2013.12.03
Széles-Horváth Anna

Az első gondolattól az utolsó szólamkottáig négy hónapon át készült a zenemű, amellyel Andorka Péter a Gárdonyi Géza emlékére kiírt zeneszerzői pályázatának döntősei közé került. Bár tudta, hogy nagy fába vágja a fejszéjét, második gyermeke születése megadta számára a végső lökést. A Karácsonyi kantáta december 23-án hallható a Zeneakadémián.

andorka_peter_portre_03
Fotó: Tóth Attila
Mi motiválta elsősorban, hogy zeneművet írjon a pályázatra? A versenyhelyzet vonzotta, vagy a téma, a műfaj adott ihletet?

Életem első operaélményének, Wagner: A nibelung gyűrűje c. ciklusának hatására 12 éves korom óta próbálkozom zenekari darabokkal. Nagyon természetesnek érzem a magam számára a zenekari írásmódot − úgy tűnik, ilyen alkat vagyok. Mindez annak ellenére, hogy 17 évet zongoráztam, és sosem játszottam zenekarban. Emellett a kóruséneklés mindig is közel állt hozzám, nem egy kórusban megfordultam már. A karácsonyi téma pedig egyszerűen megzenésítésért kiált. Nem volt kérdés tehát, hogy a kiírás minden szempontból passzolt hozzám.

 

A Karácsonyi kantáta című darabbal lett dobogós. Mennyi ideig készült, hogyan zajlott az alkotási folyamat?

A kantáta négy hónapig készült az első gondolattól az utolsó szólamkottáig bezárólag. Bármennyire is jónak és fontosnak éreztem e darab megírását, nehezen szántam rá magam, mivel diplomakoncert, államvizsga és még sok más (nem csak zenei) elfoglaltságom volt a nyár elejéig, és tudtam, hogy nem kis fába vágom a fejszémet. A végső lökést azonban második fiam, Áron születése adta meg. A nyarat leginkább a nagyszülőknél töltöttük, így volt alkalmam elvonulni, és dolgozni. Hurcolásztam magammal a digitális zongorát meg a kottáimat, akárhová mentünk.

 

A pályázat szerint Gárdonyit kellett előhívni Múzsaként. Hogyan kezdett neki az ihletet adó párbeszédnek a Karácsonyi ének és Karácsonyi álom című műveivel?

Elsőként elővettem a drámát, és végigolvastam, mivel egyik művet sem ismertem előtte. Megjelöltem azokat a részeket, amelyekhez már első ránézésre jutottak eszembe zenei gondolatok. Így alakult darabom szövege: folyamatosan rajzolt ki egy mondhatni lineáris történetet a Messiásvárástól a beteljesedésig. Gondolatilag leginkább a második felvonás végén található pásztor-monológok fogtak meg. Sok-sok ma is aktuális felvetést tartalmaznak, amelyek számomra már-már inkább a Messiás második eljövetelét sürgetik, bár a szöveg maga a rómaiak elnyomó sanyargatása miatti kétségbeesésnek és könyörgésnek ad hangot.

 

Miképpen alakult a 25 perces darab szerkezete?

A darabot semmiképp nem akartam "drámai helyzetben" hagyni, hiszen szólista nélkül ez egyrészt elég nehéz is lett volna, másrészt az időkeretbe nem is nagyon fért volna bele ennyi minden. Ennek ellenére egy-két színpadi momentum azért megjelenik az egyes hangulati elemek között: például a vándorok férfikara szálláskeresés közben beszédbe elegyedik a helybéli asszonyok kórusával. A tetőpontot jelentő könyörgés utáni rezignált elnyugvás − "a remény csak álom" − nem jelenthette a darab végét, hiszen az egész üzenete sem erre ment ki, habár emberi erőből ennél többre nem nagyon juthattunk. Itt lép közbe, és adja meg maga a Teremtő a várva várt feloldást, amelyet azóta is minden évben ünneplünk. Itt jelenik meg a darabban az egyetlen rövid nem magyar rész, az angyalok "Gloria in excelsis Deo"-ja, amelyre a pásztorok anyanyelvű dicsőítő éneke majd köszöntése a válasz. A karácsonyi események befejeződtek ezzel a darabban, Gárdonyi Karácsonyi énekének utolsó két versszaka zárja a kantátát, amely hidat jelent a tőlünk független, múltbéli események és jelen életünk közt.

 

Elmondása alapján könnyen tudott azonosulni a szerző gondolataival. Önnek mit üzen Gárdonyi alakja?

Mindenképp példa: a magyar kultúra ápolására való törekvése, hite, sokoldalúsága egyaránt inspiráló és követendő számomra. Összművészeti gondolkodása különösen is tetszett a drámában: látvány, cselekmény, színjáték és zene egysége elválaszthatatlan a Karácsonyi énekben. Én is valahogy hasonlóan gondolkodom, bár elsősorban zenész vagyok.

 

Versben vagy drámában szavak mesélnek a karácsonyról. Hogyan tud megjelenni a hangzásvilágban ez az ünnep?

A téma a karácsony eseményeit és lényegi üzenetét egyaránt megragadja: a szövegek egyszerre direkten és indirekten, mondanivalóban és hangulatban is elénk idézik az ünnepet. Ahogy nálam az alkotási folyamat során, remélem a hallgatókban a koncert alatt is elő fog hozni számos saját emléket a zenei világ, amely őket a karácsony különleges, meghitt és intim légköréhez köti. A zenei nyelv és a hangszerelés is sok ponton idéz ilyen elemeket: a csillag fényének meg-megcsillanása, az angyalok orgonával és hárfával kísért kórusa, a vándorok fáradt igyekezete, a Megváltóért sóhajtó teremtett világ adventi várakozása mind-mind egy-egy zenei hangulati elemként jelen vannak a műben. Az, hogy konkrétan a karácsony előtti napokban lesz az ősbemutató, csak még inkább elősegíti a hallgatókban, hogy megéljék ezeket. Ettől még természetesen a műnek állni kell a lábán, és év közben bármikor előadhatónak kell lennie, de talán az sem véletlen, hogy a Parsifalt Húsvétkor játsszák. Az, hogy darabom karácsony idején szólal meg először, egy plusz ajándék a számomra.

 

A zenekari darabok mellett dalokat, miséket, sőt musicalt is írt. Melyik zenei műfaj áll Önhöz legközelebb?

A könnyebb műfajok iránti érdeklődés még a szentendrei Ferences Gimnáziumból ered, ahol egész iskolát megmozgató, összművészeti rendezvények megálmodója és főszervezője lehettem. A musicales, rockoperás hangzásvilág minden diák számára motivációs erővel bírt. Innen ered két crossover hangszerelésű darabom, amelyből egyik oratorikus műformájú a másik musical.

Ezzel együtt elsősorban mindenképp klasszikus zenésznek vallom magam, viszont nyitott vagyok mindenféle zenei műfajokra. Fő érdeklődési köröm a színpadi zene, ezen belül azonban még nem köteleztem el magam egyik irányba sem. Leginkább operát szeretnék írni, de még keresem a témát – és a szövegírót hozzá.

Kulcsszavak:

V4-banner

a_rajnai_sellok

2018.02.17

Jacques Offenbach első operája, A rajnai sellők február 24-étől látható az Erkel Színházban Anger Ferenc rendezésében. A közelmúltban felfedezett műben egy szerelmespár története háború és béke, vonzalmak és konfliktusok, a transzcendens és a profán világ ellentétei közepette bontakozik ki. A produkcióban többek között olyan kiváló művészek lépnek fel, mint László Boldizsár és Boncsér Gergely.

rafael_herman_9251_preview

2018.02.17

Az éjszaka világát mutatják be Rafael Y. Herman képei, melyekből február 15-én nyílt kiállítás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. Az izraeli születésű fotóművész nem csak az éjszaka fényének látható erejét akarja megmutatni, hanem rávilágít arra is, hogy bár az éjszakai táj a közelünkben van, annak valósága számunkra mégsem létezik.

_D0A8457_Copy

2018.02.16

„Nem sok fiatalember mondhatja el magáról, hogy a világ legszebb hídját kapta örökségül az édesapjától” – mesélte Fazekas János, a Lánchíd hídmestere. De mi is pontosan egy hídmester feladata, és hogyan válhat egy ilyen különleges szakma hivatássá? Többek között erről beszélgettünk Fazekas Jánossal, akinek nemcsak a foglalkozása, de az élete is különleges.

Az egyik legnépszerűbb amerikai metalcore csapat, a Killswitch Engage ad koncertet június 16-án a fővárosi Akvárium Klubban. A zenekar 2008 és 2016 után harmadszor fog fellépni Budapesten. Az amerikai heavy metál újhullámos képviselőjeként számon tartott Killswitch Engage több mint négymillió albumot adott el eddig csak az Egyesült Államokban.

A Raffaello festette Esterházy Madonna a főszereplője a római Barberini-képtárban április 8-áig látható kiállításnak, amelyen a festményhez készített vázlatrajz másolata, valamint Raffaello-utánzók munkái kísérik a Szépművészeti Múzeumból kölcsönkért alkotást. Az Esterházy Madonnát legutóbb 2014 végén mutatták be Olaszországban, Milánóban.

Megzenésítették Schiller Ármány és szerelem című drámáját. A rockzenés játékot február 24-én mutatják be a Soproni Petőfi Színházban. Az átdolgozás zenéjét Papp Gyula, dalszövegeit Demjén Ferenc írta. A történet egy színtársulatról szól, a tagok pedig éppen az Ármány és szerelem előadását próbálják.

Hetvennyolc éves korában elhunyt Varsóban Antoni Krauze neves lengyel filmrendező és forgatókönyvíró. A nemzetközi filmdíjakkal is kitüntetett Antoni Krauze több tucat film rendezője volt, a legismertebbek közülük a Magyarországon is bemutatott Fekete csütörtök (2011) és a Szmolenszk (2016) című alkotások.

Közös standdal jelennek meg a visegrádi országok, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia a Brüsszeli Könyvvásáron, amelyet február 22. és 25. között rendeznek meg. „Mindegyik V4-ország mintegy negyven kötetet és két írót hoz, nekünk két extra meghívottunk is lesz. A közös stand magyar kezdeményezésre jött létre, hiszen Magyarország az együttműködési forma soros elnöke ebben a félévben” – mondta Villegas-Vitézy Zsófia, a Balassi Intézet keretében működő brüsszeli magyar kulturális intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna február 16-ai reggeli műsorában.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

01

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma