IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.05

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára a Kulturális Örökség Napjai – Örökségünk Európában elnevezésű rendezvénysorozat keretében szeptember 15-én Gyűjtőköri Napot szervez a Fortepannal, a Nagy Háború bloggal és az Europeanával együttműködve. A Gyűjtőköri Napról a szervezők szeptember 5-én tartottak sajtótájékoztatót.

A gyűjtőköri nap célja, hogy minél teljesebb módon bemutassuk a levéltár falai között folyó magánirat-gyűjtési munkát: hogy hányféle módon tudjuk gyarapítani és közzétenni, megosztani a nálunk őrzött kincseket az érdeklődőkkel – fogalmazta meg a sajtótájékoztatón Szabó Dorottya főlevéltáros, hozzátéve: egyúttal szeretnék felhívni a nagyközönség figyelmét a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjtőköri tevékenységére, hiszen ez a terület kiemelkedő fontossággal bír nemzeti kulturális örökségünk fenntartásában. A gyűjtemény szakszerű kezelése, nyilvántartása és megőrzése hozzájárul ahhoz, hogy történelmünk forrásai a jövő generációi számára is fennmaradjanak – hangsúlyozta Szabó Dorottya, majd kiemelte: a szeptember 15-ei rendezvényen első világháborús emlékeket gyűjtenek.


old-letters-436503_960_720

 

Az esemény a „Háborúk, forradalmak, traumák: Az első világháború története 1914–1918” tematika köré szerveződik. Ezen a napon kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az első világháborúra vonatkozó otthon őrzött iratokat, így például naplókat, leveleket, visszaemlékezéseket és iratokhoz kapcsolódó fényképeket, de akár a hátország mindennapjait bemutató dokumentumokat is digitalizáljuk – emelte ki, rámutatva: ennek előnye, hogy ha valaki nem kíván megválni az irataitól, de másolatban a levéltárnak adná azt, akkor a rendezvény alkalmával ezt megteheti.

 

A helyszínen felállított digitalizáló standnál akár azonnal megoldható a kisebb terjedelmű és méretű iratanyagról, fényképekről való felvétel-készítés. Ha a bemutatott iratanyag mérete vagy terjedelme meghaladja a digitalizáló stand kapacitását, úgy átvételi elismervénnyel átvesszük azt, digitalizálásáról a későbbiekben gondoskodunk, majd előre egyeztetett időpontban visszaadjuk az eredetit. Ha a beadó úgy dönt, hogy a levéltárnak adományozná az anyagot, a digitalizálás mellett erre is lehetőséget biztosítunk – ismertette a folyamatot Szabó Dorottya, majd az egész napos programról szólva elmondta: az érdeklődők a délelőtti órákban kerekasztal-beszélgetésen nyerhetnek bepillantást a sokszínű iratgyűjtési munka mindennapjaiba, betekinthetnek az iratok megőrzésének, digitalizálásának és közzétételének kulisszái mögé. Hozzátette: természetesen lehetőséget biztosítunk arra is, hogy rövid konzultáció keretében megvizsgáljunk más, háborúkhoz, forradalmakhoz és traumákhoz kötődő iratanyagot is.


archive-1850170_960_720

 

A sajtótájékoztatón dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese arról beszélt: a Gyűjtőköri Nap jó alkalom arra, hogy a látogatókat bevonják, beavassák az intézmény munkájába. „Sőt: most a segítségüket kérjük, azt, hogy a saját emlékeiket velünk is megosszák, mi pedig hozzájárulunk ahhoz, hogy azok a történelem részévé váljanak.” A Magyar Nemzeti Levéltár rendkívül sokrétű tevékenységet végez: tudományos, jogi és közművelődési feladatokat egyaránt ellát, ugyanakkor abban is fontos szerepet játszik, hogy az utókor számára megőrizze és elérhetővé tegye a történelmi dokumentumokat – jegyezte meg dr. Mikó Zsuzsanna, majd arról is szólt: a levéltáros szakma komoly felelősséget jelent, hiszen ami bekerül a levéltárba, az a történelem része lesz. Erre is szeretnénk felhívni az emberek figyelmét, rámutatva, milyen fontos, hogy ők is részt vegyenek ebben a munkában, hiszen a magániratok is jelentős értékkel bírnak. „A magánszemélyek felelőssége tehát azt, hogy a birtokukban lévő iratok fennmaradjanak, ezt pedig egy módon érhetik el: ha a levéltárak, közgyűjtemények használatába bocsátják őket” – hangsúlyozta a főigazgató-helyettes.

 

Tamási Miklós, a Fortepan szerkesztője azt mondta: némiképp szkeptikus a kezdeményezéssel kapcsolatban, ugyanakkor nagyon jó ötletnek tartja, mivel biztos benne, hogy a magánemberek kincseket őriznek otthon. „Hozzánk ezres nagyságrendben érkeztek I. világháborús anyagok” – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy az I. világháború még nem a riporter-korszak volt, ekkor még tehát statikus, beállított képek készültek, amelyek nem feltétlenül mutatják meg azt a horrort, amelyet ez a háború jelentett. Ugyanakkor sok olyan kép is van a Fortepan birtokában, amelyek sebesültek, halottak hevernek – ezek a fotók már megmutatják a háború igazi, sötét arcát, amelynek nem csak magyar vetülete van – hangsúlyozta, utalva egy olasz férfi által beszolgáltatott fényképsorozatra.

 

Pintér Tamás történész a Nagy Háború blog szerkesztője elárulta, hogy a 2010-ben indított blog legfontosabb célja az volt, hogy feltárják az I. világháború magyar vonatkozásait és megőrizzék az emlékezetét, ebben pedig nagy segítségükre voltak az olvasók is. „Mostanra már 30 szerzőnk van és sok segítséget kapunk az olvasóktól is. Sokszor egy fotó olyan – pozitív értelemben vett – lavinát indít el, amelynek során számos, kincset érő új információ kerül napvilágra” – mondta. Pintér Tamás mindenkit arra bíztat, hogy ossza meg a levéltár dolgozóival és a nagyvilággal az emlékeit.


paper-623167_960_720

 

Kaba Eszter, a Politikatörténeti Intézet munkatársa, aki az I. világháború korszakát kutatja, a kezdeményezésről szólva elmondta: nagyon optimista, és azt reméli, hogy olyan anyagok is a levéltár birtokába kerülhetnek, amelyek a hadifoglyok történetének rekonstruálásához nyújthatnak segítséget. „Ezek felkutatásához Olaszországig, illetve Bécsig kellene menni, így azonban könnyebben felbukkanhatnak olyan dokumentumok, melyek fontos segítséget nyújthatnak ehhez a kutatáshoz” – fogalmazta meg, hozzátéve: „volt már ilyen felhívás és akkor is előkerült sok-sok emlék”.

 

A látogatók felajánlani kívánt emlékeiket az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületébe vihetik be.



Kultúra.hu

Fotó: pixabay.com

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma