IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.07.14
Kolonics Réka

Angyalföld szívében, a Forgách utca környéki gyárépületek egyikében különös hangulatú kiállítóteret találhat az, aki tudja, hol keresse: a Budapest Art Factory egy 2006 óta működő non-profit stúdió és projekt helyiség. Öt művész, Szász Sándor, Kucsora Márta, Juhász Dóra, Herman Levente és Csurka Eszter műterme található itt, egy-egy hónapra pedig külföldi rezidens alkotókat is vendégül látnak.

Budapest mintha levegőt venne Angyalföldön: 13. kerületében kinyílnak a terek, acélszürke és tiszta lesz a horizont. Fejlődik ez a kerület is, az évekig elhagyatottan álló gyárépületekbe lassan új élet költözik. Az pedig, aki tudja, merre forduljon, igazi csodákat találhat itt: például egy 900nm-es ipari hangárt, amit a művészet vett birtokba. „A Budapest Art Factory-t 2006-ban alapította Dianne C. Brown, egy New York-i művészeti menedzser. Akkoriban ez hely egyfajta raktárként is szolgált, hiszen ő képeladással, képkereskedéssel is foglalkozott. Mivel maga tér azonban hatalmas volt, egy kezdetleges műteremnek és egy galériának is biztosított itt helyet” – fogott bele a BAF történetének visszaidézésébe Szász Sándor, erdélyi származású festőművész, aki a stúdió állandó művészeinek egyike. „2009-ben, amikor ő elutazott az országból, az itt dolgozó öt alkotó el kellett, hogy döntse, mi legyen a kezdeményezés további sorsa. Mi pedig megtartottunk mindent a régiben, csak a tereket szerkesztettük át: szerettük volna, hogy a csarnokrészek felosztásával elkülönítsünk egy kiállítóteret, öt műhelyt az öt állandó művésznek, és egy műhelyteret, amely különböző meghívott, külföldi rezidenseknek lesz fenntartva.”


bernd1
A júniusi rezidens, Bernd Kirschner a megnyitón


Mert a BAF nemzetközi kontextusban gondolkodik, egyfajta kortárs művészeti párbeszéd kialakítását tűzte ki célul. Meghívott művészeik között volt már többek között a francia Pascal Dombis, és a német Sabina Sakoh is: külföldi rezidenseik nagyjából egy hónapot töltenek Budapesten, ez idő alatt a Budapest Art Factory műhelyében dolgoznak, itt tartózkodásuk lezárásaként kiállításuk nyílik a BAF kiállítóterében. „Évente négy-öt művészt hívunk meg ide neves galériákból: hogy ki legyen az, az mindig közös döntésünk” – mondta Szász Sándor, majd megmutatta a júniusi rezidens, Bernd Kirschner által hátrahagyott képanyagot. A június 25-én megnyitott kiállítás a Kirschner művészetét képviselő Galerie Michael Schultz együttműködésével valósult meg, a tárlat július 20-ig tekinthető meg. Bernd Kirchner képei pasztellszínű álmok, hatásuk inkább egyfajta hangulat közvetítése, mint bármi más: a csarnok fehér falain finom színeik lenyűgözőek. A művészeknek nyújtott bemutatkozási lehetőség mellett a BAF tavaly elindított egy kurátori programot is: a meghívott kurátorok feladata workshopok, előadások, kiállítások és más események megrendezése, melyek mind egy kulturálisan releváns téma köré csoportosíthatók.


bernd2


Jelenleg egy cseh művészpáros, David Böhm & Jiří Franta dolgozik a műhelyben rezidensként, az ő kiállításuk július 23-án, csütörtökön kerül ki a falakra. Alkotási folyamatukba azonban már most be lehet pillantani: az itt dolgozók műhelyszobái előzetes bejelentkezés után mind látogathatók – bár, mint Sándor elmondta, valakit a művészek közül mindig itt lehet találni. Amennyi szabadságot nyújt azonban a csarnok által közrefogott tér, annyira korlátozza is a munkát: ekkora terület kifűtése szinte lehetetlen, így helyiség az időjárásnak megfelelően minden évben májustól októberig tart nyitva. „Előttünk a ’80-as években itt egy lapszabászat működött. Elég lelakott állapotban kaptuk meg, meglehetősen kezdetleges infrastruktúrával” – meséli Sándor. Elmondása szerint rengeteg pénzbe és időbe került, míg a BAF jelenlegi, hangulatos tereit kialakították.


bernd3
Szász Sándor műterme


Szász Sándor időközben a Michael Schultz Galériában, Berlinben októbertől megrendezendő kiállítására készül, alkotótársainak is mind-mind tárlatai nyílnak ország- és világszerte. Munkájukat segíti talán az angyalföldi csarnok hangulata is, a csend, amibe könnyen bele lehet itt szeretni. Nem nehéz itt elképzelni az alkotást: Csurka Eszter tetőtéri szobájában például, ahol jelenleg épp a művész víz alatt készülő viaszszobrai pihennek. Az öt alkotó munkájának már külföldön is visszhangja van: missziójukról különböző nyelvű médiumok írnak, hírük magát Michael Schultzot is Budapestre hozta, aki szintén azonnal beleszeretett a helybe, és a BAF koncepciójába.


bernd4
Csurka Eszter műterme


Mindezt mindenféle támogatás nélkül, non-profit stúdióként érték el. „Én nem szeretném, hogy a csapból is mi folyjunk, nem ragaszkodom az ismertséghez. Az a fontos, hogy csináljuk a dolgunkat, aztán, akik észre akarnak venni, azok úgyis észrevesznek” – véli Szász Sándor, és nem lehet ezzel a küldetéssel nem egyetérteni. Kiállításaik megnyitóin azonban már rengeteg ember gyűlik össze. Jobb talán a gyárba csendes hétköznapokon menni, inspirációra szomjazva, egyedül végighaladni a léptek kopogásától visszhangzó térben.


Fotók: Miklós Kristóf

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Duda_Eva_Tarsulat_Tanc_

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma