NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2013.09.16
Széles-Horváth Anna

Négy éremmel tért haza a magyar küldöttség a genti gyorsíró világbajnokságról, ahol levelezés-jegyzőkönyvvezetés versenyszámban Krasznai-Kis Eszter és Eszlinger Beáta, gyorsírásban Vicai Erika és Ferenc Zsuzsa állhatott a dobogóra. Arról, hogy miért lehetne sportág a gyorsírás, meddig nyúlik vissza a szakma története, és mire használja a hétköznapokban világbajnoki szintű tudását – a bronzérmes Ferenc Zsuzsa mesélt a Kultúra.hu-nak.

Gent_fzsA genti világbajnokságon 3. helyezést ért el gyorsírásban. Hogyan találkozott először ezzel a „műfajjal”? Mióta gyakorolja a gyorsírást?

Az egykori Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskolában – ma Pesterzsébeti Szakközépiskola – ismerkedtem meg a gyorsírással. Különlegessége miatt nagyon megtetszett. Kiemelkedő eredményeim a tanulmányi versenyeken nem voltak, csak jóval később, a felnőtt országos bajnokságokon sikerült évről évre egyre jobb helyezéseket elérnem. Ezeken felbuzdulva határoztam el, hogy világversenyeken is indulok. Ott is fokozatosan lépdeltem felfelé, egészen a 2011-es párizsi világbajnoki címig, amiről diákkoromban álmodni sem mertem volna.


Miért lehetséges, hogy ezek a győzelmek nem válnak közüggyé, kevésbé értesülünk róluk? Sokan talán azzal sincsenek tisztában, hogy a gyorsírást művelik, nemhogy versenyszámot is indítanak belőle.

Többek szerint ez a szakma sokat nyerne azzal, ha sporttá nyilvánítanák. Akkor a súlya is nagyobb lenne, a versenyzők sokkal motiváltabbak lennének, és nemzetközi rendezvényeket is lehetne szervezni. Jelenleg ugyanis külső támogatás, szponzorok híján ez nem lehetséges. Pedig a gyorsírás a kultúra része, melynek története az ókorig nyúlik vissza: már Cicerónak is volt gyorsírója. A középkorban a szerzetesek kódexekben őrizték meg a jövő számára, majd az évszázadok során továbbfejlődött, és szerencsére még a XXI. században is él!


Hogyan zajlik egy hasonló verseny? Vannak-e nemzetek, amelyek kiemelkedően jók gyorsírás területén?

A világbajnokságon egy 15 perces, három részből álló, fokozódó sebességű diktátumot kell gyorsírással lejegyezni, majd annak kézi vagy gépi áttételét elfogadható hibahatáron belül elkészíteni. Ahhoz, hogy valaki sikeres versenydolgozatot produkáljon, minimum hárompercnyi szövegrészt kell teljesítenie. A három sebességi kategória közül bármelyiket ki lehet választani, de igazán jó helyezésre inkább azoknak van esélyük, akik a viszonylag gyors „B” részt, esetleg a mesterfokot, vagyis az „A” kategóriát is jól vissza tudják olvasni.

Grafikus gyorsírásban Magyarország mellett hagyományosan Németország számít kiemelkedőnek, bár az utóbbi öt-hat évben a német versenyzők mintha hullámvölgybe kerültek volna. Horvátország a 2007-es vébé óta komoly ellenfelünk. Nagy öröm, hogy az erős nemzetközi mezőnyben Párizs után Gentben mi magyarok ismét ott vagyunk az élbolyban.


A Magyar Gyorsírók és Gépírók Szövetsége is hírt adott az eseményről. Hogyan tartják a kapcsolatot az ország gyorsírói a szervezeten belül? Milyen közös programokon vesznek részt?

Szakmai szervezetünk 1925 óta a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége, a hazai versenyek - évente egy bajnokság, egy tanulói verseny és egy őszi országos verseny - az ő szervezésében zajlanak. Természetesen a szövetségi élet nem pusztán versenyekből áll, a gyorsírók és a gépírók más programokon, összejöveteleken is részt vesznek. Rendezvényeinken, szakmai előadásokon emlékezünk meg a múltról és adunk tájékoztatást a jelen iskolai és nemzetközi szakmai életről. A legközelebbi fontos esemény a szeptember végi tisztújító küldöttközgyűlés, melynek kapcsán átgondoljuk jelenünket és jövőnket.

Jómagam tavaly óta a 20 fős Budapesti Helyi Csoportot vezetem, és nagyon jó kapcsolatot ápolok a szövetség vezetésével. A tagok között nem kizárólag versenyzők vannak, több mint 20 éve létezik a beszédgyorsíró szolgálat, akik nagy gyakorlattal rendelkező gyorsíró-jegyzőkönyvvezetők. A beszédgyorsíró szolgálat a szövetség egyetlen szponzora.

 

A mindennapjaiban hogyan használja fel a gyorsírás tudományát?

Gyakran használom különböző jegyzetek készítésénél, nagy segítség telefonos üzenetek rögzítése során, de emlékeztetőket, leveleket is írok-szerkesztek gyorsírással. Olyan is előfordul, hogy csak úgy, hobbiból írok. A gyorsírástudás munkahelyemen, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának titkárságán sem jön rosszul…


Milyen versenyre készül a közeljövőben?

Idén az őszi országos verseny van hátra, a következő világbajnokság – amit még nem tudni, melyik ország rendez – két év múlva esedékes…


Széles-Horváth Anna

Kulcsszavak:

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma