2018.05.09

Melyik regényében bírálja Jane Austen az angol királyi család viselkedését? Miért ítéli el az írónő művében azt az elfoglaltságot, amelyet saját családja is örömmel űzött? A választ megtudhatod cikkünkből! Jane Austen-könyvklubot indítottunk a Kultúra.hu oldalán! Sorozatunk új részében A mansfieldi kastély című könyve kapja a főszerepet. Tarts velünk és ismerd meg a szerzőt és regényeit!

A Jane Austen-könyvklub című filmben – melyet Karen Joy Fowler regénye alapján készítettek – öt nő és egy férfi találkozik, hogy megvitassák a regényeket. Cikksorozatomban hasonlóra vállalkozom: arra kérem az olvasókat, hogy tartsanak velem, és olvassuk együtt a szerző fantasztikus műveit! Elsőként az olvasók kedvencét, a Büszkeség és balítéletet vettük górcső alá, melyről ITT olvashatsz bővebben! A második cikkben az Értelem és érzelem került a középpontba, melyet ITT találsz meg! Sorozatunk harmadik részében az Emma című regény érdekességeit vettük számba, melyet ITT érsz el! A negyedik részt pedig A klastrom titkának szántuk, melyet ITT olvashatsz el! Most pedig következzen Jane Austen legellentmondásosabb és legtöbbet vitatott műve!

 

48149


Hogyan töltötte Jane Austen 1814 telét és tavaszát?

Bizony, mozgalmas időszak várt rá. A tél borzasztóan zord és hideg volt, így a fűtött szobákba kényszerültek a családok. Az írónő azonban nem búslakodott emiatt, hanem arra használta a bent töltött időt, hogy belefogott egy új nagyregény alkotásába. Az Emmát január 21-én kezdte el írni. Másfél hónap múlva azonban félbe kellett hagynia a munkát, ugyanis Londonba utazott. Még hó volt, amikor március elején Jane-t felvitte magához a bátyja a fővárosba. Az írónő ekkor épp a Kalózt olvasta Byrontól, este pedig színházba ment a rokonaival. „Azt várom az estétől, hogy nagyon jól fogok szórakozni” – jegyezte fel azelőtt, hogy elindultak volna megtekinteni a bohózatot. Szavait Claire Tomalin idézi a Jane Austen élete című életrajzában. Cikkemben az életrajzi elemek leírásakor én is rá, a leghíresebb angol irodalmi biográfusra és munkájára támaszkodom.

 

Jane a londoni kiruccanás után az áprilist ismét otthon töltötte, ekkor jött a hír a legyőzött Bonaparte Napóleonról, aki Fontainebleau-ban lemondott trónjáról, és száműzetésbe vonult Elba szigetére. Az angolok ünnepeltek, Austen életében azonban volt még egy esemény, amely örömet szerzett neki és családjának.

 

Éppen 204 évvel ezelőtt, május 9-én jelent meg A mansfieldi kastély. A szerző ekkor vállalkozott először arra, hogy művéről összegyűjti és leírja a kritikákat, melyeket hall.

 

A visszajelzések fontosak voltak a számára. A legelső olvasók pedig nagyon is pozitív véleményt formáltak a műről. Tetszett nekik, hogy a regény kiáll az erény mellett és erkölcsös üzenetet fogalmaz meg. Az erkölcstelen, romlott szereplők megbűnhődnek, míg az erényesek győzedelmeskednek. A kiadó is a tiszta erkölcsiséget dicsérte, Claire Tomalin biográfus azonban azt is megjegyzi: akadtak olyanok, akiknek kevésbé tetszett a regény. Jane édesanyja például sótlannak nevezte a főhősnőt. Az írónő unokahúga pedig így nyilatkozott: „ki nem állhattam Fannyt”. Egy barátnő szerint A mansfieldi kastélyból éppen az a szellem hiányzik, amely az előző regényekben megvan. Jane nővére pedig, aki legközelebb állt húgához, megpróbálta őt rábeszélni, hogy engedje a főhősnőt hozzámenni a „rosszfiúhoz”.

 

park3
Mansfield Park (2007)
Fotó: pinterest.com


Austen még sosem teremtett ilyen főhőst!

A regényt azóta is nagyon érdekesnek találják az olvasók, és ahogy Claire Tomalin is megjegyzi: Jane-nek ezen műve váltotta ki eddig a legtöbb vitát. Hogy miért? Nézzük meg mi is a cselekményt! Az írónő ezúttal az eddigiektől eltérő főhősnőt választott magának. Míg a Büszkeség és balítélet Lizzyje és az Értelem és érzelem Elinorja és Marianne-je bátor, magabiztos, és ha kell, meg tudja védeni magát, addig A mansfieldi kastély főhősnője: Fanny félénk, bizonytalan, gyenge, és mindenki kénye-kedve szerint kihasználhatja, kinevetheti, bánthatja őt. A kis Fannynak elszegényedett a családja, tengerész apja csak iszik, óbégat, anyja pedig azt se tudja, hol áll a feje a sok gyerek és a háztartás gondjai miatt. Ezért a rokonok, akik sokkal jobb anyagi körülmények között élnek, magukhoz veszik Fannyt. A lány a nagynénje és nagybátyja házába csöppen, a rémisztően szigorú Sir Thomas Bertram és a tunya és lusta, semmivel sem törődő Lady Bertram családjába. Itt ismerkedik meg a Bertram gyerekekkel, azaz unokatestvéreivel is, Tommal, Edmunddal, Mariával és Juliával. Elegáns, előkelő, gazdag kastélyban találja magát Fanny, aki még jobban elbizonytalanodik és háttérbe húzódik ebben a világban, ahol nem ismeri a szokásokat, az illemet, a szabályokat. Nem könnyíti meg a helyzetét Norrisné sem, aki Fanny másik, özvegy nagynénje. Norrisné olyan Fannynak, mint a mesebeli boszorkány a hercegkisasszonynak. Norrisné idős, zsugori, undok, ellenszenves és imádja érezetetni Fannyval, hogy ő csak a szegény, befogadott rokon. Folyamatosan piszkálja, kihasználja, bántja, elnyomja és akkor boldog, ha sikerül minden jóból kirekesztenie Fannyt. Ezzel szemben a gazdag Bertram gyerekekkel kivételezik. Különösen az idősebb lány, Maria áll közel a szívéhez, elkényezteti, vakon dicséri őt. Nem is csoda, hogy hiú, beképzelt ifjú hölgy válik belőle és húgából is.

 

Fanny egy igazi barátot talál csak magának: Edmundot, a fiatalabb Bertram fiút. A két fiatal hamar egymás bizalmasa lesz. Edmund támogatja Fanny beilleszkedését a családba. Tanítgatja, segíti a lányt, és egy idő után egymásnak öntik ki a szívüket. Hasonló lesz ízlésük, érdeklődésük, és mindketten ugyanolyan erkölcsös elvek szerint élnek és képzelik el jövőjüket is. A másodszülött Edmundot az apja papnak szánja. A fiúra felszentelése után saját javadalom vár, így megélhetése is biztosított. Mi sem lenne egyszerűbb, minthogy észrevegye és viszonozza Fanny rajongását és szerelmét. Csakhogy itt sem a megszokott séma szerint alakította a történetszálat Jane Austen! Míg korábbi regényeiben a főszereplők lassan egymásba szeretnek, és egyéb okok állnak kettejük közé, itt Fanny viszonzatlanul szerelmes. Edmund pedig semmit sem gyanít ebből, majd, amikor a közelbe költözik egy fiatal testvérpár: Crawford kisasszony és Crawford úr, Edmund azonnal beleszeret Crawford kisasszonyba. Éppen azt csodálja benne, ami Fannyból hiányzik: élénkségét, vidámságát, játékosságát, fürge észjárását és feltűnő szépségét. Elvakult szerelmében pedig olyan tulajdonságokkal és erényekkel is – erkölcsösség, józanság – felruházza Crawford kisasszonyt, melyekkel nem rendelkezik.

 

Ez a legellentmondásosabb regénye az írónőnek

Könnyű volna, ha az olvasó Fannynak szurkolhatna, és alig várná, hogy Crawford kisasszony veszítsen, csakhogy ez nem ilyen egyszerű. A szereplők nem fehérek-feketék. Crawford kiasszony ugyanis egyáltalán nem gonosz, sőt: ő az egyetlen, aki észreveszi Norrisné folytonos piszkálódását, és kiáll Fanny mellett. Jószívű és kedves Fannyhoz, értékeli a lány természetét, jóságát és barátkozik vele. Edmundba pedig beleszeret, annak ellenére, hogy a férfire nem vár nagy vagyon és nem olyan társasági ember, mint akikhez Londonban hozzászokott. A könnyelmű és élvhajhász bátyja, Crawford úr is meglátja és értékeli Fannyban mindazt a jót, ami felett Edmund szemet huny. Bár az erkölcsöket semmibe veszi a testvérpár, mégsem válnak igazán negatív szereplőkké. Talán az írónő is beleszeretett szereplői temperamentumába, eszébe, és így az olvasó sem tudja megvetni őket.

 

park8
Mansfield Park (2007)
Fotó: imdb.com


Ugyanez az ellentmondásosság igaz a két főhősre: Fannyra és Edmundra is. Fanny a regény bemutatása szerint az erény mintaszobra, akinek érzékeny a szíve és mindenkit szeret. Mégis irigykedik Crawford kisasszonyra. Sőt: boldog, amikor Edmund szomorú, mert elveszítheti Crawford kisasszonyt. Még akkor sem tudja elfojtani örömét, amikor az egész családra rászakad a tragédia. Nem igazán őszinte, nem feddhetetlen érzésű, éppen úgy emberi, mint mi, mindannyian. De akkor melyik az a tulajdonsága, amely főszereplővé emeli? Hiszen nem ő a legszebb, nem ő a legeszesebb, nem ő a legélénkebb. Legnagyobb értéke, amelyet Crawford úr is kiszúr, hogy állhatatos, nyugodt természet, akiben a végsőkig meg lehet bízni. Edmundnak is megvannak a maga hibái. Elfeledkezik Fannyról, a legjobb barátjáról, amikor feltűnik Crawford kisasszony. Nem veszi észre, amikor szenved. Helyette képes elvakultan rajongani egy nő iránt, aki megveti a választott, papi hivatását.

 

A kritikák is felvetik ezeket az ellentmondásokat. Claire Tomalin idézi Reginald Farrer szavait, aki Fanny alakját kifejezetten taszítónak találja. Ridegnek, képmutatónak nevezi őt. Kingsley Amis pedig azt mondja:

 

nem volna lelkesítő szórakozni hívni Jane Austen hőseit: Fannyt és Edmundot, mivel unalmasak, nincs humoruk, nagyképűek és még erkölcsileg is megvetésre méltók.

 

Fannyból pedig hiányzik az önismeret, a nagylelkűség, de még az alázat is.

 

Norrisné személyében azonban nincs ellentmondás. Ő valóban ízig-vérig negatív szereplő. Talpnyaló és hízeleg a felette állóknak, de belerúg azokba, akik alatta állnak. Szintén érdekesség, hogy Jane Austennek ez az egyetlen regénye, amelyben a negatív hősök elnyerik „méltó büntetésüket”. Míg a Büszkeség és balítéletben a mindenkit becsapó, számító, erkölcstelen Wickham és a könnyelmű Lydia szökését megbocsátja a család, és még sok pénzt is kapnak a megélhetésükhöz, addig A mansfieldi kastélyban megbűnhődik, magára marad és kitaszított lesz az a fiatal lány, aki szintén könnyelműen elszökik szerelmével. Norrisnét pedig szintén utoléri a baj.

 

park6
Mansfield Park (2007)
Fotó: imdb.com


A kor Angliájáról mondott ítéletet

De vajon miért volt fontos Jane Austennek, hogy az erkölcs győzelméről írjon regényt? Hogy megmutassa: az erkölcstelenek mindig megbűnhődnek? Egyes vélemények szerint a kor Angliájáról és a királyi család életéről mondott ezzel ítéletet. De mit is tett a királyi család, hogy ennyire rossz véleménnyel volt róluk Jane? Amikor 1811-ben elkezdte írni a regényt, kinevezték a walesi herceget régenshercegnek. A régensherceg olyan fényűző ünnepséget rendezett az alkalomból, amely 120 ezer fontba került. Ezt a hatalmas összeget egy olyan nemzettől vett el, amely majdnem húsz éve vívott költséges háborút, és alig volt képes a szegények élelmezésére. Míg az ország nagy része szűkölködött, a régensherceg mulatott. Ráadásul az ünnepségre nem hívta meg a saját feleségét, akivel régóta rossz viszonyban állt. Hogy Jane Austen mit gondolt a régenshercegről? Claire Tomalin idézi az írónő szavait: „Szegény asszony, amíg csak tudom, támogatni fogom őt, mert nő, és mert gyűlölöm a férjét.”

 

Az 1811-es évhez kötődik még egy botrány is: Clarence herceg kidobta szeretőjét, egy Mrs. Jordan nevű színésznőt, akitől tíz gyermeke volt. A színésznőnek el kellett hagynia a herceggel közös otthonát, és éppen csak pár háznyira költözött Jane Austen bátyjának otthonától. Így lehetséges, hogy maguk Austenék is látták, amint Mrs. Jordan megérkezik gyermekeivel, majd a kicsiket elveszik tőle, mert az apjuknál előnyösebb lesz az életük.


park5
Mansfield Park (2007)
Fotó: imdb.com


Eközben Clarence herceg fiatal örökösnőket hajkurászott, a régensherceg pedig komoly vitát folytatott feleségével lányuk, Charlotte hercegnő felügyeletéről. A hercegnő is megérte a pénzét, olyan fiatal férfiakkal flörtölt, akik nem illettek hozzá.

 

Az angol királyi hercegek flörtöltek, szórakoztak, költötték a pénzt és figyelmen kívül hagyták a törvényeket, az erkölcsi elveket és a házasság szentségét.

 

A mansfieldi kastély többek között olyan regény, amely Anglia állapotáról szól, és azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyeket a királyi család viselkedése vetett föl” – írja Claire Tomalin. A mű egyik oldalon bemutatja azokat a fiatalokat: Fannyt és Edmundot, akik erősen vallásosak és szigorú erkölcsi elvek mentén élnek. A másik oldalon pedig egy csapat nagyvilági, gazdag fiatalt vonultat fel, akik fittyet hánynak a vallási és az erkölcsi szempontokra, és csak az élvezeteket hajszolják. Jane itt nem akart felmentést adni azoknak a szereplőinek, akik erkölcstelenül élnek. Az igazi boldogság csak az erényes szereplőkre vár a regényben.

 

Az Austen család is hódolt egy élvezetnek…

Érdekesség azonban, hogy még a színjátszást is erkölcstelen vagy legalábbis kényes tevékenységnek mutatja be a mű, holott Jane Austen családja is lelkes színházkedvelő volt. Claire Tomalin írja, hogy 1782 karácsonyán, amikor Jane még csak hétéves volt, a fivérei előadtak egy színdarabot, méghozzá egy testvérgyilkosságról szóló tragédiát. Pár évvel később ismét a család pajtájában rendeztek színházat. Ezúttal egy komédiát választottak, a biográfus pedig azt találgatja, hogy a nagyobbacska Jane is részt vehetett-e a darabban. Talán ő kapta a szolgáló szerepét. A család tehát szerette és el is fogadta a színházat. Jane bátyja, Henry és felesége, Eliza gyakran jártak színházba és nagyon jól ismerték Shakespeare drámáit. Henry volt az, aki Jane Austennek segített kiadót keresni, aki támogatta pénzzel és ügyintézéssel a húga írói ambícióit, és A mansfieldi kastély születése során Jane sokat tartózkodott fivére londoni házában. Talán hatással is voltak rá házigazdái, ezért került be a színházas jelenet a regénybe. Ráadásul – ahogy arra Claire Tomalin is felhívja a figyelmünket – Jane-nek ebben a könyvében van a legtöbb utalás Shakespeare alkotásaira. Van egy jelenet, ahol a fiatal párok egy kastély parkjában és erdejében bolyonganak mindenféle félreértésbe keveredve. Ez a humoros rész igencsak emlékeztetheti az olvasót a Szentivánéji álom erdejében bolyongó szerelmesekre. Más helyütt pedig kiderül: Fanny és unokatestvérei is gyakran olvasnak fel esténként Shakespeare-t.


park2
Mansfield Park (2007)
Fotó: pinterest.com


A színjátszás elítélése a műben tehát még egy ellentmondásos elem, melynek megfejtéséhez kezünkbe kell vennünk Austen legvitatottabb könyvét. Várhat-e boldogság arra a férfira, aki nem ismeri fel időben az igaz szerelmet? És arra a nőre, aki állhatatosan és türelmesen vár? És arra a fiatal lányra, aki mindent – gazdagságot, családot, jó hírnevet – eldob magától a szerelméért? Olvassuk el a regényt, hogy megtudjuk, mit válaszol ezekre a kérdésekre Jane Austen.



Wéber Anikó

 

Forrás:

Jane Austen: A mansfieldi kastély (fordította: Réz Ádám)

Claire Tomalin: Jane Austen élete

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma