fejlec_okt.18

2018.04.28

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy mindannyiunkban legalább egyszer megfordult már a gondolat: mi lett volna, ha a múltban másként döntök? Hol lennék most? Milyen életem lenne? Kovács Patrícia, Járó Zsuzsa, Mészáros Máté, Ötvös András és Schruff Milán komolyabban is eljátszanak a „mi lett volna, ha” kérdéskörrel a Second life, avagy kétéletem című színdarabban, a Hatszín Teátrumban. BESZÁMOLÓ

31284710_450685345360645_7342319203229106176_n
Járó Zsuzsa, Ötvös András, Mészáros Máté, Kovács Patrícia, Schruff Milán (balról jobbra)


Az emberi élet különböző döntések sorozata: igen vagy nem, menjek vagy maradjak, megtegyek vagy ne tegyek meg valamit. Amikor meghozunk egy döntést, igyekszünk elképzelni a következményeket, végül elhatározzuk, melyik kimenetelt tartjuk a legjobbnak. Éppen ezért, ahogyan azt a Second life, avagy kétéletem című színdarab színészei is megfogalmazzák, érdekes eljátszani azzal a gondolattal, hogy létezik egy másik dimenzió, egy párhuzamos világ, melyben alteregóink ugyanazon helyzetekben másként döntöttek, a másik lehetőséget választották. Vajon boldogabb az életük? Vajon mi hoztuk meg a rossz döntést? Vagy mégiscsak jó helyen vagyunk?


A Hatszín Teátrumban április 21-én bemutatott Second life, avagy kétéletem című színdarab hasonló témát dolgoz fel, mint a Piramis-dal: nevezetesen azt, hogyan alakítják vágyaink és döntéseink a sorsunkat. A színdarab megmutatja, milyen élete lett volna a ma már jól ismert öt színésznek, ha más foglalkozást, mindennapokat választottak volna: Kovács Patríciát orvosként, illetve first ladyként, Járó Zsuzsát cukrászként, Mészáros Mátét rockzenészként, Ötvös Andrást papként, illetve pilótaként, Schruff Milánt pedig lecsúszott játékfüggőként üdvözölhetjük a színpadon.


A színdarab sava-borsát az adja, hogy a színészek ezúttal önmagukat alakítják, illetve egymás életének mellékszereplőit is eljátszva keresik a válaszokat az élet kérdéseire.


A Second life, avagy kétéletem című darab roppant pörgős, vicces, elgondolkodtató, olykor egészen drámai előadás. És ami a legfontosabb: egy őszinte történet. A színészek valós problémákkal küzdenek, valós helyzetekben valós párbeszédek hangzanak el. Nyíltan lerántják a leplet múltjuk azon mozzanatairól, melyek sorsdöntőnek bizonyultak a jövőjük szempontjából, és ezáltal beleláthatunk abba is, hogyan képzelik el az alternatív életüket. Hiszen Kovács Patrícia valóban budai úrilány és politikusfeleség volt, Mészáros Máté kamaszként valóban rockzenekarban énekelt, Járó Zsuzsa tényleg vidéki lány volt, Ötvös András papnak készült, Schruff Milán pedig egy vidéki lakótelepen nőtt fel. Ha pedig feltételezzük, hogy minden más is igaz, akkor sok újat megtudhatunk színészeinkről.


31295920_450685398693973_5441544073053732864_n
Mészáros Máté rockzenészként,
a háttérben Járó Zsuzsa, Schruff Milán és Kovács Patrícia (balról jobbra)


A felelevenített múltbéli eseményekben az ismert nevek még hétköznapi csengésűek, a jelenetekben a színészek több, a mi életünkben is megjelenő dilemmával, élethelyzettel szembesülnek. Rég elfeledett „barátként” üdvözölhetjük például az iskolai jelenetet, amelyben a tanár az egész osztály előtt megalázza a tanulót, és közli vele: vidéki lányként a tájszólása miatt sosem lesz belőle színész. Találhatunk példát arra is, hogyan befolyásolhatja egy gyerek életét a vagyon és az, ha az egyik szülő valamilyen szenvedély rabja. De újra ráébredünk arra is, hogy olykor egy egész élet múlhat egyetlen tinédzserkori döntésen, mely ha hibás, akkor könnyen romba dönthet egy ígéretes jövőt.


És egyszercsak leomlik a színpad és a nézőtér közötti láthatatlan fal, a piedesztálra emelt színészek és a nézők pedig ugyanazt az életet élik. Rájövünk: a külsőségek ellenére egyformák vagyunk.


Az előadásban olykor kettőnél több „életverzióba” pillanthatunk bele, és az alternatív életekben is megjelennek olykor azoktól eltérő vágyak. Ezért az elején a gyanútlan néző, aki szokványos, lineáris történethez szokott, könnyedén elbizonytalanodhat: mi fog mindebből kisülni? De aggodalmunk felesleges: a színészeknek minimális díszlet mellett, csupán a színészi játékukra támaszkodva is sikerül követhetővé varázsolniuk az összetett előadást. Ugyanis az öt színész briliánsan mozog az idősíkok között: felnőttként könnyedén játszanak el egy megilletődött gyermeket, egy esetlenül mozgó kislányt, egy jellegzetesen nyeglén járó kamaszt, de egy szigorú felnőttet vagy egy link havert is.


31381153_450685358693977_5220342872078811136_n
Schruff Milán élete is alakulhatott volna másként, kamaszkori barátnőjét Járó Zsuzsa alakította


A nehéz kezdet után nem sokkal tehát hozzászokunk a darab ritmusához, és elkülöníthetővé válnak a múltbéli események és a fiktív jelent bemutató jelenetek. Könnyen előfordulhat azonban, hogy később újra belezavarodunk az eseményekbe. Ekkor érdemes megfigyelnünk a színpadon látható egyetlen díszletet: a led-fényű doboz ugyanis, melyben a színészek játszanak, a színeit változtatva utal arra, hogy a fantázia mely szegletében járnak éppen a szereplők. Az események követésében szintén segítségünkre lehetnek még a jelzés értékű jelmezek is, melyeket a színészek egy-egy jelenetben magukra öltenek. Egyébként az öt főszereplőt öt különböző színű ruhában láthatjuk a színpadon, melyek szintén segítik az elkülönítést.


A Second life, avagy kétéletem című színdarabban a színészek először nosztalgiáznak, majd előrevetítik az alternatív életük folytatását, kimenetelét, melyek végül egy-egy jelenetben, monológban összefolynak a jelennel.


Ezek közül az egyik kedvencem Mészáros Máté kifakadása volt, mely során rávilágít arra: a látszat ellenére a színészet roppant kemény életforma, és nagyon messze áll a napi nyolcórás állásoktól. Hiszen míg a néző áltában csak egyszer ül végig egy-egy darabot és kikapcsolódásként jár színházba, addig a színészeknek másnap is játszaniuk kell ugyanabban az előadásban vagy egy másik színházban, más történetben kell nyújtaniuk a maximumot. Mészáros Máténak ebben a jelenetében a masszőri képesítéssel rendelkező színész úgy dönt: végleg elhagyja a színészi pályát, masszőr lesz. Egy nap azonban az egyik kuncsaftja felismeri és rákérdez ennek miértjére. Az alakítása annyira velős volt és őszinte, hogy azt hiszem, jónéhány pillanatra elállt a lélegzetem.


31358001_450685545360625_7252310282276438016_n
Kovács Patrícia politikusfeleségként, párját Mészáros Máté játszotta


Hasonlóan felkavaró volt előbb Járó Zsuzsa, majd Kovács Patrícia monológja. Kovács Patrícia befutott politikus feleségeként éli az egyik életét, és ebben a szellemben beszél a szavazópolgárokhoz, áthallással az életről. Az ebben hallott tanácsokat érdemes lenne nemcsak meghallgatunk, de meghallanunk is. A legmegindítóbb perceket azonban Ötvös András okozta, aki feltárta a pajzsmirigyrákkal folytatott közelmúltbeli küzdelmeit. Az egykor papnak készülő színész nyíltan, őszintén, minden félelem, szomorúság nélkül állt a nézők elé a történetével, miközben azt gyönyörűen összefűzte a hittel, az égi válaszba vetett reménnyel, a megtestesüléssel. Amikor őt hallgattam, képtelen voltam elképzelni, hogy mindez egy színházi előadás, egy előre megírt forgatókönyv szerint zajló történet.


Kovács Patrícia és Ötvös András monológja azonban néhány néző számára zavaró betétek lehetnek a színdarabban.


Lényegében darabon kívüli kiszólás mindkettő, üzenet a színészektől a világnak, melyben saját hitvallásukat, meglátásaikat, véleményeiket közvetítik. Ha a néző nem tud elvonatkoztatni a valóságtól, a világhoz való saját hozzáállásától, és erőltetettnek érzi, hogy a színészek a saját hitükről, nézőpontjaikról beszélnek, ha nem tud elgondolkodni minderről, akkor bizonyos jelenetek valószínűleg fel fogják bosszantani. Ám ha képes kiugrani két órára a saját bőréből és életéből, akkor beleláthat mások küzdelmeibe, és megértheti, miként fér össze a papi hivatás vagy a politika a színészettel. És, ki tudja, talán még a végén új szemléletmóddal is gazdagodik.


31337845_450685338693979_7519702645339062272_n
A darab végén már nem is ismerik egymást, és mi sem őket
Ötvös András és Schruff Milán, a háttérben Mészáros Máté


A Second life, avagy kétéletem tehát a benne játszó színészeké, az ő életükről szól. Önmagukat adják oda a nézőknek, félelem és szégyen nélkül tárják fel múltjuk titkos részleteit. Nézőként boldog vagyok, hogy a bizalmukba avattak, egyben szomorú a velük történt sok szerencsétlen, esetenként tragikus esemény miatt, ugyanakkor örülök, hogy a sors végül mégis elvezette Járó Zsuzsát, Kovács Patríciát, Ötvös Andrást, Schruff Milánt és Mészáros Mátét a színészethez, a színpadhoz és ezzel együtt ehhez az előadáshoz. A darab szerint ugyanis elég lett volna csupán egy-két helyzetben másként dönteni, és ezeket a színészeket talán sohasem ismerem meg. És azt hiszem, számomra ez a darab konklúziója is: nincsenek hibás döntések, hiszen ott kell lennünk, ahol éppen vagyunk. De a kérdés azért megmarad: vajon hány ilyen pillanaton múlik egy ember élete?


Az öt színészben nem csupán a hivatásuk közös, ugyanis a Színház- ás Filmművészeti Egyetemen mindannyian Máté Gábor osztályába jártak: az első évfolyamba járt Járó Zsuzsa, Kovács Patrícia és Mészáros Máté, illetve a színdarabot rendező Dömötör András, a következőbe Schruff Milán és Ötvös András. A 2003-ban végzett első, legendás Máté-osztály 2007 óta minden nyáron összejön egy két hétig tartó műhelymunkára, és az Alkal/Máté Színésztrupp keretében egyikük életéből produkciót készítenek. A sorozat producere Orlai Tibor, így a Second life, avagy kétéletem című színdarabnak is.



Révy Orsolya
Fotók: Pénzes Kristóf/Hatszín Teátrum Facebook-oldala

_d0a8119__copy_kis

2018.10.16

Erdélyi tájegységgel bővül a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen); a fejlesztés alapkövét október 16-án tették le a múzeumban. A létrejövő új tájegységben 124 épület és mintegy 25-30 ezer műtárgy segítségével mutatják majd be Erdély, a Partium és Moldva hagyományos kultúráját, az ottani emberek életét a nemzetiségi, vallási sokszínűségtől kezdve az oktatáson át a néprajzi örökségig.

bl1_masolata

2018.10.16

Bíró Lajos a mai magyar köztéri szobrászat aktív és magas művészi színvonalon alkotó képviselője. Már pályája elején rátalált a számára hiteles művészi irányra, alkotásai pedig következetesen, egy adott gondolati, művészi paradigmán belül definiálhatók. Világlátásának meghatározó alapját a történelemhez, a művészettörténethez és a közösséghez való összetett viszonya képezi. A szobrászt mátészalkai műtermében látogattuk meg.

IM1

2018.10.16

A friss tartószerkezeti vizsgálatok alapján új engedélyezési terv készült az Iparművészeti Múzeum (IMM) épületének rekonstrukciójára. A Lechner Ödön tervezte szecessziós palota statikai problémái miatt szükségessé vált az épület átfogó felújítása – mondta el a projekt október 16-ai sajtótájékoztatóján Cselovszki Zoltán, az IMM főigazgatója.

Az emberi lélek áll a szentendrei MűvészetMalom új kiállításának középpontjában: a Rényi Katalin festő, grafikus munkáiból 21 gramm címmel rendezett tárlat október 13-án nyílt meg. Rényi Katalin munkáira jellemző, hogy összekapcsolódnak, installatív módon lehet bemutatni őket. A tárlaton látható művek felerősítik egymást, együtt érdemes szemlélni őket, a kiállítás maga is egy megformált egység, egyfajta műalkotás. A 2019. február 17-ig látható kiállításon szereplő művek tárgya minden esetben a lélek vagy a lélekhez kapcsolódó valamilyen transzcendens esemény, olykor misztérium.

Egy illegálisan az Egyesült Államokban élő iráni család mindennapjairól szóló vígjátéksorozaton dolgozik együtt az ABC Studios és Reese Witherspoon Oscar-díjas amerikai színésznő médiacége, a Hello Sunshine. A félórás epizódokból álló Americanized című széria Sara Saedi iráni származású forgatókönyvíró azonos című memoárjára épül – írja a Variety című filmes portál. A sorozat bepillantást nyújt egy közel-keleti háztartás mindennapjaiba, miközben felfedi azokat az egyetemes igazságokat, amelyek összekötnek minden „amerikai” családot.

A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál A jövő kulcsa elnevezéssel operaíró verseny hirdetett, a beérkezett művek közül négy jutott tovább: a magyar, cseh, orosz és osztrák zeneszerzők operái a Liszt Ferenc Zeneakadémia Solti-termében december 14-én tartott nyilvános döntőben szállnak versenybe. Az operaíró versenyt azért hirdette meg a Bartók Plusz Operafesztivál, hogy olyan új közönségdarabok szülessenek, amelyekkel újra meg lehet nyerni a hallgatóságot az operának. A kortárs zeneszerzőket megszólító nemzetközi verseny iránti érdeklődés idén minden korábbinál nagyobb volt: az előválogató zsűrinek 6440 partitúraoldalt és mintegy 30 órányi zenei anyagot kellett feldolgoznia, majd meghoznia a döntést.

Melankólia, derű címmel nyílik meg Buhály József, a Szentendrei Régi Művésztelep festőművészének kiállítása október 18-án, csütörtökön, 17 órakor a Nyíregyházi Városi Galériában. A kiállítás megnyitóján köszöntőt mond Tardy-Molnár Anna, a művésztelepet is üzemeltető MANK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza MJV alpolgármestere. A kiállítást Wehner Tibor művészettörténész, közreműködnek a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium zenetagozatának növendékei. A megnyitó ingyenes, a kiállítás december 15-ig tekinthető meg keddtől szombatig, 9 és 17 óra között.
Kamarakoncert-sorozat kezdődik A zene természete – Zenében a fényről címmel október 20-án a martonvásári Brunszvik-kastélyban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara előadásában. Első alkalommal a rézfúvós kvintett, november 3-án Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, Rönkös Ildikó és Karasszon Dénes csellóművészek adnak koncertet, december 15-én a fuvoláé lesz a főszerep. Az október 20-ai koncerten Johann Sebastian Bach, Telemann, Händel, Gershwin és Grieg művei szólalnak meg a Beethoven Múzeumban. A sorozat második részében Bach, Liszt, Bartók, Chopin zenéje várja a közönséget A zene természete – A zene tudománya című műsorban. Az adventi koncerten pedig különböző kamarazenei formációkban csendülnek fel karácsonyi muzsikák Bachtól Kodály Zoltánig, felidézve Csajkovszkij A diótörő című művét is.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma