2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

Torockoi_nagycsalad
Fotó: netfolk-blog.hu


Torockó község az Erdélyi-középhegység keleti részén, a Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre fekszik. A Székelykő hármas csúcsa alatt található település Erdély legnyugatibb székely végvára és egyik legszebb faluja.


Földrajzi fekvése, épített öröksége, környezeti adottsága, lakóinak származása és azok egykori foglalkozása révén sajátos helyet foglal el a Kárpát-medencei tájegységek között. Népművészeti szempontból különleges a település építészete, vasművessége, bútorzata, háziipara, de leginkább népviselete.


Torocko
Fotó: torocko.org


Aranykora a 19. század közepére tehető, ugyanis ekkor termelték ki a legtöbb vasércet, az ennek köszönhető jó anyagi helyzet és életszínvonal pedig egy olyan viselet kialakulását tette lehetővé, amely anyagában és formájában leginkább a városi-nemesi öltözethez áll közelebb, mint környezetének egyszerűbb paraszti viseletéhez. A torockói népviselet kiválik a többi erdélyi viselet közül. A ruhadarabok korhoz és alkalomhoz kötöttek.


Torocko._Fortepan_R
Torockói asszonyok 1907-ben
Fotó: Fortepan

A férfiak nyáron széles, felhajtott karimájú, fekete kalapot, télen báránybőrből készült kucsmát hordtak. Ingük fehér gyolcsból készült, a viselő korától függően leszorították különböző színű és díszítésű övvel. A nyakukba négyszögű fekete selyemkendőt tettek (a fiataloké ki volt hímezve, az idősebbeké dísztelen). Az ingre rávették a fehérített báránybőrből készült ujjatlan, elöl csukódó, rókaprémgalléros mellényt (lájbit).


torocko.ferfi_R
Fotó: netfolk.hu


Erre nyakba akasztva rávették a vörös vagy kék selyemmel kihímzett rókaprémes bőrködmönt. Alsó ruhaneműként kétszer ványolt (tömött szövésű) gatyát viseltek, erre jött a fehér posztóból készült csizmanadrág, harisnya, oldalt zöld szegéllyel, elöl vitézkötéssel díszítve. Lábbelijük a vassarkú, fekete kordovánbőrből készített csizma.


A lányok fejrevalója a fekete bársonyból készített, arany csipkével borított, három oldalról szalagokkal körülaggatott párta volt. A fiatal asszonyokén vékony selyemfátyol is volt, kihímezve kék, piros vagy zöld selyemszállal.


torockoi_nepviselet
Fotó: honismeret.network.hu


Az asszonyok fekete keszkenőt vagy virágos kendőt hordtak. Az ingük fehér gyolcsból készült, az eleje sűrűn ráncolt és mintázott, az ujja hosszú és hímzéssel díszített. Az ing felett a nyakban szélesen elterülő, csipkés fodrot viseltek. Az ing kiegészítője a fehér gyolcsból készült vállas szoknya, más néven fersing. Erre jött felül, keresztben a színesen hímzett fűző és hosszú kézelők, melyeket az ingujjra kapcsoltak. Az ingre hétköznap fekete lájbit vagy ujjast vettek, ünnepnapokon pedig báránybőrrel bélelt mellényt. Az öltözet díszes kiegészítője a zsinóröv, jegykendő, erszény, átlósan hajtott selyemkendő. Lábbelijük a hegyes orrú, magas sarkú, lányoknál piros, asszonyoknál fekete színű, harmonikás szárú csizma.


A Torockói Íjász Szer gondozásában megjelent kiadvány mellékletében több száz, eddig kiadatlan archív fotó szerepel, amely korosztályonként, alkalmanként és korszakonként eleveníti meg a különleges torockói viseletet.

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma