2018.07.25

Sorozatunkban olyan műveket mutatunk be, melyeket örömmel vehetnek kézbe azok, akik Jane Austen és a Brontë nővérek könyvein nőttek fel. Korábbi két cikkünkben a 19. század első és második felének regényvilágába kalauzoltuk el olvasóinkat. Most pedig következzen a 20. század eleje! Kik alkottak akkor? Jöjjön három regény három nő tollából!

Szeretnél még több olyan könyvet kézbe venni, amely hitelesen ábrázolja a korábbi századokat, bemutatva a nők életét, problémáit, szerelmeit? Korábbi cikkünkben már ajánlottunk öt múltidéző, romantikus regényt, köztük Elizabeth Gaskell műveit és Émile Zola híres alkotását, a Hölgyek Örömét, amelyből még sorozat is született. A második ajánlónkban Thomas Hardy és L. M. Montgomery világát ismertettük meg. Most jöjjön három regény, melyek a nyári napokon felfrissítenek minket!

 

book-1771073_960_720
Fotó: pixabay.com


1.

Erdős Renée: Hajnali hegedűszó

Kortársai a legerotikusabb magyar írónőnek tartották. Nőként ő tudott hazánkban elsőként megélni az írásból. A fiatal lányok csak titokban olvasták műveit, melyekben a női lélek vágyaival, reményeivel, szenvedéseivel találkozhattak. Erdős Renée szegény, magyar, zsidó családba született, és már fiatalon a művészetek felé fordult. Először színésznőnek tanult, majd tanulmányait megszakítva publikálni kezdett. Verseivel A Hét című lapban mutatkozott be, költészete pedig Ady Endrére és Bródy Sándorra is hatott. Bródyval viszonyt is kezdett, majd a szakítás után katolikus hitre térve egy olaszországi kolostorba vonult. Később feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez, válásukig két gyermeke is született. Rákoshegyen lakott, ahol egykori otthona, az Erdős Renée Ház máig látogatható.

 

A Hajnali hegedűszó főhőse egy fiatal, 17 éves lány, aki a történet során felnőtté válik. Marianne az édesanyjával és a mostohaapjával él egy vidéki birtokon, ahol kényelem, gazdagság, féltő szeretet és gondoskodás veszi körül. Burokban tartják, így alig érzékel valamit a való élet fájdalmaiból, tragédiájából, nagyszerűségéből. Ekkor azonban érkezik egy fiatal, tehetséges hegedűművész, Camillo, aki megérinti zenéjével a fiatal lányt. Művészet, vágyak, szerelem áll a történések középpontjában, és egy titokra is fény derül.

 

ikhaz
Erdős Renée otthona
Fotó: erdosreneehaz.hu


2.

Edith Wharton: A vigasság háza

Edith Wharton volt az első írónő, aki 1920-ban Pulitzer-díjat kapott Az ártatlanság kora című regényéért. Gazdag családba, a New York-i elit társaságba született, szüleivel pedig sokat utazott, gyerekként bebarangolta Olaszországot, Spanyolországot, Németországot és Franciaországot is. Megtanult franciául, olaszul és németül, és európai nevelőnők kísérték. Joggal gondolhatnánk tehát, hogy boldog és önfeledt életet élt, minden gondtól távol. Ez azonban nem igaz. Bár már tizennégy évesen alkotott, mégsem ment könnyen az írás a felnőtt nőnek, ugyanis nehezen tudta összeegyeztetni a társaságbeli életét a hivatásos író feladataival, így csak a harmincas éveiben jelent meg első műve. Ezt követően azonban ontotta magából a sorokat, több mint negyven könyve látott napvilágot.


B336319

Egyik leghíresebb műve A vigasság háza. Ahogy a fülszövegben írják: A regény főhőse, Lily Bart egy csődbe ment nagypolgári család éteri szépségű ifjú leánya választás elé kerül: hallgasson-e a szíve parancsára, vagy a belénevelt értékrendnek engedelmeskedjen: azaz szabadon, szerelemből kössön-e házasságot, vagy a csillogó életet, az anyagi biztonságot válassza, visszakapaszkodva ezzel az úri körökbe. Miközben igyekszik megfelelni az elvárásoknak, a szépségét irigylők intrikái mégis egyre lejjebb sodorják a társadalmi ranglétrán. Nyiladozó öntudata végül képtelenné teszi a megalkuvásra… Szerelem, társadalmi elvárások, tragédiák klasszikus hármasa a regény, Edith Wharton azonban nem elégszik meg ezzel. Máig modernnek ható szatírát ír, amelynek alapján nem véletlenül emlegetik őt Henry James női párjának. Egy átmeneti korszak tablóját festi meg, amelyben New York tradicionális nagypolgári családjai és a betelepülő újgazdagok élik egymás mellett fényűző életüket. Világuk azonban csak látszólag békés, mindennapjaik mélyén pusztító ellentétek feszülnek. Mindkét rétegnek van ugyanis valamije, amelyre a másik áhítozik. A gyökértelen, hagyományok nélküli betelepülők összetőzsdézett vagyonukkal követelnek bebocsátást az elit társasági életébe. A polgárcsaládok utolsó sarjai pedig egyre nagyobb irigységgel szemlélik az újgazdagok ügyeskedéseit, társadalmi emelkedését, s azt a valamit, amely immár megmásíthatatlanul az övék: a fényűző jövőt. A drámai végkifejlethez hagyomány és újszerűség, elszegényedés és vagyonosodás, érzelmi és észérvek ellentéte vezet el, amelyet a Prédikátorok könyve így fogalmaz meg: „A bölcsek szíve abban a házban van, amelyben gyászolnak; hanem a balgák szíve a vigasság házában.”



3.

Kaffka Margit: Színek és évek

Az írónő korán elvesztette édesapját, így csak hatéves koráig élt kényelemben, jólétben. A család szétesésével bentlakó növendéke lett a szatmári irgalmas-nővérek zárdájának. Tanítóképzőt végzett, majd tanítani kezdett. Szabadidejében azonban már ekkor is írt, és tehetségének köszönhetően a Nyugat című folyóirat állandó munkatársává vált. Szoros barátság fűzte Kosztolányi Dezsőhöz, Babits Mihályhoz. Első férje Fröhlich Brúnó erdőmérnök volt, akitől gyermeke is született: László. Második párjához, Bauer Ervin elméleti biológushoz 1914-ben ment hozzá. Közben az első világháború kitörésével otthagyta a tanári pályát, és a szépirodalmi tevékenysége lett a fő foglalkozása. Az I. világháború után azonban ő és fia is elkapta a spanyolnáthát, és mindketten elhunytak.

 

object.8a13d864-d430-4897-badf-3ea2993acf83.ivy
Fotó: pim.hu


Legismertebb műve a Színek és évek, amelyet a Nyugat folyóirat munkatársai is elismeréssel fogadtak. Mint a fülszövegben írják: a Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője – sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

 

Ha szeretnél még több izgalmas, romantikus regényt olvasni a fenti szerzők tollából, kattints korábbi cikkünkre, ahol még két kötetet ajánlunk figyelmedbe: http://www.kultura.hu/ujabb-regenyek-austen-171122



Összeállította: Wéber Anikó

MeseboltrumcajszNJ13_r

2019.02.23

Vannak mesehősök, akik gyermekek generációit el tudják varázsolni. Ilyen Rumcájsz, a becsületes cipészmester is, akinek lakóhelye, a jicini Rejtekadó erdő nagyon is valóságos helyszín. A Cseh Paradicsomnak is nevezett terület manapság is népszerű kirándulóhely. Ám a Prágától mintegy 93 km-re fekvő erdőbe látogatva nem biztos, hogy olyan remek kalandokban lenne részünk, mint a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Rumcájsz című előadásán.

kenny-garrett

2019.02.23

Kenny Garrett Quintet, a Patricia Barber Trio, az Aguas Trio, Tóth Viktor & Mahasimbadavi Players, Mózes Tamara és Benkó Ákos, valamint az Ewiva! is fellép a negyedik alkalommal megrendezett GetCloser Jazz Festen március 29. és 31. között a MOM Kulturális Központban.

csango-bal-2017-Res

2019.02.22

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről és a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

A Duna és a Duna World csatornán élőben sugárzott döntőben a nyolc finalista mezőnyét a szakmai zsűri pontozással négyre szűkítette. Pápai Joci (dalának címe: Az én apám), az Acoustic Planet (Nyári zápor), Vavra Bence (Szótlanság) és Nagy Bogi (Holnap) közül a tévénézők választották ki a nyertest. A nézőktől Pápai Joci kapta a legtöbb szavazatot, Az én apám lett Magyarország legjobb dala, és az énekes képviselheti az országot az Eurovíziós Dalfesztiválon május 14. és 18. között Tel-Avivban.

Brit kutatók nyolc éven át tartó kutatásukra alapozva megkérdőjelezték, hogy a megalitikus kulturális emlék-hely kövei a tengeren keresztül, hajón érkeztek volna a mai Anglia területére. Azt nem vitatták eddig sem, hogy a 42 kisebb kő, a „kék kövek” egy nyugat-walesi hegységből származnak. Most bemutatták annak a két kőbányának a helyszínét, ahonnan a kövek származhatnak. Az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően ezeket a lelőhelyeket könnyebb volt kiaknázni, mivel természetes, függőleges oszlopokból álltak. A kutatás során emberek készítette kőeszközöket, kövek maradványait és padozatokat is találtak, melyek szintén alátámasztják a feltételezésüket. A kőbányák korát ötezer évben határozták meg. Úgy gondolják tehát, hogy Stonehenge eredetileg egy kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt, és a homokkő-tömbjeit csak mintegy 500 évvel később kapta.

A nemzetközi hírű szoprán, Laki Krisztina március 18. és 25. között Budapesten tart mesterkurzust. A magyar és német nyelven zajló kurzus anyagát nemzetközi repertoárból választott lied, oratórium és ária adja. Jelentkezés és további információ: lakicoursehungary@gmail.com.

Két-két trófeával a The 1975 pop-rock együttes és Calvin Harris lett a Brit Awards nagy győztese a szerdán Londonban megrendezett díjátadó gálán. A The 1975 megkapta a legjobb brit együttes díját, és A Brief Inquiry Into Online Relationships című lemezükkel ők nyerték el a legjobb brit album díját is.

Rekord számú nevezés érkezett az idei filmhétre: hét kategóriában összesen 200 filmet regisztráltak a filmelőállítók és filmalkotók. A 2019. április 22-27. között zajló 5. Magyar Filmhét a Corvin moziban lesz.

2019. február 25-én, hétfőn, 18 órától a KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva tárgyközpontú elemzés keretében járhatják végig az érdeklődők a Capa Központ nagy kiállítóterét Frazon Zsófia etnográfus, kurátor, a Néprajzi Múzeum muzeológusa vezetésével.

kep_elmeny

Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző mesél a jazzről a Beyond Budapest Jazztörténeti időutazás a Belvárosban című élményséta-sorozat következő, március 9-i állomásán.

Először hallható Magyarországon Georg Friedrich Händel monumentális oratóriuma, a Joshua. Händel kései oratóriumai közül ez volt talán a legsikeresebb. A magyarországi bemutatóra február 26-án este fél 8-kor kerül sor a Zeneakadémián a Magyar Händel Társaság és Savaria Barokk Zenekar közös rendezésében. A címszerepet az Artisjus- és Junior Prima-díjas tenor, Szigetvári Dávid énekli.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma