2018.02.04

Ismét a határon túli kultúráé lesz a főszerep február 8. és 10. között a Miskolci Nemzeti Színházban. Három napon át Újvidék három művészeti ága: színháza, képzőművészete és irodalma mutatkozik be Miskolcon, a Határtalan Napok rendezvénysorozaton. A programban több színházi előadás mellett képzőművészeti kiállítás és irodalmi est is szerepel, így mindenki megtalálja a kedvére valót.

Vajdasági képzőművészek kiállításával nyílik meg a fesztivál február 8-án. A tárlat márciusig látható majd a Nagyszínház emeleti nézőtéri társalgójában. Az Újvidéki Színház három nagyon különböző, izgalmas előadással érkezik Miskolcra. Esterházy Péter műveinek ihletésére született a Kis magyar pornográfia című előadás. A rendező, Nikita Milivojević szerint ebben a történetben a rendszer működésére derül fény pár pillanatra. „Majdhogynem oidipuszi történetet nézhetünk végig az igazság álságos voltáról. Merthogy az igazság mindig a felszín alatt, a látszólagos égi harmónia és rend makulátlansága alatt van. De a szekrényekben (és főleg az íróasztalokban) mindig rejtőzik egy-egy csontváz. Az igazság manipulálása az a téma, ami miatt ebbe az előadásba belefogtam.”


Piaf
Piaf

 

A Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciója a Piaf-marche/Piaf-menet című zenés színpadi rituálé. Előadásuk a tragikus sorsú művésznő harcokban és önmarcangolásban gazdag életéből, szélsőséges, sokszor végletes személyiségéről, sikereiről és sikertelenségeiről kíván szemelvényeket adni, megidézve azt a kort, amelyben a művészeknek nagyon nagy utat kellett bejárniuk az elismertségig.

 

Akció-musical, rap-opera, zenés-táncos bevásárlókosár-ütközet, az emberi hülyeség memento morija, öngyilkos merénylet és zombiparádé a fogyasztói társadalomról – ez a Fekete, az Újvidéki Színház előadása. A helyszín egy szupermarket ‒ életünk értelme, a fogyasztói társadalom fellegvára. Itt tör ki az utolsó szerb felkelés azzal, hogy Fekete (a néhai szakszervezeti elnök) a rendszer működésétől eszét vesztve szétlapítja a kasszásnő fejét a falon. A Fekete arról szól, hogyan nézne ki az utolsó szerb felkelés. Hát így: mint egy paródia. Mint minden, ami körülvesz minket.

 

A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának Amadeus című előadása tavaly a Városmajori Szabadtéri Szemle legjobb előadása lett, valamint a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat Balázs Áron (Salieri) kapta. Béres Attila rendezése ezúttal Miskolcon látható a Határtalan Napok alatt. A hatalmas sikert aratott darab a művészi tehetség ördögi és isteni vonásait helyezi ellenpólusba, és ezáltal valami nagyon fontosat fogalmaz meg a mindannyiunkban meglévő belső küzdelemről. Kicsinyesség és nagyvonalúság, félelem és bátorság, középszer és kiválóság egymásnak feszülése a darab, illetve annak fejtegetése, hogy legtöbbször miért a rossz diadalmaskodik bennünk és a világban.


AMADEUS
Amadeus

 

Az irodalom kedvelőinek is tartogat programot a fesztivál. Újvidék – egy város drámája címmel Végel László Kossuth-díjas író várja kötetlen beszélgetésre a könyvek szerelmeseit. A program ingyenesen látogatható.


 

PROGRAMOK:

Február 8., csütörtök:

16:00 Kiállításmegnyitó – Vajdasági magyar képzőművészek alkotásai Popovics György gyűjteményéből, helyszín: Nagyszínház, nézőtéri társalgó


19:30 Kis magyar pornográfia – Esterházy Péter műveinek ihletésére, helyszín: Játékszín

Létezik-e kollektív bűnösség, helytálló-e a súlyos bibliai tétel, hogy az Isten megbünteti az atyák álnokságait a fiakban harmad és negyed íziglen? Nikita Milivojević, a darab rendezője nem keres vétkest, nem mutogat ujjal, hanem kérdéseket vet fel. Kötelességünk-e vállalni a felelősséget elődeink vétkei miatt? Nevezhetőek-e véteknek az ő cselekedeteik egy olyan korban, amikor a puszta túlélés és megmaradás volt a tét? Vajon a megtisztuláshoz vezető út a megbocsátás?


Az Újvidéki Színház előadása.



Február 9., péntek:

16:00 Újvidék – egy város drámája: Beszélgetés Végel László Kossuth-díjas íróval, helyszín: Nagyszínház, nézőtéri társalgó

A program ingyenes, jegyek igényelhetők korlátozott számban, a színház jegypénztárában!

Végel László a vajdasági Új Symposion első generációjának tagjaként az 1967-ben megjelent Egy makró emlékiratai című regényével robbant be a magyar irodalomba, amelynek élvonalában azóta számos regénnyel, elbeszéléssel, esszével, drámával és naplójegyzetekkel van folyamatosan jelen. Az első három regényét egy kötetben közreadó Újvidéki trilógiát (1993) követően 2000-ben emlékezetes esszéregényt jelentetett meg a testközelből megélt délvidéki NATO-bombázásokról (Exterritórium). A szülőföldjéhez ezer szállal kötődő író ugyanis azok közé tartozik, akik nem menekültek el, nem települtek át a jugoszláviai háború borzalmainak közepette sem. Ez a hűség és a lokalitásokat tágabb kontextusba helyező européer nézőpont adja elsőrangú írásművészetének aranyfedezetét. Legutóbbi művei, a Bűnhődés című berlini naplóregény (2012), az Újvidékről szóló városregény (Neoplanta, 2013) és a Balkáni szépség (2015) érzékletesen tükrözik a helyi sajátosságokból, tapasztalatokból merítő író széles horizontját.

Végel mindemellett heti gyakorisággal van jelen a vajdasági magyar nyilvánosságban: 1991 és 2014 között írt naplójegyzeteit közreadó tavalyi kötete az erős közéleti indíttatású szövegeket mindenkor irodalmi vonatkozásokkal keresztezi. A humorát, jó kedélyét minden körülmények közt megőrző író ritka alkalomnak számító budapesti estje egyszerre ígér elgondolkodtató szellemi kalandot, színvonalas irodalmi élményt és élvezetes szórakozást.


kismagyarpornografia
Kis magyar pornográfia

 

19:00 Piaf Marche/ Piaf-menet – (hommage á Edith Piaf) helyszín: Nagyszínház

A Piaf-marche vagy Piaf-menet az idén századik születésnapját ünneplő francia sanzonénekesnő hommage-a, egy előadás, amely Edith Piaf viharos életéről és tragikus sorsáról emlékezik meg. Az előadás a művésznő harcokban és önmarcangolásban gazdag életéből, szélsőséges, sokszor végletes személyiségéről, sikereiről és sikertelenségeiről beszél, megidézve azt a kort, amelyben a művészeknek nagyon nagy utat kellett bejárniuk az elismertségig. Piafnak sikerült. Hatása és dalai a mai napig érvényesek és meghatározóak a francia sanzon világában. A darab fonalát Mezei Kinga és Góli Kornélia dramaturg a többé vagy kevésbé ismert nótákra fűzték fel, folyamatosan kontextusba helyezve azokat. Mezei Kinga énekli a zseniális énekesnő dalait francia nyelven, egy szál zongorakísérettel. A színésznő Edith Piaf alakításának akkor is örülni fog a néző, ha soha nem tudta, kicsoda Edith Piaf, nem tud franciául vagy nem szereti a sanzonokat.


A Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciója.

 


19:00 Peter Shaffer: Amadeus, helyszín: Kamaraszínház

Peter Shaffer Amadeusának egyes momentumait hiába keresnénk Mozart vagy Salieri életrajzában. Shaffert nem annyira a történelmi hűség érdekelte, hanem egy sokkal általánosabb és korok felett álló kérdés: miben áll az isteni tehetség, és miért pusztítjuk el azt, akinek ez a tehetség megadatott? Az Amadeusban Salieri sikeres udvari zeneszerző, Mozart kortársa és riválisa. Befolyásos, gazdag, intelligens, de Mozarthoz képest középszerű. Ez a középszerű ember mégis az egyetlen, aki annyira érzékeny, hogy megértse Mozart zsenialitását. Érti, de nem tudja elviselni, mert hiányzik belőle az emberi nagyság, ami ahhoz szükséges, hogy saját korlátait elfogadja. Az Amadeus a művészi tehetség ördögi és isteni vonásait helyezi ellenpólusba, és ezáltal valami nagyon fontosat fogalmaz meg a mindannyiunkban meglévő belső küzdelemről. Kicsinyesség és nagyvonalúság, félelem és bátorság, középszer és kiválóság egymásnak feszülése a darab, és annak fejtegetése, hogy legtöbbször miért a rossz diadalmaskodik bennünk és a világban.


A szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása.


fekete
Fekete

 

Február 10., szombat:

17:30 Fekete – akció-musical, helyszín: Kamaraszínház

A Fekete című előadás és minden, ami benne zajlik ‒ furcsa.

A Fekete Balogh István vitézi drámája alapján született, de köze már alig. Különös kedvezményezés ez, nem csupán az Újvidéki Színház, hanem a szerb színházi közeg területein is: a nagy szerb hősmítoszról írott magyar dráma 1812-es verziója új nyelvet, új köntöst kap Lénárd Róbert átiratában és Žanko Tomić rendezésében. Durrognak a fegyverek, dagadnak az izmok, patakokban folyik a joghurt és perdül a vécépapír. Ja igen, zombik is vannak.

Balogh István 1812-ben a Rondellában mutatta be Fekete György (vagy: Karađorđe) című drámáját, amelyet nagy sikerrel játszottak a szerb vidékeken is. Elmúlt 110 év, és a dráma új életre kélt: Németh Ferenc modernított szövegét Lénárd Róbert alakította kortárs ál-archaizmussá, Klemm Dávid adott alá rapet és rockot, Žanko Tomić pedig egy szupermarket polcai közé rendezte a mítoszt. Tarantino és a Monthy Pyton-csoport kél életre a deszkákon, bizarr akció-musical képében.


Az Újvidéki Színház előadása.

 


A Határtalan Napok részletes programja ITT található.

jelenet_az_eloadasbol

2018.10.19

Ne bámuljanak már! – inkluzív színház születik címmel készült dokumentumfilm, amelynek bemutatója október 19-én, 19 órakor lesz a Premier Kultcaféban. A film egy színházi előadás készítését mutatja be, azonban ebben a produkcióban egyenrangú partnerekként játszanak együtt ép értelmű és értelmi fogyatékossággal élő színésznők. INTERJÚ

cs9
2018.10.19

Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót a Csernus és a Montmartre Egy műterem titkai című kiállítás, amely október 19-től a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható. A tárlat számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, továbbá betekintést nyújt a festő műtermébe is.

DSZZS20181018001

2018.10.19

Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzeti Színház október 19-én. A Madách Imre műve alapján készült, arénaszerű térben megvalósuló látványos előadást Vidnyánszky Attila rendezte, akit a jó és a rossz közötti szabad választás lehetősége foglalkoztatott. Az előadásban az Úr Sinkovits Imre hangján szólal meg.

Száz fiatal és középgenerációs művész nyert el három évre szóló ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) idén első alkalommal meghirdetett pályázatán. A kilenctagú bizottság nyáron döntött a győztes pályázatokról. Az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból szeptember 1-jétől, havi bruttó kétszázezer forinttal támogatott alkotókat Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte október 18-án a Pesti Vigadóban. A program keretében keletkező művek végcélja nem az íróasztal fiókja vagy az archívum lesz, hanem kiállítások, koncertek, előadások, könyvbemutatók sora hoz majd terveik szerint „áttörő pezsgést” a kortárs magyar művészeti életbe. Az ösztöndíjat a következő két évben szintén 100-100 alkotó nyerheti el.

Átadták a Gyulai Várszínház idei nívódíjait a Nemzeti Színházban a Székely János Napok programsorozata keretében a Caligula helytartója című előadás előtt október 19-én. A Sík Ferenc-díjat Béres László rendező vehette át Venczel Péter és Orbán János Dénes Búbocska című ördögmusicalének kiemelkedő színvonalú megrendezéséért. A Havasi István-díjat Szász János rendezőnek ítélték oda Székely János Caligula helytartója című drámájának kiemelkedő színvonalú, a Gyulai Várat alkotó módon bejátszó megrendezéséért. Az Őze Lajos-díjat Tege Antal színművésznek, rendezőnek adták át Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabjában nyújtott kiemelkedő színművészi teljesítményéért és a Shakespeare Fesztiválon diákszínjátszók által előadott utcaszínházi produkció megrendezéséért.

Erős női karaktereket bemutató három európai alkotás versenyez az Európai Parlament (EP) Lux filmdíjáért, a filmeket novembertől vetítik Európa minden országában. Benedikt Erlingsson, az Izlandi amazon rendezője energetikus és életigenlő filmet készített egy zenetanárnő és környezetvédelmi aktivista kettős életéről. A szerb Mila Turajlic A másik oldal című dokumentumfilmje egy család történetén keresztül mutatja be az ország demokráciáért folytatott küzdelmét. Az osztrák Wolfgang Fischer, a Styx rendezője pedig a menekültválságot dolgozza fel egy vitorlázónő morális vívódását követve. Magyarországon az Uránia moziban lehet megnézni a filmeket, a Styxet november 7-én, A másik oldalt november 8-án, az Izlandi amazont november 9-én. A győztes filmet az EP-képviselők választják ki, de a nézők is szavazhatnak 2019. január 31-ig a Lux filmdíj honlapján. A nyertest novemberben jelentik be.

Egész évben működő befogadó színház alakult Magyarpolányban. A Pajtaszínház első előadása Márai Sándor és Hamvas Béla írásaiból készült A magány változatai október 22-én lesz a Soproni Petőfi Színház és a Forrásszínház koprodukciójában. Február végéig tíz produkciót tűztek műsorra nyolc társulat előadásában: a nézők láthatják egyebek mellett a Soproni Petőfi Színház Rejtő, a megejtő című szilveszteri kabaréját, a Fabók Mancsi Bábszínháztól az Amikor betér az égi király című produkciót, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színháztól pedig Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát.

Szerelmes regénnyel jelentkezett Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. A 49/49 című kötetet október 17-én mutatták a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A kötetbemutatón Temesi Ferenc elmondta: a regény egy olyan szerelem története, amely egy rövid kamaszkori diákszerelemként kezdődik, majd csupán negyven év elteltével teljesedik be. Főhőse az 1949-ben született Márk és Ilona. A regény ennek megfelelően két idősíkon, a 60-es évek végén és a 2010-es években játszódik – fűzte hozzá az író, megjegyezve, hogy mindkét szál 49-49 fejezetre tagolódik. Temesi Ferenc elárulta azt is: jelenleg egy filmterven dolgozik, ám régóta foglalkozik egy másik regénnyel is, amelyben minden tudása benne lesz, amit csak férfi íróként a nőkről tudhat.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma