15_eves

2019.06.10

Nem cirkuszba érkeztünk, mégis varázsdobozokkal találkozhattunk a Műtárgyak éjszakáján a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen, ahol szélgéppel, hangvarázslóval, szoba méretű szintetizátorral, a régmúlt és a jelen média eszközeivel találkozhattunk. A vezetett séta során az is kiderült, hogyan kerültek a 30-as évek hangfelvételei törött karcsontok képét is őrző röntgenfelvételekre.

Varazsdobozok_tul_idon_es_teren
 

Bár a Varázsdobozok túl időn és téren cím sokat sejtetett, Kovács János tárlatvezetése során ennél nagyobb meglepetések is értek bennünket. A rádió- és televíziózás történetének végigkövetése nem csupán a műszaki fejlődés főbb állomásait mutatja be, hanem történelmi, politikai, műszaki szempontból is emel ki különlegességeket, segítségül hívva a 21. század műszaki vívmányait is.


radio_1


Tabletekkel a QR kódokat végigkövetve történelmi jelentőségű hanganyagot élvezhet az érdeklődő, köztük Scherz Ede, az első rádióbemondó szavait 1927-ből, a legendás Pluhár István közvetítését az 1936-os berlini nyári olimpia 100 méteres gyorsúszás döntőjéről Csík Ferenc győzelmével, vagy Szent-Györgyi Albert professzor első szavait a Nobel-díj elnyerése után.


radio7


A minden látogató számára biztosított tablettel bepillanthatunk a varázsdobozokba is – a QR kódokat leolvasva megjelenik az adott eszköz belseje, leleplezve ezzel működése titkát.


Szintén korunk technikája, a digitalizálás segítségével minden látogató kipróbálhatja és sikeresen szóra bírhatja a 70-es évek szobányi méretű szintetizátorát is. Kapcsolópultjának mérete, gombjainak száma vetekszik egy Szojuz űrhajóéval, ennek ellenére sokszínű hangzása, különleges hangeffektjei még a legkisebbeket is magával ragadják.


A kiállított analóg szintetizátornak köszönhetjük például az Omega együttes dalaiban felbukkanó „szélzúgást”, vagy az Emerson Lake and Palmer legendás, szinte az űrkorszakot felidéző felvételeit.


radio2


A szikratávírótól a telefonhírmondóig, Puskás Tivadar telefonközpontjától a telefonzsinóros rádió-előfizetésig, Horthy, majd később Rákosi néprádiójáig mindent megtudhatunk a rádiózás történetéről.


Kézbe vehető a Laki-hegyi adótorony kicsinyített mása is. Ennek érdekessége, hogy az I. világháborút lezáró párizsi békeszerződések előírását – az Eiffel-toronynál nem lehetett magasabb építményt emelni vesztes államban – hazánk ügyesen kijátszotta: a csúcsára szerelt, kitolható és behúzható, 30 méteres antennával tette magasabbá és ezáltal használhatóbbá az adótornyot.


radio4


Gyönyörködhetünk a Törley család számára egyedi megrendelésként elkészült hangversenyrádióban is, amely a beépített rádión és gramofonon kívül egy kezdetleges keverőpultot is magában foglalt. Intarziás díszítése, zsinóros távirányítója az 1930-as években is lenyűgöző lehetett.


Szintén remek asztalosmunkát csodálhatunk meg egy virágmintákkal berakott gramofonszekrénykében, melynek hangerejét egyszerűen a szekrényajtó kinyitásával és becsukásával szabályozták.


radio3


A rádiózás történetének előrehaladtával egyre nagyobb lett az igény, hogy a hangot rögzítsék. Lakklemezeket használtak, amelyek tartósan és kiváló minőségben archiváltak. De mint oly sok mindenbe, ebbe is beleszólt a háború. A lakkanyagot átirányították a hadiiparba, ezután használt röntgenlemezekre (!) rögzítették a felvételeket. Törött karcsontokon, ferde gerinceken őrződtek meg – sajnos nem túl jó minőségben – az 1930-as, 40-es évek rádióadásai.


A rádiózástörténethez hamarosan csatlakozott a televíziózás is, hiszen néma- és hangosfilmek, híradók már a 20. század elejétől készültek. Magyarországon egy 1954-es párthatározat döntött a televíziózás szükségességéről, 1957 május elsején sugározták az első híradót.


radio5


A kiállítóhely a televíziózás történetét egyrészt a rohamléptékben fejlődő műszaki technológián keresztül, másrészt legendás tévéadások, tévéjátékok felidézésével mutatja be. A – sokszor az egész ország által végigizgult – tévéjátékok kellékeit, díszleteit, jelmezeit állították ki, az Egri csillagok, A Tenkes kapitánya egykor az egész országot a televíziókészülékekhez szögezte.


A múlt felidézésén túl közös játékra is invitál a múzeum, egy rövid filmrészlet hanganyagát készíthetik el a látogatók kisebb csoportokban. Többek között szélgépet, ajtónyikorogtatót kell használni, és emberi párbeszédeket szinkronizálni. Hogy sikerült-e a filmrészletet hangossá varázsolni, az csak az elkészült és elvihető hanganyag otthoni meghallgatásakor derül ki.


radio8

 

A Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhely minden korosztályra gondolt tematikája összeállításakor, a kisgyermekeket a mesefigurákkal – a Tévé macival, Süsüvel, Mazsolával – varázsolja el, az idősebb korosztályt nosztalgiázásra hívja, a fiatalok számára pedig az egész kiállításon használható digitális megoldások nyújtanak maradandó élményt.


Budai Kriszta

ArtKert_Kultura_596x90_002

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma