Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.11.17

Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968) címmel nyílt meg november 16-án a Magyar Nemzeti Galéria legújabb, időszaki kiállítása. A tárlat ipar- és képzőművészeti alkotásokkal: festményekkel, szobrokkal, grafikákkal, plakátokkal mutatja be a ’60-as évekbeli művészvilágot és a korszak kultúrpolitikáját, vagyis a „három T”-t.

_D0A3978_Copy


A tárlatot Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg, aki beszédében elmondta: nincs annál izgalmasabb, mint mikor olyan korszakkal néz szembe az ember, amelyet, ha nem is közvetlenül élt meg, de amely közel van az ő életéhez. „Ezeknek a történelmi időszakoknak az egyik jellemzője a részleges feltáratlanság, így azoknak, akik még közvetett vagy közvetlen tapasztalattal bírnak ebből a korszakból, feladata, sőt kötelessége hozzáadni az információit a nagy, közös egészhez” – mondta el a kultúráért felelős államtitkár. „A közelmúlt kultúrtörténeti időszakainak feltárása és bemutatása a jelen szakembereinek, illetve döntéshozóinak a kötelessége, ahogyan az is, hogy a korszak művészeit és kivételes alkotásait ne hagyják a múlt jótékony homályába veszni” – fűzte hozzá. Majd felhívta a figyelmet arra is: a művészettörténetben kevés olyan időszakot tartunk számon, melyet ennyire mélyen áthatott a politika. Az úgynevezett közirányítású kultúrpolitika – vagyis a „három T”: Tűrt, Tiltott, Támogatott – időszaka tabutémának tartotta többek között Trianont, 1956 eseményeit, a határon kívül rekedt magyarságot és a szovjet rendszer bírálását. Azonban a rendszerváltozás „felszabadító nagytakarítása” után meg kell tanulnunk különválasztani az egykor sikerest az egykor értékestől – fűzte hozzá Hoppál Péter.


_D0A4141_Copy
Baán László, Hoppál Péter, Petrányi Zsolt (balról jobbra)


„A kiállítás kísérletet tesz arra, hogy áttekintést adjon egy ellentmondásos korszak művészetéről, azokról az alkotásokról, melyek a korszak kultúrpolitikai keretei között, tűrt és támogatott művekként meghatározták a művészetről való közbeszédet” – vette át a szót Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora. Az ötvenes évek szocreál korszaka után a hatvanas évek besúgókkal terhelt világa egyszerre próbálta szolgálni a munkás-paraszt rétegek ízlését és azt az illúziót, hogy Magyarországon is elérhető mindaz, ami nyugaton – idézte fel. Majd hozzáfűzte: ez a fajta művészeti újítás, a nyitás a nyugati művészet felé csupán addig volt érvényes, amíg „a szocialista modernizmust szolgálta” és a munkásság felé közvetített tartalmat. Hiszen a határokat a kultúrpolitikai irányzatok egyértelműen kijelölték, így azok a művészeti ágak, melyeknek a nyelvezete többféleképpen is értelmezhető – mint a szürrealizmus és az absztrakció – a tiltott kategóriába estek. A kiállítás amellett, hogy megmutatja az egykor tűrt vagy éppen tiltott kategóriába tartozó műveket, magát a korszakot is árnyalja és bemutatja a ’60-as években sikeres, a korszak kultúrpolitikáját kiszolgáló alkotókat is, akiket mára elfelejtettünk. A tárlat stilisztikai egységet keres, így az előzményektől az újra megtalált modernizmuson át az ezt megjelenítő köztéri művészetig vezeti végig a látogatókat – mondta el a kiállítás kurátora.


_D0A4254_Copy


Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: a tárlatra csaknem harminc külhoni és hazai magán- és közgyűjeményből kölcsönöztek műveket, így 150 művész mintegy 350 alkotása ad panorámát egy olyan korszak művészetéről, amelynek értelmezése, értékelése még korántsem lezárt. Ezt az időszakot Petrányi Zsolt rendkívül intelligens, feszes struktúrájú, sokrétegű kiállításban elemzi – hangsúlyozta. A bemutatott anyagban helyet kaptak olyan alkotók munkái, mint Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Bernáth Aurél, Makrisz Agamemnon, Kovács Margit, Kondor Béla, Gyémánt László, Csernus Tibor, Lakner László, Maurer Dóra, Klimó Károly, Renato Guttuso, Pablo Picasso, Fernand Léger, Bernard Buffet és Jean Cocteau.


_D0A4251_Copy


A 2018. február 18-ig nyitva tartó tárlat látogatói különleges időutazást tehetnek majd, amely széles perspektívát nyújt a fél évszázaddal ezelőtti Magyarország képzőművészetéről – mondta el Baán László.



Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

fszek

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Félezernél is több színházi, könnyű-, világ- és klasszikus zenei, táncszínházi, filmes és egyéb program várja a látogatókat a 12. Ördögkatlan fesztiválon július 30. és augusztus 3. között a baranyai Kisharsányban, Nagyharsányban, Beremenden és Villánykövesden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma