 indulói között lehessenek.

A Legjobb Animáció díját kapta Klingl Béla Boxi című 3D-s animációs sorozatának Zöldben című epizódja, míg A legjobb ifjúsági film kategória győztese Andristyák Marcell IN Corp. – Integrated Nanotechnologies című alkotása lett a belgrádi Green Fest Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztiválon.

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy november 15-ei esti New York-i árverésen. A kép Salvator Mundi (Világmegváltó) néven ismert. A valaha árverésen műalkotásért fizetett legmagasabb összeget adták érte. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma