2017. augusztus 24.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2015.07.14
Kolonics Réka

Angyalföld szívében, a Forgách utca környéki gyárépületek egyikében különös hangulatú kiállítóteret találhat az, aki tudja, hol keresse: a Budapest Art Factory egy 2006 óta működő non-profit stúdió és projekt helyiség. Öt művész, Szász Sándor, Kucsora Márta, Juhász Dóra, Herman Levente és Csurka Eszter műterme található itt, egy-egy hónapra pedig külföldi rezidens alkotókat is vendégül látnak.

Budapest mintha levegőt venne Angyalföldön: 13. kerületében kinyílnak a terek, acélszürke és tiszta lesz a horizont. Fejlődik ez a kerület is, az évekig elhagyatottan álló gyárépületekbe lassan új élet költözik. Az pedig, aki tudja, merre forduljon, igazi csodákat találhat itt: például egy 900nm-es ipari hangárt, amit a művészet vett birtokba. „A Budapest Art Factory-t 2006-ban alapította Dianne C. Brown, egy New York-i művészeti menedzser. Akkoriban ez hely egyfajta raktárként is szolgált, hiszen ő képeladással, képkereskedéssel is foglalkozott. Mivel maga tér azonban hatalmas volt, egy kezdetleges műteremnek és egy galériának is biztosított itt helyet” – fogott bele a BAF történetének visszaidézésébe Szász Sándor, erdélyi származású festőművész, aki a stúdió állandó művészeinek egyike. „2009-ben, amikor ő elutazott az országból, az itt dolgozó öt alkotó el kellett, hogy döntse, mi legyen a kezdeményezés további sorsa. Mi pedig megtartottunk mindent a régiben, csak a tereket szerkesztettük át: szerettük volna, hogy a csarnokrészek felosztásával elkülönítsünk egy kiállítóteret, öt műhelyt az öt állandó művésznek, és egy műhelyteret, amely különböző meghívott, külföldi rezidenseknek lesz fenntartva.”


bernd1
A júniusi rezidens, Bernd Kirschner a megnyitón


Mert a BAF nemzetközi kontextusban gondolkodik, egyfajta kortárs művészeti párbeszéd kialakítását tűzte ki célul. Meghívott művészeik között volt már többek között a francia Pascal Dombis, és a német Sabina Sakoh is: külföldi rezidenseik nagyjából egy hónapot töltenek Budapesten, ez idő alatt a Budapest Art Factory műhelyében dolgoznak, itt tartózkodásuk lezárásaként kiállításuk nyílik a BAF kiállítóterében. „Évente négy-öt művészt hívunk meg ide neves galériákból: hogy ki legyen az, az mindig közös döntésünk” – mondta Szász Sándor, majd megmutatta a júniusi rezidens, Bernd Kirschner által hátrahagyott képanyagot. A június 25-én megnyitott kiállítás a Kirschner művészetét képviselő Galerie Michael Schultz együttműködésével valósult meg, a tárlat július 20-ig tekinthető meg. Bernd Kirchner képei pasztellszínű álmok, hatásuk inkább egyfajta hangulat közvetítése, mint bármi más: a csarnok fehér falain finom színeik lenyűgözőek. A művészeknek nyújtott bemutatkozási lehetőség mellett a BAF tavaly elindított egy kurátori programot is: a meghívott kurátorok feladata workshopok, előadások, kiállítások és más események megrendezése, melyek mind egy kulturálisan releváns téma köré csoportosíthatók.


bernd2


Jelenleg egy cseh művészpáros, David Böhm & Jiří Franta dolgozik a műhelyben rezidensként, az ő kiállításuk július 23-án, csütörtökön kerül ki a falakra. Alkotási folyamatukba azonban már most be lehet pillantani: az itt dolgozók műhelyszobái előzetes bejelentkezés után mind látogathatók – bár, mint Sándor elmondta, valakit a művészek közül mindig itt lehet találni. Amennyi szabadságot nyújt azonban a csarnok által közrefogott tér, annyira korlátozza is a munkát: ekkora terület kifűtése szinte lehetetlen, így helyiség az időjárásnak megfelelően minden évben májustól októberig tart nyitva. „Előttünk a ’80-as években itt egy lapszabászat működött. Elég lelakott állapotban kaptuk meg, meglehetősen kezdetleges infrastruktúrával” – meséli Sándor. Elmondása szerint rengeteg pénzbe és időbe került, míg a BAF jelenlegi, hangulatos tereit kialakították.


bernd3
Szász Sándor műterme


Szász Sándor időközben a Michael Schultz Galériában, Berlinben októbertől megrendezendő kiállítására készül, alkotótársainak is mind-mind tárlatai nyílnak ország- és világszerte. Munkájukat segíti talán az angyalföldi csarnok hangulata is, a csend, amibe könnyen bele lehet itt szeretni. Nem nehéz itt elképzelni az alkotást: Csurka Eszter tetőtéri szobájában például, ahol jelenleg épp a művész víz alatt készülő viaszszobrai pihennek. Az öt alkotó munkájának már külföldön is visszhangja van: missziójukról különböző nyelvű médiumok írnak, hírük magát Michael Schultzot is Budapestre hozta, aki szintén azonnal beleszeretett a helybe, és a BAF koncepciójába.


bernd4
Csurka Eszter műterme


Mindezt mindenféle támogatás nélkül, non-profit stúdióként érték el. „Én nem szeretném, hogy a csapból is mi folyjunk, nem ragaszkodom az ismertséghez. Az a fontos, hogy csináljuk a dolgunkat, aztán, akik észre akarnak venni, azok úgyis észrevesznek” – véli Szász Sándor, és nem lehet ezzel a küldetéssel nem egyetérteni. Kiállításaik megnyitóin azonban már rengeteg ember gyűlik össze. Jobb talán a gyárba csendes hétköznapokon menni, inspirációra szomjazva, egyedül végighaladni a léptek kopogásától visszhangzó térben.


Fotók: Miklós Kristóf

kad2017

_D0A1880_Copy

2017.08.23

Első fejezet, amelyben kolléganőmmel ellátogatunk a Titanicra, és megtudjuk, mennyibe kerül a jegy az első osztályra. Bár nincs nálunk annyi, feljutunk a fedélzetre, ahol az első-, másod- és harmadosztályon dr. Elter Tamás tengerkutatási szakíró vezet körbe minket. Megnézzük, hány tárgyat mentettek ki eddig a hajóroncsból. Kiderül, hogy a legújabb kutatások szerint mi vezetett a tragédiához. Végül a láthatáron feltűnik a jéghegy.

80762130718014915_tokaji_latkep

2017.08.23

Élt itt Balassi Bálint, de a kortárs költők is rendszeresen látogatják. Az irodalom képviselői mellett misztikus lények is jártak a környéken: boszorkányok, lidércek, tündérek. Mégis elsősorban a borról híres. Melyik településről van szó? Természetesen Tokajról, amely az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre pályázik. Cikkünkben bepillantást engedünk a vidék szépségeibe, programjaiba.

leone-d-oro_masolata

2017.08.23

Mint 1932 óta minden évben, idén is megrendezik a világ egyik legfontosabb és legnépszerűbb „A” kategóriájú filmes mustráját, a Velencei Nemzetközi Filmfesztivált. De mi köze van ehhez az eseményhez Mussolininek vagy a világhírű olasz színésznek, Marcello Mastroianninak? Ki kapta az első Arany Oroszlánt? És kik szerepelnek az idei versenyprogramban? Cikkünkből megtudhatják!

Hét nyelv nyolc műhelyében kezdődött meg a második Németh László műfordítói tábor a Lakitelek Népfőiskolán. Az augusztus 27-éig zajló műfordítói táborban a résztvevők előadásokat hallhatnak a közép-európai irodalmakról és kultúrákról, valamint szemináriumi foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a fordítás elméletével és gyakorlatával.

Huszonöt helyszínen csaknem háromszáz programot kínál idén a Savaria Történelmi Karnevál, amelyet augusztus 24. és 27. között már tizennyolcadik alkalommal rendeznek meg Szombathelyen. A kulturális programok egyik fő helyszíne idén is a főtéri Fórum színpad, ahol a négy nap során olyan együttesek lépnek színpadra, mint például a Honeybeast, a Soulwave, a Savaria Szimfonikus Zenekar, valamint Snétberger Ferenc és tanítványai.

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas Testről és lélekről, valamint Mundruczó Kornél Jupiter holdja című filmje is szerepel az Európai Filmdíjak válogatáslistáján, melyen 51 olyan játékfilm található 31 európai országból, amelyet az EFA jelölésre javasol az elismerésekre. A jelöltekről az elkövetkező hetekben az akadémia háromezer főt meghaladó tagsága szavaz a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró kategóriákban.

Az idei Vásárhelyi Forgatagon összesen 361 program várja a közönséget, egyebek mellett lesznek családi és gasztronómiai rendezvények, illetve megszervezik a marosvásárhelyiek világtalálkozóját is. A magyar kulturális városnapokként létrejött rendezvénysorozat az augusztus 20-ai hétvégén a Szféra kortárs művészeti műhely programsorozatával már megkezdődött, a hivatalos megnyitót azonban augusztus 23-án este tartják.

A Magyar Nemzeti Filmalap és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködési keretmegállapodást kötött a nemzeti filmvagyon és a mozgóképkultúra értékeinek hosszú távú megőrzésére, restaurálására és terjesztésére. Az augusztus 22-én aláírt megállapodás keretében az MMA hozzájárul a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívum hosszútávú filmdigitalizálási és felújítási programjához. A Filmarchívum pedig archív filmrészleteket bocsát rendelkezésre az MMA által készített portréfilmekhez.

Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes augusztus 12-én a Zempléni Fesztivál keretében mutatja be a ’60-as évek felejthetetlen TV-sorozatából született ötlet alapján készült A Tenkes kapitánya című látványos táncjátékot Zsuráfszky Zoltán rendezésében.

A_Tenkes_kapitanya

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma