2018.03.08

A könyvtár szerepe jelentősen átalakult az utóbbi évtizedekben: kölcsönzésen és helyben olvasáson kívül információszolgáltatást, tanulástámogatást, klubokat, olvasóköröket, kulturális programokat is kínál. Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa szakmai irányításával felmérték a könyvtárhasználati szokásokat, hogy erre építve fejleszthessék a köznevelést támogató könyvtári szolgáltatásokat. Interjú Farkas Ferenccel.

books-2383396_960_720
Fotó: pixabay.hu


Melyek a kutatás fő megállapításai?

Bár a könyvtárhasználati szokásokról vannak statisztikáink, Az én könyvtáram címmel indított programban azok igényeit is felmértük, akik jelenleg nem könyvtári tagok. Ráadásul napjainkra felnőtt egy olyan generáció, amelyre jellemző a folyamatos online jelenlét, az ő információ- és könyvtárhasználati szokásaik pedig nagyon különböznek a korábbi nemzedékekétől. Ezekre a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek uniós projekt keretében készült mérésekre alapozva meg lehet határozni a könyvtárfejlesztés irányait.

Az adatok szerint hazánkban mintegy 1,4-1,5 millió könyvtárhasználó van, számuk az elmúlt évtizedekben nem változott, ám az online szolgáltatások bővítése miatt ritkábban látogatják személyesen az intézményeket. Ma már észrevehetően kevesebben ülnek az olvasótermekben, mint egy-két évtizede. A beiratkozottak száma a megyeszékhelyeken és a községekben – a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer létrehozásának és fejlesztéseinek köszönhetően – nőtt, a fővárosban és a kisebb városokban azonban csökkent. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak mintegy 320 ezer regisztrált használója van, az intézmény a főváros minden kerületében üzemeltet fiókkönyvtárakat.


_D0A2940_Copy
Farkas Ferenc, Az én könyvtáram program szakmai vezetője
Fotó: Csákvári Zsigmond


Kik használják leggyakrabban a könyvtárakat?

Leginkább a fiatalok. A gyerekek 31,4 százalék a, a 30 éven aluliak 13,3 százaléka, a 60 év fölöttieknek pedig csak a 7,4 százaléka könyvtári tag. Ez tehát nem támasztja alá azt a vélekedést, miszerint az idősek olvasnak a legtöbbet.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 20,1 százaléka rendelkezik könyvtári tagsággal, míg az érettségizetteknél ez az arány 11,4 százalék, az alapfokú végzettségűeknél pedig 3,4 százalék. Napjaink tipikus könyvtárhasználója tehát jellemzően a magas iskolai végzettségű, városi, értelmiségi munkakörökben dolgozó fiatal.

A kutatás során képet kaptunk az olvasási szokások alakulásáról is. Eszerint valamennyivel többen olvasnak, ám kevesebbet, mint másfél évtizede. Összességében a lakosság mintegy fele olvas könyvet.

 

Az olvasás fogalma is átalakulóban van. Sokan naponta több órát olvasnak – blogot, e-mailt, közösségi médián továbbított üzenetet –, de könyvet sosem vesznek a kezükbe.

Felmérésünk lengyel példa alapján vizsgálta az ún. olvasói napi menüt. A megkérdezettek mintegy ötöde olvasott előző nap könyvet, ugyanakkor más típusú szövegekkel rendszeresen találkoztak. Így például kiderült, hogy gyerekek sokkal inkább „fogyasztói” a reklámszövegeknek, mint a felnőttek. Míg a felnőttek nagy része úgy halad el a köztéri plakátok mellett, hogy rájuk sem néz, a gyerekek jobban figyelnek ezek üzeneteire. Az is közismert, hogy lényegesen kevesebben tájékozódnak a nyomtatott sajtóból, főként napilapokból.

Az olvasóvá nevelésben a legnagyobb szerepe a gyermekkori, mindennapos meseolvasásnak van. Akiknek rendszeresen olvastak, azok több mint 70 százaléka felnőttként rendszeres olvasó lesz, akiknek pedig soha, azoknak mindössze két-három százaléka. Ezért sok könyvtárban nemcsak gyerekeknek szerveznek meseolvasást, de a szülőket is tanácsokkal segítik abban, hogy mikor, hogyan és mit érdemes olvasni a kisgyerekeknek, milyen könyvet érdemes a kezükbe adni. Az olvasás pedig nemcsak azért fontos, mert élményt nyújt, hanem azért is, mert a szövegértés nélkül a mindennapokban nem boldogulhatunk: tudnunk kell értelmezni egy gyógyszer használati utasítását, vagy egy menetrendet.


books-1655783_960_720
Fotó: pixabay.hu

 

Milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe leggyakrabban a könyvtárhasználók?

A legnépszerűbb továbbra is a könyvkölcsönzés, de sokan járnak könyvtári programokra, rendezvényekre. Az elektronikus szolgáltatásokat, a digitális könyvtári állományokat viszonylag kevesen használják, pedig van benne potenciál, a Hungaricana szolgáltatás például „színes-szagos” formában teszi elérhetővé a gyűjteményeket. A digitalizálás mellett a meglévő gyűjtemények megismertetése, népszerűsítése is fontos feladat. Bár az interneten ma már sok mindent el lehet érni, az internetes források sokszor ellenőrizetlenek, mivel bárki létrehozhat tartalmakat (például blog). Emellett a szerzői jogi szabályozás miatt a szerző halála után 70 évig a műveik nem érhetőek el ingyenesen az interneten. A validált információkért, a fizetős adatbázisok használatáért és a legújabb művekért ma is könyvtárba kell menni.

Míg korábban sokan a könyvtárban találkoztak először internettel, ma egyre kevesebben használják a könyvtári számítógépeket, hiszen sokan saját laptoppal, okostelefonnal érkeznek a könyvtárba, amelyet vezeték nélküli hálózatra csatlakoztatva használhatnak.

A leggyakrabban szépirodalom, illetve szak- és ismeretterjesztő irodalom olvasására, önképzésre, tanulásra használják az intézményt, sokan munkahely kereséséhez, vagy akár az egészséges életmód megőrzéséhez kapnak innen segítséget. Látogatják a könyvtármozit, a könyvtári közösségi oldalt, a személyiségfejlődést segítő biblioterápiás foglalkozásokat és a „könyvet házhoz” szolgáltatást is igénybe veszik.

Minden harmadik gyermek rendszeres, további egyharmad alkalmi könyvolvasó. Pedig környezetükben nincs mindig jelen a könyv: a felmérés alapján minden második gyermek egy év alatt egyetlen könyvet sem vásárolt magának, vagy kapott ajándékba annak ellenére, hogy hazai gyermekkönyv irodalom virágzik, rengeteg új szerző van, akiknek a könyvei méltán sikeresek.


_D0A2952_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Érdemes költeni a könyvtárakra, hasznosul a rájuk fordított forrás?

Mindenképpen. Nemzetközi példák is igazolják, hogy korszerű szakmai tartalom estén minél nagyobb összeget fordítanak a könyvtárra, annál inkább érzik úgy az emberek, hogy hasznosak számukra a szolgáltatások. Így volt ez a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár esetében is: a közel két évtizede megújított Központi Könyvtár tereinek átalakítását követően többszörösére nőtt a Kálvin tér közelében működő bibliotéka használóinak száma. De igaz ez mindazokra a könyvtárakra, ahol ilyen fejlesztés megvalósult, a pécsi Tudásközponttól a községi könyvtárakig.


A Közraktár utcában nemrég adtak át egy új oktatási központot. Milyen képzések zajlanak itt?

Az én könyvtáram programhoz kapcsolódva 2017-től működik egy országos, 40 fős szaktanácsadói hálózat, amely az új módszertani ismeretek terjesztésén és a mintaprogramok megvalósításán dolgozik. Részben számukra szervezünk itt képzéseket, szakmai programokat, és itt zajlanak a korszerű ismereteket közvetítő szakmai továbbképzések is, amelyeken 2018-19 között mintegy 440 könyvtáros és közgyűjteményi dolgozó vesz részt.

saxophone-918904_960_720

2018.09.25

A skandináv jazz iskolateremtő alakja, Arild Andersen és Nagy-Britannia egyik legmegbecsültebb jazz formációja, a Get the Blessing lesznek a Szegedi Jazz Napok sztárvendégei. A fesztivált november 9-én és 10-én rendezik a Tisza-parti városban – közölte Drienyovszky András, a rendezvényt tizenöt éve szervező Private Music vezetője.

azur

2018.09.24
Az alig több mint kétéves alternatív pop-rock banda nagy ambíciókkal kezdett zenélni. Bár a tagok több formációban is játszanak, az AŽUR egyre fontosabb szerepet tölt be az életükben. Dalszerzésről, a zenélés kihívásairól és a Hangfoglaló Programról beszélgettünk Baka Rebekával (ének, szöveg) és Bakos Zitával (billentyű, vokál).

_D0A0871_Copy

2018.09.24

A Hősök terén sétálva több mint három éve csak a felét élvezhettük az 1896-os milleneumi kiállításra készült látványnak: a Szépművészeti Múzeum 2015-ben bezárta kapuit, hogy az átfogó rekonstrukció után a legszebb fényében tündökölhessen. A pillanat elérkezett, a múzeum október 30-tól vár a modern tereivel és egy Leonardo da Vinci-tárlattal.

Átadták az Európai Polgár-díjakat szeptember 21-én Budapesten a magyar kitüntetetteknek: a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE), Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművésznek és Varga Erika divattervezőnek, a Romani Design alapítójának. Az Európai Parlament (EP) által 2008-ban alapított elismerést olyan kivételes teljesítményt nyújtó embereknek és szervezeteknek ítélik oda, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki.

Csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán Jack Black, akinek A végzet órája című kalandfilmjét szeptember 21-étől játsszák az észak-amerikai mozik. A sztár az avatási ceremónián elmondta, hogy a csillagra egész életében vágyott, és átérzi a jelentőségét, mivel ilyen egyszer történik egy ember életében.

Hatalmas érdeklődés fogadta Magyarország standját és az ott kiállított minőségi termékeket a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a szeptember 24-ei zárónapig a becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel. A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kostolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be.

Idén októberben mutatják be a Veres1Színházban Neil Simon Pletykafészek című bohózatát Molnár Kristóf rendezésében. A Veres1Színház már az ötödik évadát kezdi meg Veresegyházon a bohózat bemutatójával. Az évad során januárban mutatják be a Csoportterápia című musicalt, amelynek Bolba Tamás szerezte a zenéjét, a szövegkönyvet és a dalszövegeket pedig Szente Vajk és Galambos Attila írta.

Varga László Edgár erdélyi költő kapta a Csiki László-díjat a XI. Gyergyószárhegyi Írótáborban. A megyei önkormányzathoz tartozó Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által szervezett írótáborban kétévenként adják át a Csiki László-díjat fiatal erdélyi magyar írónak vagy költőnek. Az idei díjazott a tavaly megjelent második, bejárónőm: isten című verseskönyvéért kapta az elismerést.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma