15_eves

2018.08.16
Wéber Anikó

Nem telhet el nyár kastélylátogatás nélkül! Idén Fertőd és Ausztria felé vettük az irányt és vendégségbe mentünk az Esterházy-családhoz. Három tárlatvezetésen fedeztük fel a fertődi és a kismartoni Esterházy-kastélyt, valamint Fraknó várát. Cikkünkben érdekességeket árulunk el azoknak, akik szeretnének ellátogatni ezekre a helyszínekre, és azoknak is, akik a fotelükben hátradőlve ismernék meg az arisztokraták kincseit.

A nyár nemcsak a strandról és a melegről szól, hanem a felfedezésről, az újdonságokról, a csodákról is. Legtöbbünk ilyenkor ér rá múzeumba, kiállításra menni, és a nyaralásba sokan becsempészünk városnézést is. Így látogattunk el mi is a családi nyaralás keretében Fertődre.

 

20180731_153623_masolata


Pompa és csillogás Fertődön

„Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!” – szólt az építtető Esterházy „Fényes" Miklós herceg jelmondata, és amint meglátjuk a kastélyt, már értjük is, mire gondolt. Az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya tűnik fel előttünk, ahogy a hatalmas, kovácsoltvaskapun belépünk a díszudvarba. Ez a belső udvar, melyet a kastélyszárnyak átölelnek, eredetileg nem kert volt, hanem – ahogy a kastély oldalán olvashatjuk – ünnepi aktusok, például főispáni beiktatás, fogadási felvonulás helyszíneként szolgált, ezért a 18. században még nem volt növényzettel beültetve. Akkoriban inkább a szobrászati kompozíciók és a monumentális épületszárnyak vonták magukra a látogatók figyelmét: a szökőkutak, a vízköpők, az erkélyek, és az emeleti díszterekbe vezető kétkarú díszlépcső. Ma mindezt megcsodálhatjuk, emellett végigsétálhatunk a neobarokk kerten is, amelyet a kastély 1959-es részleges helyreállítása, majd a 2010–2011-es felújítás során hoztak létre. Sajnos mi rossz időt fogtunk ki: olyan erősen süt a nap a 35 fokos melegben, hogy csak átsietünk a parkon a hűs kastélyig, hogy tárlatvezetőnkkel és csoportunkkal felfedezzük a díszes belső tereket.

 

20180731_153109


Ahogy az idegenvezetőnktől is megtudjuk és az eszterhaza.hu oldalon is olvashatjuk: a kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját. Itt mindennaposak voltak a fényűző ünnepségek. Eszterházára nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is, és itt élt és alkotott a nagyszerű zeneszerző, Joseph Haydn is. Elsőként a Sala Terrena, azaz nyári hűsölő felé indulunk, amely a kastély földszinti, hercegi lakosztályainak dísztere.

 

20180731_160538


Mint megtudjuk: itt pihent a hercegi család a meleg nyári napokon. A hűsölő szalont úgy alakították ki, mintha télikertben járnánk: hatalmas ablakszárnyaival és üvegezett ajtajaival átmenetet képez az épület és a kert között. Innen rálátunk a park központjára, a mennyezetet freskó díszíti, a falakat pedig gazdag virágfüzéres rokokó stukkók. A teret vízi medencék, szökőkutak és óriási tükrök teszik fényűzővé. Mindez együtt csodálatos látvány!

 

Innen az emeletre megyünk, hogy megtekintsük minden kastély legszebb pontját: a dísztermet. Ez a fejedelmi lakosztály reprezentatív nagyterme. A mennyezeten az Apolló diadala címet viselő freskót láthatjuk, a négy sarokfülkében pedig az évszakokat ábrázoló szobrokat. Eredetiben megcsodálhatjuk a konzolasztalokat és a salzburgi márványból készült kandallókat. A terem közepén megállva, a hatalmas tükörbe pillantva pedig olyan érzésünk támad, mintha egy végtelen üvegfolyosó titkait leshetnénk ki.

 

20180731_161932


Megtekintjük még a kínai lakkszobát, melynek falait 250 éves, Kínában készült paravánok borítják, majd a kastély kápolnáját és egy restaurálás alatt álló termet, utunkat pedig az egyik oldalszárnyban zárjuk, ahol egy kisebb bútor- és porcelánkiállítást nézhetünk meg. Vannak itt különleges órák, karosszékek, kínai és német porcelánedények és nippek. Minden nagyon szép, az idegenvezető pedig elég időt hagy arra, hogy elámuljunk a gazdagságon, a fényűzésen, és álmodozzunk arról, milyen élet is lehetett itt pár száz évvel ezelőtt.

 

A túra végén mégis maradt bennünk egy kis hiány. A kastélynak csupán minimális részébe pillanthattunk be, a vezetőnk pedig igen kevés újdonságot mondott el azoknak a látogatóknak, akik kicsit már járatosak a történelemben, és megfordultak már kastélyban. A park pár éve nyílt nevezetességét, a Cziráky Margit Rózsakertet sem tudjuk már megnézni, mivel korábban (17:00 órakor) zár, mint a kastély. Bár az idegenvezetőnk tíz perccel a zárás előtt, a túra végén még ajánlja, hogy érdemes odasietni, hiába rohanunk át a parkon a csoport több tagjával, a rózsákra már csak egy kapun keresztül vethetünk pillantást. A kastély és termeinek látványa azonban kárpótol minket, és másnap ugyanolyan lelkesedéssel indulunk következő célpontunk felé: Fraknó várába.

 

20180801_125512


Sárkány őrzi Európa legnagyobb fegyvergyűjteményét

Nem kell sokat autóznunk a határt átlépve. Csaknem fél órát töltünk Ausztriában az utakon, és már ott is vagyunk a várnál. A hegyre való feljutásnál akad egy kis gond: rossz célpontot írok be a keresőbe, és a vár helyett a szomszédos hegyre száguldunk fel. No, nem baj! Innen ugyanis lenyűgöző látvány tárul elénk, ahogy megpillantjuk alattunk a szakadékot, szemben pedig a tornyaival és magas falaival az ég felé törő várat. Nem sok időt vesztünk, jó tíz perccel később már a megfelelő helyen parkolunk, és még arra is marad időnk, hogy sétáljunk egyet a várfalakon kívül és belül.

 

20180801_123427


Ha ide kirándulunk, érdemes előre megnézni a tárlatvezetések időpontját, hiszen nincs minden órában magyar vezetés. Mi a 11:30-as sétán veszünk részt két másik családdal. A vár történetét megismerhetjük az esterhazy.at oldalon. Mint írják: a középkori várat a Nagymartoni grófok építtették, akik új lakhelyük után „Fraknó urainak” is nevezték magukat, ám 1450 körül kihalt a család férfi ága, és a vár 170 évre a Habsburgok tulajdonába került. Mivel Esterházy Miklós az északkelet-magyarországi munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, cserébe 1622-ben II. Ferdinánd császártól megkapta Fraknó várát és az uradalmat. Gróf Esterházy Miklós nádor ezután elkezdte a düledező vár hatalmas erődítménnyé bővítését, fia, Pál a XVII. század második felében pedig a fellegvár kiépítését.

 

Utunkat a belső udvaron kezdjük, ahol 2,5 méter hosszú, felfüggesztett krokodil fogad minket. Az állat már 1707 óta védi a bejáratot – nem véletlenül. Mint idegenvezetőnktől megtudjuk: akkoriban sárkánynak vélték, és azért lógatták fel az igencsak drágán vásárolt ragadozót, hogy az távol tartsa az ellenséget. Akár a háromszáz éves sárkánynak, akár a vár elhelyezkedésének, akár a szerencsének köszönhető, az tény: Fraknót egyszer sem foglalta el ellenség.

 

20180801_113342


A kapun belépve a belső udvart csodáljuk meg, amely egykor barokk díszteremként funkcionált, így ez volt a vár központja. Kialakítását és tartalmát tekintve ez az épület fő látványossága. A falakról 130 császár portréja néz le ránk, a tér közepén pedig egy lovasszobor áll büszkén. Mint megtudjuk, a szobor élethű méretű, és magát Pált ábrázolja. Miután ugyanis I. Esterházy Pált 1687-ben birodalmi hercegi rangra emelték, a várat hercegi törzshelyévé és műgyűjteményei központjává tette. Az átalakítások igazi udvari pompát kölcsönöztek a várnak – írják a honlapján is.

 

A várba lépve megtekintjük az Esterházy-ősgalériát. A belső termek nagy kandallókat, kályhákat, falfestményeket és igazán szép barokk ajtókat rejtenek. Itt ismerkedünk meg Gróf Esterházy Miklóssal és I. Esterházy Pál herceggel. Megnézzük kápolnájukat, és megtudjuk: Pál herceg halála után az erődítmény rendeltetése is megváltozott, már nem volt biztonságos lakóhelyként, ezért kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyvereinek raktáraként üzemelt.

 

20180801_110635


Mint a honlapon is írják: Esterházy Miklós és Pál nádori pozíciója megkövetelte, hogy állandó, 300 fős hadsereget tartsanak fönt muskétások formájában, akik 1640-től kezdve Fraknón állomásoztak. Így az Esterházy-család mindig kivette a részét nemcsak a család, hanem az ország területeinek védelmezéséből is. Különösen igaz ez a török fenyegetettség idejére. Esterházy Pál az 1663-ban és 1664-ben, a törökök ellen folytatott összes ütközetben ott volt a költő Zrínyi Miklós oldalán. Első katonai szereplésének győzelmi emléke egy janicsár puskájának agyarára vésett mondat: „Magam nyertem Fehérvárnál az első harczomon”. Az értékes emléket a fraknói fegyvertár mindmáig őrzi.

 

Bizony, mint megtudjuk idegenvezetőnktől: Európa egyik legnagyobb, magánkézben (az Esterházy-család birtokában) lévő fegyvergyűjteménye van itt. Nagy részét mi is megtekintjük. Az egykori hercegi fegyvertár az Esterházyak katonai hagyományairól tanúskodik. A gyűjteményben találkozunk a harmincéves háborúból és a törökök elleni harcokból megmaradt fegyverekkel, de látunk Mária Terézia korából és a Habsburg Birodalom Napóleon elleni csatáiból származó fegyvereket és felszerelési tárgyakat is.

 

20180801_123344


A háborúk, csaták kellékei engem sosem vonzottak és foglalkoztattak túlzottan, de a nyaralás megtervezésénél gondolni kellett a család férfi tagjaira is. A vár gyűjteménye valóban lenyűgözi őket, de ugyanennyire a nőket és gyerekeket is. Különös olyan fegyverek és eszközök között sétálni, melyeket egyszer valóban használtak, melyek valóban azért készültek, hogy bevethessék őket a harcokban. Megnézzük az Európában egyedülálló üveggránát gyűjteményt, az egyes csatákból származó, többek között a hétéves háborúból megszerzett zsákmányokat: szablyákat, sisakokat, díszalabárdokat és gránátos süvegeket, valamint a porosz tábornoki és legénységi sátrat, melyeken még a mai napig fellelhetők a megszerzésükkel járó vérnyomok. Meghallgatjuk, hogyan zsúfolódott össze egy kis sátorban hat főnyi legénység, és hogyan étkeztek.

 

Különlegessége a tárlatnak a magyar koronázási zászló, amely a magyar történelem eddig ismert legkorábbi, eredetiben fennmaradt hatalmas koronázási zászlaja. Mint a honlapon is írják: ezen éppen az a magyar államcímer látható, mint napjainkban minden magyar ember hivatalos iratain, azaz az osztott címerpajzson a vörös-ezüst vágások, illetve a zöld hármas halmon álló ezüst kettős kereszt, a pajzs tetején a Szent Korona egyik legszebb XVII. századi ábrázolásával. De hogy került ez a kincs a várba? Idegenvezetőnk elárulja: a koronázási zászlóvivők a Magyar Királyság vezető arisztokrata családjaiból kerültek ki. A XVII. századból származó, Szent István koronát ábrázoló Magyar Királyság koronázási zászlaját Esterházy Miklós, 1625-től Magyarország nádora és a király helyettese vitte II. Ferdinánd császár és magyar-cseh király 1618. július 1-jei koronázásakor. A zászlóvivő meg is tarthatta a koronázási zászlót, így került az a család birtokába.

 

20180801_123142


A harctérre készült fegyvereken és egyenruhákon kívül megtekinthetünk olyan díszegyenruhákat is, melyeket egyetlen egyszer viseltek a katonák: egy Esterházy-lány esküvőjén. Majd elindulunk a raktárba, ahol hosszú-hosszú sorokban lógnak a puskák, épp úgy, ahogy réges-rég elhelyezték őket. Innen a várkonyhába megyünk, melyben megtudhatjuk, hogyan sütöttek egyszerre egy egész disznót vagy vadat, majd a pince hűvösében az ágyukat szemléljük meg. Utunk végén belenézünk a 142 méteres kút mélyébe, és amikor idegenvezetőnk beleönt egy bögre vizet, számolhatjuk a másodperceket, mikor halljuk meg a csobbanást. Izgalmas sétánk után felmegyünk a várfalra, hogy gyönyörködhessünk a lenyűgöző látványban, majd indulunk ebédelni, mert a sok sétában, lépcsőzésben bizony igencsak megéheztünk.

 

Klasszicista fényűzés

Utolsó állomásunk a kismartoni Esterházy-kastély. Ahogy a kastély honlapjáról is megtudhatjuk: gróf Esterházy László után az öcs, Pál lép bátyja örökébe, aki 1663 és 1672 között rezidenciává építteti át a várat, mert az kinézetében a legkisebb mértékben sem felelt meg a főúri lakhelyekről alkotott elképzeléseinek. Az átalakítás során az épület elnyerte azt a formáját, amelyet az udvari rész és a főhomlokzat mind a mai napig megőrzött. A kastélyt akkor még mély vízárok vette körül, és az egyetlen bejárata az előtérből a kastélyudvarba vezető felvonóhíd volt. A kastély második fénykora II. Miklós, Esterházy Antal herceg fia idejében volt. Rezidenciáját klasszicista stílusban építtette át nem mással, mint a francia Charles Moreau építésszel, aki a forradalmi klasszicizmus egyik legismertebb képviselője.

 

kismartoni_kast
Fotó: eszterhaza.hu


Moreau hatalmas, húsz korinthoszi oszlopon nyugvó oszlopcsarnokból álló bejáratot épített, amelyhez mindkét oldalon egy-egy tágas felhajtó csatlakozott. Sajnos azonban 1809-ben a Moreau által elképzelt projekt munkálatait le kellett állítani, mivel a franciák elfoglalták Kismartont. A herceg napóleoni háborúk során keletkezett nagy adósságai, valamint tékozló életvitele miatt nem folytathatta a további építkezést. Az Esterházy-kastély azonban így is Burgenland legjelentősebb kulturális műemléke. A fényűzően berendezett termek 2010-től 40 év után újra az Esterházy Magánalapítvány kulturális központjává és kiemelt rendezvényhelyszínévé váltak. Magyar tárlatvezetésünkön mi is bepillanthatunk a pompás dísztermekbe és szépen berendezett lakosztályokba. A kastély csodaszép, nagy élmény bejárni, a park azonban már kisebb csalódást okoz. Nem olyan lenyűgöző és szép, mint mondjuk a fertődi vagy a Schönbrunni kastélyé.

 

+1 különleges kastély

Ha már a kastélyoknál tartunk, és szóba került a Schönbrunni kastély is: meg kell említeni még egy épületet és parkot, amely a kastélyok szerelmeseit azonnal magával ragadja és elvarázsolja. Ez pedig nem más, mint Schloss Hof! Mi ide is ellátogattunk már, és bevallom: nekem ez a kedvenc kastélyom és kastélykertem! Hogy miért? Ez Ausztria legnagyobb vidéki kastélya, és a kertje egyszerűen fantasztikus! Hét barokk terasz helyezkedik el egymás alatt, mindegyiken más-más virágok pompáznak különböző alakzatokban. Vannak itt sövénylabirintusok, fasorok, középen pedig egy grandiózus szökőkút és vízesés. Álomszép az egész. Legalább egy nap kell ahhoz, hogy bejárjuk!

 

20180628_160954


Az épület Savoyai Jenő hercegnek készült reprezentatív vidéki és vadászszékhelyként, később pedig nem más vásárolta meg, mint Mária Terézia császárné férjének, Ferenc István császárnak. Sok időt töltöttek itt a tavaszi és késő őszi hónapokban, ez pedig nem is csoda. Aki egyszer ellátogat ide, az menthetetlenül beleszeret a látványba. A virágágyások, sétalugasok mellett azonban más látnivaló is van a parkban. Van itt üvegház, melyben régen igazi botanikai különlegességek, egzotikus növények kaptak helyet télen, nyáron pedig kiültették őket a két szimmetrikus, ma is csodaszép, mértani formákba rendezett kertbe. A legtöbb időt a kastélyhoz tartozó majorságban tölthetünk el. Mi a férjemmel megnéztük az istállókat, lovas hintókat és szekereket. Találkoztunk lovakkal, fehér szamárral, juhokkal, kecskékkel, tyúkokkal és libákkal, na meg kétpúpú tevékkel és szarvasmarhákkal is. Bejártuk a zegzugos, egymást érő füves- és gyógynövénykerteket, a gyümölcsöst, és megtekintettük a kis műhelyeket is. Családoknak is tökéletes kikapcsolódást nyújthat egy itt töltött nap. Van nagy játszótér, állatsimogató és minden kertben, gyümölcsösben padok, nyugszékek várnak azokra, akik megpihennének egy kicsit, elmerülve a táj szépségében.

 

20180628_153630



Írta és fotózta: Wéber Anikó

ArtKert_Kultura_596x90_002

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

P1460803

2019.08.21

A Műcsarnokban augusztus 25-ig látható a II. Építészeti Nemzeti Szalon kiállítása. A tárlat a megnyitás óta némileg változott: utolsó eleme, a Fényarchtitektúra című kiállításrész csak júliusban nyílt meg.

_D0A7682_Copy

2019.08.21

A mese szerint Csipke Rózsika tizenhat évesen megszúrta magát, és százéves álomba zuhant: királyfik jöttek megszabadítani átkától, csókot leheltek ajkára, mindent elsöprő szerelem ébredt közöttük. A valóságban azonban csak peregtek az évek, eltelt a száz év, Csipke Rózsika felébredt, királyfi azonban nem érkezett. Rózsika pedig megértette, hogy nincs kiút, és nincs megmentő herceg sem...

Keanu Reeves ismét magára ölti Neo, Carrie-Anne Moss Trinity szerepét. A film forgatókönyvét társszerzőként Lana Wachowski írta, és ő fogja rendezni a negyedik filmet, továbbá producerként is közreműködik. Wachowski szerint a Mátrix világának gondolatai most még helytállóbbak, mint valaha, és a forgatókönyv író örömét fejezte ki, hogy újraélesztheti a film karaktereit. A forgatás 2020 derekán kezdődik.

A WarnerMedia új, HBO Max nevű műsorszolgáltatója a tervek szerint tavasszal indul, körülbelül 10 ezer órányi tartalommal, és elsőként bejelentett filmjeinek egyike a Let Them All Talk. Streep a vígjátékban ünnepelt szerzőt játszik, aki barátaival utazásra indul, hogy szórakozzanak és begyógyítsák régi sebeiket. Velük utazik unokaöccse (Lucas Hedges), aki beleszeret egy fiatal irodalmi ügynökbe (Gemma Chan). A forgatás a múlt héten kezdődött New Yorkban, majd a Queen Mary 2 óceánjáró fedélzetén és Nagy-Britanniában folytatódik.

Tyler Ivanoff akkor találta a kézzel írott orosz nyelvű levelet, amikor Shishmaref eszkimó falu közelében tűzifát gyűjtött. Ivanoff a levélről készített fotókat kitette a Facebook közösségi portálra, s az üzenetet oroszul beszélők fordították le. Kiderült, hogy az 1969-ből származó írás az orosz haditengerészet üdvözlete volt. Orosz újságírók megtalálták a levél eredeti szerzőjét, Anatolij Bocanyenko századost. A férfi nem is akarta elhinni, hogy ő írta a levelet, amíg meg nem látta az üzenet alatt az aláírását. Mint felidézte, 36 éves volt, amikor a levelet írta, és a Szulak nevű hajó fedélzetén szolgált.

A 90 éves holokauszttúlélő, Fahidi Éva főszereplésével készült, A létezés eufóriája című táncos dokumentumfilmet szeptember 6-án Budapesten, a Jurányi Házban vetítik. Szeptember 7-én a Sóvirág című nagysikerű táncszínházi előadást is megtekinthetik ugyanott az érdeklődők a most 93 éves Fahidi Éva és Cuhorka Emese táncművész főszereplésével. Szabó Réka egészestés dokumentumfilmje, amely a szintén általa rendezett Sóvirág próbafolyamatát követi végig, szeptember 12-től látható országosan a mozikban.

A találkozó címe A szétszóródás előtt - Irodalom és művészet 1918-1920 volt. A Nagyhordó-díjat Alföldy Jenő irodalomtörténésznek ítélték oda, Hordó-díjjal pedig Cs. Varga István irodalomtörténészt, Kántor István és Vass Tibor költőt ismerték el.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

tarlatvezetes

Augusztus 28-án a világ legmeghatározóbb fesztiválja, a Woodstock ünnepli 50. évfordulóját. Az emlékévet Budapesten is ünneplik, többek között a Barba Negra Track-ben is megidézik 1969 hangulatát.

Idén 12. alkalommal rendezik meg a Zorall Sörolimpiát. A rendezvénynek augusztus 21-24. között az alsóörsi Pelso Camping ad otthont.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma