IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.11.09

„És boldogan éltek, míg meg nem haltak” – így végződik a legtöbb mese és hogy őszinték legyünk, kedveljük is ezt a lezárást. Akárcsak azt, amikor a film végén a főszereplők elsétálnak/ellovagolnak a naplementében. Valljuk be: szeretjük a happy endet. De mi is az a happy end? És mi van akkor, ha hiányzik? Cikkünkben választ adunk a kérdésekre és filmeket is ajánlunk.

A happy end, vagyis „boldog vég” a filmelbeszélés jellegzetes lezárása, amikor az elbeszélő a film végén minden konfliktust felold, tehát „a dramaturgiai tetőpont után minden jóra fordul. A filmtörténet során a filmek többségében a happy end jellegű befejezés rögzült, nem függetlenül attól a ténytől, hogy a legtöbb film nagyipari tömegtermékként készül mind a mai napig, a kereskedelmi haszon reményében, és milliók igényét szeretné szolgálni azzal, hogy gyors és egyszerű feloldást nyújt.” A szerzői filmek azonban inkább kerülik a happy end típusú befejezéseket: gyakran nyitva hagyják az elbeszélést és a nézőre bízzák a történet lezárását. Ilyenek többek között a francia, a cseh és a német új hullám filmjei, továbbá Antonioni, Bergman, valamint Fellini alkotásai – csak hogy néhányat említsek.


theend_-_Copy
Fotó: videoblocks.com

 

„A mélyebb narratológiai elemzés azonban sokszor a happy enddel végződő műfajfilmekről is kiderítheti, hogy a boldog vég csak felületi, felszíni megoldás, a film által felvetett problémák valójában nem oldódtak meg. A műfajfilmek sorozatelve, illetve többnyire happy enddel záródó megoldása tehát a műfaji szériák szintjén látványosan ellentmond egymásnak.” Gondoljunk csak a folytatásos horrorfilmekre, melyekben a gyilkos újra és újra feltűnik a színen, a cápa ismét embereket öl, illetve azokra az alkotásokra, melyekben a cselekmény csak látszólagosan zárul le, hiszen ott marad egy cliffhanger (erős drámai pillanat és/vagy nyitva hagyott cselekmény, melyet filmek vagy sorozatok lezárásához használnak – a szerk.), mely azért szükséges, hogy a néző a következő részre is kíváncsi legyen.

 

A hollywoodi stúdiórendszerben – ahonnan a happy end kifejezés is származik – gyakori, hogy egy filmhez többféle befejezést is forgatnak és a próbaközönség reakciói döntik el, hogy a filmforgalmazásba végül a happy endes változat, illetve annak valamilyen alternatívája kerül-e. Sokszor az is előfordul, hogy már magát a – nem happy enddel záruló – forgatókönyvet átírják. Ebből egyértelműen arra következtethetünk, hogy sok általunk ismert és szeretett filmnek egész más vége lett volna, mint ahogyan mi ismerjük. A Micsoda nő például eredetileg komor alkotásnak készült, melynek legfontosabb célja az lett volna, hogy bemutassa a Los Angeles-i prostituáltak életét, épp ezért főhőse, a kábítószerfüggő nő végül túladagolásban meghalt volna. Stanley Kubrick Ragyogás című alkotása is a mostanitól eltérő lezárást kapott volna: a rendező elképzelése szerint nemcsak az apa vesztette volna életét, hanem felesége és kisfia is, továbbá – csak, hogy még egy kicsit borzoljuk a kedélyeket – a Rambo végén a főhős öngyilkosságot követne el.

 

Ha csak ezeket a példákat tartjuk szem előtt, akkor is be kell látnunk, a lezárás igencsak befolyásolja a filmélményt. Sokszor elképzelhetetlen a happy end hiánya, sokszor viszont azt képtelenség elgondolni, milyen lenne egy boldogsággal és harmóniával átitatott befejezés. Bizonyításképp jöjjön néhány példa. Vagyis: aki nem hiszi, járjon utána. És aki hiszi, az is!

 

Szubjektív lista annak bizonyítására: fontos, milyen a végkifejlet – avagy tíz film, melyek címét látva a cikk írójának először az utolsó képkockák egyike jutott eszébe

 

Filmek happy enddel

 

A pénteki barátnő (Howard Hawks, 1940)

Walter Burns egy nagy chicagói lap szerkesztője, aki nemrég vált el feleségétől, Hildy Johnsontól. Amikor Hildy bejelenti volt párjának, hogy újra megházasodik, Walter őrült hadjáratba kezd, hogy visszaszerezze a nőt. Minden leleményességét latba vetve, számtalan trükkel igyekszik elriasztani a lelkes vőlegényt. Továbbá, mivel Hildy a lap egyik legjobb riportere, az is Walter céljai között szerepel, hogy rávegye a nőt, írjon meg egy utolsó nagy sztorit egy gyilkosról.


hisgirlfriday
Fotó: imdb.com

 

Egy szoknya, egy nadrág (Hamza D. Ákos, 1943)

Sóvári ünnepelt színész, aki szerelmes Pintér Ibolya művésznőbe. A hölgy kegyeiért azonban nemcsak ő küzd: Borsay, az elszegényedett gróf is udvarol neki. Borsay egyetlen lehetősége a felemelkedésre az, ha feleségül veszi egyik ismerősét, a gazdag spanyol örökösnőt, Sóvári viszont nem képes tétlenül nézni az eseményeket. Féltékeny vetélytársára és színészi tehetségét is bizonyítani akarja előtte, ezért spanyol örökösnőnek öltözve jelenik meg a megbeszélt helyszínen, egy pesti szállodában és mulatságos jelenetek során leckézteti meg a grófot, aki lelkesen udvarol neki. Közben azonban megérkezik a valódi spanyol örökösnő is…


egyszoknya
Fotó: port.hu

 

Samba (Eric Toledano és Olivier Nakache, 2014)

Samba, a szenegáli bevándorló Franciaországban egy hotel konyhájában dolgozik mosogatóként, megtakarított pénzét pedig hónapról hónapra hazaküldi a családjának. Amikor egy állásinterjún elutasítják, felmerül a veszélye, hogy kiutasítják az országból. Így kerül kapcsolatba a bevándorlási hivatallal és egy Alice nevű zárkózott nővel, aki épp önkéntes munkát végez. Alice kezdetben csupán csak segíteni akar a férfinak, és igyekszik távolságtartóan viselkedni vele, később azonban menthetetlenül beleszeret.


samba
Fotó: imdb.com

 

Ex Machina (Alex Garland, 2015)

A huszonnégy éves Caleb programozóként dolgozik a világ egyik legnagyobb internetes cégénél. Megnyer egy versenyt, amelynek díja, hogy egy hetet tölthet egy privát hegyi nyaralóban, amely Nathannek, a cég vezérigazgatójának tulajdona. Ám amikor Caleb megérkezik a mindentől távol eső luxusházba, rájön, hogy tulajdonképpen egy különös kísérletben kell részt vennie: kapcsolatba kell lépnie a világ első igazi mesterséges intelligenciájával, amely egy gyönyörű robotlány testében lakik. A lány rabul ejti a fiút, aki idővel felteszi magának a kérdést: a mesterséges intelligenciával rendelkező lény tényleg kevesebbet ér-e, mint egy hús-vér ember?


exmachina
Fotó: imdb.com

 

Agymanók (Pete Docter, 2015)

Kamasznak lenni nem könnyű. Erre a fiatal lány, Riley is rájön, mikor az élete a feje tetejére áll. Édesapja ugyanis San Franciscóban kap munkát, így a kislánynak maga mögött kell hagynia a barátait és mindent, amit addig ismert. Mint mindannyiunkat, Riley-t is az érzelmei vezérlik, vagyis Derű, Bánat, Harag, Majré és Undor. Az érzelmek a Riley agyában található Központban laknak, mindennapi munkájuk során pedig azon dolgoznak, hogy a lányt átvezessék a mindennapok kihívásain. Ám ahogy Riley az érzelmeivel küzdve próbálja megszokni az új környezetet, a Központban kitör a káosz.


agymanok
Fotó: imdb.com

 

Filmek happy end nélkül

 

Az édes élet (Federico Fellini, 1960)

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ám most egy bulvárlap munkatársa és a fényűző, cinikus társasági élet ismert figurája. Marcello ízig-vérig hedonista, falja az életet, ám képtelen eldönteni, milyen jövőt kíván magának. Folyamatosan nők veszik körül, élete látszólag boldog és sikeres, ám egy nap nem várt tragédia történik…

 

dolcevita
Fotó: imdb.com


Az élet szép (Roberto Benigni, 1997)

Guido 1938-ban beleszeret tanárnőjébe, Dorába, a nő azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya. A tiszt és Dora esküvőjén Guido pincérként dolgozik, és minden erejével azon van, hogy meggyőzze a nőt, ne menjen hozzá a náci tiszthez. Sikerrel jár, hiszen öt év elteltével már ő Dora férje és egy gyermekük is van, Giousé. A politikai légkör viszont egyre csak romlik, míg végül a félzsidó Guidót családjával együtt koncentrációs táborba viszik. Az apa, hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találja ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.


Lavitella
Fotó: wikiwand.com

 

Lilja 4-ever (Lukas Moodysson, 2002)

Lilja 16 éves és egy szegények lakta külvárosban él, valahol a Szovjetunióban. Arról álmodozik, hogy egy napon jobbra fordul az élete. Édesanyja nemrég az Egyesült Államokba utazott új párjával, Lilja pedig arra vár, hogy érte küldjön valakit vagy legalább írjon neki egy levelet. Később azonban – mikor se pénz, se levél nem érkezik – ráébred: teljesen magára maradt. Kénytelen egy lerobbant lakásba költözni, ahol nincs fűtés és villany. Lilja lelke lassan kezd összetörni, pénz nélkül pedig egyre kilátástalanabb a helyzete. Egyetlen barátja van csak, a 11 éves kisfiú, Vologya. Folyton együtt vannak és arról ábrándoznak, milyen (szép) élet vár rájuk. Egészen addig, míg Lilja bele nem szeret egy férfiba, Andrejbe, aki arra kéri, menjen vele Svédországba és kezdjenek új életet. Vologya persze féltékeny és gyanakvó – de Lilja már csomagol is. Egyszerre csak a repülőgépen találja magát, útban Svédország felé, anélkül, hogy a leghalványabb sejtelme is lenne róla, mi vár rá ott. Hiszen még mindig arról álmodozik, hogy egy napon jobbra fordul az élete…

 

Lilja
Fotó: imdb.com


Brokeback Mountain – Túl a barátságon (Ang Lee, 2005)

Ennis Del Mar és Jack Twist először Joe Aguirre birtokán találkoznak: mindketten munkáért állnak sorban. Amikor Aguirre pásztorként alkalmazza őket a Brokeback hegyen, hamar egymásra találnak. Barátság szövődik közöttük, mely szerelemmé alakul. Nyár végére azonban el kell hagyniuk a hegyet és útjaik elválnak. Ennis Wyomingba költözik és feleségül veszi szerelmét, Almát, aki két gyemeket szül neki. Jackre Texasban felfigyel a rodeo királynője, Lureen Newsome. Összeházasodnak, egy fiuk születik, Jack pedig az apósánál kap állást. Négy év telik el, amikor Ennisnek átad a felesége egy képeslapot, amely Jacktől érkezett, és amelyben azt írja, hogy átutazóban lesz Wyomingban. Ennis lelkesen várja barátját, amikor pedig találkoznak, rájön: az eltelt idő csak erősítette a kettőjüket összekötő szálakat. A következő években a két férfi igyekszik fenntartani a titkos kapcsolatot: évente többször találkoznak, de amikor nincsenek együtt, szembekerülnek a hűség, az elkötelezettség és a bizalom örök problémáival.


tulabaratsagon
Fotó: imdb.com

 

A torinói ló (Tarr Béla, 2011)

Egy ló a viharos széllel küzd, épp hazafelé tart gazdájával. Egy tanyára érnek, itt lakik apa és lánya, akik monoton rutincselekvéseket végeznek nap mint nap. Alig mozdulnak ki, a lány csak a kúthoz megy, ahonnan vizet hoz. Amíg van víz. Hiszen ami közeledik, amit a viharos szél hoz, az a világvége. Menekülnének előle, de rájönnek: nincs hová menniük. Egy napon aztán eláll a szél, majd teljesen besötétedik.


torinoilo
Fotó: port.hu

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma