Debut_Dij_2019

2018.04.11

Mi késztethet egy embert gyilkosságra? És vajon ki a bűnös: az elkövető vagy a környezete, amely kiváltja a tragédiát? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a valós eseményeken alapuló Woyzeck című színdarab, melyet április 11-én mutatnak be a Nemzeti Színházban. Georg Büchner művét a fiatal alkotókból álló Sztalker Csoport állítja színpadra, a látványos és elgondolkodtató feldolgozást Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte.

_D0A6594_Copy
Nagy Márk, háttérben Barta Ágnes


Georg Büchner (1813–1837) német drámaíró összesen három színdarabot jegyzett élete során: az utolsó és egyben leghíresebb művét, a Woyzecket 1836-ban írta. A színdarab azonban csak töredékeiben létezik, szerkezete nem végleges, ugyanis az író 1837-ben bekövetkezett halála miatt a darab befejezetlen maradt. Csak jóval később, az első világháború idején kezdett a szakma és a közönség komolyabban érdeklődni a Woyzeck iránt, végül a 20. század egyik legnépszerűbb darabja, a német színházi repertoár kiemelt alkotása lett. Azóta számos feldolgozásban, filmek és színdarabok formájában is láthatta a közönség (magyar filmváltozatát 1993-ban mutatták be Szász János rendezésében).


A Woyzeck története valós eseményt dolgoz fel: 1821-ben Johann Christian Woyzeck borbély több késszúrással megölte barátnőjét, tettéért Lipcsében nyilvánosan kivégezték.


Az esemény nagy hírverést kapott, a német közvéleményt még sokáig foglalkoztatta a kérdés, vajon beszámítható volt-e Woyzeck. A színdarab sikerét viszont a történeti szál mellett több összetevő is eredményezi.


Büchner az esemény után megjelent újságcikkek alapján kezdte el megírni a darabot és olyan történetet varázsolt a színpadra, amelyet a 20. század embere teljesen a magáénak érzett. A Woyzeck a munkásosztály sivár életéről, a magányról, az elhagyatottságról, az elidegenedésről szól, arról, hogy az ilyen környezet és életforma milyen alattomosan tudja bekebelezni az ember lelkét, míg végül tébolyba kergeti. A segítségnyújtás hiánya és az önző emberi magatartás révén a kétségbeesett, őrület határán imbolygó ember végül olyan cselekedetben találja meg a menekülő utat, amelyet a társadalom elítél és keményen büntet. De vajon tényleg az a bűnös, aki elköveti a tragikus tettet? A környezetének nemtörődömsége, elnyomó viselkedése nem büntetendő?


_D0A6771_Copy


Az Ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében és Vecsei H. Miklós szövegével színpadra vitt Woyzeck nem válaszol ezekre a kérdésekre, inkább a tragikus végkifejlethez vezető utat mutatja be. A Nemzeti Színház darabjában kevésbé fontos a történeti szál, szinte csak a kiinduló- és a végpontot határozza meg a híres esemény és annak szereplői. Franz Woyzeck (Nagy Márk) a történet szerint Dél-Amerikában, vélhetően egy szegénynegyedben él élettársával, Marie-val (Barta Ágnes) és nemrég született gyermekükkel. A borbély a lakásában fogadja az ügyfeleket, köztük az olykor a teljes testét borotváltató Kapitányt (Kovács Tamás), de gyakorta ellátogat hozzájuk az Orvos is (Szabó Sebestyén László), aki kísérletképpen borsóval eteti a hiszékeny, gyógyulni vágyó Woyzecket.


_D0A6487_Copy
Kovács Tamás és Nagy Márk


Ahogy halad előre a színdarab, egyre nyilvánvalóbbá válik Woyzeck elnyomottsága: ő marad mindig otthon a gyerekkel, miközben Marie majd’ minden este bulizni megy, ő készíti el a vajas kenyeret a családnak reggelire, ebédre és vacsorára, miközben ő csak borsót eszik. Tudja, hogy a felesége megcsalja az Ezreddobossal (Fehér Tibor), elviseli a Kapitány lekezelő stílusát, az Orvos irracionális „diagnózisait”, a szomszédok tuskóságát. De Woyzeck, a szürke kisegér nem küzd ez ellen, helyette egyre jobban elnyomja a megaláztatásokat, bezárkózik és szenved az egyre erősebbé váló őrületétől, vízióitól egészen a tragikus eseményig.


Mintha csak egy receptből olvasnánk a gyilkosság összetevőit:


végy tíz evőkanál önbizalomhiányt, ízlés szerint keverd össze néhány lusta „jóbaráttal”, adj hozzá egy képztlen orvost és egy kancsó szegénységet, majd fokozatosan adagold mindehhez a feleség hűtlenségét és kicsapongásait. Az így elkészült lelki sérültet féltékenységgel, dühvel és elkeseredettséggel fűszerezd!


_D0A6741_Copy


A Woyzeckkel egy roppant látványos előadást kapunk, amely több ponton is meglepi a nézőit addig nem nagyon látott megoldásokkal. Szépen eleveníti meg például a tévénézős hangulatot, egy elvadult buliba torkolló éjszakát vagy egy sztár iránti rajongást: a tévéből kipattannak a szereplők és táncolni kezdenek, az imádottat ábrázoló posztert maga a sztár szakítja át, a vágyakozó egy légtérbe kerül a vágyai tárgyával. Ilyen módon a darab fele víziókat idéz meg rendkívül fiatalos, pörgős és extravagáns jelenetekben, melyek közül több csak Woyzeck fejében játszódik le. Az intenzív hangulatú hallucinációkat, önkívületi állapotokat később félbeszakítja a szürke valóság, amellyel még inkább tapintható lesz az erősödő feszültség, az, hogy Woyzecket egyre jobban hatalmába keríti a téboly.


_D0A7055_Copy


Azt hiszem, a Sztalker Csoport Woyzeckjéhez máshogy kell hozzáállnunk, mint egy klasszikus színdarabhoz. Itt nem egy történetet kapunk, hanem egy élményt, olyan színdarabot, amely a bőrünkön keresztül felszívódik, bekerül a véráramunkba, sejtjeinkbe és belülről felemészt. Nem maradhatunk kívülállóak, nem maradhatunk csupán nézők. A színészek gyakorta kiszólnak a darabból, a nézőtér is a történet része lesz és már-már együtt őrül meg Woyzeckkel, illetve az összes színpadon szereplő színésszel. Bár ép eszünkkel tudjuk, hogy lehetne más módot találni a menekülésre, a gyilkosságot követően mégsem tudunk csupán bűnösként tekinteni a nyomorult főhősre, nem tudjuk teljesen elítélni a tettéért.


_D0A7092_Copy
Nagy Márk és Barta Ágnes


A 19. században született színdarab mostani feldolgozása akár napjainkban is játszódhatna, íródhatott volna. A régi történet tele van aktuális kérdésekkel, utalásokkal, poénokkal, még Harry Potter-idézeteket is sikerült belecsempésznie a fiatal alkotógárdának. A híres gyilkosságot felvezető jelenetek ugyanúgy szólnak a ma emberéhez, mint a múlt században élőkhöz, az üzenetek és a megjelenített állapotok időtlenek, a felvetett kérdések, mondatok minden korban érvényesek.


Összefoglalva tehát a Sztalker Csoport Woyzeckje fiatalos, lendületes, magával ragadó, látványos színdarab. Színes és őrült forgatag.


A színdarabot április 11-én mutatják be a Nemzeti Színház Kaszás Attila termében a a V. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) keretében. A részletes program a www.mitem.hu honlapon érhető el, a MITEM kapcsán írt korábbi cikkeink ITT és ITT olvashatóak.


_D0A6735_Copy



Révy Orsolya

Fotók: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

NFZ_2

2019.04.24

Hét bérletet hirdet meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar A zene kaland! mottójú 2019/20-as évadára, melynek rezidens művésze Rost Andrea operaénekes lesz – jelentette be Hamar Zsolt zeneigazgató az évadot ismertető szerdai sajtótájékoztatón Budapesten, amelyen mások mellett Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár is részt vett.

Walitzky_Tamas._R

2019.04.24

Az 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále idén 110 éves Magyar Pavilonjában, a Ludwig Múzeum szervezésében egy olyan művész kiállítása lesz látható, aki egyszerre merít inspirációt a fotótörténeti múltból és használja a képalkotás legmodernebb technikáit.

Anger_Zsolt_R

2019.04.24

„Soha nem lesz fogalmunk róla, mi van a másik ember fejében, bármennyi könyvet olvasunk is el, vagy színdarabot nézünk végig” – állítja Anger Zsolt rendező, színművész. Hogy az övében éppen most mi jár, azt viszont elárulta.

Tavaly az akadémiát megrázó szexuális zaklatási és kiszivárogtatási botrány miatt elhalasztották a díj átadását. Az akadémia több tagja és vezetője is lemondott, de azóta több új taggal gyarapodott a testület, amelynek szabályzata is megújult. Így a tavalyi és az idei díjazottat együtt, október 10-én nevezik meg.

A Kamara Virtuózok évada május 3-tól látható péntek esténként a Duna Televízió és a Duna World műsorán. Az idei évadban az együttzenélés öröme kerül a középpontba. Nem lesznek előválogatók és elődöntők, hat adást láthatnak majd a nézők. Az első ötben a zsűri dönt a továbbjutásról úgy, hogy mindegyik adásban kiesik egy formáció. Azonban minden adásban egy zsűritagnak lehetősége lesz arra, hogy kedvenc csapatát megmentse a kieséstől. Az élő döntőben a közönség választhatja ki az évad abszolút győztesét a három legjobb formáció közül.

Az ukrán hatóságok Kijevben megtalálták és lefoglalták Paul Signac francia impresszionista festő tavaly az észak-franciaországi Nancy múzeumából ellopott festményét. A Rochelle kikötője című, 1915-ben készült olajképre egy kijevi lakásban bukkantak, amely az egyik, gyilkossággal vádolt elkövetőé lehet. A festmény utáni nyomozás során rábukkantak számos más műalkotásra is.

A Csianghszi tartományban talált falmaradványok között a Ming-dinasztia (1368-1644) két uralkodójának idejéről való, ritka királyi porcelánok töredékeire bukkantak. A porcelánmanufaktúra szigorú rendszerben működött, ha az uralkodók nem találták megfelelőnek az elkészült porcelántárgyakat, azokat be kellett zúzni, és el kellett temetni.

A rendező a Magyar Nemzeti Filmalap Fast Forward Programjának következő állomásán ad elő május 1-jén. Barry Levinson nevéhez olyan klasszikusok fűződnek, mint a Jó reggelt, Vietnám! az Esőember és a Bugsy. Paterno című filmjében legutóbb Al Pacinóval dolgozott újra együtt Rév Marcell magyar operatőr kamerája előtt. Jelenleg a 24. mozifilmjét forgatja Budapesten Harry Haft címmel, Ben Foster főszereplésével. A 2017-ben indult Fast Forward Program szervezésében már 31 szakmai program valósult meg 19 filmes területre fókuszálva. Az elmúlt két évben szervezett workshopokon és előadásokon eddig mintegy 3000 filmes vett részt.

Mától szombatig tartanak a második alkalommal megrendezett Érzékenyítő Fesztivál programjai a Veszprémi Petőfi Színházban. Idén a színházművészet mellett a könnyűzene és a táncművészet, valamint élettörténetek is előtérbe kerülnek.

Heisenbergk

Április 26-27-én rendezik meg a Jövő utcája című programsorozatot a Corvin sétányon. Az ingyenes tudományos kiállításon a jövő technológiáival és trendjeivel találkozhatnak az érdeklődők és kiderül, hogy milyen készségekre és alapismeretekre van szükség ahhoz, hogy a következő évtizedekben otthonosan mozogjunk és boldoguljunk.

A hagyományok szerint április 24-én, Szent György napján mutatják be a helyi szőlősgazdák a hajtásokat a város előjáróinak Kőszegen; 1740-től rajzolják be szabad kézzel azokat a Szőlő Jövésnek Könyvébe. Az ünnepet nemzetközi borverseny vezette fel, szerdán pedig a Borok házától zenés kísérettel vonul menet a Jurisics térre, ahol a városháza előtt bemutatják az idei szőlőhajtásokat. Ezt követően a Jurisics-vár lovagtermében zajlik majd a berajzolás ceremóniája, amelyet ünnepi műsor követ.

Hat napon keresztül szól a dixieland muzsika Salgótarjánban, minden korosztályt megszólító műsorkínálattal. Csütörtökön beavató koncertek lesznek középiskolás fiatalok számára a Windsingers vokálegyüttes közreműködésével, majd este a Gruop'n'swing Gengszterkorzió című előadása a József Attila Művelődési Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma