NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2017.08.07

Fesztivált alapít Vicenzában Fischer Iván, aki a The Times című brit lapban a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) közelgő skóciai fellépése alkalmából augusztus 7-én megjelent interjúban arról is beszél, hogy jobban szereti a próbákat az előadásoknál. Vallja, hogy a zenében mindent megtehet az ember, amit egyébként igyekszik kordában tartani magában.

„Gyilkolhatsz. Flörtölhetsz. Gyűlölhetsz. Lehetsz agresszív, lehetsz érzelgős” – fejti ki a zenészeknek adott tanácsairól. Bevallja, a turnék nincsenek a kedvére. Azt pedig, hogy jobban szereti a próbákat a fellépéseknél, azzal magyarázza, hogy az előadók szeretnek ismételni, ő pedig egy ponton felismerte, hogy inkább az innováció érdekli. „Talán rossz hivatást választottam. Nem vagyok tipikus karmester, de jól van ez így. Talán rendhagyó karmester vagyok” – fogalmaz.


Ivan_Fischer


Legyen szó akár Mozart Don Giovanni című művéről – amelyet az Edinburghi Nemzetközi Fesztiválon játszik a zenekar Fischer Iván rendezésében augusztus 9. és 12. között – vagy Mahler III. szimfóniájáról – amely a legutóbbi a lemezfelvételek sorában –, a karmester felrázza a nézőket a The Times szerint. A művész egyébiránt elmondta a lapnak, hogy a Mahler-lemezek sora nem lesz teljes, a VIII. szimfónia kimarad, mert egyes részeit nem érti. Olyan sok érdekes feladat van, miért kellene ragaszkodni ahhoz, hogy teljes legyen a ciklus? – veti fel.

Fischer Iván kitért arra is, hogy addig nem vállal új állandó feladatot, míg jövő évben le nem jár a megbízatása a berlini Konzerthaus zenekarának élén. Vendégkarmesterként régi kapcsolat fűzi kiváló együttesekhez, a Concertgebouw zenekarhoz és a Berlini Filharmonikusokhoz – emlékeztet a lap, amire a dirigens megjegyzi: „mi az, hogy kiváló zenekar?”. Szerinte például egyetlen zenekar sem annyira innovatív, mint a Budapesti Fesztiválzenekar.

A művész pályafutását felidézve a lap kitér arra, hogy Fischer Iván tanult Bécsben is. A karmester feleleveníti, hogy már akkoriban elkezdett távolodni a Karajan-féle ízléstől, amelyben mindennek „kereknek és szépnek kellett lennie”.
 

Az általa alapított BFZ-nél arra bátorítják a zenészeket, hogy legyenek kreatívak, ne kövessék az előírásokat, ne hódoljanak be. A kulturális örökség sokrétű – útal az egykori Habsburg-birodalom sokszínű zenei világára, benne a cigány, az orosz vagy épp a balkáni ritmusokra.

Épp ezt a sokszínűséget hiányolja a Bécsi Filharmonikusok nagyszabású újévi koncertjéből, amelynél – mint mondja – nem is tud elképzelni hamisabbat. „Az emberek azt hiszik, hogy amit ott hallanak, az a régi bécsi stílus?” – kérdezi, hozzáfűzve véleményét, miszerint a Habsburg-birodalom sokkal színesebb, ellentmondásosabb és érdekesebb volt ennél. Mindig is foglalkoztatta a gondolat, hogy szervezzen egy alternatív újévi koncertet – jegyzi meg. „Mert Bécsben, az első világháború előtt nagy feszültségek voltak németek, csehek és zsidók között” – folytatja, Mahlerre visszatérve pedig hozzáteszi, hogy a zeneszerző mindennek a középpontjában állt.


Fotolia_38156557_S
Vicenza, Fotó: venetoinside.com


A kérdésre, hogy kihall-e politikai feszültségeket Mahler zenéjéből, Fischer Iván azt válaszolja, egyértelműen. „Ezek a feszültségek vezettek az első világháborúhoz, az pedig a másodikhoz és mindazokhoz a válságokhoz, amelyeket azóta megtapasztaltunk.”

 

A művész elismeri, egomániának tűnhet, hogy egyszerre rendez és vezényel. „A rendező hiszi, hogy közelebb kell hozni az operát napjaink közönségéhez. A karmester pedig főpapnak gondolja magát, akinek tiszteletben kell tartania a kottát. Szélsőséges mentalitások ezek” – magyarázza, hozzátéve, hogy autentikus megoldásokat keres. E célból alapít fesztivált az olaszországi Vicenzában, a Teatro Olimpicóban, amely 1585-ben, nem sokkal az opera születése előtt épült. Ez azonban nem jelenti, hogy hanyagolni fogja a műfajt, ellenkezőleg – hangsúlyozza. „Mindent szeretnék ott játszani, még kortárs operát is” – teszi hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a végsőkig fog-e vezényelni, határozott nemmel válaszol. Komponál is, amit nagyon szeret, csakúgy, mint a rendezést. Szívesen tölti az idejét a világról és a „dolgok jövőjéről” való elmélkedéssel. Tennivalóinak még hosszú a sora. „De nem hiszem, hogy számomra az a legfontosabb, hogy egy pálcát lengessek” – zárja szavait Fischer Iván.

 

Forrás: MTI

Gyorgyi_Anna_VenerOrsolya

2019.09.16

Dan LeFranc Nagy vacsora című műve 2011-ben Chicago legjobb darabja volt, most pedig a Jurányi Házban mutatják be szeptember 28-án Császi Ádám fordításában és rendezésében. Az egyik főszerepet Györgyi Anna játssza. Őt kérdezte Bordás Katinka.

Toth_Roland_-_Bela

2019.09.16

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál idén ősszel is megrendezi Budapesten a KAFF napot szeptember 21-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az egész napos rendezvényen a fesztivál díjazott alkotásaival is találkozhat a közönség.

TereyMTICzimbalGyula

2019.09.15

Az idén júniusban elhunyt Térey János író, költő, drámaíró, műfordító minden kétséget kizáróan nagy költő volt, akinek alkotói fellépése jelentős változásokat hozott a magyar irodalomban. Szeptember 12-én a Fugában tartott, Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című, Térey szándékait tükröző kötet bemutatóján minden hely megtelt.

Drámasorozat kategóriában a Trónok harca nyolcadik évada tíz kreatív Emmy-díjat nyert el, a Csernobil című sorozat hét díjat kapott a korlátozott epizódsorozatok kategóriában, a Free Solo - Mászókötél nélkül című filmet a dokumentumfilmek között szintén hét díjjal jutalmazták. Kreatív Emmy-díjjal jutalmazták Cherry Jones und Bradley Whitford színészeket A szolgálólány meséje című drámasorozatban való vendégszereplésükét, valamint Jane Lynchet és Luke Kirbyt a The Marvelous Mrs. Maisel című vígjátéksorozatban nyújtott vendégszereplésükért. Utóbbi sorozat a vígjáték kategóriában hat díjat zsebelt be. A legjobb dokumentumfilmnek járó kreatív Emmy-díjat kapta továbbá a Michael Jackson állítólagos szexuális molesztálásait feldolgozó Neverland elhagyása című film. Az Emmy-díjakat szeptember 22-én adják át Los Angelesben.

Az egykori árvaház helyén immár egy interaktív kiállításnak otthont adó látogatóközpont, közösségi kávézó, bolt és kertek várják a Beatles rajongóit. A területen álló eredeti, gótikus épületet 1878-ban építtette egy hajómágnás, majd 1934-ben az Üdvhadsereg vásárolta meg a wooltoni ingatlant és gyermekotthonná alakította. Az akkoriban a nagynénjével Élő fiatal Lennon mindössze pár sarokra lakott az intézménytől, ahová gyakran ellátogatott, hogy fára másszon és bújócskázzon, valamint nagy kedvence volt az árvaházban évente megrendezett nyári kerti mulatság. Évekkel később Lennon ezekből az emlékeiből táplálkozva írta meg az 1960-as évek egyik leghíresebb számát, a Strawberry Fields Forever-t. Az eredeti épületet a 70-es évek elején lebontották, és egy kisebb gyermekotthont emeltek a helyén, amely azonban 2005-ben végleg bezárt. Az Üdvhadsereg tulajdonában lévő és általa üzemeltetett új látogatóközpont, kávézó és bolt bevételeiből a szervezet Steps to Work elnevezésű programját támogatják, amely a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok munkába állását segíti.

A Jojo Rabbit nyerte el vasárnap a Torontói Filmfesztivál fődíját, amelyről közönségszavazás dönt. Az új-zélandi rendező második világháborús komédiája a náci Németországban játszódik, és egy 10 éves kisfiúról, Jojóról szól, akinek képzeletbeli barátja Adolf Hitler. A Thor: Ragnarok rendezője maga játssza a náci vezért a filmben, amelynek további sztárjai között van Scarlett Johansson, aki a kisfiú anyját alakítja, továbbá Sam Rockwell és Rebel Wilson is. A fiú szerepében a filmmel debütáló Roman Griffin Davis látható. Waititi filmje a kanadai filmfesztivál legfontosabb trófeáját, a közönségdíjat kapta, amely 15 ezer kanadai dollár (3,4 millió forint) pénzjutalommal jár.

A közönségszavazatok alapján a második helyet Noah Baumbach Marriage Story című válási drámája kapta Adam Driverrel és Scarlett Johanssonnal a főszerepben, a harmadik pedig Bong Dzsun Ho dél-koreai rendező Élősködők című thrillere lett, amely májusban elnyerte a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díját.

Marc Chagall színpompás képeinek megalkotásánál egész pályafutása során hű maradt nyolc festékhez, bárhová is vetődött a világban – többek között ezt állapította meg egy ötéves kutatás, amelyet az amszterdami Stedelijk Múzeum szakemberei végeztek. A kutatók a művész kilenc festményét vizsgálták meg nagyon alaposan a modern technológiai vívmányok felhasználásával. Chagall művészetében keveredtek az olyan modern művészeti stílusok, mint a kubizmus és a fauvizmus, munkáit hagyományos vászonra, de kerámiára, üvegablakra, egy operaház mennyezetére, sőt asztalterítőre is festette. Az orosz származású francia festő Vityebszkben, egy kis faluban született, onnan jutott el Szentpétervárra, majd később tovább Párizsba és New Yorkba.

A régészek eddig nem foglalkoztak az alig 2-3 centiméteres éles pattintott kőeszközökkel, de a Dél-Izraelben talált apró kőszerszámok tanulmányozása kiderítette: használat után nem mosták el a pengéket, elefántzsírt találhattak a kőeszközökön. Az új felfedezés nyomán újjá kell értékelni az eddig ügyetlennek vélt, félmillió évvel ezelőtt élt Homo Erectus képét.

A Next.Ape tagjai bár mindannyian jazz-zenészek, mégsem jazzt játszanak, hanem elektronikával és improvizációkkal megspékelt alternatív popzenét. Harcsa Veronika belgiumi székhelyű, páratlanul izgalmas, új projektje szeptember 27-én debütál az A38-on.

820QI1zM

Október 18-án újult erővel lép fel az InStartban a The Anahit.

Itália áll a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar rendezvénysorozatának középpontjában. Az Európai Hidak szeptember 18. és 27. között várja a közönséget koncertekkel, filmvetítéssel és irodalmi esttel.

A Művészek a klímatudatosságért egy összművészeti kezdeményezés, amelyen magyar írók, képzőművészek, slammerek, zenészek és színészek igyekeznek szélesebb körben felhívni a figyelmet a közelgő ökológiai katasztrófára, illetve az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősségvállalás fontosságára. Az első eseménynek szeptember 19-én a Trafó ad otthont.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma