2013.09.16
Széles-Horváth Anna

Négy éremmel tért haza a magyar küldöttség a genti gyorsíró világbajnokságról, ahol levelezés-jegyzőkönyvvezetés versenyszámban Krasznai-Kis Eszter és Eszlinger Beáta, gyorsírásban Vicai Erika és Ferenc Zsuzsa állhatott a dobogóra. Arról, hogy miért lehetne sportág a gyorsírás, meddig nyúlik vissza a szakma története, és mire használja a hétköznapokban világbajnoki szintű tudását – a bronzérmes Ferenc Zsuzsa mesélt a Kultúra.hu-nak.

Gent_fzsA genti világbajnokságon 3. helyezést ért el gyorsírásban. Hogyan találkozott először ezzel a „műfajjal”? Mióta gyakorolja a gyorsírást?

Az egykori Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskolában – ma Pesterzsébeti Szakközépiskola – ismerkedtem meg a gyorsírással. Különlegessége miatt nagyon megtetszett. Kiemelkedő eredményeim a tanulmányi versenyeken nem voltak, csak jóval később, a felnőtt országos bajnokságokon sikerült évről évre egyre jobb helyezéseket elérnem. Ezeken felbuzdulva határoztam el, hogy világversenyeken is indulok. Ott is fokozatosan lépdeltem felfelé, egészen a 2011-es párizsi világbajnoki címig, amiről diákkoromban álmodni sem mertem volna.


Miért lehetséges, hogy ezek a győzelmek nem válnak közüggyé, kevésbé értesülünk róluk? Sokan talán azzal sincsenek tisztában, hogy a gyorsírást művelik, nemhogy versenyszámot is indítanak belőle.

Többek szerint ez a szakma sokat nyerne azzal, ha sporttá nyilvánítanák. Akkor a súlya is nagyobb lenne, a versenyzők sokkal motiváltabbak lennének, és nemzetközi rendezvényeket is lehetne szervezni. Jelenleg ugyanis külső támogatás, szponzorok híján ez nem lehetséges. Pedig a gyorsírás a kultúra része, melynek története az ókorig nyúlik vissza: már Cicerónak is volt gyorsírója. A középkorban a szerzetesek kódexekben őrizték meg a jövő számára, majd az évszázadok során továbbfejlődött, és szerencsére még a XXI. században is él!


Hogyan zajlik egy hasonló verseny? Vannak-e nemzetek, amelyek kiemelkedően jók gyorsírás területén?

A világbajnokságon egy 15 perces, három részből álló, fokozódó sebességű diktátumot kell gyorsírással lejegyezni, majd annak kézi vagy gépi áttételét elfogadható hibahatáron belül elkészíteni. Ahhoz, hogy valaki sikeres versenydolgozatot produkáljon, minimum hárompercnyi szövegrészt kell teljesítenie. A három sebességi kategória közül bármelyiket ki lehet választani, de igazán jó helyezésre inkább azoknak van esélyük, akik a viszonylag gyors „B” részt, esetleg a mesterfokot, vagyis az „A” kategóriát is jól vissza tudják olvasni.

Grafikus gyorsírásban Magyarország mellett hagyományosan Németország számít kiemelkedőnek, bár az utóbbi öt-hat évben a német versenyzők mintha hullámvölgybe kerültek volna. Horvátország a 2007-es vébé óta komoly ellenfelünk. Nagy öröm, hogy az erős nemzetközi mezőnyben Párizs után Gentben mi magyarok ismét ott vagyunk az élbolyban.


A Magyar Gyorsírók és Gépírók Szövetsége is hírt adott az eseményről. Hogyan tartják a kapcsolatot az ország gyorsírói a szervezeten belül? Milyen közös programokon vesznek részt?

Szakmai szervezetünk 1925 óta a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége, a hazai versenyek - évente egy bajnokság, egy tanulói verseny és egy őszi országos verseny - az ő szervezésében zajlanak. Természetesen a szövetségi élet nem pusztán versenyekből áll, a gyorsírók és a gépírók más programokon, összejöveteleken is részt vesznek. Rendezvényeinken, szakmai előadásokon emlékezünk meg a múltról és adunk tájékoztatást a jelen iskolai és nemzetközi szakmai életről. A legközelebbi fontos esemény a szeptember végi tisztújító küldöttközgyűlés, melynek kapcsán átgondoljuk jelenünket és jövőnket.

Jómagam tavaly óta a 20 fős Budapesti Helyi Csoportot vezetem, és nagyon jó kapcsolatot ápolok a szövetség vezetésével. A tagok között nem kizárólag versenyzők vannak, több mint 20 éve létezik a beszédgyorsíró szolgálat, akik nagy gyakorlattal rendelkező gyorsíró-jegyzőkönyvvezetők. A beszédgyorsíró szolgálat a szövetség egyetlen szponzora.

 

A mindennapjaiban hogyan használja fel a gyorsírás tudományát?

Gyakran használom különböző jegyzetek készítésénél, nagy segítség telefonos üzenetek rögzítése során, de emlékeztetőket, leveleket is írok-szerkesztek gyorsírással. Olyan is előfordul, hogy csak úgy, hobbiból írok. A gyorsírástudás munkahelyemen, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának titkárságán sem jön rosszul…


Milyen versenyre készül a közeljövőben?

Idén az őszi országos verseny van hátra, a következő világbajnokság – amit még nem tudni, melyik ország rendez – két év múlva esedékes…


Széles-Horváth Anna

Kulcsszavak:

jelenet_az_eloadasbol

2018.10.19

Ne bámuljanak már! – inkluzív színház születik címmel készült dokumentumfilm, amelynek bemutatója október 19-én, 19 órakor lesz a Premier Kultcaféban. A film egy színházi előadás készítését mutatja be, azonban ebben a produkcióban egyenrangú partnerekként játszanak együtt ép értelmű és értelmi fogyatékossággal élő színésznők. INTERJÚ

cs9
2018.10.19

Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót a Csernus és a Montmartre Egy műterem titkai című kiállítás, amely október 19-től a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható. A tárlat számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, továbbá betekintést nyújt a festő műtermébe is.

DSZZS20181018001

2018.10.19

Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzeti Színház október 19-én. A Madách Imre műve alapján készült, arénaszerű térben megvalósuló látványos előadást Vidnyánszky Attila rendezte, akit a jó és a rossz közötti szabad választás lehetősége foglalkoztatott. Az előadásban az Úr Sinkovits Imre hangján szólal meg.

Száz fiatal és középgenerációs művész nyert el három évre szóló ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) idén első alkalommal meghirdetett pályázatán. A kilenctagú bizottság nyáron döntött a győztes pályázatokról. Az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból szeptember 1-jétől, havi bruttó kétszázezer forinttal támogatott alkotókat Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte október 18-án a Pesti Vigadóban. A program keretében keletkező művek végcélja nem az íróasztal fiókja vagy az archívum lesz, hanem kiállítások, koncertek, előadások, könyvbemutatók sora hoz majd terveik szerint „áttörő pezsgést” a kortárs magyar művészeti életbe. Az ösztöndíjat a következő két évben szintén 100-100 alkotó nyerheti el.

Átadták a Gyulai Várszínház idei nívódíjait a Nemzeti Színházban a Székely János Napok programsorozata keretében a Caligula helytartója című előadás előtt október 19-én. A Sík Ferenc-díjat Béres László rendező vehette át Venczel Péter és Orbán János Dénes Búbocska című ördögmusicalének kiemelkedő színvonalú megrendezéséért. A Havasi István-díjat Szász János rendezőnek ítélték oda Székely János Caligula helytartója című drámájának kiemelkedő színvonalú, a Gyulai Várat alkotó módon bejátszó megrendezéséért. Az Őze Lajos-díjat Tege Antal színművésznek, rendezőnek adták át Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabjában nyújtott kiemelkedő színművészi teljesítményéért és a Shakespeare Fesztiválon diákszínjátszók által előadott utcaszínházi produkció megrendezéséért.

Erős női karaktereket bemutató három európai alkotás versenyez az Európai Parlament (EP) Lux filmdíjáért, a filmeket novembertől vetítik Európa minden országában. Benedikt Erlingsson, az Izlandi amazon rendezője energetikus és életigenlő filmet készített egy zenetanárnő és környezetvédelmi aktivista kettős életéről. A szerb Mila Turajlic A másik oldal című dokumentumfilmje egy család történetén keresztül mutatja be az ország demokráciáért folytatott küzdelmét. Az osztrák Wolfgang Fischer, a Styx rendezője pedig a menekültválságot dolgozza fel egy vitorlázónő morális vívódását követve. Magyarországon az Uránia moziban lehet megnézni a filmeket, a Styxet november 7-én, A másik oldalt november 8-án, az Izlandi amazont november 9-én. A győztes filmet az EP-képviselők választják ki, de a nézők is szavazhatnak 2019. január 31-ig a Lux filmdíj honlapján. A nyertest novemberben jelentik be.

Egész évben működő befogadó színház alakult Magyarpolányban. A Pajtaszínház első előadása Márai Sándor és Hamvas Béla írásaiból készült A magány változatai október 22-én lesz a Soproni Petőfi Színház és a Forrásszínház koprodukciójában. Február végéig tíz produkciót tűztek műsorra nyolc társulat előadásában: a nézők láthatják egyebek mellett a Soproni Petőfi Színház Rejtő, a megejtő című szilveszteri kabaréját, a Fabók Mancsi Bábszínháztól az Amikor betér az égi király című produkciót, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színháztól pedig Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát.

Szerelmes regénnyel jelentkezett Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. A 49/49 című kötetet október 17-én mutatták a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A kötetbemutatón Temesi Ferenc elmondta: a regény egy olyan szerelem története, amely egy rövid kamaszkori diákszerelemként kezdődik, majd csupán negyven év elteltével teljesedik be. Főhőse az 1949-ben született Márk és Ilona. A regény ennek megfelelően két idősíkon, a 60-es évek végén és a 2010-es években játszódik – fűzte hozzá az író, megjegyezve, hogy mindkét szál 49-49 fejezetre tagolódik. Temesi Ferenc elárulta azt is: jelenleg egy filmterven dolgozik, ám régóta foglalkozik egy másik regénnyel is, amelyben minden tudása benne lesz, amit csak férfi íróként a nőkről tudhat.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma