NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2018.07.25

Sorozatunkban olyan műveket mutatunk be, melyeket örömmel vehetnek kézbe azok, akik Jane Austen és a Brontë nővérek könyvein nőttek fel. Korábbi két cikkünkben a 19. század első és második felének regényvilágába kalauzoltuk el olvasóinkat. Most pedig következzen a 20. század eleje! Kik alkottak akkor? Jöjjön három regény három nő tollából!

Szeretnél még több olyan könyvet kézbe venni, amely hitelesen ábrázolja a korábbi századokat, bemutatva a nők életét, problémáit, szerelmeit? Korábbi cikkünkben már ajánlottunk öt múltidéző, romantikus regényt, köztük Elizabeth Gaskell műveit és Émile Zola híres alkotását, a Hölgyek Örömét, amelyből még sorozat is született. A második ajánlónkban Thomas Hardy és L. M. Montgomery világát ismertettük meg. Most jöjjön három regény, melyek a nyári napokon felfrissítenek minket!

 

book-1771073_960_720
Fotó: pixabay.com


1.

Erdős Renée: Hajnali hegedűszó

Kortársai a legerotikusabb magyar írónőnek tartották. Nőként ő tudott hazánkban elsőként megélni az írásból. A fiatal lányok csak titokban olvasták műveit, melyekben a női lélek vágyaival, reményeivel, szenvedéseivel találkozhattak. Erdős Renée szegény, magyar, zsidó családba született, és már fiatalon a művészetek felé fordult. Először színésznőnek tanult, majd tanulmányait megszakítva publikálni kezdett. Verseivel A Hét című lapban mutatkozott be, költészete pedig Ady Endrére és Bródy Sándorra is hatott. Bródyval viszonyt is kezdett, majd a szakítás után katolikus hitre térve egy olaszországi kolostorba vonult. Később feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez, válásukig két gyermeke is született. Rákoshegyen lakott, ahol egykori otthona, az Erdős Renée Ház máig látogatható.

 

A Hajnali hegedűszó főhőse egy fiatal, 17 éves lány, aki a történet során felnőtté válik. Marianne az édesanyjával és a mostohaapjával él egy vidéki birtokon, ahol kényelem, gazdagság, féltő szeretet és gondoskodás veszi körül. Burokban tartják, így alig érzékel valamit a való élet fájdalmaiból, tragédiájából, nagyszerűségéből. Ekkor azonban érkezik egy fiatal, tehetséges hegedűművész, Camillo, aki megérinti zenéjével a fiatal lányt. Művészet, vágyak, szerelem áll a történések középpontjában, és egy titokra is fény derül.

 

ikhaz
Erdős Renée otthona
Fotó: erdosreneehaz.hu


2.

Edith Wharton: A vigasság háza

Edith Wharton volt az első írónő, aki 1920-ban Pulitzer-díjat kapott Az ártatlanság kora című regényéért. Gazdag családba, a New York-i elit társaságba született, szüleivel pedig sokat utazott, gyerekként bebarangolta Olaszországot, Spanyolországot, Németországot és Franciaországot is. Megtanult franciául, olaszul és németül, és európai nevelőnők kísérték. Joggal gondolhatnánk tehát, hogy boldog és önfeledt életet élt, minden gondtól távol. Ez azonban nem igaz. Bár már tizennégy évesen alkotott, mégsem ment könnyen az írás a felnőtt nőnek, ugyanis nehezen tudta összeegyeztetni a társaságbeli életét a hivatásos író feladataival, így csak a harmincas éveiben jelent meg első műve. Ezt követően azonban ontotta magából a sorokat, több mint negyven könyve látott napvilágot.


B336319

Egyik leghíresebb műve A vigasság háza. Ahogy a fülszövegben írják: A regény főhőse, Lily Bart egy csődbe ment nagypolgári család éteri szépségű ifjú leánya választás elé kerül: hallgasson-e a szíve parancsára, vagy a belénevelt értékrendnek engedelmeskedjen: azaz szabadon, szerelemből kössön-e házasságot, vagy a csillogó életet, az anyagi biztonságot válassza, visszakapaszkodva ezzel az úri körökbe. Miközben igyekszik megfelelni az elvárásoknak, a szépségét irigylők intrikái mégis egyre lejjebb sodorják a társadalmi ranglétrán. Nyiladozó öntudata végül képtelenné teszi a megalkuvásra… Szerelem, társadalmi elvárások, tragédiák klasszikus hármasa a regény, Edith Wharton azonban nem elégszik meg ezzel. Máig modernnek ható szatírát ír, amelynek alapján nem véletlenül emlegetik őt Henry James női párjának. Egy átmeneti korszak tablóját festi meg, amelyben New York tradicionális nagypolgári családjai és a betelepülő újgazdagok élik egymás mellett fényűző életüket. Világuk azonban csak látszólag békés, mindennapjaik mélyén pusztító ellentétek feszülnek. Mindkét rétegnek van ugyanis valamije, amelyre a másik áhítozik. A gyökértelen, hagyományok nélküli betelepülők összetőzsdézett vagyonukkal követelnek bebocsátást az elit társasági életébe. A polgárcsaládok utolsó sarjai pedig egyre nagyobb irigységgel szemlélik az újgazdagok ügyeskedéseit, társadalmi emelkedését, s azt a valamit, amely immár megmásíthatatlanul az övék: a fényűző jövőt. A drámai végkifejlethez hagyomány és újszerűség, elszegényedés és vagyonosodás, érzelmi és észérvek ellentéte vezet el, amelyet a Prédikátorok könyve így fogalmaz meg: „A bölcsek szíve abban a házban van, amelyben gyászolnak; hanem a balgák szíve a vigasság házában.”



3.

Kaffka Margit: Színek és évek

Az írónő korán elvesztette édesapját, így csak hatéves koráig élt kényelemben, jólétben. A család szétesésével bentlakó növendéke lett a szatmári irgalmas-nővérek zárdájának. Tanítóképzőt végzett, majd tanítani kezdett. Szabadidejében azonban már ekkor is írt, és tehetségének köszönhetően a Nyugat című folyóirat állandó munkatársává vált. Szoros barátság fűzte Kosztolányi Dezsőhöz, Babits Mihályhoz. Első férje Fröhlich Brúnó erdőmérnök volt, akitől gyermeke is született: László. Második párjához, Bauer Ervin elméleti biológushoz 1914-ben ment hozzá. Közben az első világháború kitörésével otthagyta a tanári pályát, és a szépirodalmi tevékenysége lett a fő foglalkozása. Az I. világháború után azonban ő és fia is elkapta a spanyolnáthát, és mindketten elhunytak.

 

object.8a13d864-d430-4897-badf-3ea2993acf83.ivy
Fotó: pim.hu


Legismertebb műve a Színek és évek, amelyet a Nyugat folyóirat munkatársai is elismeréssel fogadtak. Mint a fülszövegben írják: a Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője – sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

 

Ha szeretnél még több izgalmas, romantikus regényt olvasni a fenti szerzők tollából, kattints korábbi cikkünkre, ahol még két kötetet ajánlunk figyelmedbe: http://www.kultura.hu/ujabb-regenyek-austen-171122



Összeállította: Wéber Anikó

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma