NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

gy_szabo_kiallitas
Fotó: Horváth László

A kolozsvári Quadro Galériában Liber Miserorum címmel augusztus 14-én nyílt tárlaton meglepő őszinteséggel tárul a nézelődők elé az egykori Kolozsvár, annak külvárosa és az akkori kolozsváriak. A kiállítás a Gy. Szabó munkáit jól ismerőknek is számos ínyencséget kínál, hiszen nagymértékben elüt az alkotótól megszokott munkáktól.


IMG_4025_
Vécsei Hunor művészettörténész, a kiállítás kurátora, Ferenczy Miklós, a Gy. Szabó Béla-hagyaték gondozója és Székely Sebestyén György művészettörténész, a Quadro Galéria vezetője
Fotó: Zsizsmann Erika

Zsizsmann Erika - a Maszol.ro portálrólZsizsman

Zsizsmann Erika - a Maszol.ro portálról


Régi álma volt a Quadro Galéria munkatársainak, hogy bemutassák a két világháború közötti gazdasági világválság után kialakult szociális érzékenységű művészetet, az elképzelésnek az Ínség címet adták Knut Hamsun azonos című könyve nyomán. Ezért hatalmas meglepetés volt számukra, amikor Ferenczy Miklós, a Gy. Szabó Béla hagyaték gondozója megmutatta a művésznek ezt a sorozatát, amely teljes egészében lefedte az elképzelés témáját és szellemét – mondta a kiállítás megnyitóján Székely Sebestyén György, a galéria vezetője.

109038_gyszabo
 
„Amikor megláttam ezt az átfogó grafikasorozatot, azonnal tudtam, hogy ez a kiállítás kész van, többet nem kell keresgélnünk" – fogalmazott a galériavezető. „Az eddig Ferenczy Miklósnál lapuló sorozat nemcsak a témája miatt érdekes, Gy. Szabó Béla eddig ismert munkáitól teljesen elüt. Azért is fontos ez a kiállítás, mert illeszkedik a galéria értékápoló profiljához. Célunk az elmúlt 50 év művészettörténeti narratívájának egyfajta újraírása, hiszen az elmúlt évtizedek elbeszéléséből nagyon sok minden, ahogy ez az anyag is kimaradt" – tette hozzá Székely Sebestyén György.

Gy._Szabo_Bela_Kos_Karolyrol_keszult_elso_metszet-portreja
A kiállításon Gy. Szabó Béla Kós Károlyról készült első metszet-portréja is látható
Fotó forrása: maszol.ro


Gy. Szabó Béla 1931-ben került Kolozsvárra, az Energia Villamossági Gépgyárban dolgozott géptervező mérnökként, és a Kálvin utcában, a vonatállomás közelében lakott két évig. Első kolozsvári munkáin ezt a környéket ábrázolta, a Kálvin utcát, annak háztetőit, a vonatállomás csavargóit. Az 1931–1935 között készített sorozatában megjelenő nyomorúságot a művész nemcsak szemlélte, de át is élte, hiszen idővel ő is elvesztette állását. A munkanélküliséget arra használta, hogy fessen, reggeltől estig, így ez az időszak mégiscsak gyümölcsöző volt számára, több mint 100 képen ábrázolta az akkori Kolozsvár külvárosait és szociális életét, a csavargókat, horgászokat, részegeseket, mulatókat, de a munkásokat is, favágókat, utcai borbélyokat.

Bamulok_1933
Bámulók (1933)
Fotó forrása: maszol.ro

Gy. Szabó Béla első egyéni kiállítása 1934-ben volt, a tárlatot Szervátiusz Jenővel és Vásárhelyi Ziegler Emillel közösen rendezte a Minervában, és összesen 52 szociális tematikájú munkát állított ki. A képek aztán a Minerva falairól az asztalfiókba kerültek, és azóta – néhány munka kivételével – nem voltak kiállítva.

Ferenczy Miklós, a hagyaték gondozója elmondta, Gy. Szabó halála óta ez a 129. kiállítás, amit szervez, a tárlatok összeállításakor pedig arra törekszik, hogy az különleges, új legyen. Ezért is örül, hogy a fametszetek mellett, amellyel gyakran az alkotót azonosítják, sikerül a pasztelleket, rajzokat, olajképeket is bemutatni, amelyek hasonló jelentőséggel bírnak és amelyek végigkísérik az alkotó életpályáját.

Szemetguberalok
Szemétguberálók (1932)
Fotó forrása: maszol.ro

A kiállítás kurátora, Vécsei Hunor művészettörténész elárulta, hogy a kiállítás címe, Liber Miserorum (Szegények könyve) Gy. Szabó Béla 1935-ben, azonos címmel megjelent, 50 fametszetet tartalmazó kötetére utal. A művész hat fejezetre tagolta a könyvet, a bevezető és záró fejezet között a Gaudium (Öröm), a Labor (Munka), a Quies (Pihenés) és Tristitia (Szomorúság) részeket találni. Ezt a tagolást a mostani kiállítás során is követték.


Liber
Liber miserorum (Szegények könyve)
Fotó forrása: maszol.ro


A Gy. Szabó által követett romantikus expresszionista megközelítés és az időszakra jellemző társadalomszemlélet olyan művészeknél fedezhető fel, mint Leon Alex, Kazár László, Vida Géza. Vécsei Hunor szerint Gy. Szabó Bélának ez a sorozata Erdély és Románia egyik legkiterjedtebb szociális tematikájú képsorozata.

Forrás: szabadsag.ro, maszol.ro

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

MNSZ_Luxemburg_grofja

2019.09.21

Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból ajánlunk néhányat az új színházi évad bemutatóiból, melyek között filmek és klasszikus nagyregények adaptációi, illetve zenés produkciók is szerepelnek.

20191019_felediproject_szentpaliroland_szecsodibalazs

2019.09.21

A CAFe Budapest arra kérte a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit szívesen megőriznének az utókor számára. Ezúttal Szentpáli Roland zeneszerzőt kérdezték, aki október 19-én ad koncertet a Müpa Fesztivál Színházában.

Függök ezen a zord élet-párkányon címmel tart szeptember 23.-án, hétfőn 18:00 órától Ady-estet a Petőfi Irodalmi Múzeumban Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas és kétszeres UNITER díjas Érdemes művész, az erdélyi színjátszás kiemelkedő tehetségű színművésze, a kolozsvári társulat tagja.

A Pozsonyi úti Református Templom altemplomának felújított színpadán szeptember 22-én 19 órától láthatja a közönség Pozsgai Zsolt múltidéző darabját. A Mátyás és Janus című dráma Magyarországon játszódik 1472-ben. Mátyás király régen látott hatalommá növeli az országot. És ekkor váratlanul kitör egy lázadás. Janus Pannonius, a király egyik legkedvesebb barátja és Vitéz János, aki Mátyás nevelője volt, szövetkezik ellene.

A beszélgetős, felolvasó színházzal is kiegészített sorozat a Nemzeti Galéria C épületében lesz. A szezon első estjét szeptember 24-én tartják. Az irodalmi est középpontjában az őszi, szüreti időszak és a bor áll.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország és Montenegró szeretné megerősíteni kulturális, oktatási, egészségügyi és tudományos kapcsolatait. A mostani út előzményeként néhány hónapja az illetékes montenegrói tárcavezetők Budapestre látogattak, ahol már vázolták az együttműködési lehetőségeket. Kásler Miklós áttörőnek nevezte a podgoricai megbeszéléseit. Aleksandar Bogdanovic művelődési miniszterrel abban állapodtak meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a montenegrói filmipar kialakításában, valamint hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az előadóművészet, a magaskultúra, a népzene, a néptánc, a fordítások és a művészcserék területén. Podgorica számít arra, hogy montenegrói-osztrák-magyar együttműködésben a közös történelmi építészeti emlékeket, kegyhelyeket, illetve az épített kulturális örökséget ápolni tudják, azaz a megóvást, a restaurálást és a fenntartási feladatokat a továbbiakban egymással összehangolnák az országok.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

beatles-weekend-festival-2019-20190707151410-crop

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma