fejlec_okt.18

2015.11.10

A Fonó Szerda táncház keretében nyitják meg november 11-én Gyetvai Zoltán felvidéki fotós kiállítását. A művész egy 160 éves, nedves kollódiumos eljárással üveglapra készíti rendkívül plasztikus képeit. A tárlatot nézve különös időutazást tehetünk. Gyetvai sokszor elkísérte Agócs Gergelyt gyűjtőútjain, a kiállítás másik sorozata ezekről az utakról származik, a felvidéki adatközlő mesterek remek portréi.

Többen úgy vélik, hogy a fotográfia aranykora a XIX. század közepére tehető.  Ekkor még a fényképészet kézművesség volt, a fotográfus nem csak exponált, hanem maga készítette el és érzékenyítette a hordozó médiumot, keverte a vegyszereket, a kész képet maga lakkozta, keretezte, s készen tette le az asztalra. Ebben az időben jelent meg és szorította ki a dagerrotípiát és a talbotípiát a nedves kollódiumos eljárás, mely mintegy két évtizedre szinte egyeduralkodóvá vált a korabeli fotográfiában. Amerikai gyorsfényképként is hívták, mert állítólag az amerikai Vadnyugat legelterjedtebb fegyvere volt Colt revolvere után, a dagerrotípához képest pedig rendkívül gyorsan elkészült. A ma embere más szemmel nézi a fényképeket: ezen a téren is túlzott az elvárása, a tökéletesség felett álló képet kíván. Ha történelmi technikákkal készült fotográfiákat nézük, jusson eszünkbe, hogy több mint százhatvan éves módszerrel van dolgunk.


Gyetvai.foto.k


A nedves kollódiumos eljárást Gustave Le Gray kísérletei alapján Frederick Scott Archer publikálta 1851-ben. Az üveg- vagy fémlapot zsírtalanítjuk, utána kollódiummal vonjuk be - ami alkohol, éter és lőgyapot keveréke - , melybe elõbb még halogénsókat keverünk. A lemezt egy speciális mozdulatsorral felöntjük, majd kollodizált lemezt rövid száradás után ezüstnitrát fürdőben érzékenyítjük. Hívás, fixálás és mosás után a megszárított lemezt rétegoldalán lakkozzuk.  Az üvegre készített direktpozitív képet ambrotípiának, míg a fémlemezre készültet ferrotípiának hívjuk.


1966-ban születtem Füleken, Nógrád és Gömör határán, a mai Szlovákiában. Jelenleg családommal Losoncon élek. Tizenéves koromtól foglalkozom fotográfiával. Érdekes találmány ez a fotográfia, az ember általa konzerválhatja az idő egy vékonyka szeletét. Gyermekként kedves pillanataimban szívesen megállítottam volna az időt. Olyan szerkezetet szerettem volna bírni, amivel ez lehetséges, s azóta is sokat gondolkodom időn és időtlenségen.  Hiszen mi az idő? A tudat aspektusa, aminek segítségével rendszerbe szedjük emlékeinket? Elnézem ezeket az ábrázatokat, a ránc-barázdákat, sors szántotta arcokat. A szemeket, melyek úgy néznek, mint abban a pillanatban, mint amikor a filmre rajzolta őket a fény. A statikus fényképek megelevenednek, a portrékhoz tartozó emberek szólnak hozzám. Eszembe jutnak a percek és órák, melyeket velük töltöttem. Valóságos hőseim ők, a maguk nagyszerűségükben, de egyszerűségükben és esendőségükben is. Emberek, akiket példaképként tisztelek, akiktől sokkal többet tanultam, mint bármelyik iskolapadban tanulhattam életem folyamán. Ha időm van, s rendezgetem a régi fényképeket, néha meg-meg állok és elmerengek néhány rég elmúlt pillanat, a régi idő felett.


Két világ van. Az egyik Te vagy, a másik a többi. Egyik a másik tükörképe, bár ez mindig egy „folyékony, torz tükör”. Talán ezért kellenek képek és fényképek. Hogy valamit, a kettő közé ékeljünk, hogy valamivel fokozzuk tükreink viszkozitását. Hogy fékezzük az idő múlását, kimerevítünk egyre több, tűnő pillanatot. Elnézegetjük, s ha képesek vagyunk kíváncsi nézelődéseink közben látni is, ráébredünk, hogy a világban, legalábbis abban a kimerevített, másikban, ott lapul a végtelen biztosság, a megkérdőjelezhetetlen nyugalom. – írta fotográfiáim elé Agócs Gergely barátom, akivel szinte még kamaszfejjel indultunk el Nógrád és Gömör gyakran úttalan útjain, s akinek köszönhetem, hogy részese lehettem ennek a fantasztikus szellemi kalandnak.


A tárlatot megnyitja: Agócs Gergely


A kiállítás a Fonó nyitva tartási idejében díjtalanul megtekinthető december 15-ig.


Gyetvai Zoltán honlapja: http://www.hkt.sk/gye/

music_kiemelt

2018.10.15

A világhírű music supervisor, az amerikai Thomas Golubic tart előadást és workshopot november 15-16-án Budapesten a Brody Studiosban. Az esemény a Budapest Showcase Hub fesztiválon (BUSH) a Filmalap Fast Foward programjával együttműködésben valósul meg. Golubic partnere Balázs Ádám, az Oscar-díjas Mindenki, valamint a Testről és lélekről című film zeneszerzője lesz.

MMA_9439_20120504_mako_17-scr

2018.10.15

Makovecz Imre Kossuth-díjas építész munkásságát bemutató kiállítás nyílik „.összekötni az eget és a földet.” címmel október 15-én a Mongol Festőművészeti Galériában, Ulánbátorban. A kiállítás Makovecz Imre 2011-es halála óta a munkásságát legátfogóbban bemutató művészeti anyag, amely azonban így is csak a hagyatékának egy részét képes ismertetni.

002

2018.10.14

Csukás István és Zalán Tibor írót, költőt jelölte az Astrid Lindgren Emlékdíjra a Magyar Gyermekirodalmi Intézet, amelynek két nemzetközi jelöltje a díjra két illusztrátor: az Olaszországban élő Szulyovszky Sarolta és Kürti Andrea Erdélyből, Romániából. Idén 64 ország 246 jelöltje került fel a listára, amelyet a Frankfurti Könyvvásár keretében hozott nyilvánosságra az emlékdíj zsűrije.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Exkluzív interjút sugároz a torinói lepel elismert szakértőjével, John P. Jackson fizikussal az M5 kulturális csatorna október 15-én, hétfőn este 21 órától a Titkok és ereklyék című dokumentum-sorozatban. A Vatikán engedélyével 1978-ban egy John P. Jackson vezette, 30 válogatott tudósból álló kutatócsoport alapos és korszerű multidiszciplináris vizsgálatot, többek között szénizotópos kormeghatározást végezhetett a leplen. A szénizotópos kormeghatározás eredményét – miszerint a lepel 13-14. századi lenne – a professzor a mai napig kérdésesnek tartja. Szerinte a lepel valójában az utolsó vacsora asztalterítője volt, amellyel aztán letakarták Jézus holttesttét.

Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Los Angeles-i magyar filmfesztivált a kaliforniai nagyvárosban október 18. és október 30. között. „Tizenkét játékfilmet vetítünk, emellett lesznek dokumentumfilmek, rövidfilmek, tévéfilmek, animációs filmek és diákfilmek is a programban. A fesztivál tizenhat éven át egyhetes volt, tavaly először lett kéthetes, mert az otthoni mecenatúra is úgy érezte, jó lenne népszerűsíteni azt a rengeteg filmet, amelyek Magyarországon készül” – mondta Bunyik Béla, a Los Angeles-i magyar filmfesztivál alapító elnök-igazgatója az M5 csatorna Kult30 című műsorának október 12-ei adásában.

Vajon miért a – sokszor nehezen befogadható – kortárs festmények vezetik a nemzetközi eladási listákat? – teszi fel a kérdést Martos Gábor művészeti szakíró Ilyet én is tudok – Sokmilliós művek kalapács alatt című kötete, amelyet október 12-én mutattak be az Art Market Budapest kortárs művészeti vásáron. A szerzőnek 2013-ban jelent meg ugyancsak a Typotex Kiadónál a Műkereskedelem – Egy cápa ára című könyve, amelyben a műtárgy-árverések világába vezette be az olvasót. A friss munka ennek folytatása vagy inkább ikerkötete.

Befejeződtek az Új Közlekedési Múzeum leendő helyszínének bejárásai, melyek során az épületre kiírt nemzetközi tervpályázat első fordulójában kiválasztott építészirodák képviselői megismerhették a kőbányai Északi Járműjavítóban álló Diesel-csarnokot és környezetét. Az Északi Járműjavító területén megvalósuló, nagyszabású kulturális fejlesztésre kiírt pályázat előminősítési szakasza szeptember végén zárult le; ekkor tizenöt sikeres magyar és világhírű nemzetközi építésziroda képviselőit választották ki a megmérettetésen való részvételre.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma