2018.09.05

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára a Kulturális Örökség Napjai – Örökségünk Európában elnevezésű rendezvénysorozat keretében szeptember 15-én Gyűjtőköri Napot szervez a Fortepannal, a Nagy Háború bloggal és az Europeanával együttműködve. A Gyűjtőköri Napról a szervezők szeptember 5-én tartottak sajtótájékoztatót.

A gyűjtőköri nap célja, hogy minél teljesebb módon bemutassuk a levéltár falai között folyó magánirat-gyűjtési munkát: hogy hányféle módon tudjuk gyarapítani és közzétenni, megosztani a nálunk őrzött kincseket az érdeklődőkkel – fogalmazta meg a sajtótájékoztatón Szabó Dorottya főlevéltáros, hozzátéve: egyúttal szeretnék felhívni a nagyközönség figyelmét a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjtőköri tevékenységére, hiszen ez a terület kiemelkedő fontossággal bír nemzeti kulturális örökségünk fenntartásában. A gyűjtemény szakszerű kezelése, nyilvántartása és megőrzése hozzájárul ahhoz, hogy történelmünk forrásai a jövő generációi számára is fennmaradjanak – hangsúlyozta Szabó Dorottya, majd kiemelte: a szeptember 15-ei rendezvényen első világháborús emlékeket gyűjtenek.


old-letters-436503_960_720

 

Az esemény a „Háborúk, forradalmak, traumák: Az első világháború története 1914–1918” tematika köré szerveződik. Ezen a napon kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az első világháborúra vonatkozó otthon őrzött iratokat, így például naplókat, leveleket, visszaemlékezéseket és iratokhoz kapcsolódó fényképeket, de akár a hátország mindennapjait bemutató dokumentumokat is digitalizáljuk – emelte ki, rámutatva: ennek előnye, hogy ha valaki nem kíván megválni az irataitól, de másolatban a levéltárnak adná azt, akkor a rendezvény alkalmával ezt megteheti.

 

A helyszínen felállított digitalizáló standnál akár azonnal megoldható a kisebb terjedelmű és méretű iratanyagról, fényképekről való felvétel-készítés. Ha a bemutatott iratanyag mérete vagy terjedelme meghaladja a digitalizáló stand kapacitását, úgy átvételi elismervénnyel átvesszük azt, digitalizálásáról a későbbiekben gondoskodunk, majd előre egyeztetett időpontban visszaadjuk az eredetit. Ha a beadó úgy dönt, hogy a levéltárnak adományozná az anyagot, a digitalizálás mellett erre is lehetőséget biztosítunk – ismertette a folyamatot Szabó Dorottya, majd az egész napos programról szólva elmondta: az érdeklődők a délelőtti órákban kerekasztal-beszélgetésen nyerhetnek bepillantást a sokszínű iratgyűjtési munka mindennapjaiba, betekinthetnek az iratok megőrzésének, digitalizálásának és közzétételének kulisszái mögé. Hozzátette: természetesen lehetőséget biztosítunk arra is, hogy rövid konzultáció keretében megvizsgáljunk más, háborúkhoz, forradalmakhoz és traumákhoz kötődő iratanyagot is.


archive-1850170_960_720

 

A sajtótájékoztatón dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese arról beszélt: a Gyűjtőköri Nap jó alkalom arra, hogy a látogatókat bevonják, beavassák az intézmény munkájába. „Sőt: most a segítségüket kérjük, azt, hogy a saját emlékeiket velünk is megosszák, mi pedig hozzájárulunk ahhoz, hogy azok a történelem részévé váljanak.” A Magyar Nemzeti Levéltár rendkívül sokrétű tevékenységet végez: tudományos, jogi és közművelődési feladatokat egyaránt ellát, ugyanakkor abban is fontos szerepet játszik, hogy az utókor számára megőrizze és elérhetővé tegye a történelmi dokumentumokat – jegyezte meg dr. Mikó Zsuzsanna, majd arról is szólt: a levéltáros szakma komoly felelősséget jelent, hiszen ami bekerül a levéltárba, az a történelem része lesz. Erre is szeretnénk felhívni az emberek figyelmét, rámutatva, milyen fontos, hogy ők is részt vegyenek ebben a munkában, hiszen a magániratok is jelentős értékkel bírnak. „A magánszemélyek felelőssége tehát azt, hogy a birtokukban lévő iratok fennmaradjanak, ezt pedig egy módon érhetik el: ha a levéltárak, közgyűjtemények használatába bocsátják őket” – hangsúlyozta a főigazgató-helyettes.

 

Tamási Miklós, a Fortepan szerkesztője azt mondta: némiképp szkeptikus a kezdeményezéssel kapcsolatban, ugyanakkor nagyon jó ötletnek tartja, mivel biztos benne, hogy a magánemberek kincseket őriznek otthon. „Hozzánk ezres nagyságrendben érkeztek I. világháborús anyagok” – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy az I. világháború még nem a riporter-korszak volt, ekkor még tehát statikus, beállított képek készültek, amelyek nem feltétlenül mutatják meg azt a horrort, amelyet ez a háború jelentett. Ugyanakkor sok olyan kép is van a Fortepan birtokában, amelyek sebesültek, halottak hevernek – ezek a fotók már megmutatják a háború igazi, sötét arcát, amelynek nem csak magyar vetülete van – hangsúlyozta, utalva egy olasz férfi által beszolgáltatott fényképsorozatra.

 

Pintér Tamás történész a Nagy Háború blog szerkesztője elárulta, hogy a 2010-ben indított blog legfontosabb célja az volt, hogy feltárják az I. világháború magyar vonatkozásait és megőrizzék az emlékezetét, ebben pedig nagy segítségükre voltak az olvasók is. „Mostanra már 30 szerzőnk van és sok segítséget kapunk az olvasóktól is. Sokszor egy fotó olyan – pozitív értelemben vett – lavinát indít el, amelynek során számos, kincset érő új információ kerül napvilágra” – mondta. Pintér Tamás mindenkit arra bíztat, hogy ossza meg a levéltár dolgozóival és a nagyvilággal az emlékeit.


paper-623167_960_720

 

Kaba Eszter, a Politikatörténeti Intézet munkatársa, aki az I. világháború korszakát kutatja, a kezdeményezésről szólva elmondta: nagyon optimista, és azt reméli, hogy olyan anyagok is a levéltár birtokába kerülhetnek, amelyek a hadifoglyok történetének rekonstruálásához nyújthatnak segítséget. „Ezek felkutatásához Olaszországig, illetve Bécsig kellene menni, így azonban könnyebben felbukkanhatnak olyan dokumentumok, melyek fontos segítséget nyújthatnak ehhez a kutatáshoz” – fogalmazta meg, hozzátéve: „volt már ilyen felhívás és akkor is előkerült sok-sok emlék”.

 

A látogatók felajánlani kívánt emlékeiket az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületébe vihetik be.



Kultúra.hu

Fotó: pixabay.com

apro_mesek_r
2019.01.21

Március 14-től kerül a magyar mozikba Szász Attila Apró mesék című, romantikus, történelmi thrillere, amely a második világháború utáni zűrzavaros Magyarországon játszódik. A főszerepeket Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica és Molnár Levente alakítja.

A_vihar_kapujaban_HS_r

2019.01.21

A 12. századi Kiotóban a polgárháború elől menekülő házaspár gyilkosság áldozatává válik. Az áldozatok, a tanúk és az elkövetők a kihallgatásokon újra és újra elmesélik a történetet, de mindenki másként emlékezik... Müller Péter Akutagava elbeszélései és Kuroszava filmje nyomán írt, A vihar kapujában című bűnügyi drámáját január 18-án mutatták be a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban.

 

Tornyai15

2019.01.21

Kezdetben Munkácsy látta el Párizsban jó tanácsokkal a tehetséges festőművészt, Tornyai Jánost, de ő mégsem választotta a világhírt. Hazatért szülővárosába, Hódmezővásárhelyre, ahol megpróbálta felpezsdíteni a kulturális életet, és mentette egy eltűnő világ emlékeit. A jó humorú, öniróniától sem ódzkodó Tornyai kiterjedt levelezést is folytatott, üzeneteit gyakran „ecsetölő polgár", Jankó de Nagyravitte" néven írta alá. Születésének 150. évfordulóján népművészeti gyűjteményéből rendeztek kiállítást a nevét viselő vásárhelyi múzeumban Tornyai, a gyűjtő címmel. Terendi Viktória néprajzkutatóval, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

A Megszállottak kapta a legjobb filmnek járó fődíjat az indiai kolkatai nemzetközi filmfesztiválon (Calcutta International Kult Film Festival). Az alkotás tavaly októberben a világfesztivál előválogatóján már megkapta a legjobb film díját, a január 16-17-én rendezett gálán Kolkatában egy angol és egy japán film társaságában indult a fődíjért, az Arany Róka szoborért, amelyet megnyert. A négy hónapig tartó versengésen 86 ország filmjei vettek részt különböző kategóriákban. A Megszállottak a reformáció emlékéve alkalmából készült 2018-ban, a hitújító Kálvin és a később katolikus szent, Loyolai Ignác szenvedélyes találkozásáról szól. A két főszereplő Szabó Máté és Lux Ádám, az operatőr Kovács Claudia volt. A film az elmúlt hónapokban több nemzetközi fesztiválon bizonyult a legjobbnak, köztük Monacóban, Zürichben és Argentínában.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán induló beszélgetéssorozatban meghívott kritikusokkal és díjazott alkotókkal járják körül, mit jelentett a díj egykor, mit ma. A havi rendszerességgel jelentkező beszélgetéssorozat állandó helyszíne a Három Holló. Az első beszélgetésre 2019. január 29-én 17 órai kezdettel kerül sor.

Több mint 30 koncert várja az érdeklődőket február 9-én a kórusok téli éjszakáján a MagNet Közösségi Házban Budapesten. A közönség belehallgathat hazai, nemzetközi, gyermek és felnőtt kamarakórusok műsorába, fellép többek között az Amagnus Énekegyüttes, a Contrapunto kamarakórus, a Dalinda, a Voice drops, a kecskeméti Kodály Nemzetközi Kamarakórus, a Pax et Bonum Kamarakórus és a Csicsergők gyermekkar.

A vezetőváltásra azért került sor, mert a világ legrégebbi, több mint fél évezrede alapított énekkara pénzügyi botrányba keveredett. A vizsgálat még folyik. A férfikórust mostantól Ferenc pápa ceremóniamestere, Guido Marini vezeti, a pénzügyeiért Guido Pozzo, a Sixtus-kápolna pénzügyi szuperintendánsa felel. A Sixtus-kápolna énekegyüttest 1471-ben alapították, de gyökerei Nagy Gergely pápa idejére (590-604) nyúlnak vissza. A kórus énekel a pápai miséken, emellett koncertezik szerte a világban.

Január 22-én Szentendre Fő terén ismét megrendezik a Himnusz-flashmobot. Budakeszin Pápai Erika színművész önálló estjével lép fel, Szigethalmon Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert zenés pódiumestje várja a Városi Szabadidőközpontban az érdeklődőket. Szombaton Isaszegen hagyományőrző néptáncbemutatót tartanak, Szigethalon Jótékonysági Városi Bált, Vácon folkpartit és táncházat. Lesz bál Vecsésen és Budakalászon is, ahol a XXII. Svábbállal kezdődik a báli szezon.

Nemzetközi egyetemi művészeti fesztivált rendez a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) január 31. és február 3. között; a harmadik alkalommal megvalósuló FACT-en (Festival Arts Cinema Theatre) négy külföldi és két magyarországi egyetem hallgatói mutatkoznak be 12 produkcióval.

fact

Ünnepi esten emlékeznek a magyar kultúra napjára január 22-én a Kölcsey Központ Nagytermében. Az eseményen egyebek mellett átadják a Debrecen Kultúrájáért Díjat, és ünnepi műsort ad a Kodály Filharmónia Debrecen.

Egész éves programsorozattal emlékezik 1989-re idén a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol jelentősen bővül a Seuso-kincset bemutató kiálltás, és többek között az antik Perzsiát és a 19. századi kaliforniai aranyláz magyar szereplőit vizsgáló tárlatok is várhatók.

A magyar kultúra napja alkalmából Madách Imréről és Nyírő Józsefről is megemlékeznek Nógrád megyében, a programok sorában lesz színházi előadás, jubileumi fotókiállítás és versmondó verseny.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma