15_eves

2017.11.17

Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968) címmel nyílt meg november 16-án a Magyar Nemzeti Galéria legújabb, időszaki kiállítása. A tárlat ipar- és képzőművészeti alkotásokkal: festményekkel, szobrokkal, grafikákkal, plakátokkal mutatja be a ’60-as évekbeli művészvilágot és a korszak kultúrpolitikáját, vagyis a „három T”-t.

_D0A3978_Copy


A tárlatot Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg, aki beszédében elmondta: nincs annál izgalmasabb, mint mikor olyan korszakkal néz szembe az ember, amelyet, ha nem is közvetlenül élt meg, de amely közel van az ő életéhez. „Ezeknek a történelmi időszakoknak az egyik jellemzője a részleges feltáratlanság, így azoknak, akik még közvetett vagy közvetlen tapasztalattal bírnak ebből a korszakból, feladata, sőt kötelessége hozzáadni az információit a nagy, közös egészhez” – mondta el a kultúráért felelős államtitkár. „A közelmúlt kultúrtörténeti időszakainak feltárása és bemutatása a jelen szakembereinek, illetve döntéshozóinak a kötelessége, ahogyan az is, hogy a korszak művészeit és kivételes alkotásait ne hagyják a múlt jótékony homályába veszni” – fűzte hozzá. Majd felhívta a figyelmet arra is: a művészettörténetben kevés olyan időszakot tartunk számon, melyet ennyire mélyen áthatott a politika. Az úgynevezett közirányítású kultúrpolitika – vagyis a „három T”: Tűrt, Tiltott, Támogatott – időszaka tabutémának tartotta többek között Trianont, 1956 eseményeit, a határon kívül rekedt magyarságot és a szovjet rendszer bírálását. Azonban a rendszerváltozás „felszabadító nagytakarítása” után meg kell tanulnunk különválasztani az egykor sikerest az egykor értékestől – fűzte hozzá Hoppál Péter.


_D0A4141_Copy
Baán László, Hoppál Péter, Petrányi Zsolt (balról jobbra)


„A kiállítás kísérletet tesz arra, hogy áttekintést adjon egy ellentmondásos korszak művészetéről, azokról az alkotásokról, melyek a korszak kultúrpolitikai keretei között, tűrt és támogatott művekként meghatározták a művészetről való közbeszédet” – vette át a szót Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora. Az ötvenes évek szocreál korszaka után a hatvanas évek besúgókkal terhelt világa egyszerre próbálta szolgálni a munkás-paraszt rétegek ízlését és azt az illúziót, hogy Magyarországon is elérhető mindaz, ami nyugaton – idézte fel. Majd hozzáfűzte: ez a fajta művészeti újítás, a nyitás a nyugati művészet felé csupán addig volt érvényes, amíg „a szocialista modernizmust szolgálta” és a munkásság felé közvetített tartalmat. Hiszen a határokat a kultúrpolitikai irányzatok egyértelműen kijelölték, így azok a művészeti ágak, melyeknek a nyelvezete többféleképpen is értelmezhető – mint a szürrealizmus és az absztrakció – a tiltott kategóriába estek. A kiállítás amellett, hogy megmutatja az egykor tűrt vagy éppen tiltott kategóriába tartozó műveket, magát a korszakot is árnyalja és bemutatja a ’60-as években sikeres, a korszak kultúrpolitikáját kiszolgáló alkotókat is, akiket mára elfelejtettünk. A tárlat stilisztikai egységet keres, így az előzményektől az újra megtalált modernizmuson át az ezt megjelenítő köztéri művészetig vezeti végig a látogatókat – mondta el a kiállítás kurátora.


_D0A4254_Copy


Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: a tárlatra csaknem harminc külhoni és hazai magán- és közgyűjeményből kölcsönöztek műveket, így 150 művész mintegy 350 alkotása ad panorámát egy olyan korszak művészetéről, amelynek értelmezése, értékelése még korántsem lezárt. Ezt az időszakot Petrányi Zsolt rendkívül intelligens, feszes struktúrájú, sokrétegű kiállításban elemzi – hangsúlyozta. A bemutatott anyagban helyet kaptak olyan alkotók munkái, mint Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Bernáth Aurél, Makrisz Agamemnon, Kovács Margit, Kondor Béla, Gyémánt László, Csernus Tibor, Lakner László, Maurer Dóra, Klimó Károly, Renato Guttuso, Pablo Picasso, Fernand Léger, Bernard Buffet és Jean Cocteau.


_D0A4251_Copy


A 2018. február 18-ig nyitva tartó tárlat látogatói különleges időutazást tehetnek majd, amely széles perspektívát nyújt a fél évszázaddal ezelőtti Magyarország képzőművészetéről – mondta el Baán László.



Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

ArtKert_Kultura_596x90_002

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

P1460803

2019.08.21

A Műcsarnokban augusztus 25-ig látható a II. Építészeti Nemzeti Szalon kiállítása. A tárlat a megnyitás óta némileg változott: utolsó eleme, a Fényarchtitektúra című kiállításrész csak júliusban nyílt meg.

_D0A7682_Copy

2019.08.21

A mese szerint Csipke Rózsika tizenhat évesen megszúrta magát, és százéves álomba zuhant: királyfik jöttek megszabadítani átkától, csókot leheltek ajkára, mindent elsöprő szerelem ébredt közöttük. A valóságban azonban csak peregtek az évek, eltelt a száz év, Csipke Rózsika felébredt, királyfi azonban nem érkezett. Rózsika pedig megértette, hogy nincs kiút, és nincs megmentő herceg sem...

Keanu Reeves ismét magára ölti Neo, Carrie-Anne Moss Trinity szerepét. A film forgatókönyvét társszerzőként Lana Wachowski írta, és ő fogja rendezni a negyedik filmet, továbbá producerként is közreműködik. Wachowski szerint a Mátrix világának gondolatai most még helytállóbbak, mint valaha, és a forgatókönyv író örömét fejezte ki, hogy újraélesztheti a film karaktereit. A forgatás 2020 derekán kezdődik.

A WarnerMedia új, HBO Max nevű műsorszolgáltatója a tervek szerint tavasszal indul, körülbelül 10 ezer órányi tartalommal, és elsőként bejelentett filmjeinek egyike a Let Them All Talk. Streep a vígjátékban ünnepelt szerzőt játszik, aki barátaival utazásra indul, hogy szórakozzanak és begyógyítsák régi sebeiket. Velük utazik unokaöccse (Lucas Hedges), aki beleszeret egy fiatal irodalmi ügynökbe (Gemma Chan). A forgatás a múlt héten kezdődött New Yorkban, majd a Queen Mary 2 óceánjáró fedélzetén és Nagy-Britanniában folytatódik.

Tyler Ivanoff akkor találta a kézzel írott orosz nyelvű levelet, amikor Shishmaref eszkimó falu közelében tűzifát gyűjtött. Ivanoff a levélről készített fotókat kitette a Facebook közösségi portálra, s az üzenetet oroszul beszélők fordították le. Kiderült, hogy az 1969-ből származó írás az orosz haditengerészet üdvözlete volt. Orosz újságírók megtalálták a levél eredeti szerzőjét, Anatolij Bocanyenko századost. A férfi nem is akarta elhinni, hogy ő írta a levelet, amíg meg nem látta az üzenet alatt az aláírását. Mint felidézte, 36 éves volt, amikor a levelet írta, és a Szulak nevű hajó fedélzetén szolgált.

A 90 éves holokauszttúlélő, Fahidi Éva főszereplésével készült, A létezés eufóriája című táncos dokumentumfilmet szeptember 6-án Budapesten, a Jurányi Házban vetítik. Szeptember 7-én a Sóvirág című nagysikerű táncszínházi előadást is megtekinthetik ugyanott az érdeklődők a most 93 éves Fahidi Éva és Cuhorka Emese táncművész főszereplésével. Szabó Réka egészestés dokumentumfilmje, amely a szintén általa rendezett Sóvirág próbafolyamatát követi végig, szeptember 12-től látható országosan a mozikban.

A találkozó címe A szétszóródás előtt - Irodalom és művészet 1918-1920 volt. A Nagyhordó-díjat Alföldy Jenő irodalomtörténésznek ítélték oda, Hordó-díjjal pedig Cs. Varga István irodalomtörténészt, Kántor István és Vass Tibor költőt ismerték el.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

tarlatvezetes

Augusztus 28-án a világ legmeghatározóbb fesztiválja, a Woodstock ünnepli 50. évfordulóját. Az emlékévet Budapesten is ünneplik, többek között a Barba Negra Track-ben is megidézik 1969 hangulatát.

Idén 12. alkalommal rendezik meg a Zorall Sörolimpiát. A rendezvénynek augusztus 21-24. között az alsóörsi Pelso Camping ad otthont.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma