GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

Torockoi_nagycsalad
Fotó: netfolk-blog.hu


Torockó község az Erdélyi-középhegység keleti részén, a Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre fekszik. A Székelykő hármas csúcsa alatt található település Erdély legnyugatibb székely végvára és egyik legszebb faluja.


Földrajzi fekvése, épített öröksége, környezeti adottsága, lakóinak származása és azok egykori foglalkozása révén sajátos helyet foglal el a Kárpát-medencei tájegységek között. Népművészeti szempontból különleges a település építészete, vasművessége, bútorzata, háziipara, de leginkább népviselete.


Torocko
Fotó: torocko.org


Aranykora a 19. század közepére tehető, ugyanis ekkor termelték ki a legtöbb vasércet, az ennek köszönhető jó anyagi helyzet és életszínvonal pedig egy olyan viselet kialakulását tette lehetővé, amely anyagában és formájában leginkább a városi-nemesi öltözethez áll közelebb, mint környezetének egyszerűbb paraszti viseletéhez. A torockói népviselet kiválik a többi erdélyi viselet közül. A ruhadarabok korhoz és alkalomhoz kötöttek.


Torocko._Fortepan_R
Torockói asszonyok 1907-ben
Fotó: Fortepan

A férfiak nyáron széles, felhajtott karimájú, fekete kalapot, télen báránybőrből készült kucsmát hordtak. Ingük fehér gyolcsból készült, a viselő korától függően leszorították különböző színű és díszítésű övvel. A nyakukba négyszögű fekete selyemkendőt tettek (a fiataloké ki volt hímezve, az idősebbeké dísztelen). Az ingre rávették a fehérített báránybőrből készült ujjatlan, elöl csukódó, rókaprémgalléros mellényt (lájbit).


torocko.ferfi_R
Fotó: netfolk.hu


Erre nyakba akasztva rávették a vörös vagy kék selyemmel kihímzett rókaprémes bőrködmönt. Alsó ruhaneműként kétszer ványolt (tömött szövésű) gatyát viseltek, erre jött a fehér posztóból készült csizmanadrág, harisnya, oldalt zöld szegéllyel, elöl vitézkötéssel díszítve. Lábbelijük a vassarkú, fekete kordovánbőrből készített csizma.


A lányok fejrevalója a fekete bársonyból készített, arany csipkével borított, három oldalról szalagokkal körülaggatott párta volt. A fiatal asszonyokén vékony selyemfátyol is volt, kihímezve kék, piros vagy zöld selyemszállal.


torockoi_nepviselet
Fotó: honismeret.network.hu


Az asszonyok fekete keszkenőt vagy virágos kendőt hordtak. Az ingük fehér gyolcsból készült, az eleje sűrűn ráncolt és mintázott, az ujja hosszú és hímzéssel díszített. Az ing felett a nyakban szélesen elterülő, csipkés fodrot viseltek. Az ing kiegészítője a fehér gyolcsból készült vállas szoknya, más néven fersing. Erre jött felül, keresztben a színesen hímzett fűző és hosszú kézelők, melyeket az ingujjra kapcsoltak. Az ingre hétköznap fekete lájbit vagy ujjast vettek, ünnepnapokon pedig báránybőrrel bélelt mellényt. Az öltözet díszes kiegészítője a zsinóröv, jegykendő, erszény, átlósan hajtott selyemkendő. Lábbelijük a hegyes orrú, magas sarkú, lányoknál piros, asszonyoknál fekete színű, harmonikás szárú csizma.


A Torockói Íjász Szer gondozásában megjelent kiadvány mellékletében több száz, eddig kiadatlan archív fotó szerepel, amely korosztályonként, alkalmanként és korszakonként eleveníti meg a különleges torockói viseletet.

plakat003

B32_Galeria_Feluliras_r

2019.03.21

Hat nap alatt 74 helyszínen csaknem 100 kiállítás, valamint 100 kísérőrendezvény várja az érdeklődőket a Budapest Art Week programsorozaton április 9. és 14. között Budapesten. Újdonság idén a Közelítő nevű művészetpedagógiai program, amely során mintegy 500 diák ismerkedhet meg a kortárs képzőművészettel, és személyesen találkozhat az alkotókkal és galéristákkal.

szentgyorgynaplabitababszinhaz
2019.03.21

A tudományos felmérések azt támasztják alá, hogy a színházi élményben részesült gyerekek boldogabbak az abból kimaradt társaiknál – mondja Novák János rendező, a Kolibri Színház igazgatója. A bábművészet érvényességéről, kihívásokról és tabukról is beszélgettünk vele a bábszínház világnapja alkalmából.

IMG_20190320_101851

2019.03.21

Minél távolabb vagyunk időben egy történelmi eseménytől, annál nehezebb elképzelnünk a jeles napok hétköznapi emberét. A forradalmak kapcsán leginkább az összecsapásokról, háborús veszteségekről vagy győzelmekről van fogalmunk, és keveset tudunk az akkori mindennapokról. Az 1848/49-es eseményekről is elsősorban az ikonikus történések jutnak eszünkbe, az kevésbé, hogyan is zajlott az idő tájt az élet egy átlagos családban.

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti régészeti feltáráson. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A Biblia szerint a perzsa korban épült újjá Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered.

288 oldalas kötetben mutatja be Endre Béla festőművész életútját és életművét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum. A család- és élettörténet, valamint a művész alkotásainak monografikus elemzése mellett másfélszáz festményének reprodukciója is helyet kapott a nagyalakú, magas nyomdai minőségben megjelent kötetben. A kötet szerzője, Nátyi Róbert művészettörténész szerint Endre Béla európai jelentőségű művész, akitől Tornyai János is rengeteg inspirációt meríthetett.

Összesen mintegy 70 pályázat érkezett a fesztivál felhívására, az előzsűrizést követően a nemzetközi szakemberekből álló grémium 25 film közül választotta ki a tíz győztes alkotást. A maximum háromperces filmek párkapcsolatokról, internetes zaklatásról, előítéletekről, az összetartozás-tudatról szólnak, de érintik a környezetvédelem témáját is. A győztes alkotásokat a Cannes-i Global Short Film Award mobiltelefonos szekciójának döntőjében vetítik május 25-én Franciaországban.

Március 23-án, szombaton egésznapos ingyenes programsorozattal várják az érdeklődőket a Bach Mindenkinek Fesztiválra a Gödöllő Királyi Kastélyban. Az esti nagykoncerten a Magyar Honvédség Tata Helyőrségi Zenekara lép fel Balázs Attila őrnagy és Medveczky Ádám dirigálásával, közreműködik Bábel Klára hárfaművész, Harcsa Veronika énekművész és Demeniv Mihály harmonikaművész.

Csaknem 4 millióan látogatták tavaly a Mária Terézia (1717-1780) egykori nyári rezidenciájaként épült, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő bécsi kastélyt. Egy évvel korábban 3,8 millió fizető vendéget regisztráltak.

A régió egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata március 20-án az Akvárium Klubban mutatta be tavaly debütált, nagy sikerű magazinja aktuális lapszámát, amely exkluzív interjúkkal és izgalmas cikkekkel segít ráhangolódni az április 5-én kezdődő kulturális tavaszra.

20190320_YOULI_Akusztik_Horanyi_Juli_Weisz_Nandor_Gulyas_Barna

Március 24-én a ljubljanai Cankarjev Dom dísztermében példaértékű nemzetközi művészi összefogásban hangversennyel emlékeznek meg az isonzói csaták áldozatairól. A koncerten egy különleges mű, Avgust Ipavec: A zöld smaragd színei – elfelejtett szenvedés című szimfonikus költeménye hangzik el összesen mintegy 250 alkotó részvételével, a Budapesti Filharmóniai Társaság közreműködésével.

Idén 13. alkalommal rendezik meg a fiatal filmesek egyik legfontosabb eseményét, a BIG filmfesztivált, ahol évről-évre a 12 és 30 közötti korosztály nevezheti rövidfilmjeit, műfajtól függetlenül.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem is részt vesz március 22-én azon a földrészeken átívelő, 59 ország részvételével zajló Homérosz-olvasáson, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezett. Az SZFE volt és jelenlegi hallgatói mellett a kulturális élet meghatározó szereplői és civilek is ott lesznek a mintegy tizenkét órásra tervezett Iliász-olvasáson.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma