IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.03.26

A balettművészet nagyjait két évszázada foglalkoztatja Hamupipőke története: az 1800-as évek elejétől zseniális koreográfusok sora készítette el saját, olykor meglepően formabontó változatát e klasszikus mesére. Prokofjev 1945-ben bemutatott kompozíciója, melyre Alekszej Ratmanszkij is megalkotta most Budapesten látható balettjét, játékos és lírai, groteszk és szellemes, áradó és talányos – kiváló alap a varázslatos történet újszerű feldolgozására.

A Mariinszkij Színház Hamupipőke c. előadása, Fotó: Natasha Razina
A Mariinszkij Színház Hamupipőke előadása
Fotó: Natasha Razina

Az Európa-szerte ismert mesét Charles Perrault francia író jegyezte le és adta ki elsőként, legkorábbi ismert, jelentős balettváltozatát pedig éppen Szentpéterváron vitték színre 204 évvel ezelőtt.

E koreográfiát 1823-ban a Párizsi Operában is bemutatták, s egy évvel később ugyanitt már a Péterváron is aktív koreográfus, Didelot Hamupipőkéjét játszották. Bécsi balettszínpadra 1908-ban került a mese, ifj. Johann Strauss zenéjére és Josef Hassreiter koreográfiájával.

gustav_dore_hamupipoke
Gustave Doré: Hamupipőke a bálban

Aki hercegként és gonosz mostohanővérként is zseniális: Frederick Ashton


Az angol balettművészet óriása, Frederick Ashton a londoni Sadler’s Wells Ballet számára 1948-ban készítette el ellenállhatatlan humorú változatát. Érdekesség, hogy a Hamupipőkét 1935-ben a világhírű Ballet Rambert is bemutatta a brit fővárosban – e változatban Ashton a herceget táncolta, míg saját koreográfiájában Robert Helpmann-nal, az „ausztrál balett atyjával” Hamupipőke gonosz mostohanővéreit alakították bámulatosan, „en travesti”. Ashton a címszerepre Moira Shearert választotta ki, akit aztán a legendás Margot Fonteyn követett.


robert_helpmann_frederick_ashton_in_cinderella_c_donald_southern
Robert Helpmann és Frederick Ashton
Fotó: Donald Southern

Hamupipőke Hollywoodban és a II. világháborúban


A korabeli Londonban valóságos Hamupipőke-dömping mutatkozott: 1938-ban a Covent Gardenben mutatta be a maga változatát Mihail Fokin, Natalja Goncsarova pompás látványterveivel. A Kirovban indult Rudolf Nurejev 1987-ben a társulat balettigazgatójaként a Párizsi Opera számára alkotta meg saját verzióját, melynek cselekményét az 1930-as évek Hollywoodjába helyezte.

 

cendrillon_rudolf_noureev_opera_bastille
Forrás: a Párizsi Opera hivatalos Facebook oldala

S nem Nurejevé az egyetlen formabontó interpretáció, hiszen a brit táncélet fenegyereke, Matthew Bourne 1997-ben a West Enden a II. világháború idejére adaptálta a történetet.


Prokofjev Hamupipőkéje

Szergej Prokofjev a Kirov Balett felkérésére 1940 telén kezdett dolgozni a balett zenéjén: munkáját s a bemutatót a II. világháború tombolása évekre meghiúsította – Szentpétervár-Leningrád blokádja, a világtörténelem legpusztítóbb városostroma idején a balettegyüttes működése természetesen szünetelt. A Prokofjev-féle Hamupipőke-balett (Zoluska) premierjére aztán 1945 novemberében a moszkvai Bolsojban került sor, Rosztyiszlav Zaharov koreográfiájával.


A pétervári társulat a művet a következő évben mutatta be: táncalkotóként ezzel debütált az akkor 36 éves Konsztantyin Szergejev, aki a címszereplő, a legendás Natalja Dugyinszkaja oldalán a herceget is táncolta.


190422_mariinszkij_hamupipoke_015_nadezhda_batoeva_c_natasha_razina
Nagyezsda Batojev a Mariinszkij Színház Hamupipőke előadásában
Fotó: Natasha Razina

1964-ben egy még ifjabb titán, az akkor 27 éves és Novoszibirszkben táncoló, ám pétervári születésű és neveltetésű Oleg Vinogradov mutatta be saját változatát (első önálló, egész estés balettjeként), mely modern felfogásával alapvetően szakított a nagy elődök elveivel. E művet számos jeles társulat bemutatta, s a Vinogradov-koreográfiát 1983-ban (a mester és felesége betanításában, Fülöp Viktor és Sebestény Katalin próbavezető balettmesterek közreműködésével) a Magyar Állami Operaház is repertoárjába emelte.


Ratmanszkij víziója – közel két évtizede repertoáron


A szovjet-orosz Hamupipőke-produkciók hagyományosan Prokofjev nagyszerű zenéjét veszik alapul. A Szentpéterváron született, orosz–amerikai Alekszej Ratmanszkij most, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon látható alkotása is erre készült, ezt 2002-ben mutatta be a Mariinszkij Színház Balettegyüttese.


alexei_ratmansky_c_fabrizio_ferri
Alekszej Ratmanszkij
Fotó: Fabrizio Ferri


A moszkvai Bolsoj Balettiskolában nevelkedett Ratmanszkij, aki 2004 és 2009 közt a Bolsoj Balett igazgatói posztját is betöltötte, koreográfusként a Hamupipőke színre vitelével kezdte meg egész estés nagybalettjei sorozatát.


Az elmúlt másfél évtizedben a balettirodalom nagyszabású alkotásainak egész sorát rekonstruálta vagy gondolta újra A kalóztól (2005) a Csipkerózsikán (2015) át A hattyúk taváig (2016).


Ratmanszkij táncosi pályafutásának legfontosabb állomásai az Ukrán Nemzeti Opera, a kanadai Royal Winnipeg Ballet és a Dán Királyi Balett voltak. Koreográfusként szinte felsorolhatatlanul sok társulattal dolgozott együtt Ausztráliától az Egyesült Államokig, Grúziától Svédországig. Budapesten most látható alkotását 16 éve tartja repertoárján a Mariinszkij Színház.


Halász Tamás cikke eredetileg a Budapesti Tavaszi Fesztivál hivatalos blogján, a btf.blog.hu oldalon jelent meg.

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma