782x90_karacsony_banner_2_ok
2008.11.19

Bár nem pont úgy néz majd ki, mint ókori elődje, az új rodoszi kolosszus nem fog csalódást okozni - ígéri a fényszobrot tervező német művész, akinek nagyszabású tervét a nemzetközi békeszervezetek mellett a görögök is lelkesedve fogadták.
 
A szobor építése i.e. 302-ben kezdődött. Az építőmester, Kharész egy vasszerkezetet készített, amelyet agyaggal vontak be. A belső szerkezet kialakítása után a művet egy földhányással vették körbe, hogy a félig kész szoborra ráhelyezhessék a bronzból készült fémlapokat. A szobor belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak. A szobrot eredetileg 18 méteresre tervezték, de végül 33 méteresre építették meg. Magassága körülbelül akkora lehetett, mint a New York-i Szabadságszoboré.

A kolosszus bronzból épült és kövekkel volt kitömve. Állítólag a város tenger felőli bejáratánál állt, az egyik lábával az egyik parton, a másikkal a másikon. A szobor építésénél - a feljegyzésekből tudjuk - 15 tonna bronzot és 9 tonna vasat használtak fel. Maga a szobor 33 méter magas volt, és egy 15 méteres talapzaton állt. I. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, és ennek a következtében maga a szobor összedőlt. Rodosz lakosai újra akarták építeni, sőt III. Ptolemaiosz király anyagi segítséget ajánlott fel, de a városban levő orákulum ezt megtiltotta. 653-ban, amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a kolosszus megmaradt részeit eladták egy szíriai zsidónak, aki a monda szerint 900 tevén szállította el. További részletek

Huszonhárom évszázaddal azután, hogy az ókori görög mesteremberek elkészítették a legendás szobrot, amely több évszázad festőit, költőit és íróit ihlette meg, és amit az ókori világ hét csodája közé is beválasztottak, egy furcsa installáció születik az Égei-tenger szigetén. A kelet-német Gert Hof műve nemzetközi finanszírozásnak köszönhetően valósul majd meg, és egyedülálló építészeti remekmű lesz - ígéri a sziget vezetője, Hatzisz Hatziefthimiu, aki a múlt héten Dubainban mutatta be a terveket.

Az eredeti szoborhoz hasonlóan az új alkotás is a kikötő szélén áll majd, és azt a béke jegyében részben beolvasztott fegyverekből készítik majd el. Az eredetileg 34 méter magas Kolosszussal ellentétben a mostani szobor magasabb és nagyobb lesz i.e. 225-ben elpusztult elődjénél. A korábbi elképzelésekkel szakítva a mostani alkotás több más dologban is eltér az ókoritól. Korábban ugyanis többször próbálták újjáépíteni a szobrot, az azonban a görög régészek tiltakozása miatt nem valósulhatott meg. Ilyen volt egy, a 2004-es olimpiai játékok előtti javaslat is, amikor bár az eredeti szobrot másolták volna le, arra mégsem adtak engedélyt, mert a  szakértők szerint a múlt tökéletes lemásolása csak karikatúrákat eredményezhet.

A "szobor" legnagyobb újdonsága, hogy fényből készül, azaz egészen más látványt nyújt majd akár éjszaka, akár nappal, és a látogatók akár be is léphetnek a 60-100 méter magas fénysugárba.  A világ legnagyobb ilyen installációja 200 millió euróba kerül majd - számolt be a görög Vima napilap, és a finanszírozásban a helyi adományok mellett a jelenleg a World Trade Centerbe is beruházó nemzetközi békeszervezetek is részt vesznek majd.
2012.09.27
A százhalombattai Régészeti Parkban is számos program közül válogathatnak a Kutatók Éjszakája látogatói: elsősorban a régész, a biológus és a restaurátor tudomány érdekességeivel ismerkedhetünk meg az érdeklődők.
2012.08.31
1929-ben, a Szovjetunió Kommunista Pártjából való kizárása után új életet akart kezdeni a száműzött Lev Davidovics Trockij, aki deportálása után több állomáson keresztül végül a távoli Mexikóban kötött ki. Az 1905-ös oroszországi, majd az 1917-es októberi forradalom vezéralakjának végzetét Sztálin egyik bérencének gyilkos jégcsákánya okozta; a zsidó származású marxista politikus halálának körülményeit és a mexikói száműzetést unokája idézte fel.
2012.08.31
A konferencia megnyitását követőeBudapesten tartja közgyűlését a Történész Világszövetség (CISH) szeptember 6-8. között, ehhez kapcsolódóan pedig szeptember 6-án konferenciát rendez a nemzetközi migrációról a világszervezet és a Magyar Tudományos Akadémia újonnan létrejött Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete (MTA BTK TTI). n, szeptember 6-án 9.30-kor az MTA BTK Jakobinus termében (1014 Budapest, Országház utca 30.) sajtótájékoztatón beszámolnak azokról az intézkedésekről, melyeket az MTA hozott a tudóselvándorlás, az agyelszívás csökkentése érdekében.

Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel kiállítás látható november 23-ától a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. A tárlat az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be. A kiállítást november 23-tól december 28-áig láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A mai Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást nyitott meg Grezsa István kormánybiztos november 21-én Ungváron, a vár épületében. A kiállítással Magyarország a megértésre mutat példát, mert hosszú távon együttműködésre vagyunk ítélve – hangsúlyozta Grezsa István.

Több mint 350 pályaművet adtak be a Dal 2018 című dalválasztó műsorba a november 20-án éjfélkor lejárt határidőig. A következő napokban a szakmai előzsűri választja ki a mezőny 30 legjobb dalát, amelyeknek a januárban kezdődő élő adásokban szurkolhatnak a közmédia nézői. Idén is számos műfajból neveztek dalokat, már ismert és még a pályájuk elején álló előadók egyaránt.

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár november 21-én, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián. Kiemelte: a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.

Fischer György szobrász címmel képzőművészeti album jelent a meg: a Munkácsy-díjas művész munkásságát összegző könyvet november 22-én mutatták be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A száznegyven oldalas kötet átfogó képet ad Fischer György (1956-2012) művészetéről.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

Esterhazy_Des_foto

A budai Vár után a Pesten, az V. kerületi Zrínyi utcában található Duna Palotában folytatja tovább tevékenységét a Magyarság Háza. Az új helyszínen a programkínálat is kibővül: külhoni magyar előadóművészek, színházak is bemutatkoznak, melyhez kiváló helyszínt biztosít az új épület.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma