GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.01.11

Vajon tényleg mindenkinek létezik a másik fele, a számára ideális partner, akivel, ha találkozik, harmonikus kapcsolatban él haláláig? Ez lenne a törvényszerű? Vagy ez csupán mese, és a valóságban ennél jóval több a szenvedés, a megpróbáltatás? Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs, Szabó Magda és Szobotka Tibor, Mészöly Miklós és Polcz Alaine kapcsolatában a fentiek mindegyikére találunk példát.

25348669_1142559719213547_1877791415476283185_n
Fotó: Irodalmi Szerelmek-est Facebook-oldala


A Várkert Irodalom idei programsorozata az irodalmi szerelmeket veszi górcső alá: a legelső esten január 10-én három különböző házasságot ismerhettek meg az érdeklődők a Várkert Bazárban. Szabó Magda és Szobotka Tibor már-már mesébe illő kapcsolatáról hallhatott elsőként a közönség, amely korántsem indult zökkenőmentesen. Ezt követően Mészöly Miklós és Polcz Alaine viharos házasságába tekinthettek be, majd Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs kettőséről beszélgetett Juhász Anna, a Várkert Irodalom háziasszonya, Singer Magdolna író, gyásztanácsadó és Buda Attila irodalomtörténész.



SZABÓ MAGDA ÉS SZOBOTKA TIBOR

Én sose hittem, hogy van ilyen, kinevettem, aki azt írta vagy állította, jöhet az életben olyan pillanat, amikor egy másodperc töredékére megáll forgásában a világ, s hirtelen megváltozik minden – velem akkor ez történt. Csak álltam, néztem rá; és minden sejtem azt mondta, én erre az emberre vártam egész életemen át, miatta zavartam el Z.-t, hárítottam el a házassági ajánlatokat, küldtem vissza G. jegygyűrűjét, én ennek az ismeretlennek a kedvéért születtem, ez a valaki az én világra jöttem indokolása.


Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának (328–329. oldal)


26168555_1150749865061199_5414754291564000515_n
Szabó Magda és Szobotka Tibor
Fotó: Irodalmi szerelmek-est Facebook-oldala

Szabó Magda és Szobotka Tibor 1947-ben találkozott először az Írószövetség fogadásán, Balatonlellén. Hogy valóban szerelem volt első látásra – ahogyan a fenti idézet állítja –, sosem fogjuk megtudni, az mindenesetre biztos: már első pillantásra szimpatikusak voltak egymásnak. Bár Szabó Magda kezdetben igyekezett kitérni Szobotka udvarlása elől, hiszen a férfi nagy szoknyavadász hírében állt, és egyszerre több szeretőt is tartott. Ezért hárította el Szobotka közeledését Szabó Magda, vagy inkább csak szerette volna, ugyanis képtelen volt, hiszen az első pillanattól vonzotta a férfi, ami csak erősödött benne minden egyes találkozás alkalmával. Szobotka kitartása végül meghozta az eredményét, és életre szóló házasságot kötöttek. Szerelmük talán attól volt olyan lenyűgöző, hogy mindenen átsegítette őket és a végsőkig kitartottak egymás mellett. Szobotka Tibor mindenben támogatta Szabó Magdát, ott volt mellette akkor, amikor nem publikálhatott és akkor is, amikor elismert írónő lett. Sohasem volt irigy felesége sikereire, holott mindketten ugyanazt a mesterséget űzték. Szinte rajongással támogatta őt. Sőt a ’60-as évektől kezdve, amikor Szabó Magda pályája ismét fellendült, minden egyes kritikát, interjút, rövidhírt összegyűjtött feleségéről – még a külföldi lapokban megjelent cikkeket is – és egy fotóalbumba rendezte ezeket, amelyből végül egy egész szobát megtöltő gyűjtemény lett. „Az apró dolgok sokszor túlmutatnak saját magukon, az a precizitás, az a következetesség, amellyel a férj a feleségről ezeket az írásokat összegyűjtötte, magában hordja kettejük kapcsolatának mértékét” – mondta el Buda Attila a történet kapcsán.


_D0A3816_Copy
Szabó Magda
Fotó: Csákvári Zsigmond


De mi volt az a kapocs, amely ilyen harmonikussá tette a viszonyukat? Vajon a közös érdeklődés, az intellektus mérvadó lehet ebben az esetben? – tette fel a kérdést Juhász Anna, az est háziasszonya. „Azt gondolom, ha a jelenlévők mind magukba néznének és elgondolkodnának: mi köt össze két embert, a saját életében mindenki valami különlegeset találna válaszként. Ennek a három költőnek, írónak a kapcsolatát jelentősen befolyásolta – ha nem is határozta meg teljesen – a szellemi érdeklődés. Ez a ki nem hunyó, részben az egymás iránti, részben pedig a saját szakmájuk iránti figyelem volt a legfontosabb összekötő erő” – válaszolta meg rögtön a kérdést Buda Attila irodalomtörténész. Singer Magdolna szerint másként kell viszonyulni az írói szerelmekhez, ami különösen igaz Polcz Alaine és Mészöly Miklós házasságára, akiknek korántsem volt olyan harmonikus a kapcsolatuk, mint Szabó Magdáéknak.



MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE

Szocializálódunk a szerelemre, ahogyan a hitre is, de a szerelmet mégis valóságnak érezzük, mivel átéljük. Amit hozzáfűzünk, és amit várunk tőle, az gyakran illúzió. Mindenki úgy éli meg (már aki megéli), ahogy tudja, ahogy tőle telik. Ahogyan ő szeretni tud.


Polcz Alaine: Egész lényeddel 53. oldal


Mészöly Miklós és Polcz Alaine megismerkedése szinte filmbe illő jelenet lehetett. A kávézóban ücsörgő fiatal, fess fiatalembernek feltűnik egy csinos, ám kissé csapzott külsejű fiatal lány, aki kopott, több számmal nagyobb férfi kabátot visel, amelynek a zsebéből jegyezetek és egy babafej lógott ki. A lány elhalad a férfi mellett, a kabát széle azonban hozzáér a férfi arcához. A férfi felnéz, egymásra néznek és felnevetnek, majd beszélgetésbe elegyednek és végül együtt távoznak a kávézóból. Mindez rendkívül sorszerűnek tűnik, sőt mi több: mesébe illő jelenet lehetett. Polcz Alaine sokáig tartott a kapcsolattól és próbálta elhárítani a férfi közeledését – rendkívül vonzó férfi lévén feltételezte Mészölyről, hogy csapodár és később még megégeti magát vele, ahogyan első férjével is. Végül azonban engedett a kísértésnek, a megismerkedésük után egy évvel pedig már össze is házasodtak és több mint ötven évig éltek együtt. A szerelem itt is adott volt, a harmónia már kevésbé.


polcz
Mészöly Miklós és Polcz Alaine
Fotó: varkertbazar.hu


A bilincs a szabadság legyen című levelezéskötet, amely Mészöly Miklósnak és Polcz Alaine az 1948-tól 1997-ig tartó levelezését foglalja össze, egészen más képet fest a szerelmükről, mint amilyennek kívülről látszott. Mészöly Miklós ugyanis valóban csapodár személyiség volt, több szeretőt tartott, éppen ezért számtalanszor szakítottak, majd ismét kibékültek. Mészöly Miklós mindig visszatért Polcz Alaine-hez, aki minden egyes alkalommal megbocsátott neki és végig hűséges maradt férjéhez. Singer Magdolna a nemrégiben megjelent levelezéskötettel kapcsolatban elmondta: nagyon sok felháborodott visszajelzés érkezett a könyv kapcsán, sokan úgy vélték ugyanis, hogy alárendelt, sőt függő viszony volt Polcz Alaine és Mészöly Miklós között, ő azonban úgy gondolja, ezt nagyon nehéz megítélni. „Nem lehet külső mércével mérni egy ilyen szerelmet. Azt, hogy egy ilyen híres és népszerű pár hogyan élt, nem lehet minősíteni” – fűzte hozzá Singer Magdolna. Mészölyék otthonában pezsgő szellemi élet folyt, számos író, költő, így Weöres Sándor, Pilinszky János, az Örkény házaspár fordult meg náluk, sőt még Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs is sokat járt hozzájuk – Nemes Nagy Ágnes egyébként jó barátnője volt Alaine-nek. A barátaik szemében valódi álompárnak tűntek. „Ilyen szép emberpárt még sosem láttam” – mondta róluk Örkény István. No, de valóban álompár voltak? – tette fel a kérdést Juhász Anna Singer Magdolnának, aki személyesen is ismerte Polcz Alaine-t. A levelezéskötet címe nagyon találó, a bilincs és a szabadság kifejezések is helytállóak, mégsem könnyű a kérdésre válaszolni, hiszen Alaine maga is alig igazodott ki a házasságán – mondta Singer Magdolna. „Alaine a halálhoz közel már azt mondta, nagyon nehezen tud visszatekinteni a kapcsolatukra, nem lát világosan, ezért is kezdte el Mészöly Miklós halála után felkutatni férje korábbi szerelmeit” – fűzte hozzá a gyásztanácsadó. Majd elmondta azt is: sajnos nem látott bele Mészölyék kapcsolatába, így nem is tudja megítélni azt, hiszen ő Alaine tanítványa volt és csupán az emlékeket hallotta tőle. Singer Magdolna szerint Alaine inkább az elmulasztott dolgokat, a meg nem élt kapcsolatokat és szerelmeket bánta, nem a viszonyukat. Véleménye szerint Mészölyék találkozása valóban sorsszerű volt, két nagyon különleges ember sodródott össze, akik életre szóló szövetséget kötöttek.


26169088_1152962958173223_98195037398581587_n
Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs
Fotó: Irodalmi szerelmek-est Facebook-oldala



NEMES NAGY ÁGNES ÉS LENGYEL BALÁZS


Gyere, s valld be, hogy nem szeretsz,

úgy elhiszem, hogy rég szerettél.

S ha érzem már, hogy elmehetsz,

majd megtudom, hogy itt lehettél.


Nemes Nagy Ágnes: Az emlék (részlet)

 

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs 1942-ben ismerkedett meg, a háború elszakította őket egymástól, azonban ’44-ben végül összeházasodtak. Nemes Nagy Ágnesnek rendkívül erős, ugyanakkor hullámzó személyisége volt, Lengyel Balázs visszaemlékezéseiben leírta: sosem tudta igazán, mire számíthat tőle, hogyan változik meg a hangulata egyik pillanatról a másikra. Házasságuknak még sem ez, sokkal inkább egy csinos fekete vetett véget. Bár hivatalosan 1958-ban elváltak, valójában egészen Nemes Nagy Ágnes haláláig jó barátságban maradtak, támogatták egymást. Sokak szerint – így Polcz Alaine szerint is – Nemes Nagy Ágnes egészen a haláláig szerette Lengyel Balázst. De vajon két egyenrangú fél volt ebben a kapcsolatban, akik mindenben támogatták egymást? – tette fel a kérdést Juhász Anna. „Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs házassága, ha azt a hátteret nézzük, amelyből ők ketten érkeztek, nem is jöhetett volna létre, hiszen inkább elválasztó, sem mint egymásra találást segítő családi vonásaik voltak” – kezdte válaszát Buda Attila, majd hozzáfűzte: az első pillanattól kezdve szellemi kapcsolat volt a kettejük viszonya, amelyből házasság lett. „Ők szellemi, költészeti és ezen belül emberi kapcsolódásban éltek. A házasságuk nem volt olyan hosszúságú, mint a másik két páré, hiszen 1958-ban formálisan elváltak, bár érdekes módon egészen 1991-ig a szellemi és az egymást segítő kapcsolat megmaradt közöttük” – mondta az irodalomtörténész. „A felelősségérzet saját magáért, a felelősségérzet a másikért, a felelősségérzet azért, hogy senki életét ne dúlja fel, de a magáét se tegye tönkre. Nemes Nagy Ágnes számára ez jelentette a házassága lényegét” – zárta az estet Buda Attila.

 

A Várkert Irodalom februári programja Weöres Sándor és Károlyi Amy kapcsolatával foglalkozik.



Fischer Viktória

plakat003

Ido_Kep_Palyazati_felhivas_003

2019.03.20

Fiatal alkotóművészek számára igazi kihívást jelentenek a szakmai élet első lépései. Sokszor már a kezdeti érvényesülés szakasza is feltételekhez kötött. De hogyan érhetőek el az első sikerek pályakezdő művészek számára, és milyen lehetőségek segíthetik tehetségük kibontakoztatását? Bemutatunk néhány aktuális lehetőséget, melyek inspirációs forrást jelenthetnek számukra.

nureyev-6
2019.03.20

Orosz balett – e szókapcsolat patinás „brand”, márkanév, mely mögött több mint kétszázhetven éves, páratlanul gazdag történelem ragyog, olyan nevekkel, mint Vaclav Nizsinszkij, Anna Pavlova vagy Rudolf Nurejev. A tánctörténet kulisszái mögé a Táncarchívum vezetője, Halász Tamás kalauzol el.

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Április 11-én mutatják be a magyar mozikban a Virágvölgy rendezőjének új filmjét, a Kilenc hónap háborút. Az alkotás egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani bevonul a katonaságba, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan az első vonalban találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A film világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

344

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma