NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2015.11.10

A Fonó Szerda táncház keretében nyitják meg november 11-én Gyetvai Zoltán felvidéki fotós kiállítását. A művész egy 160 éves, nedves kollódiumos eljárással üveglapra készíti rendkívül plasztikus képeit. A tárlatot nézve különös időutazást tehetünk. Gyetvai sokszor elkísérte Agócs Gergelyt gyűjtőútjain, a kiállítás másik sorozata ezekről az utakról származik, a felvidéki adatközlő mesterek remek portréi.

Többen úgy vélik, hogy a fotográfia aranykora a XIX. század közepére tehető.  Ekkor még a fényképészet kézművesség volt, a fotográfus nem csak exponált, hanem maga készítette el és érzékenyítette a hordozó médiumot, keverte a vegyszereket, a kész képet maga lakkozta, keretezte, s készen tette le az asztalra. Ebben az időben jelent meg és szorította ki a dagerrotípiát és a talbotípiát a nedves kollódiumos eljárás, mely mintegy két évtizedre szinte egyeduralkodóvá vált a korabeli fotográfiában. Amerikai gyorsfényképként is hívták, mert állítólag az amerikai Vadnyugat legelterjedtebb fegyvere volt Colt revolvere után, a dagerrotípához képest pedig rendkívül gyorsan elkészült. A ma embere más szemmel nézi a fényképeket: ezen a téren is túlzott az elvárása, a tökéletesség felett álló képet kíván. Ha történelmi technikákkal készült fotográfiákat nézük, jusson eszünkbe, hogy több mint százhatvan éves módszerrel van dolgunk.


Gyetvai.foto.k


A nedves kollódiumos eljárást Gustave Le Gray kísérletei alapján Frederick Scott Archer publikálta 1851-ben. Az üveg- vagy fémlapot zsírtalanítjuk, utána kollódiummal vonjuk be - ami alkohol, éter és lőgyapot keveréke - , melybe elõbb még halogénsókat keverünk. A lemezt egy speciális mozdulatsorral felöntjük, majd kollodizált lemezt rövid száradás után ezüstnitrát fürdőben érzékenyítjük. Hívás, fixálás és mosás után a megszárított lemezt rétegoldalán lakkozzuk.  Az üvegre készített direktpozitív képet ambrotípiának, míg a fémlemezre készültet ferrotípiának hívjuk.


1966-ban születtem Füleken, Nógrád és Gömör határán, a mai Szlovákiában. Jelenleg családommal Losoncon élek. Tizenéves koromtól foglalkozom fotográfiával. Érdekes találmány ez a fotográfia, az ember általa konzerválhatja az idő egy vékonyka szeletét. Gyermekként kedves pillanataimban szívesen megállítottam volna az időt. Olyan szerkezetet szerettem volna bírni, amivel ez lehetséges, s azóta is sokat gondolkodom időn és időtlenségen.  Hiszen mi az idő? A tudat aspektusa, aminek segítségével rendszerbe szedjük emlékeinket? Elnézem ezeket az ábrázatokat, a ránc-barázdákat, sors szántotta arcokat. A szemeket, melyek úgy néznek, mint abban a pillanatban, mint amikor a filmre rajzolta őket a fény. A statikus fényképek megelevenednek, a portrékhoz tartozó emberek szólnak hozzám. Eszembe jutnak a percek és órák, melyeket velük töltöttem. Valóságos hőseim ők, a maguk nagyszerűségükben, de egyszerűségükben és esendőségükben is. Emberek, akiket példaképként tisztelek, akiktől sokkal többet tanultam, mint bármelyik iskolapadban tanulhattam életem folyamán. Ha időm van, s rendezgetem a régi fényképeket, néha meg-meg állok és elmerengek néhány rég elmúlt pillanat, a régi idő felett.


Két világ van. Az egyik Te vagy, a másik a többi. Egyik a másik tükörképe, bár ez mindig egy „folyékony, torz tükör”. Talán ezért kellenek képek és fényképek. Hogy valamit, a kettő közé ékeljünk, hogy valamivel fokozzuk tükreink viszkozitását. Hogy fékezzük az idő múlását, kimerevítünk egyre több, tűnő pillanatot. Elnézegetjük, s ha képesek vagyunk kíváncsi nézelődéseink közben látni is, ráébredünk, hogy a világban, legalábbis abban a kimerevített, másikban, ott lapul a végtelen biztosság, a megkérdőjelezhetetlen nyugalom. – írta fotográfiáim elé Agócs Gergely barátom, akivel szinte még kamaszfejjel indultunk el Nógrád és Gömör gyakran úttalan útjain, s akinek köszönhetem, hogy részese lehettem ennek a fantasztikus szellemi kalandnak.


A tárlatot megnyitja: Agócs Gergely


A kiállítás a Fonó nyitva tartási idejében díjtalanul megtekinthető december 15-ig.


Gyetvai Zoltán honlapja: http://www.hkt.sk/gye/

Kassak_muzeum_Gorgona_1959-1968-7530

2019.09.23

A Gorgona csoport művészekből és más értelmiségiekből álló, titkos nyilvános közösség volt a keleti és a nyugati blokk határán, Zágrábban. Munkásságukkal a hazai közönség már a Ludwig Múzeum 2017-es El nem kötelezett művészet című kiállításán megismerkedhetett, a Kassák Múzeum mostani kiállításán pedig még mélyebbre áshatjuk magunkat a csoport tevékenységébe.

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma