NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2015.07.14
Kolonics Réka

Angyalföld szívében, a Forgách utca környéki gyárépületek egyikében különös hangulatú kiállítóteret találhat az, aki tudja, hol keresse: a Budapest Art Factory egy 2006 óta működő non-profit stúdió és projekt helyiség. Öt művész, Szász Sándor, Kucsora Márta, Juhász Dóra, Herman Levente és Csurka Eszter műterme található itt, egy-egy hónapra pedig külföldi rezidens alkotókat is vendégül látnak.

Budapest mintha levegőt venne Angyalföldön: 13. kerületében kinyílnak a terek, acélszürke és tiszta lesz a horizont. Fejlődik ez a kerület is, az évekig elhagyatottan álló gyárépületekbe lassan új élet költözik. Az pedig, aki tudja, merre forduljon, igazi csodákat találhat itt: például egy 900nm-es ipari hangárt, amit a művészet vett birtokba. „A Budapest Art Factory-t 2006-ban alapította Dianne C. Brown, egy New York-i művészeti menedzser. Akkoriban ez hely egyfajta raktárként is szolgált, hiszen ő képeladással, képkereskedéssel is foglalkozott. Mivel maga tér azonban hatalmas volt, egy kezdetleges műteremnek és egy galériának is biztosított itt helyet” – fogott bele a BAF történetének visszaidézésébe Szász Sándor, erdélyi származású festőművész, aki a stúdió állandó művészeinek egyike. „2009-ben, amikor ő elutazott az országból, az itt dolgozó öt alkotó el kellett, hogy döntse, mi legyen a kezdeményezés további sorsa. Mi pedig megtartottunk mindent a régiben, csak a tereket szerkesztettük át: szerettük volna, hogy a csarnokrészek felosztásával elkülönítsünk egy kiállítóteret, öt műhelyt az öt állandó művésznek, és egy műhelyteret, amely különböző meghívott, külföldi rezidenseknek lesz fenntartva.”


bernd1
A júniusi rezidens, Bernd Kirschner a megnyitón


Mert a BAF nemzetközi kontextusban gondolkodik, egyfajta kortárs művészeti párbeszéd kialakítását tűzte ki célul. Meghívott művészeik között volt már többek között a francia Pascal Dombis, és a német Sabina Sakoh is: külföldi rezidenseik nagyjából egy hónapot töltenek Budapesten, ez idő alatt a Budapest Art Factory műhelyében dolgoznak, itt tartózkodásuk lezárásaként kiállításuk nyílik a BAF kiállítóterében. „Évente négy-öt művészt hívunk meg ide neves galériákból: hogy ki legyen az, az mindig közös döntésünk” – mondta Szász Sándor, majd megmutatta a júniusi rezidens, Bernd Kirschner által hátrahagyott képanyagot. A június 25-én megnyitott kiállítás a Kirschner művészetét képviselő Galerie Michael Schultz együttműködésével valósult meg, a tárlat július 20-ig tekinthető meg. Bernd Kirchner képei pasztellszínű álmok, hatásuk inkább egyfajta hangulat közvetítése, mint bármi más: a csarnok fehér falain finom színeik lenyűgözőek. A művészeknek nyújtott bemutatkozási lehetőség mellett a BAF tavaly elindított egy kurátori programot is: a meghívott kurátorok feladata workshopok, előadások, kiállítások és más események megrendezése, melyek mind egy kulturálisan releváns téma köré csoportosíthatók.


bernd2


Jelenleg egy cseh művészpáros, David Böhm & Jiří Franta dolgozik a műhelyben rezidensként, az ő kiállításuk július 23-án, csütörtökön kerül ki a falakra. Alkotási folyamatukba azonban már most be lehet pillantani: az itt dolgozók műhelyszobái előzetes bejelentkezés után mind látogathatók – bár, mint Sándor elmondta, valakit a művészek közül mindig itt lehet találni. Amennyi szabadságot nyújt azonban a csarnok által közrefogott tér, annyira korlátozza is a munkát: ekkora terület kifűtése szinte lehetetlen, így helyiség az időjárásnak megfelelően minden évben májustól októberig tart nyitva. „Előttünk a ’80-as években itt egy lapszabászat működött. Elég lelakott állapotban kaptuk meg, meglehetősen kezdetleges infrastruktúrával” – meséli Sándor. Elmondása szerint rengeteg pénzbe és időbe került, míg a BAF jelenlegi, hangulatos tereit kialakították.


bernd3
Szász Sándor műterme


Szász Sándor időközben a Michael Schultz Galériában, Berlinben októbertől megrendezendő kiállítására készül, alkotótársainak is mind-mind tárlatai nyílnak ország- és világszerte. Munkájukat segíti talán az angyalföldi csarnok hangulata is, a csend, amibe könnyen bele lehet itt szeretni. Nem nehéz itt elképzelni az alkotást: Csurka Eszter tetőtéri szobájában például, ahol jelenleg épp a művész víz alatt készülő viaszszobrai pihennek. Az öt alkotó munkájának már külföldön is visszhangja van: missziójukról különböző nyelvű médiumok írnak, hírük magát Michael Schultzot is Budapestre hozta, aki szintén azonnal beleszeretett a helybe, és a BAF koncepciójába.


bernd4
Csurka Eszter műterme


Mindezt mindenféle támogatás nélkül, non-profit stúdióként érték el. „Én nem szeretném, hogy a csapból is mi folyjunk, nem ragaszkodom az ismertséghez. Az a fontos, hogy csináljuk a dolgunkat, aztán, akik észre akarnak venni, azok úgyis észrevesznek” – véli Szász Sándor, és nem lehet ezzel a küldetéssel nem egyetérteni. Kiállításaik megnyitóin azonban már rengeteg ember gyűlik össze. Jobb talán a gyárba csendes hétköznapokon menni, inspirációra szomjazva, egyedül végighaladni a léptek kopogásától visszhangzó térben.


Fotók: Miklós Kristóf

Korbuly_LaszloR

2018.12.12

A Korbuly család a magyar közlekedés minden fontos ágazatában jelen volt az elmúlt 125 évben. Életművüket most virtuális kiállításon mutatja be a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. A családi hagyatékban megőrzött fotók, dokumentumok és tárgyak segítségével a magyar gyáripar jelentős fejezetei villannak fel.

KosaFerencRjpg

2018.12.12

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Pályájának legmeghatározóbb alkotása a Sára Sándorral és Csoóri Sándorral közösen készített Tízezer nap, mely a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon.

_D0A8370_Copy

2018.12.12

A Kodály-program idei, hárommilliárd forintos kerete után jövőre újabb két és fél milliárd forint áll az iskolák rendelkezésére, hogy lecseréljék évtizedek alatt megkopott hangszerállományukat. Hétvégén a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskolában ünnepi hangversenyt szerveztek a hangszerátadás köré, az eseményen a kultúráért felelős államtitkár is jelen volt.

Napsugaras tornyok címmel Sándy Gyula építész munkásságát bemutató kiállítás nyílt a rimaszombati Gömör–Kishonti Múzeumban. Sándyt szoros szálak fűzték a településhez, egyik első munkájaként az egykori Koháry utcában egy gazdasági épületet alakított át lakóházzá és az ő nevéhez fűződik a helyi református templom tornyának átépítése. Alkotásai számos szlovákiai városban, Rimaszombat mellett Breznóbányán és Kassán is megtalálhatók.

Az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche lesz a 69. Nemzetközi Berlini Filmfesztivál, a Berlinale zsűrijének elnöke. Binoche a világ egyik nemzetközileg legismertebb színésznője. Több mint 70 filmben játszott és ő az első európai színésznő, aki a berlini, a velencei és a cannes-i filmfesztiválon is díjat nyert. A Berlinalét 2019-ben február 7. és 17. között rendezik meg.

A múzeumot szeptember 2-án porig rombolta a tűz, és a világ egyik legrégebben működő intézményének 20 millió darabból álló gyűjteménye szinte teljesen elpusztult a lángokban. Az eddig megtalált darabok között szerepel több, brazíliai indián nyíl, egy perui váza és egy prekolumbiánus temetési urna. A kutatók októberben a 11 500 évvel ezelőtt élt, Luzia néven ismert női fosszilis koponya darabjait is megtalálták. Ez volt az egyik legnépszerűbb látványosság a múzeumban.
Továbbra sem tudni, mi okozta a tüzet. A katasztrófa óta jelentős nemzetközi támogatás érkezett a múzeum megmentésére.

A kép- és hangmásolatok készítésére alkalmas eszközök árába beépülő jogdíj januártól 41 kategóriában csökken. A CD-knél például 15 százalékkal, a DVD-knél 18-25, a pendrive-oknál 15-31,5 százalékkal, a zenelejátszóknál 25 százalékkal lesznek alacsonyabbak az alapjogdíjak. A tabletek, külső háttértárolók és a szórakoztatóelektronikai eszközökbe integrált tárolóegységek jogdíja nem változik jövőre, ebben a körben két éve volt díjcsökkentés.

Pesti Emma vajdasági festőművész alkotásait mutatja be az a kiállítás, amely szerdán nyílik a budapesti Forrás Galériában. A képek visszatérő motívuma a táj, de nem szokványos értelemben: a művek látványalapúak, de erősen elvonatkoztatottak.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

amazonok_danaidak

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

Lengyel esttel, benne Chopin műveivel és a virtuóz hegedűs Wieniawski polonézével indul az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Nemzetek zenéje című új kamarakoncert-sorozat december 13-án. A folytatásban lesz spanyol-argentin, francia, magyar és orosz zenés est is.

Jótékonysági koncertet szervez az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete és a Hagyományok Háza erdélyi hagyományőrző népzenészek megsegítésére. December 12-én az Üsztürü zenekar, Nyitrai Marianna, a Magos zenekar, valamint Mihó Attila és barátai lépnek fel a Budai Vigadóban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma