NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.07.25

Sorozatunkban olyan műveket mutatunk be, melyeket örömmel vehetnek kézbe azok, akik Jane Austen és a Brontë nővérek könyvein nőttek fel. Korábbi két cikkünkben a 19. század első és második felének regényvilágába kalauzoltuk el olvasóinkat. Most pedig következzen a 20. század eleje! Kik alkottak akkor? Jöjjön három regény három nő tollából!

Szeretnél még több olyan könyvet kézbe venni, amely hitelesen ábrázolja a korábbi századokat, bemutatva a nők életét, problémáit, szerelmeit? Korábbi cikkünkben már ajánlottunk öt múltidéző, romantikus regényt, köztük Elizabeth Gaskell műveit és Émile Zola híres alkotását, a Hölgyek Örömét, amelyből még sorozat is született. A második ajánlónkban Thomas Hardy és L. M. Montgomery világát ismertettük meg. Most jöjjön három regény, melyek a nyári napokon felfrissítenek minket!

 

book-1771073_960_720
Fotó: pixabay.com


1.

Erdős Renée: Hajnali hegedűszó

Kortársai a legerotikusabb magyar írónőnek tartották. Nőként ő tudott hazánkban elsőként megélni az írásból. A fiatal lányok csak titokban olvasták műveit, melyekben a női lélek vágyaival, reményeivel, szenvedéseivel találkozhattak. Erdős Renée szegény, magyar, zsidó családba született, és már fiatalon a művészetek felé fordult. Először színésznőnek tanult, majd tanulmányait megszakítva publikálni kezdett. Verseivel A Hét című lapban mutatkozott be, költészete pedig Ady Endrére és Bródy Sándorra is hatott. Bródyval viszonyt is kezdett, majd a szakítás után katolikus hitre térve egy olaszországi kolostorba vonult. Később feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez, válásukig két gyermeke is született. Rákoshegyen lakott, ahol egykori otthona, az Erdős Renée Ház máig látogatható.

 

A Hajnali hegedűszó főhőse egy fiatal, 17 éves lány, aki a történet során felnőtté válik. Marianne az édesanyjával és a mostohaapjával él egy vidéki birtokon, ahol kényelem, gazdagság, féltő szeretet és gondoskodás veszi körül. Burokban tartják, így alig érzékel valamit a való élet fájdalmaiból, tragédiájából, nagyszerűségéből. Ekkor azonban érkezik egy fiatal, tehetséges hegedűművész, Camillo, aki megérinti zenéjével a fiatal lányt. Művészet, vágyak, szerelem áll a történések középpontjában, és egy titokra is fény derül.

 

ikhaz
Erdős Renée otthona
Fotó: erdosreneehaz.hu


2.

Edith Wharton: A vigasság háza

Edith Wharton volt az első írónő, aki 1920-ban Pulitzer-díjat kapott Az ártatlanság kora című regényéért. Gazdag családba, a New York-i elit társaságba született, szüleivel pedig sokat utazott, gyerekként bebarangolta Olaszországot, Spanyolországot, Németországot és Franciaországot is. Megtanult franciául, olaszul és németül, és európai nevelőnők kísérték. Joggal gondolhatnánk tehát, hogy boldog és önfeledt életet élt, minden gondtól távol. Ez azonban nem igaz. Bár már tizennégy évesen alkotott, mégsem ment könnyen az írás a felnőtt nőnek, ugyanis nehezen tudta összeegyeztetni a társaságbeli életét a hivatásos író feladataival, így csak a harmincas éveiben jelent meg első műve. Ezt követően azonban ontotta magából a sorokat, több mint negyven könyve látott napvilágot.


B336319

Egyik leghíresebb műve A vigasság háza. Ahogy a fülszövegben írják: A regény főhőse, Lily Bart egy csődbe ment nagypolgári család éteri szépségű ifjú leánya választás elé kerül: hallgasson-e a szíve parancsára, vagy a belénevelt értékrendnek engedelmeskedjen: azaz szabadon, szerelemből kössön-e házasságot, vagy a csillogó életet, az anyagi biztonságot válassza, visszakapaszkodva ezzel az úri körökbe. Miközben igyekszik megfelelni az elvárásoknak, a szépségét irigylők intrikái mégis egyre lejjebb sodorják a társadalmi ranglétrán. Nyiladozó öntudata végül képtelenné teszi a megalkuvásra… Szerelem, társadalmi elvárások, tragédiák klasszikus hármasa a regény, Edith Wharton azonban nem elégszik meg ezzel. Máig modernnek ható szatírát ír, amelynek alapján nem véletlenül emlegetik őt Henry James női párjának. Egy átmeneti korszak tablóját festi meg, amelyben New York tradicionális nagypolgári családjai és a betelepülő újgazdagok élik egymás mellett fényűző életüket. Világuk azonban csak látszólag békés, mindennapjaik mélyén pusztító ellentétek feszülnek. Mindkét rétegnek van ugyanis valamije, amelyre a másik áhítozik. A gyökértelen, hagyományok nélküli betelepülők összetőzsdézett vagyonukkal követelnek bebocsátást az elit társasági életébe. A polgárcsaládok utolsó sarjai pedig egyre nagyobb irigységgel szemlélik az újgazdagok ügyeskedéseit, társadalmi emelkedését, s azt a valamit, amely immár megmásíthatatlanul az övék: a fényűző jövőt. A drámai végkifejlethez hagyomány és újszerűség, elszegényedés és vagyonosodás, érzelmi és észérvek ellentéte vezet el, amelyet a Prédikátorok könyve így fogalmaz meg: „A bölcsek szíve abban a házban van, amelyben gyászolnak; hanem a balgák szíve a vigasság házában.”



3.

Kaffka Margit: Színek és évek

Az írónő korán elvesztette édesapját, így csak hatéves koráig élt kényelemben, jólétben. A család szétesésével bentlakó növendéke lett a szatmári irgalmas-nővérek zárdájának. Tanítóképzőt végzett, majd tanítani kezdett. Szabadidejében azonban már ekkor is írt, és tehetségének köszönhetően a Nyugat című folyóirat állandó munkatársává vált. Szoros barátság fűzte Kosztolányi Dezsőhöz, Babits Mihályhoz. Első férje Fröhlich Brúnó erdőmérnök volt, akitől gyermeke is született: László. Második párjához, Bauer Ervin elméleti biológushoz 1914-ben ment hozzá. Közben az első világháború kitörésével otthagyta a tanári pályát, és a szépirodalmi tevékenysége lett a fő foglalkozása. Az I. világháború után azonban ő és fia is elkapta a spanyolnáthát, és mindketten elhunytak.

 

object.8a13d864-d430-4897-badf-3ea2993acf83.ivy
Fotó: pim.hu


Legismertebb műve a Színek és évek, amelyet a Nyugat folyóirat munkatársai is elismeréssel fogadtak. Mint a fülszövegben írják: a Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője – sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

 

Ha szeretnél még több izgalmas, romantikus regényt olvasni a fenti szerzők tollából, kattints korábbi cikkünkre, ahol még két kötetet ajánlunk figyelmedbe: http://www.kultura.hu/ujabb-regenyek-austen-171122



Összeállította: Wéber Anikó

Capasuli1

2018.12.13

Feketeúszójú szirtcápa, rövidfarkú dajkacápa, zebracápa, gitárhal, denevérhal és aranymakréla – mások mellett ezek lesznek a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli nevű, új létesítményének lakói. Cél, hogy a fiatal cápák megtanuljanak egymással és más halakkal együttélni, hogy a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelően viselkedjenek majd.

feherhimzes_01

2018.12.13

„Szép menyecskék varrták fejér patyolatból” – idézi Petőfi Sándor Zöld Marci című versét a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítása. Cél a fehérhímzés-típusok készítésének bemutatása, a tárlat megrendezésének hátterében azonban a múzeumi munka teljessége húzódik.

freakin_disco

2018.12.13

A Freakin’ Disco Magyarország egyik legsokoldalúbb zenekara. Az együttes számos zenei műfajból merít, színházi zenét szerez és játszik, improvizál. Novemberben részt vett a Budapest Showcase Hubon is. A fesztiválon szerzett élményeikről és a nemrég megjelent lemezükről, a Monsterről beszélgettünk a zenekar tagjaival, Komjáti Áronnal, Csizmás Andrással és Szabó Sipos Ágostonnal.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma