2017.11.17

Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968) címmel nyílt meg november 16-án a Magyar Nemzeti Galéria legújabb, időszaki kiállítása. A tárlat ipar- és képzőművészeti alkotásokkal: festményekkel, szobrokkal, grafikákkal, plakátokkal mutatja be a ’60-as évekbeli művészvilágot és a korszak kultúrpolitikáját, vagyis a „három T”-t.

_D0A3978_Copy


A tárlatot Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg, aki beszédében elmondta: nincs annál izgalmasabb, mint mikor olyan korszakkal néz szembe az ember, amelyet, ha nem is közvetlenül élt meg, de amely közel van az ő életéhez. „Ezeknek a történelmi időszakoknak az egyik jellemzője a részleges feltáratlanság, így azoknak, akik még közvetett vagy közvetlen tapasztalattal bírnak ebből a korszakból, feladata, sőt kötelessége hozzáadni az információit a nagy, közös egészhez” – mondta el a kultúráért felelős államtitkár. „A közelmúlt kultúrtörténeti időszakainak feltárása és bemutatása a jelen szakembereinek, illetve döntéshozóinak a kötelessége, ahogyan az is, hogy a korszak művészeit és kivételes alkotásait ne hagyják a múlt jótékony homályába veszni” – fűzte hozzá. Majd felhívta a figyelmet arra is: a művészettörténetben kevés olyan időszakot tartunk számon, melyet ennyire mélyen áthatott a politika. Az úgynevezett közirányítású kultúrpolitika – vagyis a „három T”: Tűrt, Tiltott, Támogatott – időszaka tabutémának tartotta többek között Trianont, 1956 eseményeit, a határon kívül rekedt magyarságot és a szovjet rendszer bírálását. Azonban a rendszerváltozás „felszabadító nagytakarítása” után meg kell tanulnunk különválasztani az egykor sikerest az egykor értékestől – fűzte hozzá Hoppál Péter.


_D0A4141_Copy
Baán László, Hoppál Péter, Petrányi Zsolt (balról jobbra)


„A kiállítás kísérletet tesz arra, hogy áttekintést adjon egy ellentmondásos korszak művészetéről, azokról az alkotásokról, melyek a korszak kultúrpolitikai keretei között, tűrt és támogatott művekként meghatározták a művészetről való közbeszédet” – vette át a szót Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora. Az ötvenes évek szocreál korszaka után a hatvanas évek besúgókkal terhelt világa egyszerre próbálta szolgálni a munkás-paraszt rétegek ízlését és azt az illúziót, hogy Magyarországon is elérhető mindaz, ami nyugaton – idézte fel. Majd hozzáfűzte: ez a fajta művészeti újítás, a nyitás a nyugati művészet felé csupán addig volt érvényes, amíg „a szocialista modernizmust szolgálta” és a munkásság felé közvetített tartalmat. Hiszen a határokat a kultúrpolitikai irányzatok egyértelműen kijelölték, így azok a művészeti ágak, melyeknek a nyelvezete többféleképpen is értelmezhető – mint a szürrealizmus és az absztrakció – a tiltott kategóriába estek. A kiállítás amellett, hogy megmutatja az egykor tűrt vagy éppen tiltott kategóriába tartozó műveket, magát a korszakot is árnyalja és bemutatja a ’60-as években sikeres, a korszak kultúrpolitikáját kiszolgáló alkotókat is, akiket mára elfelejtettünk. A tárlat stilisztikai egységet keres, így az előzményektől az újra megtalált modernizmuson át az ezt megjelenítő köztéri művészetig vezeti végig a látogatókat – mondta el a kiállítás kurátora.


_D0A4254_Copy


Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: a tárlatra csaknem harminc külhoni és hazai magán- és közgyűjeményből kölcsönöztek műveket, így 150 művész mintegy 350 alkotása ad panorámát egy olyan korszak művészetéről, amelynek értelmezése, értékelése még korántsem lezárt. Ezt az időszakot Petrányi Zsolt rendkívül intelligens, feszes struktúrájú, sokrétegű kiállításban elemzi – hangsúlyozta. A bemutatott anyagban helyet kaptak olyan alkotók munkái, mint Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Bernáth Aurél, Makrisz Agamemnon, Kovács Margit, Kondor Béla, Gyémánt László, Csernus Tibor, Lakner László, Maurer Dóra, Klimó Károly, Renato Guttuso, Pablo Picasso, Fernand Léger, Bernard Buffet és Jean Cocteau.


_D0A4251_Copy


A 2018. február 18-ig nyitva tartó tárlat látogatói különleges időutazást tehetnek majd, amely széles perspektívát nyújt a fél évszázaddal ezelőtti Magyarország képzőművészetéről – mondta el Baán László.



Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

154698_1485452756.0799

2018.09.25

A restaurált filmek legjelentősebb európai seregszemléjén, a lyoni Lumière Fesztiválon levetítik Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című, teljes körűen felújított klasszikus filmjét október 16-án és 17-én az archívumok kincseit és ritkaságait bemutató szekcióban. Ezáltal a nemzetközi közönség nagyvásznon is megtekintheti minden idők egyik legjobb magyar filmjét.

saxophone-918904_960_720

2018.09.25

A skandináv jazz iskolateremtő alakja, Arild Andersen és Nagy-Britannia egyik legmegbecsültebb jazz formációja, a Get the Blessing lesznek a Szegedi Jazz Napok sztárvendégei. A fesztivált november 9-én és 10-én rendezik a Tisza-parti városban – közölte Drienyovszky András, a rendezvényt tizenöt éve szervező Private Music vezetője.

azur

2018.09.24
Az alig több mint kétéves alternatív pop-rock banda nagy ambíciókkal kezdett zenélni. Bár a tagok több formációban is játszanak, az AŽUR egyre fontosabb szerepet tölt be az életükben. Dalszerzésről, a zenélés kihívásairól és a Hangfoglaló Programról beszélgettünk Baka Rebekával (ének, szöveg) és Bakos Zitával (billentyű, vokál).

Átadták az Európai Polgár-díjakat szeptember 21-én Budapesten a magyar kitüntetetteknek: a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE), Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművésznek és Varga Erika divattervezőnek, a Romani Design alapítójának. Az Európai Parlament (EP) által 2008-ban alapított elismerést olyan kivételes teljesítményt nyújtó embereknek és szervezeteknek ítélik oda, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki.

Csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán Jack Black, akinek A végzet órája című kalandfilmjét szeptember 21-étől játsszák az észak-amerikai mozik. A sztár az avatási ceremónián elmondta, hogy a csillagra egész életében vágyott, és átérzi a jelentőségét, mivel ilyen egyszer történik egy ember életében.

Hatalmas érdeklődés fogadta Magyarország standját és az ott kiállított minőségi termékeket a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a szeptember 24-ei zárónapig a becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel. A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kostolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be.

Idén októberben mutatják be a Veres1Színházban Neil Simon Pletykafészek című bohózatát Molnár Kristóf rendezésében. A Veres1Színház már az ötödik évadát kezdi meg Veresegyházon a bohózat bemutatójával. Az évad során januárban mutatják be a Csoportterápia című musicalt, amelynek Bolba Tamás szerezte a zenéjét, a szövegkönyvet és a dalszövegeket pedig Szente Vajk és Galambos Attila írta.

Varga László Edgár erdélyi költő kapta a Csiki László-díjat a XI. Gyergyószárhegyi Írótáborban. A megyei önkormányzathoz tartozó Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által szervezett írótáborban kétévenként adják át a Csiki László-díjat fiatal erdélyi magyar írónak vagy költőnek. Az idei díjazott a tavaly megjelent második, bejárónőm: isten című verseskönyvéért kapta az elismerést.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma