2017.11.09

„És boldogan éltek, míg meg nem haltak” – így végződik a legtöbb mese és hogy őszinték legyünk, kedveljük is ezt a lezárást. Akárcsak azt, amikor a film végén a főszereplők elsétálnak/ellovagolnak a naplementében. Valljuk be: szeretjük a happy endet. De mi is az a happy end? És mi van akkor, ha hiányzik? Cikkünkben választ adunk a kérdésekre és filmeket is ajánlunk.

A happy end, vagyis „boldog vég” a filmelbeszélés jellegzetes lezárása, amikor az elbeszélő a film végén minden konfliktust felold, tehát „a dramaturgiai tetőpont után minden jóra fordul. A filmtörténet során a filmek többségében a happy end jellegű befejezés rögzült, nem függetlenül attól a ténytől, hogy a legtöbb film nagyipari tömegtermékként készül mind a mai napig, a kereskedelmi haszon reményében, és milliók igényét szeretné szolgálni azzal, hogy gyors és egyszerű feloldást nyújt.” A szerzői filmek azonban inkább kerülik a happy end típusú befejezéseket: gyakran nyitva hagyják az elbeszélést és a nézőre bízzák a történet lezárását. Ilyenek többek között a francia, a cseh és a német új hullám filmjei, továbbá Antonioni, Bergman, valamint Fellini alkotásai – csak hogy néhányat említsek.


theend_-_Copy
Fotó: videoblocks.com

 

„A mélyebb narratológiai elemzés azonban sokszor a happy enddel végződő műfajfilmekről is kiderítheti, hogy a boldog vég csak felületi, felszíni megoldás, a film által felvetett problémák valójában nem oldódtak meg. A műfajfilmek sorozatelve, illetve többnyire happy enddel záródó megoldása tehát a műfaji szériák szintjén látványosan ellentmond egymásnak.” Gondoljunk csak a folytatásos horrorfilmekre, melyekben a gyilkos újra és újra feltűnik a színen, a cápa ismét embereket öl, illetve azokra az alkotásokra, melyekben a cselekmény csak látszólagosan zárul le, hiszen ott marad egy cliffhanger (erős drámai pillanat és/vagy nyitva hagyott cselekmény, melyet filmek vagy sorozatok lezárásához használnak – a szerk.), mely azért szükséges, hogy a néző a következő részre is kíváncsi legyen.

 

A hollywoodi stúdiórendszerben – ahonnan a happy end kifejezés is származik – gyakori, hogy egy filmhez többféle befejezést is forgatnak és a próbaközönség reakciói döntik el, hogy a filmforgalmazásba végül a happy endes változat, illetve annak valamilyen alternatívája kerül-e. Sokszor az is előfordul, hogy már magát a – nem happy enddel záruló – forgatókönyvet átírják. Ebből egyértelműen arra következtethetünk, hogy sok általunk ismert és szeretett filmnek egész más vége lett volna, mint ahogyan mi ismerjük. A Micsoda nő például eredetileg komor alkotásnak készült, melynek legfontosabb célja az lett volna, hogy bemutassa a Los Angeles-i prostituáltak életét, épp ezért főhőse, a kábítószerfüggő nő végül túladagolásban meghalt volna. Stanley Kubrick Ragyogás című alkotása is a mostanitól eltérő lezárást kapott volna: a rendező elképzelése szerint nemcsak az apa vesztette volna életét, hanem felesége és kisfia is, továbbá – csak, hogy még egy kicsit borzoljuk a kedélyeket – a Rambo végén a főhős öngyilkosságot követne el.

 

Ha csak ezeket a példákat tartjuk szem előtt, akkor is be kell látnunk, a lezárás igencsak befolyásolja a filmélményt. Sokszor elképzelhetetlen a happy end hiánya, sokszor viszont azt képtelenség elgondolni, milyen lenne egy boldogsággal és harmóniával átitatott befejezés. Bizonyításképp jöjjön néhány példa. Vagyis: aki nem hiszi, járjon utána. És aki hiszi, az is!

 

Szubjektív lista annak bizonyítására: fontos, milyen a végkifejlet – avagy tíz film, melyek címét látva a cikk írójának először az utolsó képkockák egyike jutott eszébe

 

Filmek happy enddel

 

A pénteki barátnő (Howard Hawks, 1940)

Walter Burns egy nagy chicagói lap szerkesztője, aki nemrég vált el feleségétől, Hildy Johnsontól. Amikor Hildy bejelenti volt párjának, hogy újra megházasodik, Walter őrült hadjáratba kezd, hogy visszaszerezze a nőt. Minden leleményességét latba vetve, számtalan trükkel igyekszik elriasztani a lelkes vőlegényt. Továbbá, mivel Hildy a lap egyik legjobb riportere, az is Walter céljai között szerepel, hogy rávegye a nőt, írjon meg egy utolsó nagy sztorit egy gyilkosról.


hisgirlfriday
Fotó: imdb.com

 

Egy szoknya, egy nadrág (Hamza D. Ákos, 1943)

Sóvári ünnepelt színész, aki szerelmes Pintér Ibolya művésznőbe. A hölgy kegyeiért azonban nemcsak ő küzd: Borsay, az elszegényedett gróf is udvarol neki. Borsay egyetlen lehetősége a felemelkedésre az, ha feleségül veszi egyik ismerősét, a gazdag spanyol örökösnőt, Sóvári viszont nem képes tétlenül nézni az eseményeket. Féltékeny vetélytársára és színészi tehetségét is bizonyítani akarja előtte, ezért spanyol örökösnőnek öltözve jelenik meg a megbeszélt helyszínen, egy pesti szállodában és mulatságos jelenetek során leckézteti meg a grófot, aki lelkesen udvarol neki. Közben azonban megérkezik a valódi spanyol örökösnő is…


egyszoknya
Fotó: port.hu

 

Samba (Eric Toledano és Olivier Nakache, 2014)

Samba, a szenegáli bevándorló Franciaországban egy hotel konyhájában dolgozik mosogatóként, megtakarított pénzét pedig hónapról hónapra hazaküldi a családjának. Amikor egy állásinterjún elutasítják, felmerül a veszélye, hogy kiutasítják az országból. Így kerül kapcsolatba a bevándorlási hivatallal és egy Alice nevű zárkózott nővel, aki épp önkéntes munkát végez. Alice kezdetben csupán csak segíteni akar a férfinak, és igyekszik távolságtartóan viselkedni vele, később azonban menthetetlenül beleszeret.


samba
Fotó: imdb.com

 

Ex Machina (Alex Garland, 2015)

A huszonnégy éves Caleb programozóként dolgozik a világ egyik legnagyobb internetes cégénél. Megnyer egy versenyt, amelynek díja, hogy egy hetet tölthet egy privát hegyi nyaralóban, amely Nathannek, a cég vezérigazgatójának tulajdona. Ám amikor Caleb megérkezik a mindentől távol eső luxusházba, rájön, hogy tulajdonképpen egy különös kísérletben kell részt vennie: kapcsolatba kell lépnie a világ első igazi mesterséges intelligenciájával, amely egy gyönyörű robotlány testében lakik. A lány rabul ejti a fiút, aki idővel felteszi magának a kérdést: a mesterséges intelligenciával rendelkező lény tényleg kevesebbet ér-e, mint egy hús-vér ember?


exmachina
Fotó: imdb.com

 

Agymanók (Pete Docter, 2015)

Kamasznak lenni nem könnyű. Erre a fiatal lány, Riley is rájön, mikor az élete a feje tetejére áll. Édesapja ugyanis San Franciscóban kap munkát, így a kislánynak maga mögött kell hagynia a barátait és mindent, amit addig ismert. Mint mindannyiunkat, Riley-t is az érzelmei vezérlik, vagyis Derű, Bánat, Harag, Majré és Undor. Az érzelmek a Riley agyában található Központban laknak, mindennapi munkájuk során pedig azon dolgoznak, hogy a lányt átvezessék a mindennapok kihívásain. Ám ahogy Riley az érzelmeivel küzdve próbálja megszokni az új környezetet, a Központban kitör a káosz.


agymanok
Fotó: imdb.com

 

Filmek happy end nélkül

 

Az édes élet (Federico Fellini, 1960)

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ám most egy bulvárlap munkatársa és a fényűző, cinikus társasági élet ismert figurája. Marcello ízig-vérig hedonista, falja az életet, ám képtelen eldönteni, milyen jövőt kíván magának. Folyamatosan nők veszik körül, élete látszólag boldog és sikeres, ám egy nap nem várt tragédia történik…

 

dolcevita
Fotó: imdb.com


Az élet szép (Roberto Benigni, 1997)

Guido 1938-ban beleszeret tanárnőjébe, Dorába, a nő azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya. A tiszt és Dora esküvőjén Guido pincérként dolgozik, és minden erejével azon van, hogy meggyőzze a nőt, ne menjen hozzá a náci tiszthez. Sikerrel jár, hiszen öt év elteltével már ő Dora férje és egy gyermekük is van, Giousé. A politikai légkör viszont egyre csak romlik, míg végül a félzsidó Guidót családjával együtt koncentrációs táborba viszik. Az apa, hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találja ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.


Lavitella
Fotó: wikiwand.com

 

Lilja 4-ever (Lukas Moodysson, 2002)

Lilja 16 éves és egy szegények lakta külvárosban él, valahol a Szovjetunióban. Arról álmodozik, hogy egy napon jobbra fordul az élete. Édesanyja nemrég az Egyesült Államokba utazott új párjával, Lilja pedig arra vár, hogy érte küldjön valakit vagy legalább írjon neki egy levelet. Később azonban – mikor se pénz, se levél nem érkezik – ráébred: teljesen magára maradt. Kénytelen egy lerobbant lakásba költözni, ahol nincs fűtés és villany. Lilja lelke lassan kezd összetörni, pénz nélkül pedig egyre kilátástalanabb a helyzete. Egyetlen barátja van csak, a 11 éves kisfiú, Vologya. Folyton együtt vannak és arról ábrándoznak, milyen (szép) élet vár rájuk. Egészen addig, míg Lilja bele nem szeret egy férfiba, Andrejbe, aki arra kéri, menjen vele Svédországba és kezdjenek új életet. Vologya persze féltékeny és gyanakvó – de Lilja már csomagol is. Egyszerre csak a repülőgépen találja magát, útban Svédország felé, anélkül, hogy a leghalványabb sejtelme is lenne róla, mi vár rá ott. Hiszen még mindig arról álmodozik, hogy egy napon jobbra fordul az élete…

 

Lilja
Fotó: imdb.com


Brokeback Mountain – Túl a barátságon (Ang Lee, 2005)

Ennis Del Mar és Jack Twist először Joe Aguirre birtokán találkoznak: mindketten munkáért állnak sorban. Amikor Aguirre pásztorként alkalmazza őket a Brokeback hegyen, hamar egymásra találnak. Barátság szövődik közöttük, mely szerelemmé alakul. Nyár végére azonban el kell hagyniuk a hegyet és útjaik elválnak. Ennis Wyomingba költözik és feleségül veszi szerelmét, Almát, aki két gyemeket szül neki. Jackre Texasban felfigyel a rodeo királynője, Lureen Newsome. Összeházasodnak, egy fiuk születik, Jack pedig az apósánál kap állást. Négy év telik el, amikor Ennisnek átad a felesége egy képeslapot, amely Jacktől érkezett, és amelyben azt írja, hogy átutazóban lesz Wyomingban. Ennis lelkesen várja barátját, amikor pedig találkoznak, rájön: az eltelt idő csak erősítette a kettőjüket összekötő szálakat. A következő években a két férfi igyekszik fenntartani a titkos kapcsolatot: évente többször találkoznak, de amikor nincsenek együtt, szembekerülnek a hűség, az elkötelezettség és a bizalom örök problémáival.


tulabaratsagon
Fotó: imdb.com

 

A torinói ló (Tarr Béla, 2011)

Egy ló a viharos széllel küzd, épp hazafelé tart gazdájával. Egy tanyára érnek, itt lakik apa és lánya, akik monoton rutincselekvéseket végeznek nap mint nap. Alig mozdulnak ki, a lány csak a kúthoz megy, ahonnan vizet hoz. Amíg van víz. Hiszen ami közeledik, amit a viharos szél hoz, az a világvége. Menekülnének előle, de rájönnek: nincs hová menniük. Egy napon aztán eláll a szél, majd teljesen besötétedik.


torinoilo
Fotó: port.hu

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

maxresdefault_600x337_kis

2017.11.18

Suren Bagratuni világhírű csellóművész lesz a Nemzeti Filharmonikusok november 20-ai hangversenyének szólistája. A művész a Zeneakadémia csodálatos hangversenytermében Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével.

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

Egyhangúlag megszavazta november 16-ai ülésén a baranyai megyeszékhely képviselő-testülete a Pécsi Harmadik Színházat (PHSZ) fenntartó, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság eladását a Moravetz Produkció részére. Az 1988-ban alapított, állandó társulattal nem rendelkező, Vincze János vezetésével működő teátrumnak a Pécsi Nemzeti Színházba (PNSZ) történő beolvasztásáról szeptember 7-én döntött a megyeszékhely képviselő-testülete.

Sergio Ramírez nicaraguai író, volt alelnök nyerte el az idei Cervantes-díjat, amely a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számít – ismertette a zsűri döntését Ínigo Méndez de Vigo spanyol kulturális miniszter november 16-án Madridban. A döntőbizottság méltatásában kiemelte, hogy Ramírez műveiben a mindennapi élet elevensége az, ami műalkotássá változtatja a realitást.

A nagy érdeklődést és a zenei szakma kérését figyelembe véve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) november 20-áig meghosszabbítja a jelentkezést A Dal 2018 pályázatra. A pályázóknak az eredeti határidőhöz képest öt nappal tovább, november 20-án éjfélig van lehetőségük feltölteni a www.mediaklikk.hu/adal oldalra pályaműveiket, hogy A Dal 2018 indulói között lehessenek.

A Legjobb Animáció díját kapta Klingl Béla Boxi című 3D-s animációs sorozatának Zöldben című epizódja, míg A legjobb ifjúsági film kategória győztese Andristyák Marcell IN Corp. – Integrated Nanotechnologies című alkotása lett a belgrádi Green Fest Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztiválon.

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy november 15-ei esti New York-i árverésen. A kép Salvator Mundi (Világmegváltó) néven ismert. A valaha árverésen műalkotásért fizetett legmagasabb összeget adták érte. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma