MANK-szentendre-Ejjel-nappal-banner-728x90px-2018-08-10

2018.05.09

Melyik regényében bírálja Jane Austen az angol királyi család viselkedését? Miért ítéli el az írónő művében azt az elfoglaltságot, amelyet saját családja is örömmel űzött? A választ megtudhatod cikkünkből! Jane Austen-könyvklubot indítottunk a Kultúra.hu oldalán! Sorozatunk új részében A mansfieldi kastély című könyve kapja a főszerepet. Tarts velünk és ismerd meg a szerzőt és regényeit!

A Jane Austen-könyvklub című filmben – melyet Karen Joy Fowler regénye alapján készítettek – öt nő és egy férfi találkozik, hogy megvitassák a regényeket. Cikksorozatomban hasonlóra vállalkozom: arra kérem az olvasókat, hogy tartsanak velem, és olvassuk együtt a szerző fantasztikus műveit! Elsőként az olvasók kedvencét, a Büszkeség és balítéletet vettük górcső alá, melyről ITT olvashatsz bővebben! A második cikkben az Értelem és érzelem került a középpontba, melyet ITT találsz meg! Sorozatunk harmadik részében az Emma című regény érdekességeit vettük számba, melyet ITT érsz el! A negyedik részt pedig A klastrom titkának szántuk, melyet ITT olvashatsz el! Most pedig következzen Jane Austen legellentmondásosabb és legtöbbet vitatott műve!

 

48149


Hogyan töltötte Jane Austen 1814 telét és tavaszát?

Bizony, mozgalmas időszak várt rá. A tél borzasztóan zord és hideg volt, így a fűtött szobákba kényszerültek a családok. Az írónő azonban nem búslakodott emiatt, hanem arra használta a bent töltött időt, hogy belefogott egy új nagyregény alkotásába. Az Emmát január 21-én kezdte el írni. Másfél hónap múlva azonban félbe kellett hagynia a munkát, ugyanis Londonba utazott. Még hó volt, amikor március elején Jane-t felvitte magához a bátyja a fővárosba. Az írónő ekkor épp a Kalózt olvasta Byrontól, este pedig színházba ment a rokonaival. „Azt várom az estétől, hogy nagyon jól fogok szórakozni” – jegyezte fel azelőtt, hogy elindultak volna megtekinteni a bohózatot. Szavait Claire Tomalin idézi a Jane Austen élete című életrajzában. Cikkemben az életrajzi elemek leírásakor én is rá, a leghíresebb angol irodalmi biográfusra és munkájára támaszkodom.

 

Jane a londoni kiruccanás után az áprilist ismét otthon töltötte, ekkor jött a hír a legyőzött Bonaparte Napóleonról, aki Fontainebleau-ban lemondott trónjáról, és száműzetésbe vonult Elba szigetére. Az angolok ünnepeltek, Austen életében azonban volt még egy esemény, amely örömet szerzett neki és családjának.

 

Éppen 204 évvel ezelőtt, május 9-én jelent meg A mansfieldi kastély. A szerző ekkor vállalkozott először arra, hogy művéről összegyűjti és leírja a kritikákat, melyeket hall.

 

A visszajelzések fontosak voltak a számára. A legelső olvasók pedig nagyon is pozitív véleményt formáltak a műről. Tetszett nekik, hogy a regény kiáll az erény mellett és erkölcsös üzenetet fogalmaz meg. Az erkölcstelen, romlott szereplők megbűnhődnek, míg az erényesek győzedelmeskednek. A kiadó is a tiszta erkölcsiséget dicsérte, Claire Tomalin biográfus azonban azt is megjegyzi: akadtak olyanok, akiknek kevésbé tetszett a regény. Jane édesanyja például sótlannak nevezte a főhősnőt. Az írónő unokahúga pedig így nyilatkozott: „ki nem állhattam Fannyt”. Egy barátnő szerint A mansfieldi kastélyból éppen az a szellem hiányzik, amely az előző regényekben megvan. Jane nővére pedig, aki legközelebb állt húgához, megpróbálta őt rábeszélni, hogy engedje a főhősnőt hozzámenni a „rosszfiúhoz”.

 

park3
Mansfield Park (2007)
Fotó: pinterest.com


Austen még sosem teremtett ilyen főhőst!

A regényt azóta is nagyon érdekesnek találják az olvasók, és ahogy Claire Tomalin is megjegyzi: Jane-nek ezen műve váltotta ki eddig a legtöbb vitát. Hogy miért? Nézzük meg mi is a cselekményt! Az írónő ezúttal az eddigiektől eltérő főhősnőt választott magának. Míg a Büszkeség és balítélet Lizzyje és az Értelem és érzelem Elinorja és Marianne-je bátor, magabiztos, és ha kell, meg tudja védeni magát, addig A mansfieldi kastély főhősnője: Fanny félénk, bizonytalan, gyenge, és mindenki kénye-kedve szerint kihasználhatja, kinevetheti, bánthatja őt. A kis Fannynak elszegényedett a családja, tengerész apja csak iszik, óbégat, anyja pedig azt se tudja, hol áll a feje a sok gyerek és a háztartás gondjai miatt. Ezért a rokonok, akik sokkal jobb anyagi körülmények között élnek, magukhoz veszik Fannyt. A lány a nagynénje és nagybátyja házába csöppen, a rémisztően szigorú Sir Thomas Bertram és a tunya és lusta, semmivel sem törődő Lady Bertram családjába. Itt ismerkedik meg a Bertram gyerekekkel, azaz unokatestvéreivel is, Tommal, Edmunddal, Mariával és Juliával. Elegáns, előkelő, gazdag kastélyban találja magát Fanny, aki még jobban elbizonytalanodik és háttérbe húzódik ebben a világban, ahol nem ismeri a szokásokat, az illemet, a szabályokat. Nem könnyíti meg a helyzetét Norrisné sem, aki Fanny másik, özvegy nagynénje. Norrisné olyan Fannynak, mint a mesebeli boszorkány a hercegkisasszonynak. Norrisné idős, zsugori, undok, ellenszenves és imádja érezetetni Fannyval, hogy ő csak a szegény, befogadott rokon. Folyamatosan piszkálja, kihasználja, bántja, elnyomja és akkor boldog, ha sikerül minden jóból kirekesztenie Fannyt. Ezzel szemben a gazdag Bertram gyerekekkel kivételezik. Különösen az idősebb lány, Maria áll közel a szívéhez, elkényezteti, vakon dicséri őt. Nem is csoda, hogy hiú, beképzelt ifjú hölgy válik belőle és húgából is.

 

Fanny egy igazi barátot talál csak magának: Edmundot, a fiatalabb Bertram fiút. A két fiatal hamar egymás bizalmasa lesz. Edmund támogatja Fanny beilleszkedését a családba. Tanítgatja, segíti a lányt, és egy idő után egymásnak öntik ki a szívüket. Hasonló lesz ízlésük, érdeklődésük, és mindketten ugyanolyan erkölcsös elvek szerint élnek és képzelik el jövőjüket is. A másodszülött Edmundot az apja papnak szánja. A fiúra felszentelése után saját javadalom vár, így megélhetése is biztosított. Mi sem lenne egyszerűbb, minthogy észrevegye és viszonozza Fanny rajongását és szerelmét. Csakhogy itt sem a megszokott séma szerint alakította a történetszálat Jane Austen! Míg korábbi regényeiben a főszereplők lassan egymásba szeretnek, és egyéb okok állnak kettejük közé, itt Fanny viszonzatlanul szerelmes. Edmund pedig semmit sem gyanít ebből, majd, amikor a közelbe költözik egy fiatal testvérpár: Crawford kisasszony és Crawford úr, Edmund azonnal beleszeret Crawford kisasszonyba. Éppen azt csodálja benne, ami Fannyból hiányzik: élénkségét, vidámságát, játékosságát, fürge észjárását és feltűnő szépségét. Elvakult szerelmében pedig olyan tulajdonságokkal és erényekkel is – erkölcsösség, józanság – felruházza Crawford kisasszonyt, melyekkel nem rendelkezik.

 

Ez a legellentmondásosabb regénye az írónőnek

Könnyű volna, ha az olvasó Fannynak szurkolhatna, és alig várná, hogy Crawford kisasszony veszítsen, csakhogy ez nem ilyen egyszerű. A szereplők nem fehérek-feketék. Crawford kiasszony ugyanis egyáltalán nem gonosz, sőt: ő az egyetlen, aki észreveszi Norrisné folytonos piszkálódását, és kiáll Fanny mellett. Jószívű és kedves Fannyhoz, értékeli a lány természetét, jóságát és barátkozik vele. Edmundba pedig beleszeret, annak ellenére, hogy a férfire nem vár nagy vagyon és nem olyan társasági ember, mint akikhez Londonban hozzászokott. A könnyelmű és élvhajhász bátyja, Crawford úr is meglátja és értékeli Fannyban mindazt a jót, ami felett Edmund szemet huny. Bár az erkölcsöket semmibe veszi a testvérpár, mégsem válnak igazán negatív szereplőkké. Talán az írónő is beleszeretett szereplői temperamentumába, eszébe, és így az olvasó sem tudja megvetni őket.

 

park8
Mansfield Park (2007)
Fotó: imdb.com


Ugyanez az ellentmondásosság igaz a két főhősre: Fannyra és Edmundra is. Fanny a regény bemutatása szerint az erény mintaszobra, akinek érzékeny a szíve és mindenkit szeret. Mégis irigykedik Crawford kisasszonyra. Sőt: boldog, amikor Edmund szomorú, mert elveszítheti Crawford kisasszonyt. Még akkor sem tudja elfojtani örömét, amikor az egész családra rászakad a tragédia. Nem igazán őszinte, nem feddhetetlen érzésű, éppen úgy emberi, mint mi, mindannyian. De akkor melyik az a tulajdonsága, amely főszereplővé emeli? Hiszen nem ő a legszebb, nem ő a legeszesebb, nem ő a legélénkebb. Legnagyobb értéke, amelyet Crawford úr is kiszúr, hogy állhatatos, nyugodt természet, akiben a végsőkig meg lehet bízni. Edmundnak is megvannak a maga hibái. Elfeledkezik Fannyról, a legjobb barátjáról, amikor feltűnik Crawford kisasszony. Nem veszi észre, amikor szenved. Helyette képes elvakultan rajongani egy nő iránt, aki megveti a választott, papi hivatását.

 

A kritikák is felvetik ezeket az ellentmondásokat. Claire Tomalin idézi Reginald Farrer szavait, aki Fanny alakját kifejezetten taszítónak találja. Ridegnek, képmutatónak nevezi őt. Kingsley Amis pedig azt mondja:

 

nem volna lelkesítő szórakozni hívni Jane Austen hőseit: Fannyt és Edmundot, mivel unalmasak, nincs humoruk, nagyképűek és még erkölcsileg is megvetésre méltók.

 

Fannyból pedig hiányzik az önismeret, a nagylelkűség, de még az alázat is.

 

Norrisné személyében azonban nincs ellentmondás. Ő valóban ízig-vérig negatív szereplő. Talpnyaló és hízeleg a felette állóknak, de belerúg azokba, akik alatta állnak. Szintén érdekesség, hogy Jane Austennek ez az egyetlen regénye, amelyben a negatív hősök elnyerik „méltó büntetésüket”. Míg a Büszkeség és balítéletben a mindenkit becsapó, számító, erkölcstelen Wickham és a könnyelmű Lydia szökését megbocsátja a család, és még sok pénzt is kapnak a megélhetésükhöz, addig A mansfieldi kastélyban megbűnhődik, magára marad és kitaszított lesz az a fiatal lány, aki szintén könnyelműen elszökik szerelmével. Norrisnét pedig szintén utoléri a baj.

 

park6
Mansfield Park (2007)
Fotó: imdb.com


A kor Angliájáról mondott ítéletet

De vajon miért volt fontos Jane Austennek, hogy az erkölcs győzelméről írjon regényt? Hogy megmutassa: az erkölcstelenek mindig megbűnhődnek? Egyes vélemények szerint a kor Angliájáról és a királyi család életéről mondott ezzel ítéletet. De mit is tett a királyi család, hogy ennyire rossz véleménnyel volt róluk Jane? Amikor 1811-ben elkezdte írni a regényt, kinevezték a walesi herceget régenshercegnek. A régensherceg olyan fényűző ünnepséget rendezett az alkalomból, amely 120 ezer fontba került. Ezt a hatalmas összeget egy olyan nemzettől vett el, amely majdnem húsz éve vívott költséges háborút, és alig volt képes a szegények élelmezésére. Míg az ország nagy része szűkölködött, a régensherceg mulatott. Ráadásul az ünnepségre nem hívta meg a saját feleségét, akivel régóta rossz viszonyban állt. Hogy Jane Austen mit gondolt a régenshercegről? Claire Tomalin idézi az írónő szavait: „Szegény asszony, amíg csak tudom, támogatni fogom őt, mert nő, és mert gyűlölöm a férjét.”

 

Az 1811-es évhez kötődik még egy botrány is: Clarence herceg kidobta szeretőjét, egy Mrs. Jordan nevű színésznőt, akitől tíz gyermeke volt. A színésznőnek el kellett hagynia a herceggel közös otthonát, és éppen csak pár háznyira költözött Jane Austen bátyjának otthonától. Így lehetséges, hogy maguk Austenék is látták, amint Mrs. Jordan megérkezik gyermekeivel, majd a kicsiket elveszik tőle, mert az apjuknál előnyösebb lesz az életük.


park5
Mansfield Park (2007)
Fotó: imdb.com


Eközben Clarence herceg fiatal örökösnőket hajkurászott, a régensherceg pedig komoly vitát folytatott feleségével lányuk, Charlotte hercegnő felügyeletéről. A hercegnő is megérte a pénzét, olyan fiatal férfiakkal flörtölt, akik nem illettek hozzá.

 

Az angol királyi hercegek flörtöltek, szórakoztak, költötték a pénzt és figyelmen kívül hagyták a törvényeket, az erkölcsi elveket és a házasság szentségét.

 

A mansfieldi kastély többek között olyan regény, amely Anglia állapotáról szól, és azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyeket a királyi család viselkedése vetett föl” – írja Claire Tomalin. A mű egyik oldalon bemutatja azokat a fiatalokat: Fannyt és Edmundot, akik erősen vallásosak és szigorú erkölcsi elvek mentén élnek. A másik oldalon pedig egy csapat nagyvilági, gazdag fiatalt vonultat fel, akik fittyet hánynak a vallási és az erkölcsi szempontokra, és csak az élvezeteket hajszolják. Jane itt nem akart felmentést adni azoknak a szereplőinek, akik erkölcstelenül élnek. Az igazi boldogság csak az erényes szereplőkre vár a regényben.

 

Az Austen család is hódolt egy élvezetnek…

Érdekesség azonban, hogy még a színjátszást is erkölcstelen vagy legalábbis kényes tevékenységnek mutatja be a mű, holott Jane Austen családja is lelkes színházkedvelő volt. Claire Tomalin írja, hogy 1782 karácsonyán, amikor Jane még csak hétéves volt, a fivérei előadtak egy színdarabot, méghozzá egy testvérgyilkosságról szóló tragédiát. Pár évvel később ismét a család pajtájában rendeztek színházat. Ezúttal egy komédiát választottak, a biográfus pedig azt találgatja, hogy a nagyobbacska Jane is részt vehetett-e a darabban. Talán ő kapta a szolgáló szerepét. A család tehát szerette és el is fogadta a színházat. Jane bátyja, Henry és felesége, Eliza gyakran jártak színházba és nagyon jól ismerték Shakespeare drámáit. Henry volt az, aki Jane Austennek segített kiadót keresni, aki támogatta pénzzel és ügyintézéssel a húga írói ambícióit, és A mansfieldi kastély születése során Jane sokat tartózkodott fivére londoni házában. Talán hatással is voltak rá házigazdái, ezért került be a színházas jelenet a regénybe. Ráadásul – ahogy arra Claire Tomalin is felhívja a figyelmünket – Jane-nek ebben a könyvében van a legtöbb utalás Shakespeare alkotásaira. Van egy jelenet, ahol a fiatal párok egy kastély parkjában és erdejében bolyonganak mindenféle félreértésbe keveredve. Ez a humoros rész igencsak emlékeztetheti az olvasót a Szentivánéji álom erdejében bolyongó szerelmesekre. Más helyütt pedig kiderül: Fanny és unokatestvérei is gyakran olvasnak fel esténként Shakespeare-t.


park2
Mansfield Park (2007)
Fotó: pinterest.com


A színjátszás elítélése a műben tehát még egy ellentmondásos elem, melynek megfejtéséhez kezünkbe kell vennünk Austen legvitatottabb könyvét. Várhat-e boldogság arra a férfira, aki nem ismeri fel időben az igaz szerelmet? És arra a nőre, aki állhatatosan és türelmesen vár? És arra a fiatal lányra, aki mindent – gazdagságot, családot, jó hírnevet – eldob magától a szerelméért? Olvassuk el a regényt, hogy megtudjuk, mit válaszol ezekre a kérdésekre Jane Austen.



Wéber Anikó

 

Forrás:

Jane Austen: A mansfieldi kastély (fordította: Réz Ádám)

Claire Tomalin: Jane Austen élete

kaszas_kultura596-90

_D0A9889_Copy

2018.08.19

Díjakat adtak át augusztus 19-én népművészeknek, műhelyeknek a 32. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban. Többek között kiosztották az év ifjú mestere, az év mestere és az év műhelye címet. Számos népművészeti egyesület is kapott díjat, sőt: a Műcsarnokban látható Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállítás alkotóit is díjazták.

Krzysztof_Zanussi_by_Mikolaj_Rutkowski_

2018.08.19

A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál idén 15. alkalommal szeptember 14. és 23. között várja a hazai és a nemzetközi filmbarát közönséget, a filmes szakembereket, az alkotókat, valamint a filmszakma összes szereplőjét Miskolcon. A seregszemle játékfilmes nagyzsűrijének elnöke idén a világhírű Krzysztof Zanussi filmrendező lesz!

Csardas

2018.08.19

Hét nap alatt nyolc előadás látható a Vidéki Színházak Fesztiválján, amelyet szeptember 3. és 9. között rendeznek meg a Pesti Magyar Színház épületében, a Thália Színház szervezésében. A hetedik alkalommal megvalósuló Vidéki Színházak Fesztiválját a Thália Színházban zajló felújítási munkálatok miatt fogadja be idén ősszel a Pesti Magyar Színház.

A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passió című előadás szabadtérre átalakított verzióját 25 ezer néző látta a csíksomlyói Nyeregben augusztus 18-án. Az előadáson jelen volt a színpadi mű egyik szerzője, Szőcs Géza Kossuth-díjas író-költő, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, számtalan anyaországi és erdélyi közéleti személyiség, egyházi vezető, illetve egyházi és civil szervezeti delegáció. Vidnyánszky Attila megfogalmazta: „színházrendezői életem talán legfontosabb előadása valósult meg, és egyben az a régi álmom, hogy a Csíksomlyói passió csodálatos szövegei a dráma címadó helyén hangozhassanak el.”

Hét országból érkeznek csipkeverők Kecskemétre, hogy augusztus 24-étől háromnapos fesztiválon mutassák meg a nemzeteikre jellemző motívumokat, kézimunkákat. A IV. Nemzetközi Vertcsipke Fesztiválon a hagyományos vonalat képviselő osztrákok apróbb csipkéi mellett a csehek merészebb, modernebb stílusú és vastagabb szállal készülő, színesebb kézimunkái is láthatók lesznek. A kecskeméti fesztivál idején a különböző országok kiállítói az általuk képviselt technikából bemutatót is tartanak az érdeklődőknek.

Árverésre bocsátja a Sotheby’s a világ első filmplakátját augusztus végén Londonban. A poszter a Lumiére fivérek első, 1895-ös párizsi filmbemutatóját hirdeti. A képen a 19. század végi párizsi élet tűnik fel: egy csapatnyi párizsi látható rajta, amint a filmvetítésre várakoznak. A posztert Henri Brispot rajzolta. A becslések szerint az augusztus 28-án kezdődő online aukción 40–60 ezer fontért (15–22 millió forintért) kelhet el.

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit. A The Guardian brit napilap szerint a Banksy-kiállítás az idei nyár legvitatottabb kiállítása Moszkvában.

Több magyar film, köztük öt világpremier is látható lesz az augusztus 23-án kezdődő montréali nemzetközi filmfesztiválon, amely egyike a világ 15 A-kategóriás seregszemléjének. A versenyprogramban Topolánszky Tamás Yvan a világhírű magyar rendezőről, Kertész Mihályról (Michael Curtiz) és a Casablanca című filmklasszikus születéséről szóló, Curtiz című alkotása, valamint Szász Attila (A berni követ, Félvilág) egy szovjet kényszermunkatáborba hurcolt nő tragikus történetét bemutató, Örök tél című rendezése kapott meghívást. Nagypál Orsi Nyitva című első mozifilmje a Fókusz elnevezésű válogatásába kapott meghívást. A Filmalap támogatásával készült, szókimondó romantikus vígjáték a monogámia lehetetlenségéről és alternatíváiról szól. Sándor Pál bohém komédiásokról szóló, Vándorszínészek című legutóbbi alkotása a World Greats programban lesz látható Montréalban. A rövidfilmek között Pápai Pici Varjúháj és Molvay Norbert Jövő szerdán című alkotása versenyez. A fesztiválon tartják a Curtiz, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-), a Nyitva, a Varjúháj és a Jövő szerdán világpremierjét is.
A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma