15_eves

2019.07.04

Herbert Aniko aka. HANIKO munkái mindig egy súlyos, komoly témával foglalkoznak, olyan igazi fejbevágós, észheztérítős módon. Nincs ez most sem másképp: a Rugógyár Galéria Hirundo című pop-up kiállításon látható műbőr-papír kollázsok vizuálisan légies, letisztult, finom és a szó esztétikai értelmében vett szép alkotások.

Haniko__03reszlet4_9161cmpapir2019_foto_BiroDavid.jpg
Herbert Aniko: Hirundo V. (részlet)
Fotó: Bíró Dávid

Látszólag pusztán gyönyörködtetnek ezek a munkák, azonban ha mögéjük nézünk, akkor komoly társadalmi problémák kerülnek a felszínre. A nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás, valamint a fecskefészkek állandó leverése okozta jelenségre reflektálnak az alkotások. Azt a következményt vázolják, amely egyre gyorsabban válhat a jelenünkké: rövidesen ugyanis eltűnhetnek a fecskék Magyarországról, ami beláthatatlanul súlyos kihatással lehet ránk is.


Herbert Aniko ezekkel a művekkel rá akar minket ébreszteni arra, hogy egyénileg is felelősek vagyunk a problémáért és, hogy nekünk is tenni kell azért, hogy megállítsuk ezt a folyamatot.


foto_zergiborbala2
HANIKO fecskelányként
Fotó: Zergi Borbála


„Az ember mindig felsőbbrendűnek gondolja magát, manapság pedig ez sajnos egyre inkább így van. Mindent uralni akarunk, a környezetünk, az ideáljaink, az érzelmeink, a félelmeink miatt. A fecskék, akik évezredek óta velünk élnek, tökéletesen szimbolizálják a mai ember tévképzeteit. Összepiszkítják a szép fehér insta-barát házakat, ráadásul hangosak is, így inkább leverik a fészkeiket. Ők meg ennek ellenére emberkövetők. Szóval, én most a fecskék oldalára állok, és át is szellemülök fecskelánnyá” – mondja Haniko.


A fecskelány képeinek léttrejöttét komoly kutatás előzte meg. A Hirundóban benne vannak a néphagyományok, a versek, de éppúgy a tudományos kutatások is. Haniko munkáiban éppúgy jelen van Dér Zoltán Fecskelány című kötete, mint Kosztolányi Dezső és Lányi Hedvig (akit Kosztolányi leveleiben fecskelánynak nevezett) szerelmi története.


Haniko__9161cmpapirmubor2019reszlet03_foto_BiroDavid
Herbert Aniko: Hirundo II. (részlet)
Fotó: Bíró Dávid


Mindezeket együtt értelmezve születtek meg Haniko fecske-kompozíciói. A munkákat nézve elsőként talán a japán festészet és kalligráfia jut eszünkbe: ezeken az alkotásokon a távol-keleti kultúra finomsága, lágy pasztellszínei és precizitása köszön vissza. Ezt igazolja az is, hogy Haniko kisméretű sorozatának inspirációs forrása volt Paula Bohince Fecskék és hullámok című verse, amelyet Okamoto Shuki japán festő azonos című műve ihletett.


A kollázsok apró részletekből építkezve állnak össze egy nagy egésszé: a sok-sok kivágott, az alapra applikált részeket önmagukban, közelről is érdemes megszemlélni, izgalmas, különleges részletekre bukkanhatunk, sőt olykor ezek az aprólékosan kialakított formák közelről egészen más képet festenek, mint a távolról, a nagy egészben szemlélve őket. Olyan meditatív képek ezek, amelyek hosszas szemlélődést igényelnek a befogadótól.


Haniko_Hirundo04_9161cmpapirmubor2019_foto_BiroDavid
Herbert Aniko: Hirundo IV.
Fotó: Bíró Dávid


A galériában két sorozat fogad minket: míg a nagyméretű, Hirundo I-V. címet viselő műveken inkább egy személyes, magánmitológia elevenedik meg, addig a másik, talált tárgyakból építkező sorozatban, amely kilenc kisebb munkát tartalmaz, főként a fecskék eltűnése mint globális probléma bontakozik ki. Ez azért is nagyon érdekes, mert a képek mérete éppen fordított arányban áll azok “főhősével”. A nagyméretű kollázsok az egyén felől közelítik meg a problémát: nekünk kell megmentenünk a fecskéinket, nem várhatjuk, hogy bizonyos szervezetek cselekedjenek helyettünk.


A Hirundo I. című munkán az alkotó maga is megjelenik: egy fecskével lép kapcsolatba egy tó partján. A kép erős líraisága egészen magával ragadó, ugyanakkor már itt, az első percben világossá válik, hogy az alkotó számára milyen fontos küldetés a fecskék megmentése.


Haniko__02_2019reszlet01_foto_BiroDavid.jpg
Herbert Aniko: Hirundo III.
Fotó: Bíró Dávid


Egy másik falon találjuk a sorozat másik négy darabját, amelyek közül a Hirundo III. ébreszt rá a legmarkásabban arra, hogy a fecskéinket mi magunk üldöztük el. A kép központjában egy háló van, a foglyul ejtésről pedig Farkas-Zentai Lili katalógusbeli verse ad számot: „Utolsó utáni levegővételként fonódik vissza a körforgásba. Gyöngyházfény-képzelet, vagy mégsem. Karján halott fecske nyoma. Időtlen idő.”


Farkas-Zentai szövegei mélyítik a többi nagyméretű mű mondanivalóját is. Hangulatfestésként működnek ezek az apró írások. Az ötödik darab, amelyen három fecske látható egy fűz ág között, így szól: „Oldhatatlan kötés húsbavágó térképét simítja. Spirituális zuhanás a pillanatnyi lét. A kacskaringós, fehér madár tengeri kagylóként zúg fülébe: az az úr álmodik. Piros dróton egy lila folt…"


IMG_20190628_185523
A Fecskék és hullámok sorozat néhány darabja
A szerző felvétele


A galéria hátsó részében található, kisméretű munkák közül jónéhány a fecskék hiányára döbbent rá minket: az üres, madártalanná vált tájak, az elhagyatott villanyvezetékek… Aztán ott van az egyik munkán Arany János Madár, ha nem dalol című verse, egy másikon pedig ismét megjelenik a művész alakja, amint a fecskék megmentésére siet. Ezek a kis munkák is szimbolikusan erősen telítettek tehát, önmagukban is komplex módon értelmezhetőek, ugyanakkor együtt ütnek igazán nagyot.


A kiállítás július 9-ig látogatható a Rugógyár Galériában


Kocsis Katica

KAD_Kultura_596x90_002

agocs_2

2019.08.20

Agócs Gergely népzenész és néprajzkutató nemrég tért vissza legutóbbi, észak-kaukázusi gyűjtőútjáról. Az utazás eredményeiről, a magyar népzene sajátosságairól és a szeptember 24-i Atyai ág koncertről beszélgettünk vele.

tanc_dijatado_2

2019.08.19

Augusztus 20-a alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket és díjakat adott át augusztus 16-án a Pesti Vigadóban. A díjazottak közül dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, szerkesztőt, ifj. Zsuráfszky Zoltán táncost és Bolvári Andrásné pingáló művészt többek között pályájukról, a néphagyomány fontosságáról is kérdeztük.

orosz_akos_a_szokes_600x413

2019.08.18

Törekszik arra, hogy ne másokhoz mérje magát, és nem érdeklik a zajos sikerek; a lényeg, hogy azt csinálja, amit szeret. Orosz Ákos éppen ezért rengeteg dolgot csinál: játszik, rendez, forgat és a zenekara útját egyengeti. Idén Kaszás Attila-díjra jelölték; gyerekként már állt egy színpadon a tizenkét éve elhunyt művésszel, és most maga is a Vígszínház csapatát erősíti.

A filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért életműdíjat kap Tim Roth a Szarajevói Filmfesztiválon, ahol mesterkurzust is tart. A brit színész játszott többek között Stephen Frears Félelem nélkül, Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Robert Altman Vincent és Theo című filmjében. Két Quentin Tarantino-filmmel, a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregén) címűekkel vált világhírűvé, a Rob Roy című filmben alakított gonoszért pedig Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. Rendezői debütjét, a Hadszíntért 1999-ben a Sundance Filmfesztiválon mutatták be és Cannes-ban, Torontóban is szerepelt.

A világ legjobb gitárosai között számon tartott Duane Allman híres, arany színű Layla gitárját 1,25 millió dollárért (366 millió forintért) vásárolták meg egy árverésen a georgiai Maconban. A nevezetes hangszert, egy 1957-es Gibson Les Paul Goldtopot a legutóbbi időkig a maconi Allman Brothers Band múzeumban őrizték.

A Rossz versek című film is bekerült az Európai Filmdíjra jelölhető alkotások válogatásába, ahol 31 ország 46 filmje szerepel. A következő hetekben az Európai Filmakadémia több mint 3600 tagja szavaz a filmdíj legfontosabb kategóriáinak – a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró – jelöltjeiről. A jelöléseket november 9-én hirdetik ki Sevillában, a győztesekről nyolctagú zsűri dönt. A díjakat december 7-én Berlinben adják át.

Csinghaj-tibeti-fennsík legnépesebb városában, Hsziningben, a 2261 méteres tengerszínt feletti magasságon két év alatt épült meg a 28 ezer négyzetméteres létesítmény. Az akváriumban mintegy 400 vízi élőlényfajt és több mint száz szárazföldi állatot tekinthetnek meg a látogatók. A Csinghaj-tó jellegzetes pontyféléje, a Gymnocypris przewalskii mellett Oroszországból két beluga (fehér delfin), Japánból pedig nyolc palackorrú delfin érkezett a vízi parkba, ahol sarki farkasok és rókák is élnek.

Zenés színházi tehetségkutató indul általános iskolások számára az István, a király rockopera megújítására és újraértelmezésére; a jelentkezőknek a rockopera egy részletét kell előadniuk –jelentette be Szörényi Levente Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíró, aki annak idején Bródy Jánossal közösen alkotta meg a legendás rockoperát. Az online videótehetségkutató verseny célja, hogy jobban elmélyítse az általános iskolások tudását a magyar történelemről. A jelentkezési határidő október 31., a tanárokat és a diákokat elismert művészek mentorálják a projekt során. A diákszínházi előadás a keresztény évad részeként, a trianoni megemlékezés programsorozat keretében jön létre.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

Zoltan_Maga

Az Új magyar rapszódia című mű ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják. A műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

A Magyarok kenyere program felajánlásával egy tonna lisztből készül ma Szolnokon a Kárpát-medence kenyere, amelyet idén is szétosztanak az ünnepelők között.

Az idei TÉR /// ERŐ Építészeti Nemzeti Szalon finisszázsának hétvégéjére számos tematikus programmal készül a Műcsarnok: augusztus 24-25-én kurátori tárlatvezetés, szakmai programok, családi délelőtt, továbbá társművészeti előadások várják az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma