GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2013.12.03
Széles-Horváth Anna

Az első gondolattól az utolsó szólamkottáig négy hónapon át készült a zenemű, amellyel Andorka Péter a Gárdonyi Géza emlékére kiírt zeneszerzői pályázatának döntősei közé került. Bár tudta, hogy nagy fába vágja a fejszéjét, második gyermeke születése megadta számára a végső lökést. A Karácsonyi kantáta december 23-án hallható a Zeneakadémián.

andorka_peter_portre_03
Fotó: Tóth Attila
Mi motiválta elsősorban, hogy zeneművet írjon a pályázatra? A versenyhelyzet vonzotta, vagy a téma, a műfaj adott ihletet?

Életem első operaélményének, Wagner: A nibelung gyűrűje c. ciklusának hatására 12 éves korom óta próbálkozom zenekari darabokkal. Nagyon természetesnek érzem a magam számára a zenekari írásmódot − úgy tűnik, ilyen alkat vagyok. Mindez annak ellenére, hogy 17 évet zongoráztam, és sosem játszottam zenekarban. Emellett a kóruséneklés mindig is közel állt hozzám, nem egy kórusban megfordultam már. A karácsonyi téma pedig egyszerűen megzenésítésért kiált. Nem volt kérdés tehát, hogy a kiírás minden szempontból passzolt hozzám.

 

A Karácsonyi kantáta című darabbal lett dobogós. Mennyi ideig készült, hogyan zajlott az alkotási folyamat?

A kantáta négy hónapig készült az első gondolattól az utolsó szólamkottáig bezárólag. Bármennyire is jónak és fontosnak éreztem e darab megírását, nehezen szántam rá magam, mivel diplomakoncert, államvizsga és még sok más (nem csak zenei) elfoglaltságom volt a nyár elejéig, és tudtam, hogy nem kis fába vágom a fejszémet. A végső lökést azonban második fiam, Áron születése adta meg. A nyarat leginkább a nagyszülőknél töltöttük, így volt alkalmam elvonulni, és dolgozni. Hurcolásztam magammal a digitális zongorát meg a kottáimat, akárhová mentünk.

 

A pályázat szerint Gárdonyit kellett előhívni Múzsaként. Hogyan kezdett neki az ihletet adó párbeszédnek a Karácsonyi ének és Karácsonyi álom című műveivel?

Elsőként elővettem a drámát, és végigolvastam, mivel egyik művet sem ismertem előtte. Megjelöltem azokat a részeket, amelyekhez már első ránézésre jutottak eszembe zenei gondolatok. Így alakult darabom szövege: folyamatosan rajzolt ki egy mondhatni lineáris történetet a Messiásvárástól a beteljesedésig. Gondolatilag leginkább a második felvonás végén található pásztor-monológok fogtak meg. Sok-sok ma is aktuális felvetést tartalmaznak, amelyek számomra már-már inkább a Messiás második eljövetelét sürgetik, bár a szöveg maga a rómaiak elnyomó sanyargatása miatti kétségbeesésnek és könyörgésnek ad hangot.

 

Miképpen alakult a 25 perces darab szerkezete?

A darabot semmiképp nem akartam "drámai helyzetben" hagyni, hiszen szólista nélkül ez egyrészt elég nehéz is lett volna, másrészt az időkeretbe nem is nagyon fért volna bele ennyi minden. Ennek ellenére egy-két színpadi momentum azért megjelenik az egyes hangulati elemek között: például a vándorok férfikara szálláskeresés közben beszédbe elegyedik a helybéli asszonyok kórusával. A tetőpontot jelentő könyörgés utáni rezignált elnyugvás − "a remény csak álom" − nem jelenthette a darab végét, hiszen az egész üzenete sem erre ment ki, habár emberi erőből ennél többre nem nagyon juthattunk. Itt lép közbe, és adja meg maga a Teremtő a várva várt feloldást, amelyet azóta is minden évben ünneplünk. Itt jelenik meg a darabban az egyetlen rövid nem magyar rész, az angyalok "Gloria in excelsis Deo"-ja, amelyre a pásztorok anyanyelvű dicsőítő éneke majd köszöntése a válasz. A karácsonyi események befejeződtek ezzel a darabban, Gárdonyi Karácsonyi énekének utolsó két versszaka zárja a kantátát, amely hidat jelent a tőlünk független, múltbéli események és jelen életünk közt.

 

Elmondása alapján könnyen tudott azonosulni a szerző gondolataival. Önnek mit üzen Gárdonyi alakja?

Mindenképp példa: a magyar kultúra ápolására való törekvése, hite, sokoldalúsága egyaránt inspiráló és követendő számomra. Összművészeti gondolkodása különösen is tetszett a drámában: látvány, cselekmény, színjáték és zene egysége elválaszthatatlan a Karácsonyi énekben. Én is valahogy hasonlóan gondolkodom, bár elsősorban zenész vagyok.

 

Versben vagy drámában szavak mesélnek a karácsonyról. Hogyan tud megjelenni a hangzásvilágban ez az ünnep?

A téma a karácsony eseményeit és lényegi üzenetét egyaránt megragadja: a szövegek egyszerre direkten és indirekten, mondanivalóban és hangulatban is elénk idézik az ünnepet. Ahogy nálam az alkotási folyamat során, remélem a hallgatókban a koncert alatt is elő fog hozni számos saját emléket a zenei világ, amely őket a karácsony különleges, meghitt és intim légköréhez köti. A zenei nyelv és a hangszerelés is sok ponton idéz ilyen elemeket: a csillag fényének meg-megcsillanása, az angyalok orgonával és hárfával kísért kórusa, a vándorok fáradt igyekezete, a Megváltóért sóhajtó teremtett világ adventi várakozása mind-mind egy-egy zenei hangulati elemként jelen vannak a műben. Az, hogy konkrétan a karácsony előtti napokban lesz az ősbemutató, csak még inkább elősegíti a hallgatókban, hogy megéljék ezeket. Ettől még természetesen a műnek állni kell a lábán, és év közben bármikor előadhatónak kell lennie, de talán az sem véletlen, hogy a Parsifalt Húsvétkor játsszák. Az, hogy darabom karácsony idején szólal meg először, egy plusz ajándék a számomra.

 

A zenekari darabok mellett dalokat, miséket, sőt musicalt is írt. Melyik zenei műfaj áll Önhöz legközelebb?

A könnyebb műfajok iránti érdeklődés még a szentendrei Ferences Gimnáziumból ered, ahol egész iskolát megmozgató, összművészeti rendezvények megálmodója és főszervezője lehettem. A musicales, rockoperás hangzásvilág minden diák számára motivációs erővel bírt. Innen ered két crossover hangszerelésű darabom, amelyből egyik oratorikus műformájú a másik musical.

Ezzel együtt elsősorban mindenképp klasszikus zenésznek vallom magam, viszont nyitott vagyok mindenféle zenei műfajokra. Fő érdeklődési köröm a színpadi zene, ezen belül azonban még nem köteleztem el magam egyik irányba sem. Leginkább operát szeretnék írni, de még keresem a témát – és a szövegírót hozzá.

Kulcsszavak:

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma