IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2013.07.15

A Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat A makrancos hölgy avagy a hárpia megzabolázása című Shakespeare–darabot mutatta be 2013. július 10-én a Gyulai Várszínház színpadán. Az előadás sikeréről, egyetem és színház kapcsolatáról Berekméri Katalin színésznő, a Kaszás Attila–díjas Bányai Kelemen Barna, és a színész–rendező Sebestyén Aba mesélt a Kultúra.hu pódiumán.

gyula1Nő-férfi közti kapcsolat fázisait, alá-fölérendeltség problematikáját, két nem közt kialakuló játszmákat, illetve az egymással szembeni toleranciát és kompromisszum készséget állítja  középpontba az izgalmas látvány-és mozgásvilággal valamint a magyar színházi hagyomány találkozásával átszőtt vígjáték. A köznapi megnyilatkozásokban és nyelvi humorban bővelkedő produkció kortárs hangulatát remekül fokozza az Alina Herescu által színpadra álmodott, színekben és formákban is gazdag 21. századi jelmez – és díszletkoncepció.


A Makrancos hölgyben Grumiot alakító, nem utolsó sorban pedig a Magyar Színházak XXIV. Kisvárdai Fesztiválján a legjobb rendezőnek járó díjat elnyerő Sebestyén Aba elmondta, hogy szívből örül, amiért a produkcióval a Gyulai Várszínház közönsége előtt is megmutathatták magukat. „Az esős időjárás miatti előzetes aggodalmaink ellenére örülünk annak, hogy erőteljesen megszólalt az előadás, ráadásul teltház előtt játszottunk és a közönség igen érzékenyen reagált a színpadon történtekre.” – mondta a színész–rendező. Az évad során meglehetősen erős fizikai és szellemi igénybevételnek kitett színészek másik szenvedélyükről, a pedagógusi hivatás örömeiről is szívesen beszéltek.


„A tanítás más energiákat mozgat meg bennem, kiválóan alkalmas arra, hogy folyamatosan hozzáférhessek a szakma alapjaihoz, evidenciák és axiómák átgondolására késztet”– árulta el az óraadó tanárként is dolgozó Berekméri Katalin. Sebestyén Aba a kolléganője által elmondottakhoz annyit fűzött hozzá, hogy egyre inkább élvezi a színész–rendező–pedagógus létet, hiszen mindhárom mesterség folyamatos gyakorlást és kihívást biztosít számára. „Az igazi élvezet az, amikor a színészet, a rendezés egymásba olvadva képes érvényesülni” – mondta a közel tíz éve a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen oktató Sebestyén Aba, aki nem titkolta azt sem, ősszel először indítja el magiszteri rendező évfolyamát.


gyula„Nem titok, hogy a 2012-es Pécsi Országos Színházi Találkozón fődíjat nyert Bányavirág és a több színészi alakítás díjat hozó és a Magyar Színházak XXV. Kisvárdai Fesztiválján az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját is elnyert Bányavakság után sokan várják a drámatrilógia harmadik részének, a Bányavíznek a bemutatását is. Az általam alapított marosvásárhelyi Yorick Stúdió addig is további meglepetéseket tartogat a 2013/2014-es évadra. Székely Csaba: Szeretik a banánt elvtársak?- BBC- díjas rádiójátékát tervezzük színpadra alkalmazni egy tragikomikus monológ formájában Csabával és Sorin Militaruval, amelyben színészként veszek majd részt. A marosvásárhelyi Nemzeti Színházban pedig a  Hogyne, drágám című  zenés vígjátékot kívánom december végére színpadra állítani” – mondta a rendező.

Amíg a Lucentio szerepét magára öltő, 2012–ben Kaszás Attila–díjjal kitüntetett Bányai Kelemen Barna azt reméli, hogy a doktorandusz vizsgák sikeres teljesítése után némi pihenésre is jut majd ideje, addig a másik két főszereplő a nyári kikapcsolódáson túl további remek szerepekben, kihívásokban gazdag, energiával teli következő évadban bizakodik.

 

 

 

 

 

Jónás Ágnes

Kulcsszavak:

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma