2018.04.28

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy mindannyiunkban legalább egyszer megfordult már a gondolat: mi lett volna, ha a múltban másként döntök? Hol lennék most? Milyen életem lenne? Kovács Patrícia, Járó Zsuzsa, Mészáros Máté, Ötvös András és Schruff Milán komolyabban is eljátszanak a „mi lett volna, ha” kérdéskörrel a Second life, avagy kétéletem című színdarabban, a Hatszín Teátrumban. BESZÁMOLÓ

31284710_450685345360645_7342319203229106176_n
Járó Zsuzsa, Ötvös András, Mészáros Máté, Kovács Patrícia, Schruff Milán (balról jobbra)


Az emberi élet különböző döntések sorozata: igen vagy nem, menjek vagy maradjak, megtegyek vagy ne tegyek meg valamit. Amikor meghozunk egy döntést, igyekszünk elképzelni a következményeket, végül elhatározzuk, melyik kimenetelt tartjuk a legjobbnak. Éppen ezért, ahogyan azt a Second life, avagy kétéletem című színdarab színészei is megfogalmazzák, érdekes eljátszani azzal a gondolattal, hogy létezik egy másik dimenzió, egy párhuzamos világ, melyben alteregóink ugyanazon helyzetekben másként döntöttek, a másik lehetőséget választották. Vajon boldogabb az életük? Vajon mi hoztuk meg a rossz döntést? Vagy mégiscsak jó helyen vagyunk?


A Hatszín Teátrumban április 21-én bemutatott Second life, avagy kétéletem című színdarab hasonló témát dolgoz fel, mint a Piramis-dal: nevezetesen azt, hogyan alakítják vágyaink és döntéseink a sorsunkat. A színdarab megmutatja, milyen élete lett volna a ma már jól ismert öt színésznek, ha más foglalkozást, mindennapokat választottak volna: Kovács Patríciát orvosként, illetve first ladyként, Járó Zsuzsát cukrászként, Mészáros Mátét rockzenészként, Ötvös Andrást papként, illetve pilótaként, Schruff Milánt pedig lecsúszott játékfüggőként üdvözölhetjük a színpadon.


A színdarab sava-borsát az adja, hogy a színészek ezúttal önmagukat alakítják, illetve egymás életének mellékszereplőit is eljátszva keresik a válaszokat az élet kérdéseire.


A Second life, avagy kétéletem című darab roppant pörgős, vicces, elgondolkodtató, olykor egészen drámai előadás. És ami a legfontosabb: egy őszinte történet. A színészek valós problémákkal küzdenek, valós helyzetekben valós párbeszédek hangzanak el. Nyíltan lerántják a leplet múltjuk azon mozzanatairól, melyek sorsdöntőnek bizonyultak a jövőjük szempontjából, és ezáltal beleláthatunk abba is, hogyan képzelik el az alternatív életüket. Hiszen Kovács Patrícia valóban budai úrilány és politikusfeleség volt, Mészáros Máté kamaszként valóban rockzenekarban énekelt, Járó Zsuzsa tényleg vidéki lány volt, Ötvös András papnak készült, Schruff Milán pedig egy vidéki lakótelepen nőtt fel. Ha pedig feltételezzük, hogy minden más is igaz, akkor sok újat megtudhatunk színészeinkről.


31295920_450685398693973_5441544073053732864_n
Mészáros Máté rockzenészként,
a háttérben Járó Zsuzsa, Schruff Milán és Kovács Patrícia (balról jobbra)


A felelevenített múltbéli eseményekben az ismert nevek még hétköznapi csengésűek, a jelenetekben a színészek több, a mi életünkben is megjelenő dilemmával, élethelyzettel szembesülnek. Rég elfeledett „barátként” üdvözölhetjük például az iskolai jelenetet, amelyben a tanár az egész osztály előtt megalázza a tanulót, és közli vele: vidéki lányként a tájszólása miatt sosem lesz belőle színész. Találhatunk példát arra is, hogyan befolyásolhatja egy gyerek életét a vagyon és az, ha az egyik szülő valamilyen szenvedély rabja. De újra ráébredünk arra is, hogy olykor egy egész élet múlhat egyetlen tinédzserkori döntésen, mely ha hibás, akkor könnyen romba dönthet egy ígéretes jövőt.


És egyszercsak leomlik a színpad és a nézőtér közötti láthatatlan fal, a piedesztálra emelt színészek és a nézők pedig ugyanazt az életet élik. Rájövünk: a külsőségek ellenére egyformák vagyunk.


Az előadásban olykor kettőnél több „életverzióba” pillanthatunk bele, és az alternatív életekben is megjelennek olykor azoktól eltérő vágyak. Ezért az elején a gyanútlan néző, aki szokványos, lineáris történethez szokott, könnyedén elbizonytalanodhat: mi fog mindebből kisülni? De aggodalmunk felesleges: a színészeknek minimális díszlet mellett, csupán a színészi játékukra támaszkodva is sikerül követhetővé varázsolniuk az összetett előadást. Ugyanis az öt színész briliánsan mozog az idősíkok között: felnőttként könnyedén játszanak el egy megilletődött gyermeket, egy esetlenül mozgó kislányt, egy jellegzetesen nyeglén járó kamaszt, de egy szigorú felnőttet vagy egy link havert is.


31381153_450685358693977_5220342872078811136_n
Schruff Milán élete is alakulhatott volna másként, kamaszkori barátnőjét Járó Zsuzsa alakította


A nehéz kezdet után nem sokkal tehát hozzászokunk a darab ritmusához, és elkülöníthetővé válnak a múltbéli események és a fiktív jelent bemutató jelenetek. Könnyen előfordulhat azonban, hogy később újra belezavarodunk az eseményekbe. Ekkor érdemes megfigyelnünk a színpadon látható egyetlen díszletet: a led-fényű doboz ugyanis, melyben a színészek játszanak, a színeit változtatva utal arra, hogy a fantázia mely szegletében járnak éppen a szereplők. Az események követésében szintén segítségünkre lehetnek még a jelzés értékű jelmezek is, melyeket a színészek egy-egy jelenetben magukra öltenek. Egyébként az öt főszereplőt öt különböző színű ruhában láthatjuk a színpadon, melyek szintén segítik az elkülönítést.


A Second life, avagy kétéletem című színdarabban a színészek először nosztalgiáznak, majd előrevetítik az alternatív életük folytatását, kimenetelét, melyek végül egy-egy jelenetben, monológban összefolynak a jelennel.


Ezek közül az egyik kedvencem Mészáros Máté kifakadása volt, mely során rávilágít arra: a látszat ellenére a színészet roppant kemény életforma, és nagyon messze áll a napi nyolcórás állásoktól. Hiszen míg a néző áltában csak egyszer ül végig egy-egy darabot és kikapcsolódásként jár színházba, addig a színészeknek másnap is játszaniuk kell ugyanabban az előadásban vagy egy másik színházban, más történetben kell nyújtaniuk a maximumot. Mészáros Máténak ebben a jelenetében a masszőri képesítéssel rendelkező színész úgy dönt: végleg elhagyja a színészi pályát, masszőr lesz. Egy nap azonban az egyik kuncsaftja felismeri és rákérdez ennek miértjére. Az alakítása annyira velős volt és őszinte, hogy azt hiszem, jónéhány pillanatra elállt a lélegzetem.


31358001_450685545360625_7252310282276438016_n
Kovács Patrícia politikusfeleségként, párját Mészáros Máté játszotta


Hasonlóan felkavaró volt előbb Járó Zsuzsa, majd Kovács Patrícia monológja. Kovács Patrícia befutott politikus feleségeként éli az egyik életét, és ebben a szellemben beszél a szavazópolgárokhoz, áthallással az életről. Az ebben hallott tanácsokat érdemes lenne nemcsak meghallgatunk, de meghallanunk is. A legmegindítóbb perceket azonban Ötvös András okozta, aki feltárta a pajzsmirigyrákkal folytatott közelmúltbeli küzdelmeit. Az egykor papnak készülő színész nyíltan, őszintén, minden félelem, szomorúság nélkül állt a nézők elé a történetével, miközben azt gyönyörűen összefűzte a hittel, az égi válaszba vetett reménnyel, a megtestesüléssel. Amikor őt hallgattam, képtelen voltam elképzelni, hogy mindez egy színházi előadás, egy előre megírt forgatókönyv szerint zajló történet.


Kovács Patrícia és Ötvös András monológja azonban néhány néző számára zavaró betétek lehetnek a színdarabban.


Lényegében darabon kívüli kiszólás mindkettő, üzenet a színészektől a világnak, melyben saját hitvallásukat, meglátásaikat, véleményeiket közvetítik. Ha a néző nem tud elvonatkoztatni a valóságtól, a világhoz való saját hozzáállásától, és erőltetettnek érzi, hogy a színészek a saját hitükről, nézőpontjaikról beszélnek, ha nem tud elgondolkodni minderről, akkor bizonyos jelenetek valószínűleg fel fogják bosszantani. Ám ha képes kiugrani két órára a saját bőréből és életéből, akkor beleláthat mások küzdelmeibe, és megértheti, miként fér össze a papi hivatás vagy a politika a színészettel. És, ki tudja, talán még a végén új szemléletmóddal is gazdagodik.


31337845_450685338693979_7519702645339062272_n
A darab végén már nem is ismerik egymást, és mi sem őket
Ötvös András és Schruff Milán, a háttérben Mészáros Máté


A Second life, avagy kétéletem tehát a benne játszó színészeké, az ő életükről szól. Önmagukat adják oda a nézőknek, félelem és szégyen nélkül tárják fel múltjuk titkos részleteit. Nézőként boldog vagyok, hogy a bizalmukba avattak, egyben szomorú a velük történt sok szerencsétlen, esetenként tragikus esemény miatt, ugyanakkor örülök, hogy a sors végül mégis elvezette Járó Zsuzsát, Kovács Patríciát, Ötvös Andrást, Schruff Milánt és Mészáros Mátét a színészethez, a színpadhoz és ezzel együtt ehhez az előadáshoz. A darab szerint ugyanis elég lett volna csupán egy-két helyzetben másként dönteni, és ezeket a színészeket talán sohasem ismerem meg. És azt hiszem, számomra ez a darab konklúziója is: nincsenek hibás döntések, hiszen ott kell lennünk, ahol éppen vagyunk. De a kérdés azért megmarad: vajon hány ilyen pillanaton múlik egy ember élete?


Az öt színészben nem csupán a hivatásuk közös, ugyanis a Színház- ás Filmművészeti Egyetemen mindannyian Máté Gábor osztályába jártak: az első évfolyamba járt Járó Zsuzsa, Kovács Patrícia és Mészáros Máté, illetve a színdarabot rendező Dömötör András, a következőbe Schruff Milán és Ötvös András. A 2003-ban végzett első, legendás Máté-osztály 2007 óta minden nyáron összejön egy két hétig tartó műhelymunkára, és az Alkal/Máté Színésztrupp keretében egyikük életéből produkciót készítenek. A sorozat producere Orlai Tibor, így a Second life, avagy kétéletem című színdarabnak is.



Révy Orsolya
Fotók: Pénzes Kristóf/Hatszín Teátrum Facebook-oldala

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma