NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.03.08

A könyvtár szerepe jelentősen átalakult az utóbbi évtizedekben: kölcsönzésen és helyben olvasáson kívül információszolgáltatást, tanulástámogatást, klubokat, olvasóköröket, kulturális programokat is kínál. Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa szakmai irányításával felmérték a könyvtárhasználati szokásokat, hogy erre építve fejleszthessék a köznevelést támogató könyvtári szolgáltatásokat. Interjú Farkas Ferenccel.

books-2383396_960_720
Fotó: pixabay.hu


Melyek a kutatás fő megállapításai?

Bár a könyvtárhasználati szokásokról vannak statisztikáink, Az én könyvtáram címmel indított programban azok igényeit is felmértük, akik jelenleg nem könyvtári tagok. Ráadásul napjainkra felnőtt egy olyan generáció, amelyre jellemző a folyamatos online jelenlét, az ő információ- és könyvtárhasználati szokásaik pedig nagyon különböznek a korábbi nemzedékekétől. Ezekre a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek uniós projekt keretében készült mérésekre alapozva meg lehet határozni a könyvtárfejlesztés irányait.

Az adatok szerint hazánkban mintegy 1,4-1,5 millió könyvtárhasználó van, számuk az elmúlt évtizedekben nem változott, ám az online szolgáltatások bővítése miatt ritkábban látogatják személyesen az intézményeket. Ma már észrevehetően kevesebben ülnek az olvasótermekben, mint egy-két évtizede. A beiratkozottak száma a megyeszékhelyeken és a községekben – a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer létrehozásának és fejlesztéseinek köszönhetően – nőtt, a fővárosban és a kisebb városokban azonban csökkent. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak mintegy 320 ezer regisztrált használója van, az intézmény a főváros minden kerületében üzemeltet fiókkönyvtárakat.


_D0A2940_Copy
Farkas Ferenc, Az én könyvtáram program szakmai vezetője
Fotó: Csákvári Zsigmond


Kik használják leggyakrabban a könyvtárakat?

Leginkább a fiatalok. A gyerekek 31,4 százalék a, a 30 éven aluliak 13,3 százaléka, a 60 év fölöttieknek pedig csak a 7,4 százaléka könyvtári tag. Ez tehát nem támasztja alá azt a vélekedést, miszerint az idősek olvasnak a legtöbbet.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 20,1 százaléka rendelkezik könyvtári tagsággal, míg az érettségizetteknél ez az arány 11,4 százalék, az alapfokú végzettségűeknél pedig 3,4 százalék. Napjaink tipikus könyvtárhasználója tehát jellemzően a magas iskolai végzettségű, városi, értelmiségi munkakörökben dolgozó fiatal.

A kutatás során képet kaptunk az olvasási szokások alakulásáról is. Eszerint valamennyivel többen olvasnak, ám kevesebbet, mint másfél évtizede. Összességében a lakosság mintegy fele olvas könyvet.

 

Az olvasás fogalma is átalakulóban van. Sokan naponta több órát olvasnak – blogot, e-mailt, közösségi médián továbbított üzenetet –, de könyvet sosem vesznek a kezükbe.

Felmérésünk lengyel példa alapján vizsgálta az ún. olvasói napi menüt. A megkérdezettek mintegy ötöde olvasott előző nap könyvet, ugyanakkor más típusú szövegekkel rendszeresen találkoztak. Így például kiderült, hogy gyerekek sokkal inkább „fogyasztói” a reklámszövegeknek, mint a felnőttek. Míg a felnőttek nagy része úgy halad el a köztéri plakátok mellett, hogy rájuk sem néz, a gyerekek jobban figyelnek ezek üzeneteire. Az is közismert, hogy lényegesen kevesebben tájékozódnak a nyomtatott sajtóból, főként napilapokból.

Az olvasóvá nevelésben a legnagyobb szerepe a gyermekkori, mindennapos meseolvasásnak van. Akiknek rendszeresen olvastak, azok több mint 70 százaléka felnőttként rendszeres olvasó lesz, akiknek pedig soha, azoknak mindössze két-három százaléka. Ezért sok könyvtárban nemcsak gyerekeknek szerveznek meseolvasást, de a szülőket is tanácsokkal segítik abban, hogy mikor, hogyan és mit érdemes olvasni a kisgyerekeknek, milyen könyvet érdemes a kezükbe adni. Az olvasás pedig nemcsak azért fontos, mert élményt nyújt, hanem azért is, mert a szövegértés nélkül a mindennapokban nem boldogulhatunk: tudnunk kell értelmezni egy gyógyszer használati utasítását, vagy egy menetrendet.


books-1655783_960_720
Fotó: pixabay.hu

 

Milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe leggyakrabban a könyvtárhasználók?

A legnépszerűbb továbbra is a könyvkölcsönzés, de sokan járnak könyvtári programokra, rendezvényekre. Az elektronikus szolgáltatásokat, a digitális könyvtári állományokat viszonylag kevesen használják, pedig van benne potenciál, a Hungaricana szolgáltatás például „színes-szagos” formában teszi elérhetővé a gyűjteményeket. A digitalizálás mellett a meglévő gyűjtemények megismertetése, népszerűsítése is fontos feladat. Bár az interneten ma már sok mindent el lehet érni, az internetes források sokszor ellenőrizetlenek, mivel bárki létrehozhat tartalmakat (például blog). Emellett a szerzői jogi szabályozás miatt a szerző halála után 70 évig a műveik nem érhetőek el ingyenesen az interneten. A validált információkért, a fizetős adatbázisok használatáért és a legújabb művekért ma is könyvtárba kell menni.

Míg korábban sokan a könyvtárban találkoztak először internettel, ma egyre kevesebben használják a könyvtári számítógépeket, hiszen sokan saját laptoppal, okostelefonnal érkeznek a könyvtárba, amelyet vezeték nélküli hálózatra csatlakoztatva használhatnak.

A leggyakrabban szépirodalom, illetve szak- és ismeretterjesztő irodalom olvasására, önképzésre, tanulásra használják az intézményt, sokan munkahely kereséséhez, vagy akár az egészséges életmód megőrzéséhez kapnak innen segítséget. Látogatják a könyvtármozit, a könyvtári közösségi oldalt, a személyiségfejlődést segítő biblioterápiás foglalkozásokat és a „könyvet házhoz” szolgáltatást is igénybe veszik.

Minden harmadik gyermek rendszeres, további egyharmad alkalmi könyvolvasó. Pedig környezetükben nincs mindig jelen a könyv: a felmérés alapján minden második gyermek egy év alatt egyetlen könyvet sem vásárolt magának, vagy kapott ajándékba annak ellenére, hogy hazai gyermekkönyv irodalom virágzik, rengeteg új szerző van, akiknek a könyvei méltán sikeresek.


_D0A2952_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Érdemes költeni a könyvtárakra, hasznosul a rájuk fordított forrás?

Mindenképpen. Nemzetközi példák is igazolják, hogy korszerű szakmai tartalom estén minél nagyobb összeget fordítanak a könyvtárra, annál inkább érzik úgy az emberek, hogy hasznosak számukra a szolgáltatások. Így volt ez a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár esetében is: a közel két évtizede megújított Központi Könyvtár tereinek átalakítását követően többszörösére nőtt a Kálvin tér közelében működő bibliotéka használóinak száma. De igaz ez mindazokra a könyvtárakra, ahol ilyen fejlesztés megvalósult, a pécsi Tudásközponttól a községi könyvtárakig.


A Közraktár utcában nemrég adtak át egy új oktatási központot. Milyen képzések zajlanak itt?

Az én könyvtáram programhoz kapcsolódva 2017-től működik egy országos, 40 fős szaktanácsadói hálózat, amely az új módszertani ismeretek terjesztésén és a mintaprogramok megvalósításán dolgozik. Részben számukra szervezünk itt képzéseket, szakmai programokat, és itt zajlanak a korszerű ismereteket közvetítő szakmai továbbképzések is, amelyeken 2018-19 között mintegy 440 könyvtáros és közgyűjteményi dolgozó vesz részt.

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma