fejlec_okt.18

2009.09.19
Tarján Tamás
Mi nehezebb? Egy másfél kilós Shakespeare-kötet, vagy százötven deka csokipapír? A Shakespeare-összesből kihullik a színpadra néhány bonbon-celofán, s épp rómeóésjúliányi súlya van. KRITIKA
Mándy Ildikó Társulata a tavaly bemutatott Lady Macbeth-ek laza folytatásaként (Shakespeare-tetralógiájuk második részének szánva), a Magyar Mozdulatművészeti Társulattal közösen vitte színre a MU Színházban a RésJ-t. „A gyűlölet és a szeretet, a testi szerelem és egyéb testi szenvedélyek, a konvenciók, a hatalom, a kiszolgáltatottság elleni küzdelem, a szabadságvágy – ahogy mi látjuk” – az alkotói összefoglaló közhelyei (az „ahogy mi látjuk” kivételével) nem sok segítséget nyújtanak. Menjünk a saját fejünk után, miként az előadók is teszik.
  Két fiatal, a nagybetűs Életbe történő belépés nemegyszer infantilis amatőrjei. Pörge kalapban, mintás pólóban, farmerja mellé tűzött gyíklesővel, sárga tornacipőben a fiú. Seprőnyi hajzattal, dekoltált felsőben, lila kockás szoknyában, magas szárú fűzős cipőben a lány. Mértékkel tarkák. Sokat jár a szájuk, leginkább a (most két hosszú ó jön) Rómeó és Júlia törmelékeit szavalják.
  Két öreg, a kisbetűs életből történő kihátrálás olykor szenilis profijai. A nő történetesen kontyos, a férfi történetesen kopasz, de mindketten fekete (táncos) alapruhát (trikót, nadrágot) viselnek, alkalmanként azonos kiegészítőkkel (fátyol, lepel, fodros szoknya). Mezítláb táncolnak, árnysötétek, szemük kéken karikás, mint a holtaké.
 
 
 
  Két felfújható, viaszszín bábu. Nagy fallosszal az egyik, nagy mellekkel a másik. Egymásba illenek. Rómeó és Júlia („Rómeó” és „Júlia”) szerelmi halálakor a két árny erőteljesen, szakszerűen, indulat nélkül kipréseli belőlük a szuflát, s a padlatra ejti az ernyedt műanyag emberzsákokat.
  Finoman, pontosan, mély iróniával kimunkált produkció. Oldalt s elöl tíz ventilátor csévéli időről időre – hatalmas gyásztüllöket lengetve – a levegőt és a rájuk eső halvány fényt. Fémszálakból hegesztett fekete állványok – kisebbek, nagyobbak – cövekelik ki, osztják fel a tágas teret. Hátul egyszerű dobogó, kettős ágynak is megvetve hevenyészetten. A három pár részint egymástól függetlenül, részint az egymástól való sokszoros függésben – egymás mintájaként, másaként – létezik. A fiú és a lány gyakorta – egymás mellett elbeszélve – nem dialógusban állnak egymással: a fiú a láthatatlan Lőrinc baráthoz, a lány a láthatatlan Dadához intézi szavait. Láthatatlanok? Legyen a kontyos a Dada, a kopasz pedig Lőrinc barát. Legyen a két gumibábu valamiféle harmadik kor- és egzisztencia-dimenzió a játszó és a táncoló duóhoz képest.
  Mándy Ildikó és Fenyves Márk a zenei turmixra-mixre mozgássá költi mindazt, amit a szereplőinek többségétől, cselekményétől, jeleneteitől nagyrészt megfosztott Shakespeare-tragédia meglehetősen közismert sztorijából hozzá kíván adni a fiatalok kedves, kilátástalan karattyolásához. Egy-két testhullám, körzés, hajlás: szemünk előtt a nyüzsgő reneszánsz estély. Mutatóujjuk – zajtalan csitt-csatt – párbajt vív. Hullanak a testtelen áldozatok. Siklik a két öreg, kúszik, elhever, üldögél. Tréfát űznek Shakespeare-ből, Gounod-ból, Prokofjevből. Holott nem engednek rezzenetlen, szertartásos komolyságukból. Fájdalomtól, tapasztalattól görnyedtek. Félig-meddig már a mitológiában gázolnak. A két árny nem a „gyerekeknek”, szinte nem is a közönségnek táncol és pantomimezik, hanem egymásnak. A koreográfia és a rendezés az egyszerű és rafinált között váltakozik, észrevétlen vagy nyers cserékkel.
  Madák Zsuzsanna álmélkodó, Czakó Máté méla. Egymástól majdnem mindig messzire sodorva, egymás pillantását hiába keresve kell forró és éretlen, egyszemélyes szerelemben leledzeniük (a szituáció a befejezésnél változik, többszörösen is). Nincs ok kinevetni őket, közegük groteszk líraiságát. Madák Júlia-féleségében egy lefojtott Makrancos Kata is hánykolódik. Bonbonevési, papírhajigáló automatizmusa (miközben átmenetileg angolul csócsálja a drámaszöveget) pazar miniatűr. Márványos mimikája tartalmas talány. Czakó a pipogya elszigetelődés, a süket hadoválás perceiben kitűnő. Bohóbb arcjátékkal társul partneréhez. Mándy Ildikó néha mesterkélt rendezői ötleteit, eszközhasználatát olyan szép mozzanatok feledtetik, mint a szerelmesek üvegpoharából ide-oda öntött tea bíborlása: így, a jelkép nyelvhegyén váltanak csókot, szenvedélyesebbet, mint amilyen replikájukban csattan.
  Összeszokott csapat tevékenykedett az este sikere érdekében: Szűcs Edit (jelmez), Halma Ágnes (smink), Payer Ferenc (fényterv), Kondás Zoltán (hang), XMO-DG-MI (zene), Tariska Andrea (produkciós menedzser). A kereskedelmi televíziók hírkrónikáira való fölösleges rájátszást („két sikeres és egy sikertelen öngyilkosságról tudósíthatunk…”), az árnyak végpillanatban történő szakmai – és ezért civil – szóra fakadását, egy-két üresjáratot meg lehetett volna úszni. De a RésJ ígyis rászolgál arra, hogy alcímében Rómeó és Júliának nevezze magát.
2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

Az emberi lélek áll a szentendrei MűvészetMalom új kiállításának középpontjában: a Rényi Katalin festő, grafikus munkáiból 21 gramm címmel rendezett tárlat október 13-án nyílt meg. Rényi Katalin munkáira jellemző, hogy összekapcsolódnak, installatív módon lehet bemutatni őket. A tárlaton látható művek felerősítik egymást, együtt érdemes szemlélni őket, a kiállítás maga is egy megformált egység, egyfajta műalkotás. A 2019. február 17-ig látható kiállításon szereplő művek tárgya minden esetben a lélek vagy a lélekhez kapcsolódó valamilyen transzcendens esemény, olykor misztérium.

Egy illegálisan az Egyesült Államokban élő iráni család mindennapjairól szóló vígjátéksorozaton dolgozik együtt az ABC Studios és Reese Witherspoon Oscar-díjas amerikai színésznő médiacége, a Hello Sunshine. A félórás epizódokból álló Americanized című széria Sara Saedi iráni származású forgatókönyvíró azonos című memoárjára épül – írja a Variety című filmes portál. A sorozat bepillantást nyújt egy közel-keleti háztartás mindennapjaiba, miközben felfedi azokat az egyetemes igazságokat, amelyek összekötnek minden „amerikai” családot.

A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál A jövő kulcsa elnevezéssel operaíró verseny hirdetett, a beérkezett művek közül négy jutott tovább: a magyar, cseh, orosz és osztrák zeneszerzők operái a Liszt Ferenc Zeneakadémia Solti-termében december 14-én tartott nyilvános döntőben szállnak versenybe. Az operaíró versenyt azért hirdette meg a Bartók Plusz Operafesztivál, hogy olyan új közönségdarabok szülessenek, amelyekkel újra meg lehet nyerni a hallgatóságot az operának. A kortárs zeneszerzőket megszólító nemzetközi verseny iránti érdeklődés idén minden korábbinál nagyobb volt: az előválogató zsűrinek 6440 partitúraoldalt és mintegy 30 órányi zenei anyagot kellett feldolgoznia, majd meghoznia a döntést.

Melankólia, derű címmel nyílik meg Buhály József, a Szentendrei Régi Művésztelep festőművészének kiállítása október 18-án, csütörtökön, 17 órakor a Nyíregyházi Városi Galériában. A kiállítás megnyitóján köszöntőt mond Tardy-Molnár Anna, a művésztelepet is üzemeltető MANK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza MJV alpolgármestere. A kiállítást Wehner Tibor művészettörténész, közreműködnek a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium zenetagozatának növendékei. A megnyitó ingyenes, a kiállítás december 15-ig tekinthető meg keddtől szombatig, 9 és 17 óra között.
Kamarakoncert-sorozat kezdődik A zene természete – Zenében a fényről címmel október 20-án a martonvásári Brunszvik-kastélyban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara előadásában. Első alkalommal a rézfúvós kvintett, november 3-án Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, Rönkös Ildikó és Karasszon Dénes csellóművészek adnak koncertet, december 15-én a fuvoláé lesz a főszerep. Az október 20-ai koncerten Johann Sebastian Bach, Telemann, Händel, Gershwin és Grieg művei szólalnak meg a Beethoven Múzeumban. A sorozat második részében Bach, Liszt, Bartók, Chopin zenéje várja a közönséget A zene természete – A zene tudománya című műsorban. Az adventi koncerten pedig különböző kamarazenei formációkban csendülnek fel karácsonyi muzsikák Bachtól Kodály Zoltánig, felidézve Csajkovszkij A diótörő című művét is.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma