2018.02.04

Ismét a határon túli kultúráé lesz a főszerep február 8. és 10. között a Miskolci Nemzeti Színházban. Három napon át Újvidék három művészeti ága: színháza, képzőművészete és irodalma mutatkozik be Miskolcon, a Határtalan Napok rendezvénysorozaton. A programban több színházi előadás mellett képzőművészeti kiállítás és irodalmi est is szerepel, így mindenki megtalálja a kedvére valót.

Vajdasági képzőművészek kiállításával nyílik meg a fesztivál február 8-án. A tárlat márciusig látható majd a Nagyszínház emeleti nézőtéri társalgójában. Az Újvidéki Színház három nagyon különböző, izgalmas előadással érkezik Miskolcra. Esterházy Péter műveinek ihletésére született a Kis magyar pornográfia című előadás. A rendező, Nikita Milivojević szerint ebben a történetben a rendszer működésére derül fény pár pillanatra. „Majdhogynem oidipuszi történetet nézhetünk végig az igazság álságos voltáról. Merthogy az igazság mindig a felszín alatt, a látszólagos égi harmónia és rend makulátlansága alatt van. De a szekrényekben (és főleg az íróasztalokban) mindig rejtőzik egy-egy csontváz. Az igazság manipulálása az a téma, ami miatt ebbe az előadásba belefogtam.”


Piaf
Piaf

 

A Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciója a Piaf-marche/Piaf-menet című zenés színpadi rituálé. Előadásuk a tragikus sorsú művésznő harcokban és önmarcangolásban gazdag életéből, szélsőséges, sokszor végletes személyiségéről, sikereiről és sikertelenségeiről kíván szemelvényeket adni, megidézve azt a kort, amelyben a művészeknek nagyon nagy utat kellett bejárniuk az elismertségig.

 

Akció-musical, rap-opera, zenés-táncos bevásárlókosár-ütközet, az emberi hülyeség memento morija, öngyilkos merénylet és zombiparádé a fogyasztói társadalomról – ez a Fekete, az Újvidéki Színház előadása. A helyszín egy szupermarket ‒ életünk értelme, a fogyasztói társadalom fellegvára. Itt tör ki az utolsó szerb felkelés azzal, hogy Fekete (a néhai szakszervezeti elnök) a rendszer működésétől eszét vesztve szétlapítja a kasszásnő fejét a falon. A Fekete arról szól, hogyan nézne ki az utolsó szerb felkelés. Hát így: mint egy paródia. Mint minden, ami körülvesz minket.

 

A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának Amadeus című előadása tavaly a Városmajori Szabadtéri Szemle legjobb előadása lett, valamint a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat Balázs Áron (Salieri) kapta. Béres Attila rendezése ezúttal Miskolcon látható a Határtalan Napok alatt. A hatalmas sikert aratott darab a művészi tehetség ördögi és isteni vonásait helyezi ellenpólusba, és ezáltal valami nagyon fontosat fogalmaz meg a mindannyiunkban meglévő belső küzdelemről. Kicsinyesség és nagyvonalúság, félelem és bátorság, középszer és kiválóság egymásnak feszülése a darab, illetve annak fejtegetése, hogy legtöbbször miért a rossz diadalmaskodik bennünk és a világban.


AMADEUS
Amadeus

 

Az irodalom kedvelőinek is tartogat programot a fesztivál. Újvidék – egy város drámája címmel Végel László Kossuth-díjas író várja kötetlen beszélgetésre a könyvek szerelmeseit. A program ingyenesen látogatható.


 

PROGRAMOK:

Február 8., csütörtök:

16:00 Kiállításmegnyitó – Vajdasági magyar képzőművészek alkotásai Popovics György gyűjteményéből, helyszín: Nagyszínház, nézőtéri társalgó


19:30 Kis magyar pornográfia – Esterházy Péter műveinek ihletésére, helyszín: Játékszín

Létezik-e kollektív bűnösség, helytálló-e a súlyos bibliai tétel, hogy az Isten megbünteti az atyák álnokságait a fiakban harmad és negyed íziglen? Nikita Milivojević, a darab rendezője nem keres vétkest, nem mutogat ujjal, hanem kérdéseket vet fel. Kötelességünk-e vállalni a felelősséget elődeink vétkei miatt? Nevezhetőek-e véteknek az ő cselekedeteik egy olyan korban, amikor a puszta túlélés és megmaradás volt a tét? Vajon a megtisztuláshoz vezető út a megbocsátás?


Az Újvidéki Színház előadása.



Február 9., péntek:

16:00 Újvidék – egy város drámája: Beszélgetés Végel László Kossuth-díjas íróval, helyszín: Nagyszínház, nézőtéri társalgó

A program ingyenes, jegyek igényelhetők korlátozott számban, a színház jegypénztárában!

Végel László a vajdasági Új Symposion első generációjának tagjaként az 1967-ben megjelent Egy makró emlékiratai című regényével robbant be a magyar irodalomba, amelynek élvonalában azóta számos regénnyel, elbeszéléssel, esszével, drámával és naplójegyzetekkel van folyamatosan jelen. Az első három regényét egy kötetben közreadó Újvidéki trilógiát (1993) követően 2000-ben emlékezetes esszéregényt jelentetett meg a testközelből megélt délvidéki NATO-bombázásokról (Exterritórium). A szülőföldjéhez ezer szállal kötődő író ugyanis azok közé tartozik, akik nem menekültek el, nem települtek át a jugoszláviai háború borzalmainak közepette sem. Ez a hűség és a lokalitásokat tágabb kontextusba helyező européer nézőpont adja elsőrangú írásművészetének aranyfedezetét. Legutóbbi művei, a Bűnhődés című berlini naplóregény (2012), az Újvidékről szóló városregény (Neoplanta, 2013) és a Balkáni szépség (2015) érzékletesen tükrözik a helyi sajátosságokból, tapasztalatokból merítő író széles horizontját.

Végel mindemellett heti gyakorisággal van jelen a vajdasági magyar nyilvánosságban: 1991 és 2014 között írt naplójegyzeteit közreadó tavalyi kötete az erős közéleti indíttatású szövegeket mindenkor irodalmi vonatkozásokkal keresztezi. A humorát, jó kedélyét minden körülmények közt megőrző író ritka alkalomnak számító budapesti estje egyszerre ígér elgondolkodtató szellemi kalandot, színvonalas irodalmi élményt és élvezetes szórakozást.


kismagyarpornografia
Kis magyar pornográfia

 

19:00 Piaf Marche/ Piaf-menet – (hommage á Edith Piaf) helyszín: Nagyszínház

A Piaf-marche vagy Piaf-menet az idén századik születésnapját ünneplő francia sanzonénekesnő hommage-a, egy előadás, amely Edith Piaf viharos életéről és tragikus sorsáról emlékezik meg. Az előadás a művésznő harcokban és önmarcangolásban gazdag életéből, szélsőséges, sokszor végletes személyiségéről, sikereiről és sikertelenségeiről beszél, megidézve azt a kort, amelyben a művészeknek nagyon nagy utat kellett bejárniuk az elismertségig. Piafnak sikerült. Hatása és dalai a mai napig érvényesek és meghatározóak a francia sanzon világában. A darab fonalát Mezei Kinga és Góli Kornélia dramaturg a többé vagy kevésbé ismert nótákra fűzték fel, folyamatosan kontextusba helyezve azokat. Mezei Kinga énekli a zseniális énekesnő dalait francia nyelven, egy szál zongorakísérettel. A színésznő Edith Piaf alakításának akkor is örülni fog a néző, ha soha nem tudta, kicsoda Edith Piaf, nem tud franciául vagy nem szereti a sanzonokat.


A Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciója.

 


19:00 Peter Shaffer: Amadeus, helyszín: Kamaraszínház

Peter Shaffer Amadeusának egyes momentumait hiába keresnénk Mozart vagy Salieri életrajzában. Shaffert nem annyira a történelmi hűség érdekelte, hanem egy sokkal általánosabb és korok felett álló kérdés: miben áll az isteni tehetség, és miért pusztítjuk el azt, akinek ez a tehetség megadatott? Az Amadeusban Salieri sikeres udvari zeneszerző, Mozart kortársa és riválisa. Befolyásos, gazdag, intelligens, de Mozarthoz képest középszerű. Ez a középszerű ember mégis az egyetlen, aki annyira érzékeny, hogy megértse Mozart zsenialitását. Érti, de nem tudja elviselni, mert hiányzik belőle az emberi nagyság, ami ahhoz szükséges, hogy saját korlátait elfogadja. Az Amadeus a művészi tehetség ördögi és isteni vonásait helyezi ellenpólusba, és ezáltal valami nagyon fontosat fogalmaz meg a mindannyiunkban meglévő belső küzdelemről. Kicsinyesség és nagyvonalúság, félelem és bátorság, középszer és kiválóság egymásnak feszülése a darab, és annak fejtegetése, hogy legtöbbször miért a rossz diadalmaskodik bennünk és a világban.


A szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása.


fekete
Fekete

 

Február 10., szombat:

17:30 Fekete – akció-musical, helyszín: Kamaraszínház

A Fekete című előadás és minden, ami benne zajlik ‒ furcsa.

A Fekete Balogh István vitézi drámája alapján született, de köze már alig. Különös kedvezményezés ez, nem csupán az Újvidéki Színház, hanem a szerb színházi közeg területein is: a nagy szerb hősmítoszról írott magyar dráma 1812-es verziója új nyelvet, új köntöst kap Lénárd Róbert átiratában és Žanko Tomić rendezésében. Durrognak a fegyverek, dagadnak az izmok, patakokban folyik a joghurt és perdül a vécépapír. Ja igen, zombik is vannak.

Balogh István 1812-ben a Rondellában mutatta be Fekete György (vagy: Karađorđe) című drámáját, amelyet nagy sikerrel játszottak a szerb vidékeken is. Elmúlt 110 év, és a dráma új életre kélt: Németh Ferenc modernított szövegét Lénárd Róbert alakította kortárs ál-archaizmussá, Klemm Dávid adott alá rapet és rockot, Žanko Tomić pedig egy szupermarket polcai közé rendezte a mítoszt. Tarantino és a Monthy Pyton-csoport kél életre a deszkákon, bizarr akció-musical képében.


Az Újvidéki Színház előadása.

 


A Határtalan Napok részletes programja ITT található.

apro_mesek_r
2019.01.21

Március 14-től kerül a magyar mozikba Szász Attila Apró mesék című, romantikus, történelmi thrillere, amely a második világháború utáni zűrzavaros Magyarországon játszódik. A főszerepeket Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica és Molnár Levente alakítja.

A_vihar_kapujaban_HS_r

2019.01.21

A 12. századi Kiotóban a polgárháború elől menekülő házaspár gyilkosság áldozatává válik. Az áldozatok, a tanúk és az elkövetők a kihallgatásokon újra és újra elmesélik a történetet, de mindenki másként emlékezik... Müller Péter Akutagava elbeszélései és Kuroszava filmje nyomán írt, A vihar kapujában című bűnügyi drámáját január 18-án mutatták be a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban.

 

Tornyai15

2019.01.21

Kezdetben Munkácsy látta el Párizsban jó tanácsokkal a tehetséges festőművészt, Tornyai Jánost, de ő mégsem választotta a világhírt. Hazatért szülővárosába, Hódmezővásárhelyre, ahol megpróbálta felpezsdíteni a kulturális életet, és mentette egy eltűnő világ emlékeit. A jó humorú, öniróniától sem ódzkodó Tornyai kiterjedt levelezést is folytatott, üzeneteit gyakran „ecsetölő polgár", Jankó de Nagyravitte" néven írta alá. Születésének 150. évfordulóján népművészeti gyűjteményéből rendeztek kiállítást a nevét viselő vásárhelyi múzeumban Tornyai, a gyűjtő címmel. Terendi Viktória néprajzkutatóval, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

A Megszállottak kapta a legjobb filmnek járó fődíjat az indiai kolkatai nemzetközi filmfesztiválon (Calcutta International Kult Film Festival). Az alkotás tavaly októberben a világfesztivál előválogatóján már megkapta a legjobb film díját, a január 16-17-én rendezett gálán Kolkatában egy angol és egy japán film társaságában indult a fődíjért, az Arany Róka szoborért, amelyet megnyert. A négy hónapig tartó versengésen 86 ország filmjei vettek részt különböző kategóriákban. A Megszállottak a reformáció emlékéve alkalmából készült 2018-ban, a hitújító Kálvin és a később katolikus szent, Loyolai Ignác szenvedélyes találkozásáról szól. A két főszereplő Szabó Máté és Lux Ádám, az operatőr Kovács Claudia volt. A film az elmúlt hónapokban több nemzetközi fesztiválon bizonyult a legjobbnak, köztük Monacóban, Zürichben és Argentínában.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán induló beszélgetéssorozatban meghívott kritikusokkal és díjazott alkotókkal járják körül, mit jelentett a díj egykor, mit ma. A havi rendszerességgel jelentkező beszélgetéssorozat állandó helyszíne a Három Holló. Az első beszélgetésre 2019. január 29-én 17 órai kezdettel kerül sor.

Több mint 30 koncert várja az érdeklődőket február 9-én a kórusok téli éjszakáján a MagNet Közösségi Házban Budapesten. A közönség belehallgathat hazai, nemzetközi, gyermek és felnőtt kamarakórusok műsorába, fellép többek között az Amagnus Énekegyüttes, a Contrapunto kamarakórus, a Dalinda, a Voice drops, a kecskeméti Kodály Nemzetközi Kamarakórus, a Pax et Bonum Kamarakórus és a Csicsergők gyermekkar.

A vezetőváltásra azért került sor, mert a világ legrégebbi, több mint fél évezrede alapított énekkara pénzügyi botrányba keveredett. A vizsgálat még folyik. A férfikórust mostantól Ferenc pápa ceremóniamestere, Guido Marini vezeti, a pénzügyeiért Guido Pozzo, a Sixtus-kápolna pénzügyi szuperintendánsa felel. A Sixtus-kápolna énekegyüttest 1471-ben alapították, de gyökerei Nagy Gergely pápa idejére (590-604) nyúlnak vissza. A kórus énekel a pápai miséken, emellett koncertezik szerte a világban.

Január 22-én Szentendre Fő terén ismét megrendezik a Himnusz-flashmobot. Budakeszin Pápai Erika színművész önálló estjével lép fel, Szigethalmon Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert zenés pódiumestje várja a Városi Szabadidőközpontban az érdeklődőket. Szombaton Isaszegen hagyományőrző néptáncbemutatót tartanak, Szigethalon Jótékonysági Városi Bált, Vácon folkpartit és táncházat. Lesz bál Vecsésen és Budakalászon is, ahol a XXII. Svábbállal kezdődik a báli szezon.

Nemzetközi egyetemi művészeti fesztivált rendez a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) január 31. és február 3. között; a harmadik alkalommal megvalósuló FACT-en (Festival Arts Cinema Theatre) négy külföldi és két magyarországi egyetem hallgatói mutatkoznak be 12 produkcióval.

fact

Ünnepi esten emlékeznek a magyar kultúra napjára január 22-én a Kölcsey Központ Nagytermében. Az eseményen egyebek mellett átadják a Debrecen Kultúrájáért Díjat, és ünnepi műsort ad a Kodály Filharmónia Debrecen.

Egész éves programsorozattal emlékezik 1989-re idén a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol jelentősen bővül a Seuso-kincset bemutató kiálltás, és többek között az antik Perzsiát és a 19. századi kaliforniai aranyláz magyar szereplőit vizsgáló tárlatok is várhatók.

A magyar kultúra napja alkalmából Madách Imréről és Nyírő Józsefről is megemlékeznek Nógrád megyében, a programok sorában lesz színházi előadás, jubileumi fotókiállítás és versmondó verseny.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma