2017. október 18.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2013.12.03
Széles-Horváth Anna

Az első gondolattól az utolsó szólamkottáig négy hónapon át készült a zenemű, amellyel Andorka Péter a Gárdonyi Géza emlékére kiírt zeneszerzői pályázatának döntősei közé került. Bár tudta, hogy nagy fába vágja a fejszéjét, második gyermeke születése megadta számára a végső lökést. A Karácsonyi kantáta december 23-án hallható a Zeneakadémián.

andorka_peter_portre_03
Fotó: Tóth Attila
Mi motiválta elsősorban, hogy zeneművet írjon a pályázatra? A versenyhelyzet vonzotta, vagy a téma, a műfaj adott ihletet?

Életem első operaélményének, Wagner: A nibelung gyűrűje c. ciklusának hatására 12 éves korom óta próbálkozom zenekari darabokkal. Nagyon természetesnek érzem a magam számára a zenekari írásmódot − úgy tűnik, ilyen alkat vagyok. Mindez annak ellenére, hogy 17 évet zongoráztam, és sosem játszottam zenekarban. Emellett a kóruséneklés mindig is közel állt hozzám, nem egy kórusban megfordultam már. A karácsonyi téma pedig egyszerűen megzenésítésért kiált. Nem volt kérdés tehát, hogy a kiírás minden szempontból passzolt hozzám.

 

A Karácsonyi kantáta című darabbal lett dobogós. Mennyi ideig készült, hogyan zajlott az alkotási folyamat?

A kantáta négy hónapig készült az első gondolattól az utolsó szólamkottáig bezárólag. Bármennyire is jónak és fontosnak éreztem e darab megírását, nehezen szántam rá magam, mivel diplomakoncert, államvizsga és még sok más (nem csak zenei) elfoglaltságom volt a nyár elejéig, és tudtam, hogy nem kis fába vágom a fejszémet. A végső lökést azonban második fiam, Áron születése adta meg. A nyarat leginkább a nagyszülőknél töltöttük, így volt alkalmam elvonulni, és dolgozni. Hurcolásztam magammal a digitális zongorát meg a kottáimat, akárhová mentünk.

 

A pályázat szerint Gárdonyit kellett előhívni Múzsaként. Hogyan kezdett neki az ihletet adó párbeszédnek a Karácsonyi ének és Karácsonyi álom című műveivel?

Elsőként elővettem a drámát, és végigolvastam, mivel egyik művet sem ismertem előtte. Megjelöltem azokat a részeket, amelyekhez már első ránézésre jutottak eszembe zenei gondolatok. Így alakult darabom szövege: folyamatosan rajzolt ki egy mondhatni lineáris történetet a Messiásvárástól a beteljesedésig. Gondolatilag leginkább a második felvonás végén található pásztor-monológok fogtak meg. Sok-sok ma is aktuális felvetést tartalmaznak, amelyek számomra már-már inkább a Messiás második eljövetelét sürgetik, bár a szöveg maga a rómaiak elnyomó sanyargatása miatti kétségbeesésnek és könyörgésnek ad hangot.

 

Miképpen alakult a 25 perces darab szerkezete?

A darabot semmiképp nem akartam "drámai helyzetben" hagyni, hiszen szólista nélkül ez egyrészt elég nehéz is lett volna, másrészt az időkeretbe nem is nagyon fért volna bele ennyi minden. Ennek ellenére egy-két színpadi momentum azért megjelenik az egyes hangulati elemek között: például a vándorok férfikara szálláskeresés közben beszédbe elegyedik a helybéli asszonyok kórusával. A tetőpontot jelentő könyörgés utáni rezignált elnyugvás − "a remény csak álom" − nem jelenthette a darab végét, hiszen az egész üzenete sem erre ment ki, habár emberi erőből ennél többre nem nagyon juthattunk. Itt lép közbe, és adja meg maga a Teremtő a várva várt feloldást, amelyet azóta is minden évben ünneplünk. Itt jelenik meg a darabban az egyetlen rövid nem magyar rész, az angyalok "Gloria in excelsis Deo"-ja, amelyre a pásztorok anyanyelvű dicsőítő éneke majd köszöntése a válasz. A karácsonyi események befejeződtek ezzel a darabban, Gárdonyi Karácsonyi énekének utolsó két versszaka zárja a kantátát, amely hidat jelent a tőlünk független, múltbéli események és jelen életünk közt.

 

Elmondása alapján könnyen tudott azonosulni a szerző gondolataival. Önnek mit üzen Gárdonyi alakja?

Mindenképp példa: a magyar kultúra ápolására való törekvése, hite, sokoldalúsága egyaránt inspiráló és követendő számomra. Összművészeti gondolkodása különösen is tetszett a drámában: látvány, cselekmény, színjáték és zene egysége elválaszthatatlan a Karácsonyi énekben. Én is valahogy hasonlóan gondolkodom, bár elsősorban zenész vagyok.

 

Versben vagy drámában szavak mesélnek a karácsonyról. Hogyan tud megjelenni a hangzásvilágban ez az ünnep?

A téma a karácsony eseményeit és lényegi üzenetét egyaránt megragadja: a szövegek egyszerre direkten és indirekten, mondanivalóban és hangulatban is elénk idézik az ünnepet. Ahogy nálam az alkotási folyamat során, remélem a hallgatókban a koncert alatt is elő fog hozni számos saját emléket a zenei világ, amely őket a karácsony különleges, meghitt és intim légköréhez köti. A zenei nyelv és a hangszerelés is sok ponton idéz ilyen elemeket: a csillag fényének meg-megcsillanása, az angyalok orgonával és hárfával kísért kórusa, a vándorok fáradt igyekezete, a Megváltóért sóhajtó teremtett világ adventi várakozása mind-mind egy-egy zenei hangulati elemként jelen vannak a műben. Az, hogy konkrétan a karácsony előtti napokban lesz az ősbemutató, csak még inkább elősegíti a hallgatókban, hogy megéljék ezeket. Ettől még természetesen a műnek állni kell a lábán, és év közben bármikor előadhatónak kell lennie, de talán az sem véletlen, hogy a Parsifalt Húsvétkor játsszák. Az, hogy darabom karácsony idején szólal meg először, egy plusz ajándék a számomra.

 

A zenekari darabok mellett dalokat, miséket, sőt musicalt is írt. Melyik zenei műfaj áll Önhöz legközelebb?

A könnyebb műfajok iránti érdeklődés még a szentendrei Ferences Gimnáziumból ered, ahol egész iskolát megmozgató, összművészeti rendezvények megálmodója és főszervezője lehettem. A musicales, rockoperás hangzásvilág minden diák számára motivációs erővel bírt. Innen ered két crossover hangszerelésű darabom, amelyből egyik oratorikus műformájú a másik musical.

Ezzel együtt elsősorban mindenképp klasszikus zenésznek vallom magam, viszont nyitott vagyok mindenféle zenei műfajokra. Fő érdeklődési köröm a színpadi zene, ezen belül azonban még nem köteleztem el magam egyik irányba sem. Leginkább operát szeretnék írni, de még keresem a témát – és a szövegírót hozzá.

Kulcsszavak:
15419522_605481952986278_4255302881239297832_o
2017.10.17

Tóth Auguszta színművésznő, a Nemzeti Színház állandó tagja már csaknem harminc éve van a pályán. Láthattuk a Kisvárosban, az Üvegtigris 3.-ban vagy akár önálló, Mezei Máriára emlékező estjén. Tavaly azonban egészen új odaláról ismerhettük meg, decemberben ugyanis megjelent Érzések című albuma, melyet 2017. október 18-án hallhat először a közönség a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A művésznővel beszélgettünk.

PlasticChina_masolata

2017.10.17

Az elmúlt évek legjobb dokumentumfilmjei műanyag szeméthegyben élő kínai gyerekekről, bebörtönzött ukrán filmrendezőről, szíriai bloggerekről, brazil médianindzsákról és vízumra váró focistalányról mesélnek. Különleges sorsokat láthatunk tehát november 14. és 19. között a 14. Verzió Emberi Jogi Filmfesztiválon, amelyet Mundruczó Kornél nyit meg.

Orlai_Elet.tortenetek.hu_Egri_Marta_k

2017.10.17

Az Orlai Produkció egyedülálló színházi sorozatot indít október 19-én a Mozsár Műhelyben. Igazi emberi sorsokat, történeteket mutat be a színpadon. Lengyel Nagy Anna szerző történeteit színpadra adaptálva, Pelsőczy Réka művészeti vezetésével minden egyes részt más rendező fogalmaz meg és mutat be a nézőknek. Lássuk, kikkel találkozhatunk a pódiumon!

Magyar világpremier gazdagítja az Amerikai Egyesült Államok patinás nemzetközi filmfesztiváljának műsorát: október 17-én az 53. chicagói seregszemlén vetítik először a Budapest Noir című magyar krimit Gárdos Éva részvételével. Antal Nimród A Viszkis című filmet, Török Ferenc az 1945-öt, Mészáros Márta pedig az Aurora Borealis – Északi fény című alkotását mutatja be személyesen a chicagói filmfesztivál közönségének.

A színházi kritika utánpótlásának biztosítása céljából kétfordulós színikritika-pályázatot hirdet a Színházi Kritikusok Céhe. A 75 éve született Koltai Tamás nevét viselő pályázatra rendszeres színházlátogató középiskolások, egyetemi hallgatók és írással hivatásszerűen foglalkozó, 17-30 éves életkor közötti színházkedvelők jelentkezését várják. A közlemény szerint a pályázók három, a sajtóban nem publikált, 2014-nél nem korábbi színházi bemutatóról írt színikritikával jelentkezhetnek, egyenként legalább négyezer és legfeljebb nyolcezer karakter terjedelemben. A pályázatokat elektronikus formában vagy postán lehet benyújtani, a beküldési határidő december 1. éjfél. További információ a pályázatról a Színházi Kritikusok Céhe internetes oldalán: kritikusceh.wordpress.com olvasható.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit a jelennel összekötő kiállítás nyílt Varga Csaba fotográfus munkáiból 56 – Múlt és jelen – Képes időutazás címmel október 16-án a Terror Háza Múzeumban. A kiállított képpárokhoz Varga Csaba a forradalom napjaiban Budapest utcáin rögzített fotók mai megfelelőit készítette el ugyanazokról a helyszínekről és az eredetivel megegyező szögből. A felhasznált korabeli fekete-fehér felvételek a Fortepan archívumában szerepelnek. A tárlat november 5-ig látogatható.

Festett ragyogás címmel értelmi fogyatékossággal élő fiatalok festményeiből nyílik kiállítás október 19-én Budapesten. A K11 művészeti központban nyíló tárlat művészeti kurátora, Pető Hunor képzőművész mellett Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész is elvállalta a program népszerűsítését. Az október 19-től november 1-jéig látható kiállításon 15 év alkotásaiból válogattak, így 60 munkát tekinthet meg a közönség.

Már júniusban elindul jövőre Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat. A fesztiválnak, melyet június 9. és 24. között rendeznek meg, egy Ferenczy Béni-kiállítás is része lesz, de az idei Velencei Képzőművészeti Biennále dél-afrikai kiállítója, Mohau Modisakeng tárlata is szerepel a programban.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma