2017.11.09

„És boldogan éltek, míg meg nem haltak” – így végződik a legtöbb mese és hogy őszinték legyünk, kedveljük is ezt a lezárást. Akárcsak azt, amikor a film végén a főszereplők elsétálnak/ellovagolnak a naplementében. Valljuk be: szeretjük a happy endet. De mi is az a happy end? És mi van akkor, ha hiányzik? Cikkünkben választ adunk a kérdésekre és filmeket is ajánlunk.

A happy end, vagyis „boldog vég” a filmelbeszélés jellegzetes lezárása, amikor az elbeszélő a film végén minden konfliktust felold, tehát „a dramaturgiai tetőpont után minden jóra fordul. A filmtörténet során a filmek többségében a happy end jellegű befejezés rögzült, nem függetlenül attól a ténytől, hogy a legtöbb film nagyipari tömegtermékként készül mind a mai napig, a kereskedelmi haszon reményében, és milliók igényét szeretné szolgálni azzal, hogy gyors és egyszerű feloldást nyújt.” A szerzői filmek azonban inkább kerülik a happy end típusú befejezéseket: gyakran nyitva hagyják az elbeszélést és a nézőre bízzák a történet lezárását. Ilyenek többek között a francia, a cseh és a német új hullám filmjei, továbbá Antonioni, Bergman, valamint Fellini alkotásai – csak hogy néhányat említsek.


theend_-_Copy
Fotó: videoblocks.com

 

„A mélyebb narratológiai elemzés azonban sokszor a happy enddel végződő műfajfilmekről is kiderítheti, hogy a boldog vég csak felületi, felszíni megoldás, a film által felvetett problémák valójában nem oldódtak meg. A műfajfilmek sorozatelve, illetve többnyire happy enddel záródó megoldása tehát a műfaji szériák szintjén látványosan ellentmond egymásnak.” Gondoljunk csak a folytatásos horrorfilmekre, melyekben a gyilkos újra és újra feltűnik a színen, a cápa ismét embereket öl, illetve azokra az alkotásokra, melyekben a cselekmény csak látszólagosan zárul le, hiszen ott marad egy cliffhanger (erős drámai pillanat és/vagy nyitva hagyott cselekmény, melyet filmek vagy sorozatok lezárásához használnak – a szerk.), mely azért szükséges, hogy a néző a következő részre is kíváncsi legyen.

 

A hollywoodi stúdiórendszerben – ahonnan a happy end kifejezés is származik – gyakori, hogy egy filmhez többféle befejezést is forgatnak és a próbaközönség reakciói döntik el, hogy a filmforgalmazásba végül a happy endes változat, illetve annak valamilyen alternatívája kerül-e. Sokszor az is előfordul, hogy már magát a – nem happy enddel záruló – forgatókönyvet átírják. Ebből egyértelműen arra következtethetünk, hogy sok általunk ismert és szeretett filmnek egész más vége lett volna, mint ahogyan mi ismerjük. A Micsoda nő például eredetileg komor alkotásnak készült, melynek legfontosabb célja az lett volna, hogy bemutassa a Los Angeles-i prostituáltak életét, épp ezért főhőse, a kábítószerfüggő nő végül túladagolásban meghalt volna. Stanley Kubrick Ragyogás című alkotása is a mostanitól eltérő lezárást kapott volna: a rendező elképzelése szerint nemcsak az apa vesztette volna életét, hanem felesége és kisfia is, továbbá – csak, hogy még egy kicsit borzoljuk a kedélyeket – a Rambo végén a főhős öngyilkosságot követne el.

 

Ha csak ezeket a példákat tartjuk szem előtt, akkor is be kell látnunk, a lezárás igencsak befolyásolja a filmélményt. Sokszor elképzelhetetlen a happy end hiánya, sokszor viszont azt képtelenség elgondolni, milyen lenne egy boldogsággal és harmóniával átitatott befejezés. Bizonyításképp jöjjön néhány példa. Vagyis: aki nem hiszi, járjon utána. És aki hiszi, az is!

 

Szubjektív lista annak bizonyítására: fontos, milyen a végkifejlet – avagy tíz film, melyek címét látva a cikk írójának először az utolsó képkockák egyike jutott eszébe

 

Filmek happy enddel

 

A pénteki barátnő (Howard Hawks, 1940)

Walter Burns egy nagy chicagói lap szerkesztője, aki nemrég vált el feleségétől, Hildy Johnsontól. Amikor Hildy bejelenti volt párjának, hogy újra megházasodik, Walter őrült hadjáratba kezd, hogy visszaszerezze a nőt. Minden leleményességét latba vetve, számtalan trükkel igyekszik elriasztani a lelkes vőlegényt. Továbbá, mivel Hildy a lap egyik legjobb riportere, az is Walter céljai között szerepel, hogy rávegye a nőt, írjon meg egy utolsó nagy sztorit egy gyilkosról.


hisgirlfriday
Fotó: imdb.com

 

Egy szoknya, egy nadrág (Hamza D. Ákos, 1943)

Sóvári ünnepelt színész, aki szerelmes Pintér Ibolya művésznőbe. A hölgy kegyeiért azonban nemcsak ő küzd: Borsay, az elszegényedett gróf is udvarol neki. Borsay egyetlen lehetősége a felemelkedésre az, ha feleségül veszi egyik ismerősét, a gazdag spanyol örökösnőt, Sóvári viszont nem képes tétlenül nézni az eseményeket. Féltékeny vetélytársára és színészi tehetségét is bizonyítani akarja előtte, ezért spanyol örökösnőnek öltözve jelenik meg a megbeszélt helyszínen, egy pesti szállodában és mulatságos jelenetek során leckézteti meg a grófot, aki lelkesen udvarol neki. Közben azonban megérkezik a valódi spanyol örökösnő is…


egyszoknya
Fotó: port.hu

 

Samba (Eric Toledano és Olivier Nakache, 2014)

Samba, a szenegáli bevándorló Franciaországban egy hotel konyhájában dolgozik mosogatóként, megtakarított pénzét pedig hónapról hónapra hazaküldi a családjának. Amikor egy állásinterjún elutasítják, felmerül a veszélye, hogy kiutasítják az országból. Így kerül kapcsolatba a bevándorlási hivatallal és egy Alice nevű zárkózott nővel, aki épp önkéntes munkát végez. Alice kezdetben csupán csak segíteni akar a férfinak, és igyekszik távolságtartóan viselkedni vele, később azonban menthetetlenül beleszeret.


samba
Fotó: imdb.com

 

Ex Machina (Alex Garland, 2015)

A huszonnégy éves Caleb programozóként dolgozik a világ egyik legnagyobb internetes cégénél. Megnyer egy versenyt, amelynek díja, hogy egy hetet tölthet egy privát hegyi nyaralóban, amely Nathannek, a cég vezérigazgatójának tulajdona. Ám amikor Caleb megérkezik a mindentől távol eső luxusházba, rájön, hogy tulajdonképpen egy különös kísérletben kell részt vennie: kapcsolatba kell lépnie a világ első igazi mesterséges intelligenciájával, amely egy gyönyörű robotlány testében lakik. A lány rabul ejti a fiút, aki idővel felteszi magának a kérdést: a mesterséges intelligenciával rendelkező lény tényleg kevesebbet ér-e, mint egy hús-vér ember?


exmachina
Fotó: imdb.com

 

Agymanók (Pete Docter, 2015)

Kamasznak lenni nem könnyű. Erre a fiatal lány, Riley is rájön, mikor az élete a feje tetejére áll. Édesapja ugyanis San Franciscóban kap munkát, így a kislánynak maga mögött kell hagynia a barátait és mindent, amit addig ismert. Mint mindannyiunkat, Riley-t is az érzelmei vezérlik, vagyis Derű, Bánat, Harag, Majré és Undor. Az érzelmek a Riley agyában található Központban laknak, mindennapi munkájuk során pedig azon dolgoznak, hogy a lányt átvezessék a mindennapok kihívásain. Ám ahogy Riley az érzelmeivel küzdve próbálja megszokni az új környezetet, a Központban kitör a káosz.


agymanok
Fotó: imdb.com

 

Filmek happy end nélkül

 

Az édes élet (Federico Fellini, 1960)

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ám most egy bulvárlap munkatársa és a fényűző, cinikus társasági élet ismert figurája. Marcello ízig-vérig hedonista, falja az életet, ám képtelen eldönteni, milyen jövőt kíván magának. Folyamatosan nők veszik körül, élete látszólag boldog és sikeres, ám egy nap nem várt tragédia történik…

 

dolcevita
Fotó: imdb.com


Az élet szép (Roberto Benigni, 1997)

Guido 1938-ban beleszeret tanárnőjébe, Dorába, a nő azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya. A tiszt és Dora esküvőjén Guido pincérként dolgozik, és minden erejével azon van, hogy meggyőzze a nőt, ne menjen hozzá a náci tiszthez. Sikerrel jár, hiszen öt év elteltével már ő Dora férje és egy gyermekük is van, Giousé. A politikai légkör viszont egyre csak romlik, míg végül a félzsidó Guidót családjával együtt koncentrációs táborba viszik. Az apa, hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találja ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.


Lavitella
Fotó: wikiwand.com

 

Lilja 4-ever (Lukas Moodysson, 2002)

Lilja 16 éves és egy szegények lakta külvárosban él, valahol a Szovjetunióban. Arról álmodozik, hogy egy napon jobbra fordul az élete. Édesanyja nemrég az Egyesült Államokba utazott új párjával, Lilja pedig arra vár, hogy érte küldjön valakit vagy legalább írjon neki egy levelet. Később azonban – mikor se pénz, se levél nem érkezik – ráébred: teljesen magára maradt. Kénytelen egy lerobbant lakásba költözni, ahol nincs fűtés és villany. Lilja lelke lassan kezd összetörni, pénz nélkül pedig egyre kilátástalanabb a helyzete. Egyetlen barátja van csak, a 11 éves kisfiú, Vologya. Folyton együtt vannak és arról ábrándoznak, milyen (szép) élet vár rájuk. Egészen addig, míg Lilja bele nem szeret egy férfiba, Andrejbe, aki arra kéri, menjen vele Svédországba és kezdjenek új életet. Vologya persze féltékeny és gyanakvó – de Lilja már csomagol is. Egyszerre csak a repülőgépen találja magát, útban Svédország felé, anélkül, hogy a leghalványabb sejtelme is lenne róla, mi vár rá ott. Hiszen még mindig arról álmodozik, hogy egy napon jobbra fordul az élete…

 

Lilja
Fotó: imdb.com


Brokeback Mountain – Túl a barátságon (Ang Lee, 2005)

Ennis Del Mar és Jack Twist először Joe Aguirre birtokán találkoznak: mindketten munkáért állnak sorban. Amikor Aguirre pásztorként alkalmazza őket a Brokeback hegyen, hamar egymásra találnak. Barátság szövődik közöttük, mely szerelemmé alakul. Nyár végére azonban el kell hagyniuk a hegyet és útjaik elválnak. Ennis Wyomingba költözik és feleségül veszi szerelmét, Almát, aki két gyemeket szül neki. Jackre Texasban felfigyel a rodeo királynője, Lureen Newsome. Összeházasodnak, egy fiuk születik, Jack pedig az apósánál kap állást. Négy év telik el, amikor Ennisnek átad a felesége egy képeslapot, amely Jacktől érkezett, és amelyben azt írja, hogy átutazóban lesz Wyomingban. Ennis lelkesen várja barátját, amikor pedig találkoznak, rájön: az eltelt idő csak erősítette a kettőjüket összekötő szálakat. A következő években a két férfi igyekszik fenntartani a titkos kapcsolatot: évente többször találkoznak, de amikor nincsenek együtt, szembekerülnek a hűség, az elkötelezettség és a bizalom örök problémáival.


tulabaratsagon
Fotó: imdb.com

 

A torinói ló (Tarr Béla, 2011)

Egy ló a viharos széllel küzd, épp hazafelé tart gazdájával. Egy tanyára érnek, itt lakik apa és lánya, akik monoton rutincselekvéseket végeznek nap mint nap. Alig mozdulnak ki, a lány csak a kúthoz megy, ahonnan vizet hoz. Amíg van víz. Hiszen ami közeledik, amit a viharos szél hoz, az a világvége. Menekülnének előle, de rájönnek: nincs hová menniük. Egy napon aztán eláll a szél, majd teljesen besötétedik.


torinoilo
Fotó: port.hu

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu

_D0A4235_Copy

2018.10.23

Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat kiemelkedő irodalmi munkásságáért, a legjobb első verseskötetet elismerő Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta az Akiket hazavártak című kötetéért október 23-án a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen.

szalay_lajos_forradalom_nagyobb

2018.10.23

A Műcsarnokban helyet kapó Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról című kiállítás a magyar emigráció, a sziget-magyarság 1956-ról alkotott képzőművészetéből válogat. A tárlaton látható művek az 1956-os forradalom eseményeit, helyszíneit és szereplőit, illetve szellemiségét és emlékét örökítik meg. Közös jellemzőjük, hogy a Kádár-korszakban születtek olyan alkotóktól, akik akkor vagy később hagyták el az országot.

Egykulonlegesnap1

2018.10.23

Egy különleges nap címmel tartanak bemutatót a Hatszín Teátrumban november 10-én. Az azonos című film alapján készült színpadi változatot Dobó Kata, Réti Barnabás és Egri Kati főszereplésével tűzik műsorra. Az Iványi Árpád rendezésében megvalósuló előadást havonta legalább két alkalommal játsszák majd. Dobó Kata színésznő elmondta: a darabban két magányos ember találkozásáról van szó.

Egy monodrámával, két felolvasószínházi előadással és a legrangosabb vajdasági színművészeti díj, a Pataki-gyűrű átadásával ünneplik az idén a délvidéki magyar színjátszás napját Szabadkán. A délvidéki magyar színjátszás napja október 29-e annak emlékére, hogy Pataki László, a szabadkai Népszínház alapító tagja rendezésében 1945-ben ezen a napon mutatták be a színház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát.

Ivan Wernisch cseh költő, író és publicista kapta idén a Franz Kafka-díjat. A Franz Kafka Társaság által adományozott elismerést Wernisch október 22-én este a prágai óvárosi városháza dísztermében vette át. A 75 éves Ivan Wernisch az ötödik cseh szerző, akit Kafka-díjjal jutalmaztak. Wernisch Prágában született, és a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az első versei. A Kafka-díjat – egy bronz plakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja – korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. A díjat 2003-ban Nádas Péternek ítélték oda. A Franz Kafka-díjjal 10 ezer dolláros (2,81 millió forint) pénzjutalom is jár.

Hét nap alatt tizenkét előadással, köztük a fiatal táncművészeket támogató Imre Zoltán Program keretében született produkciókkal várja az érdeklődőket az október 28-áig tartó III. Infinite Dance Festival Nagyváradon – hangzott el az M5 csatorna október 22-ei, esti Kulturális Híradójában. A programsorozat a Nagyvárad Táncegyüttes, a Bihar megyei amatőr tánccsoportok, valamint a járókelők közös zenés-táncos performanszával kezdődött meg október 22-én Nagyvárad főterén. A magát összművészetiként meghatározó fesztivál programjában a mozgásszínház legkülönbözőbb formáit – klasszikus és kortárs balett, néptánc, kortárstánc és a kiegészítő programok révén a hip-hop, mazsorett, valamint street dance – magas szinten művelő és képviselő, nemzetközi elismertségnek örvendő társulatok előadásai kapnak helyet. Az idei hétnapos táncünnepen az Imre Zoltán Program keretében született produkciók mellett a Szegedi Kortárs Balett, a Bartók Táncszínház, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Duda Éva Társulat, a Kolozsvári Magyar Opera és a Bukaresti Nemzeti Táncközpont előadásait láthatja a közönség.

Népi játékokkal, filmvetítésekkel és élő történelmi színielőadásokkal elevenítik fel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző vidéki eseményeket a szentendrei Skanzenben az ünnepi hosszú hétvégén. A mi ’56-unk című tematikus programsorozat bemutatja a téeszesítést és a padlássöprést, valamint a vidéki ember mindennapjait, felelevenítve az ötvenes évek hangulatát. Ezek közé tartoznak a népi gyermekjátékok is. Történészek, néprajzkutatók és muzeológusok az irodalomból, régi filmhíradókból alapos kutatómunkával tártak fel olyan tényeket, adatokat, amelyek ebben az időben bizonyos falvakban megtörténtek. A Skanzenben három tájegység történetén keresztül mutatják be, hogy milyen események történtek a falvakban a forradalmat megelőző években.
Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A megújult hangszert bemutató október 22-ei, esti koncert előtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke felidézte: a Zeneakadémia szenátusa 2010-ben döntött úgy, hogy helyreállítja az orgonát. „A Voit-orgona rekonstrukciója nemcsak közös álom volt, hanem a legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás nemzetközi összehasonlításban is legmagasabb követelményeinek” – emelte ki Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Az intézmény koncertorgonája 1907. május 15-én szólalt meg először.

Gérecz Attila költő, 1956-os hős történetét adja elő október 23-án a Vígszínház Házi Színpadán Orosz Ákos. Csuja László rendezővel olyan pesti srác lélekrajzát vitték színre, akit a hatalom nem tudott megtörni. A szökés című monodráma hosszú idő után látható újra színpadon.

5

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma