NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2017.11.17

Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968) címmel nyílt meg november 16-án a Magyar Nemzeti Galéria legújabb, időszaki kiállítása. A tárlat ipar- és képzőművészeti alkotásokkal: festményekkel, szobrokkal, grafikákkal, plakátokkal mutatja be a ’60-as évekbeli művészvilágot és a korszak kultúrpolitikáját, vagyis a „három T”-t.

_D0A3978_Copy


A tárlatot Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg, aki beszédében elmondta: nincs annál izgalmasabb, mint mikor olyan korszakkal néz szembe az ember, amelyet, ha nem is közvetlenül élt meg, de amely közel van az ő életéhez. „Ezeknek a történelmi időszakoknak az egyik jellemzője a részleges feltáratlanság, így azoknak, akik még közvetett vagy közvetlen tapasztalattal bírnak ebből a korszakból, feladata, sőt kötelessége hozzáadni az információit a nagy, közös egészhez” – mondta el a kultúráért felelős államtitkár. „A közelmúlt kultúrtörténeti időszakainak feltárása és bemutatása a jelen szakembereinek, illetve döntéshozóinak a kötelessége, ahogyan az is, hogy a korszak művészeit és kivételes alkotásait ne hagyják a múlt jótékony homályába veszni” – fűzte hozzá. Majd felhívta a figyelmet arra is: a művészettörténetben kevés olyan időszakot tartunk számon, melyet ennyire mélyen áthatott a politika. Az úgynevezett közirányítású kultúrpolitika – vagyis a „három T”: Tűrt, Tiltott, Támogatott – időszaka tabutémának tartotta többek között Trianont, 1956 eseményeit, a határon kívül rekedt magyarságot és a szovjet rendszer bírálását. Azonban a rendszerváltozás „felszabadító nagytakarítása” után meg kell tanulnunk különválasztani az egykor sikerest az egykor értékestől – fűzte hozzá Hoppál Péter.


_D0A4141_Copy
Baán László, Hoppál Péter, Petrányi Zsolt (balról jobbra)


„A kiállítás kísérletet tesz arra, hogy áttekintést adjon egy ellentmondásos korszak művészetéről, azokról az alkotásokról, melyek a korszak kultúrpolitikai keretei között, tűrt és támogatott művekként meghatározták a művészetről való közbeszédet” – vette át a szót Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora. Az ötvenes évek szocreál korszaka után a hatvanas évek besúgókkal terhelt világa egyszerre próbálta szolgálni a munkás-paraszt rétegek ízlését és azt az illúziót, hogy Magyarországon is elérhető mindaz, ami nyugaton – idézte fel. Majd hozzáfűzte: ez a fajta művészeti újítás, a nyitás a nyugati művészet felé csupán addig volt érvényes, amíg „a szocialista modernizmust szolgálta” és a munkásság felé közvetített tartalmat. Hiszen a határokat a kultúrpolitikai irányzatok egyértelműen kijelölték, így azok a művészeti ágak, melyeknek a nyelvezete többféleképpen is értelmezhető – mint a szürrealizmus és az absztrakció – a tiltott kategóriába estek. A kiállítás amellett, hogy megmutatja az egykor tűrt vagy éppen tiltott kategóriába tartozó műveket, magát a korszakot is árnyalja és bemutatja a ’60-as években sikeres, a korszak kultúrpolitikáját kiszolgáló alkotókat is, akiket mára elfelejtettünk. A tárlat stilisztikai egységet keres, így az előzményektől az újra megtalált modernizmuson át az ezt megjelenítő köztéri művészetig vezeti végig a látogatókat – mondta el a kiállítás kurátora.


_D0A4254_Copy


Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: a tárlatra csaknem harminc külhoni és hazai magán- és közgyűjeményből kölcsönöztek műveket, így 150 művész mintegy 350 alkotása ad panorámát egy olyan korszak művészetéről, amelynek értelmezése, értékelése még korántsem lezárt. Ezt az időszakot Petrányi Zsolt rendkívül intelligens, feszes struktúrájú, sokrétegű kiállításban elemzi – hangsúlyozta. A bemutatott anyagban helyet kaptak olyan alkotók munkái, mint Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Bernáth Aurél, Makrisz Agamemnon, Kovács Margit, Kondor Béla, Gyémánt László, Csernus Tibor, Lakner László, Maurer Dóra, Klimó Károly, Renato Guttuso, Pablo Picasso, Fernand Léger, Bernard Buffet és Jean Cocteau.


_D0A4251_Copy


A 2018. február 18-ig nyitva tartó tárlat látogatói különleges időutazást tehetnek majd, amely széles perspektívát nyújt a fél évszázaddal ezelőtti Magyarország képzőművészetéről – mondta el Baán László.



Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

accord_quartet

2018.12.18

Az Accord Quartet 2001-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem négy hallgatójából. 15 éves fennállásuk alatt a zenei élet meghatározó szereplőjévé váltak, több száz hangversenyt adtak, és számos ősbemutató fűződik nevükhöz. Magyarországi koncertjeik mellett Európa szinte minden országában felléptek. Legújabb lemezükön Erőd Iván három vonósnégyese szerepel.

Back_Manci_R

2018.12.18

„Hízelgően mindenkit levesz / A Bäck Manci fényűzése ez” – verselte meg őt Juhász Gyula. Sztárfotós volt: modellt ült neki Mezei Mária színésznőtől kezdve Móra Ferenc lányáig mindenki, aki Szegeden megfordult, de Moholy-Nagy László korai szénrajzainak reprodukcióit is ő készítette. Az 20. század elején élt fotográfusnő mintegy 100 képéből nyílt kiállítást január végéig láthatjuk a Reök-palotában.

Brull_Kriszti

2018.12.17

Csombor Teréz, Homonnai Katalin, Bicskei István és Nagy Zoltán színművész kapta idén a színházi epizódszerepekért járó Aase-díjat. Az Ivánka Csaba-díjat Soltész Bözse színművész, a Bálint Lajos-vándorgyűrűt pedig Brüll Krisztina, a Thália Színház főtitkára vehette át hétfőn a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A díj, amelyet Gobbi Hilda alapított végrendeletében, Ibsen Peer Gynt című művének egyik alakjáról, Aase anyóról kapta nevét.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

A Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs thrillert is bemutatják a hétvégén kezdődött Les Arcs-i Filmfesztiválon, amelyet tizedik alkalommal rendeznek meg a francia Alpokban. A francia Alpok 2 ezer méter magasan fekvő síparadicsomában az európai filmeknek szentelt fesztivál tíz év alatt az egyik legjelentősebb filmes szakmai találkozóhellyé vált. Az idén meghívott 120 európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban, még a mozibemutató előtt, köztük a Milorad Krstic rendezésében készült Ruben Brandt, a gyűjtőt is. Az első Les Arcs-i fesztiválnak Magyarország volt a díszvendége: 2009-ben 12 magyar kortárs filmet és azok alkotóit is megismerhette a közönség. Idén Lengyelországra esett a választás.

A felső-egyiptomi Asszuán kormányzóságban feltárt temetkezési hely a 18. dinasztia (Kr.e. 1550-1292) idejéből való. A kutatók három mészkőkoporsót is találtak, amelyek közül kettő gyerekeknek készült, emellett további 50 felnőtt és gyermek csontmaradványait, valamint edényeket és amuletteket.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma