fejlec_okt.18

2016.06.09
Végh Nóra

Seleljo Erzsébet szaxofonművész és Razvaljajeva Anasztázia hárfaművész egy közös koncertélmény után döntöttek úgy, hogy megalapítják a DuoSeRa formációt. A két hangszer párosításának történetéről, az átiratok készítéséről, doktori tanulmányaikról, a tanítás szeretetéről, illetve közelgő koncertjeikről meséltek.

A szaxofon-hárfa duó formáció ötlete egy közös koncertélmény után merült fel bennetek. Mióta zenéltek együtt?

Seleljo Erzsébet: A koncert 2012 telén a Zeneakadémia doktori iskolájának szervezésében valósult meg, ez volt az első alkalom, hogy együtt zenéltünk. Életemben először játszottam hárfával, nagyon jó élmény volt. Az előadás tematikája is nagyon tetszett, amely a Napszakok a zenében címet viselte. Én Gustav Bumcke Notturno című szerzeménye kapcsán kerestem meg Násztyát, hogy lenne-e kedve azt eljátszani velem. Ez egy posztromantikus darab, és az egyik legelső mű erre a hangszerpárosításra. Bár voltak szkeptikusok, összességében olyan jó visszajelzések érkeztek, hogy ez megadta a kezdő löketet számunkra a további közös munkához.


IMG_0678b


Valóban nem mindennapi párosításról beszélünk. Hogyan fogadja a közönség?

Razvaljajeva Anasztázia: Tényleg nem mindennapi a felállásunk. Bár ismerek pár másik szaxofon-hárfa duót, de ők mind külföldiek, Magyarországon rajtunk kívül nincs ilyen formáció. Különlegességéből fakadóan több oldala van a dolognak: a közönség egyrészt nagyon pozitívan, másrészt némi kétkedéssel is fogad. Minden olyan dologban, ahol az ember a határokat kutatja és feszegeti, találkozik azzal a véleménnyel, hogy minek is változtatatni azon, ami bevált: a hárfán lírai dallamokat pengessenek kibontott hajú, finom hölgyek, szaxofonon pedig jazzt kell játszani. A sztereotípiák nem véletlenül alakulnak ki, nem is hiszem, hogy minden áron azon kell lenni, miként romboljuk le őket. De minket az érdekel, hogy mi van ezeken a határokon túl. Az emberek szeretik a hagyományos dolgokat, de ugyanúgy vágyunk az újdonságra is. Ezt a kettőséget látom abban is, amikor egy jól ismert, klasszikus mű nem klasszikus hangszerelésben hangzik el. Erről az jut eszembe, hogy amikor Shakespeare-t olvasunk, akkor vajon ragaszkodunk-e az eredeti nyelven írt verzióhoz, vagy egy jó fordítást is megfelelőnek találunk.

Seleljo Erzsébet: Az sem mindegy, hogy középkori angolról vagy a ma is használatos nyelvről beszélünk. Amikor hozzányúlunk egy darabhoz és átiratot készítünk, akkor nem megváltoztatni szeretnénk, csak a mi nyelvünkön is érthetővé tenni.


Repertoárotokban a reneszánsz darabokon át egészen a kortárs zenéig találni műveket.

Razvaljajeva Anasztázia: Erzsivel utánajártunk, hogy az elmúlt száz évben milyen darabok születtek erre a párosításra. Ezekből néhányat játszunk is, de főként saját átiratokat, adaptációkat készítünk, jelenlegi repertoárunk legnagyobb szeletét pedig a számunkra komponált kortárs zene képezi. Találkozások címmel olyan sorozatot indítottuk el 2014-ben a FUGA Építészeti Központban, ahol magyar kortárs zeneszerzők műveit mutatjuk be reneszánsz dalokkal párosítva. Többek között együtt dolgoztunk már Zombola Péterrel, Maros Miklóssal, Fekete Gyulával, Láng Istvánnal, Pócs Katalinnal, Horváth Márton Leventével, Solti Árpáddal, Virágh András Gáborral, Balogh Mátéval, Zarándy Ákossal, Kedves Csanáddal és Tornyai Péterrel is. Ebből a kortárs repertoárból szemezgetve, a nekünk dedikált művekből álló műsorból adunk koncertet június 13-án a Hermina Galériában és 23-án a Corvintetőn, a MetronómTető keretein belül.


 


Az Óbudai Társaskörbe pedig klasszikus alkotásokat hoztok el. Mire számíthatunk a június 11-ei esten?

Seleljo Erzsébet: A hangverseny első felében romantikus fantáziákat fogunk játszani olyan híres operákból, mint a Bűvös vadász vagy a Carmen, a második felében pedig jól ismert 20. századi szvitek csendülnek majd fel, többek között részletek Debussy Gyermekkuckójából és Piazzolla A tangó történetéből. Bartók Béla Román népi táncok pedig azért is személyes kedvenc, mert mi magunk írtuk át.


A DuoSeRa Szentpétervárra is meghívást kapott. Hogyan történt a felkérés?

Razvaljajeva Anasztázia: Mindig örülünk, ha eljuthatunk új helyszínekre és új közönség elé állhatunk. Mindketten többször jártunk külföldön szólóban vagy más kamaraformációinkkal, de a DuoSeRa most ősszel lép először nemzetközi színpadra: október végén Szentpéterváron, a Nemzetközi Akadémiai Fesztiválon fogunk fellépni. Megtiszteltetés, hogy az itthoni fellépéseink mellett külföldön is érdeklődnek tevékenységünk iránt. Szentpétervár elképesztő város, nagyon szeretem! És nagy izgalommal várjuk mindketten, hogy a Seremetyev Palotában és a Mariinszkij Színház kamaratermében játszhassunk! 


IMG_0563_copy


Milyen fázisban vannak a doktori tanulmányaitok?

Razvaljajeva Anasztázia: Mindketten elindítottuk a disszertációs eljárást, és remélhetőleg egy-két éven belül befejezzük a dolgozatokat és megvalósul a DLA-tanulmányaink lezárása és a védés. Egyébként mindketten kortárs zenével kapcsolatos témát választottunk, és ugyanannál a konzulensnél, Tihanyi Lászlónál vagyunk.

Seleljo Erzsébet: Nálunk ez úgy működik, hogy lehet választani egy hosszabb disszertáció és egy rövidebb diplomakoncert, illetve egy hosszabb műsor és egy rövidebb disszertáció írása között. Mi valószínűleg inkább a nagyobb, 90 perces hangversenyt fogjuk választani. A dolgozat írása is élvezetes, hiszen olyan témával foglalkozhatunk, amely szorosan kapcsolódik a hangszerünkhöz, a kutatás során pedig nemcsak papíron, hanem a fejünkben is összerakhatunk egy kerek mozaikot. Azonban gyakorló zenészként komoly szervezést igényel teendőik összeegyeztetése.




Fiatal korotok ellenére már komoly tapasztalatokkal rendelkeztek az oktatás terén. Mit jelent számotokra a tanítás?

Seleljo Erzsébet: Lényegében 20 éves korom óta tanítok. A magántanítást londoni tanulmányaim alatt kezdtem el, majd a diplomához közeledve vagy 20 magántanítványom volt és két iskolában is dolgoztam óraadóként. Itthon a legelső munkám a Siófoki Művészeti Iskolában volt, most pedig a Bartók Béla Konzervatóriumban tanítok.

Razvaljajeva Anasztázia: Én is kb. ugyanannyi idősen kezdtem el tanítani, mint Erzsi. Középiskolai tanulmányaimat Szegeden végeztem, ott kezdtem el tanítgatni, először csak magánban. Budapestre 2006-ban kerültem fel, amikor felvettek a Zeneakadémiára. Az első budapesti években egy itt élő francia családhoz jártam házhoz hárfát tanítani, de állásban csak pár éve tanítok: tanársegéd vagyok a Zeneakadémián Vigh Andrea mellett. A tanítás épp úgy tanulás is, és egyre több tapasztalattal egyre jobban lát bele az ember a tanítás művészetébe. Amikor tanítasz, teljesen más szemszögből látsz rá egy adott problémára. Olykor számunkra evidens dolgokat kell definiálni a diák számára, és nem lehet félvállról venni, hiszen az a cél, hogy megértse, és közösen megoldást találjunk. Két diák között is olyan különbségek lehetnek, hogy azonos problémahelyzetben más-más megközelítést, módszert kell választanunk. Van, akit erőteljesen biztatni kell, hogy megjöjjön végre az önbizalma, míg másnál finoman kell bánni a dicsérettel, mert azt hiszi, akkor kevesebb gyakorlás is elég.

Seleljo Erzsébet: Magam is nagyon sokat fejlődtem a tanítással, nekünk is mindig újra elő kell vennünk az alapokat, és azokat a legjobb tudásunk szerint átadni. Ezt a foglalkozást kicsit a személyi edzőkéhez tudnám hasonlítani, akik az egyéni teljesítményt fejlesztik. Nincsenek általános megoldások, mindenkire oda kell figyelni, és megtalálni, hogy mivel hozhatja ki a legtöbbet magából. Emberileg és szakmailag két nagy példaképem van: az első szaxofontanárom, az édesapám, Seleljo Jaroszláv és a londoni professzorom, Kyle Horch. Ha jó példát kapunk, akkor az akár egy életre szóló minta is lehet. Nagyon sokszor visszagondolok arra, hogy ők milyen módszereket alkalmaztak egyes problémák megoldására és hogyan kezeltek adott szituációkat.


Végh Nóra

Fotó: Raffay Zsófi

Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma