IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2013.06.17

A magyar- olasz kulturális évad alkalmából Antonio Bandirali fotóművész Genezistől Dantéig című fotó-és video-installációját tartalmazó kiállítás nyílt az Országos Széchenyi Könyvtárban június 13-án. Az itáliai fotográfia jeles képviselőjével és a Milanoi Katolikus Egyetem professzorával, Giampaolo Cottinival a teremtés princípiumáról, természetábrázolásról és a Bandirali-titokról beszélgettünk.

Bandirali1
Antonio Bandirali
A Milanoi Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, szakdolgozatában pedig műemlék épületek megőrzéséről és restaurálásáról írt. Miért döntött úgy, hogy a művészet és a fotográfia felé fordul?

Az építészet és a fotóművészet számos ponton összefügg, képesek együttműködni, egymás mellett létezni, miközben kölcsönösen kiegészítik egymást. Rengeteg kiváló fotóművészt ismerünk, én viszont egy bizonyos ponton úgy döntöttem, másképp fogom használni a fotógépet, mint ők.  Érzelmeket kívántam átadni képeken keresztül. Ugyanazt a fotótechnikát alkalmazom, amelyet száz évvel ezelőtt az olasz futuristák. A különbség csupán annyi, hogy amíg az 1960-as években alkotó művészek fekete-fehér fotókat készítettek, én színeket adtam az általam készített képekhez. Innovációt illetően viszont semmi egyebet nem találtam fel.


Mégis kell, hogy legyen valamiféle Bandirali-titok. Ön szerint mi az?

Nincsen titok. Mindenestre azt mégiscsak kiemelném, hogy összetett módon, szakaszokban gondolkodom. Ez annyit jelent, hogy egy adott téma lehető legtöbb szegmensét próbálom vizsgálni, hogy aztán a szerzett információk alapján létrehozhassam saját alkotásaimat. Ahhoz, hogy a kiállításon is látható Genezishez eljussak, többek között Leonardo da Vinci kódexét is tanulmányoztam.


A Leicester- kódexre gondol?

Igen. Ez a kézirat jelenleg Bill Gates tulajdonát képezi. A vizekről készített traktátusokba ástam bele magam. A kódexben található feljegyzések és természetábrázolások ihletet adtak, sőt, ez volt a kiindulópont. Inspirált arra, hogy felkerekedjek, és végigjárjam azokat a még nyomon követhető helyszíneket és természeti jellegzetességeket, amelyeket Dante is említ a Pokol, Paradicsom és Purgatórium kapcsán az Isteni színjátékban.


Ki vagy mi adott még inspirációt da Vinci mesteren kívül?

Isten. Igen, az isteni sugallatok, és persze Cottini professzor. Az ő segítségével kezdtem el a munkát, aki a Genezis történetéhez számos értékes filozófiai információt és magyarázatot szolgáltatott. Ezen kívül mindazok a szövegkritikai kiadások és alkotók − például 13. századi mesterek illusztrációi − is inspiráltak, akik korábban már megpróbálták megjeleníteni Dantét és műveit, illetve a Bibliát. Mindezek rendkívüli horderejű művek. Mindent összevetve viszont leginkább azokra az emocionális emlékekre hagyatkoztam, amelyeket a szöveg olvasása során átéltem, hiszen a művész hallgat, és kifejezi, amit érez.  Da Vinci fogalmazta ezt meg jól egyik traktátusában: „A festmény olyan költői műalkotás, amelyet látni lehet, nem pedig hallani, a költészet pedig olyan festmény, amelyet hallani lehet, nem pedig látni.”

 

IMGP5454
Antonio Bandirali és Giampaolo Cottini
Miért éppen Dante világát, illetve annak kuriózumát, az Isteni színjátékot választotta témául?

Dante költeménye lenyűgözött.  Lelkesített a gondolat, hogy az Isteni színjáték három énekét természeti környezeten keresztül öntsem képekbe. Az általam megjelenített színhelyek egyrészt a szöveg alapján szubjektíven értelmezett terepek, de van köztük valós, mai napig topográfiailag is felismerhető helyszín. A természetábrázolás és Dante világa tehát így kapcsolódott össze. Három év alatt közel háromezer kilométert tettem meg, hogy felfedezzem, és fotógépemmel megörökítsem ezeket a helyszíneket, amelyekből aztán később a tárlaton is látható, saját értelmezésemet tükröző képek születtek. Igyekeztem törekedni arra, hogy többféle árnyalatot és geometrikus alakot közvetítsek. A Paradicsom például a fény, az árnyék és a színek zónája. Az elkészített fotóknak csupán a felét hoztam át Magyarországra, hiszen az anyag ennél természetesen sokkal bővebb.


Ha már Pokol, Paradicsom és Purgatórium… Mennyiben foglalkoztatja Önt, mint magánembert a transzcendencia illetve az ezotéria?

Magánemberként nagyon is érdekel mindez, ráadásul, ha valaki Dante és költészete iránt is érdeklődik, akkor az ezekkel kapcsolatos kérdések megkerülhetetlenek. Cottini professzorral rengeteget beszélgettünk és próbáltuk filozófiai aspektusból is megközelíteni a témát.


Cottini professzor, régi barátság és szakmai kapcsolat köti össze önt a művész úrral. Miben látja Bandirali úr művészetének különlegességét?

Az egész abban a szenvedélyes szeretetben rejlik, amellyel ő a fényt keresi. Teoretikus értelemben véve ugyanis az emberi létezés és eredet alapja nem más, mint a fény. A Genezistől Dantéig kiállítás lényege is ebben ragadható meg. A művész a fényt keresve indult el fényképezőgépével a Dante-úton, hogy aztán végigvezethesse most a kiállítás látogatóit a Poklon, Purgatóriumon és Paradicsomon, vagyis a sötétségtől a fény felé vezető ösvényen. A művész munkája itt még korántsem ér véget. Művészete túlmutat az említett stációkon, hiszen a teremtés aktusát, a felvillanó életet, azaz a Genezist is elénk tárja. A fényben, Isten keresésében és a szenvedélyes kutatásban rejlik tehát a Bandirali-titok.


IMGP5435

Művész úr, a kiállítás videoinstallációval egészül ki. Mi látható majd ezen a vetítésen?

A Genezis témájú képeim láthatóak. Felmerült ugyanis az ötlet, hogy a kiállításon látható statikus képeket dinamizmussal töltsük meg. A futuristák által igen kedvelt képzőművészeti műfaj, a videoinstalláció remek módszernek bizonyult ahhoz, hogy a teremtés aktusát még érzékletesebbé tegyük és aktivizáljuk a kontextust.

 

Milyen szakmai tervei vannak a jövőre nézve?

Tervben van az Apokalipszis ábrázolása, de nem a megszokott destruktív aspektusból képzelem el a témát. Azt a koncepciót kívánom folytatni, amely ezt a mostani kiállítást is ihlette. Az apokalipszis, a Biblia zárófejezete, amelyet rendszerint a pusztulással, a véggel együtt emlegetnek.  Látszólag két ellentétes témáról van szó, mégis szeretném azt bemutatni, ami teoretikus értelemben közös bennük: a fényt. Minden a fényből indul, és a fénybe is tér vissza. Így nézve a Genezis és az Apokalipszis nem feltétlenül áll távol egymástól.

 

Jónás Ági

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kulcsszavak:

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma