2018.09.05

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára a Kulturális Örökség Napjai – Örökségünk Európában elnevezésű rendezvénysorozat keretében szeptember 15-én Gyűjtőköri Napot szervez a Fortepannal, a Nagy Háború bloggal és az Europeanával együttműködve. A Gyűjtőköri Napról a szervezők szeptember 5-én tartottak sajtótájékoztatót.

A gyűjtőköri nap célja, hogy minél teljesebb módon bemutassuk a levéltár falai között folyó magánirat-gyűjtési munkát: hogy hányféle módon tudjuk gyarapítani és közzétenni, megosztani a nálunk őrzött kincseket az érdeklődőkkel – fogalmazta meg a sajtótájékoztatón Szabó Dorottya főlevéltáros, hozzátéve: egyúttal szeretnék felhívni a nagyközönség figyelmét a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjtőköri tevékenységére, hiszen ez a terület kiemelkedő fontossággal bír nemzeti kulturális örökségünk fenntartásában. A gyűjtemény szakszerű kezelése, nyilvántartása és megőrzése hozzájárul ahhoz, hogy történelmünk forrásai a jövő generációi számára is fennmaradjanak – hangsúlyozta Szabó Dorottya, majd kiemelte: a szeptember 15-ei rendezvényen első világháborús emlékeket gyűjtenek.


old-letters-436503_960_720

 

Az esemény a „Háborúk, forradalmak, traumák: Az első világháború története 1914–1918” tematika köré szerveződik. Ezen a napon kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az első világháborúra vonatkozó otthon őrzött iratokat, így például naplókat, leveleket, visszaemlékezéseket és iratokhoz kapcsolódó fényképeket, de akár a hátország mindennapjait bemutató dokumentumokat is digitalizáljuk – emelte ki, rámutatva: ennek előnye, hogy ha valaki nem kíván megválni az irataitól, de másolatban a levéltárnak adná azt, akkor a rendezvény alkalmával ezt megteheti.

 

A helyszínen felállított digitalizáló standnál akár azonnal megoldható a kisebb terjedelmű és méretű iratanyagról, fényképekről való felvétel-készítés. Ha a bemutatott iratanyag mérete vagy terjedelme meghaladja a digitalizáló stand kapacitását, úgy átvételi elismervénnyel átvesszük azt, digitalizálásáról a későbbiekben gondoskodunk, majd előre egyeztetett időpontban visszaadjuk az eredetit. Ha a beadó úgy dönt, hogy a levéltárnak adományozná az anyagot, a digitalizálás mellett erre is lehetőséget biztosítunk – ismertette a folyamatot Szabó Dorottya, majd az egész napos programról szólva elmondta: az érdeklődők a délelőtti órákban kerekasztal-beszélgetésen nyerhetnek bepillantást a sokszínű iratgyűjtési munka mindennapjaiba, betekinthetnek az iratok megőrzésének, digitalizálásának és közzétételének kulisszái mögé. Hozzátette: természetesen lehetőséget biztosítunk arra is, hogy rövid konzultáció keretében megvizsgáljunk más, háborúkhoz, forradalmakhoz és traumákhoz kötődő iratanyagot is.


archive-1850170_960_720

 

A sajtótájékoztatón dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese arról beszélt: a Gyűjtőköri Nap jó alkalom arra, hogy a látogatókat bevonják, beavassák az intézmény munkájába. „Sőt: most a segítségüket kérjük, azt, hogy a saját emlékeiket velünk is megosszák, mi pedig hozzájárulunk ahhoz, hogy azok a történelem részévé váljanak.” A Magyar Nemzeti Levéltár rendkívül sokrétű tevékenységet végez: tudományos, jogi és közművelődési feladatokat egyaránt ellát, ugyanakkor abban is fontos szerepet játszik, hogy az utókor számára megőrizze és elérhetővé tegye a történelmi dokumentumokat – jegyezte meg dr. Mikó Zsuzsanna, majd arról is szólt: a levéltáros szakma komoly felelősséget jelent, hiszen ami bekerül a levéltárba, az a történelem része lesz. Erre is szeretnénk felhívni az emberek figyelmét, rámutatva, milyen fontos, hogy ők is részt vegyenek ebben a munkában, hiszen a magániratok is jelentős értékkel bírnak. „A magánszemélyek felelőssége tehát azt, hogy a birtokukban lévő iratok fennmaradjanak, ezt pedig egy módon érhetik el: ha a levéltárak, közgyűjtemények használatába bocsátják őket” – hangsúlyozta a főigazgató-helyettes.

 

Tamási Miklós, a Fortepan szerkesztője azt mondta: némiképp szkeptikus a kezdeményezéssel kapcsolatban, ugyanakkor nagyon jó ötletnek tartja, mivel biztos benne, hogy a magánemberek kincseket őriznek otthon. „Hozzánk ezres nagyságrendben érkeztek I. világháborús anyagok” – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy az I. világháború még nem a riporter-korszak volt, ekkor még tehát statikus, beállított képek készültek, amelyek nem feltétlenül mutatják meg azt a horrort, amelyet ez a háború jelentett. Ugyanakkor sok olyan kép is van a Fortepan birtokában, amelyek sebesültek, halottak hevernek – ezek a fotók már megmutatják a háború igazi, sötét arcát, amelynek nem csak magyar vetülete van – hangsúlyozta, utalva egy olasz férfi által beszolgáltatott fényképsorozatra.

 

Pintér Tamás történész a Nagy Háború blog szerkesztője elárulta, hogy a 2010-ben indított blog legfontosabb célja az volt, hogy feltárják az I. világháború magyar vonatkozásait és megőrizzék az emlékezetét, ebben pedig nagy segítségükre voltak az olvasók is. „Mostanra már 30 szerzőnk van és sok segítséget kapunk az olvasóktól is. Sokszor egy fotó olyan – pozitív értelemben vett – lavinát indít el, amelynek során számos, kincset érő új információ kerül napvilágra” – mondta. Pintér Tamás mindenkit arra bíztat, hogy ossza meg a levéltár dolgozóival és a nagyvilággal az emlékeit.


paper-623167_960_720

 

Kaba Eszter, a Politikatörténeti Intézet munkatársa, aki az I. világháború korszakát kutatja, a kezdeményezésről szólva elmondta: nagyon optimista, és azt reméli, hogy olyan anyagok is a levéltár birtokába kerülhetnek, amelyek a hadifoglyok történetének rekonstruálásához nyújthatnak segítséget. „Ezek felkutatásához Olaszországig, illetve Bécsig kellene menni, így azonban könnyebben felbukkanhatnak olyan dokumentumok, melyek fontos segítséget nyújthatnak ehhez a kutatáshoz” – fogalmazta meg, hozzátéve: „volt már ilyen felhívás és akkor is előkerült sok-sok emlék”.

 

A látogatók felajánlani kívánt emlékeiket az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületébe vihetik be.



Kultúra.hu

Fotó: pixabay.com

b_vambery_ds_1

2018.11.15

Aki Dunaszerdahelyen, a Bartók Béla sétányon jár, mostantól bármikor leülhet Vámbéry Ármin mellé. A világhírű Kelet-kutató bár nem Dunaszerdahelyen született, mégis ezt a várost tartotta mindenkori otthonának, hiszen itt töltötte gyermekkori éveit. Vámbéry bronzszobra Mag Gyula szobrászművész alkotása.

Vadim_Gluzman18-1200x1135_masolata

2018.11.15

Vadim Gluzman a nemzetközi zenei élet jelentős koncerttermeinek és zenekarainak ünnepelt sztárja, egy 1690-es Stradivari mesterhegedűn, az úgynevezett Ex-Leopold Aueren játszik a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral november 18-án a Müpában. Az esten felcsendül Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye, a hangverseny nyitószáma pedig Schubert Rosamunda-nyitánya lesz.

DSC_0352

2018.11.15

„A vers nem a kötelezően megtanult iskolai szöveg, amelyet elemezni kell, hanem a hétköznapi érzelmek profi megfogalmazása, amelyeket érezni lehet” – vallják a Kaleidoszkóp Nemzetközi VersFesztivál szervezői. A Váci Dunakanyar Színházban november 22. és 25. között zajló seregszemle versenyprogramjában idén kilenc ország legjobb előadói szerepelnek.

Fennállásának 65. évfordulóját ünnepli a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, az ebből az alkalomból szervezett, november 22. és 25. között zajló rendezvénysorozat díszvendége a budapesti Nemzeti Színház. A programban szerepel régi, legendás előadások vetítése, könyvbemutató és kiállításmegnyitó is, a Nemzeti Színház pedig a Körhinta című, Vidnyánszky Attila által rendezett előadásával jelentkezik. A Harag György Társulat egykori és jelenlegi művészei ünnepi gálaestet is bemutatnak Parászka Miklós rendezésében. A színház előcsarnokában nyílik meg a 65 év képekben című kiállítás, emellett bemutatják a 65 év krónikája című könyvet is. A közönség megtekintheti Tasnádi István Paravarieté című művének felolvasószínházi előadását, valamint a Burundanga, avagy a baszk, a maszk meg a cucc című előadást.

Ahmet Günestekin törökországi kortárs képzőművész mintegy harminc alkotását bemutató kiállítás nyílik november 15-én pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) három kiállítóhelyén. Kemal Orta, a Válasz és folytatás elnevezésű kiállítás kurátora Ahmet Günestekint sokoldalú művésznek nevezte, aki az op-art mellett a konceptuális művészetben alkot, filmeket, installációkat, olajfestményeket és kerámiákat is készít. Pécsre elsősorban azokat az op-art műveket hozták el, amelyekhez Victor Vasarely munkássága nagyon fontos kiindulópont volt – ismertette a kurátor. A JPM Múzeum Galériájában önálló kiállításként szerepel a gyűjtemény, a Vasarely Múzeumban és Zsolnay Múzeumban, az ottani műalkotásokkal együtt, azokra reflektálva mutatják be a törökországi művész alkotásait. A kiállítás 2019. február 1-jéig látogatható.

Csaknem negyvenezer dollárért (11,2 millió forintért) kelt el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein nővéréhez írt levele, amelyben a tudós már 1922-ben a Németországban terjedő antiszemitizmusról számol be. Einstein a zsidó származású Walter Rathenau német külügyminiszter meggyilkolását követően írta a levelet, miután elhagyta Berlint. A Nobel-díjas fizikus 1933-ban hagyta el Németországot, miután a nácik hatalomra kerültek. Az Egyesült Államokba emigrált, és lemondott német állampolgárságáról.

Mintegy ezer művet – közöttük Fjodor Dosztojevszkij orosz író egyik klasszikusát – tiltották be a kuvaiti hatóságok az Arab-öböl menti országban november 14-én kezdődött irodalmi fesztivál alkalmából. A tiltólistára került művek közül a 19. századi Oroszországban játszódó, A Karamazov testvérek (1880) című Dosztojevszkij-regény az erkölcsöt, a szabad akaratot és Isten létezését kérdőjelezi meg. Az elmúlt öt év alatt a tájékoztatási minisztérium több mint 4000 könyvet tiltott be. Közöttük volt Victor Hugo A párizsi Notre-Dame (1831) és Gabriel García Márquez Száz év magány (1967) című regénye. Szeptemberben az aktivisták két ízben is tiltakoztak a főváros utcáin a növekvő cenzúra ellen.

Idén ünnepli megalakulása 50. évfordulóját a Led Zeppelin. A rocktörténet egyik legnagyobb hatású, brit zenekara tiszteletére november 17-én a fővárosi Muzikumban a hazai színtér több kiválóságából álló tribute zenekar, a Lead Zeppelin játssza el a legendás számokat. Az 1968-ban alakult Led Zeppelin, amelyet sokan az első heavy metál zenekarnak tartanak, nyolc stúdióalbumot készített. Máig az egyetlen együttes, amelynek valamennyi lemeze felkerült az amerikai Billboard Top 10 listájára. A koncerten vendégként színpadra lép Póka Egon (basszusgitár), Vilmányi Gábor (ének) és Csík István (dob).

A bábjátszásnak nagy hagyománya van a magyar közösségi művelődési életben: a múlt század ’30-as éveiben az amatőr bábcsoportok száma az ezret is elérte. A mozgalom a 2000-es évektől hanyatlásnak indult. Népszerűsítése érdekében a Nemzeti Művelődési Intézet és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ november 23-án Szolnokon országos bábmódszertani konferenciát és bábos szemlét szervez.

kasper-dolls-1583249_960_720

Irodalmi esteket, számos könyvbemutatót, gyermekprogramokat, színházi és bábelőadásokat kínál a ma nyíló, 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában november 18-ig tartó esemény Erdély legnagyobb magyar könyves szakmai rendezvénye, Románia egyik legnagyobb könyvvására.

Anton Lachky és Eryk Makohon vitték színre a Special Society és a Poly című táncelőadásokat, melyekkel a szegedi Szögi Csaba társulata, a Közép-Európa Táncszínház érkezik Szegedre. A két izgalmas, kortárs táncprodukció 2018. december 10-én látható a Kisszínházban. A legjobb hazai és határon túli, független színházi produkciókat bemutató THEALTER fesztivál szervezői az őszi és a téli időszakban is számos csemegével készültek.

Élő betlehemmel, koncertekkel, táncszínházi előadásokkal, gyerekprogramokkal és kézműves vásárral is készül az adventi időszakra december 2. és 23. között a Várkert Bazár. Az adventi vasárnapokon misztériumjáték keretében tárul fel a betlehemi istálló, ahol megelevenedik a bibliai történet a Szent Családdal, a pásztorokkal, a három királlyal és az élő állatokkal.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma