2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.01.04

Munkásságuk ma is meghatározó része a gyerekek életének: a Grimm fivérek meséivel előbb-vagy utóbb, de mindannyian találkozunk. A germán eredetű történetek összegyűjtése hatalmas munka eredménye, amely mellett a német nyelvtan kutatásával is hozzájárultak az irodalom fejlődéséhez. Jacob születésének kapcsán a Grimm testvérekre emlékezünk.

Jacob_GrimmJacob Ludwig Karl Grimm 1785. január 4-én született Hanauban, egy évvel később öccse, Wilhelm is követte (összesen hatan voltak testvérek). Bár évekig jogásznak tanult mindkét testvér, egy idő után felhagytak vele. Ez az időszak viszont mindkettejük számára meghatározó volt: Friedrich Carl von Savigny vezette be őket a lovagi dalok, romantikus költemények, Goethe és Schiller világába.


Édesanyjuk 1808-ban bekövetkezett halála után Jacob lett a családfenntartó, így könyvtárosként, majd tanácsosként helyezkedett el. 1806 óta gyűjtöttek meséket a testvérek, amelynek eredményeként 1811-ben megjelent Jacob első kötete, amely lovagi énekeket tartalmazott, Wilhelmé pedig dán meséket. 1813 és 16 között Régi német erdők címmel folyóiratot adtak ki, értelemszerűen német mesékkel.


Legnépszerűbb írásaik természetesen a Gyermek- és családi mesék, amely összesen 5 kiadást élt meg 1812 és ’57 között. Népmesegyűjteményüket a kortársak sok kritikával illették, főleg az erőszakot és szexualitást tartalmazó elemek miatt, így családbarát változatok is megjelentek. Kutatásuk azonban ma is meghatározó része a populáris kultúrának, megszámlálhatatlan könyv, animációs és rajz- és élőszereplős film alapját képezik. Az UNESCO 2005-ben a Világörökség részének nyilvánította munkásságukat.


Ez idő alatt több kötet adtak ki, azonban egyik sem lett olyan népszerű, mint a mesegyűjtemények. A német nyelvtanról írt könyvük, majd 1820-ban a Jacob a történeti hangfejlődés törvényszerűségeit foglalta össze, alapjául szolgálva a germán hangfejlődés törvényszerűségeinek, valamint a germán nyelv történetét, fejlődését is megmagyarázta.


Gebrueder_Grimm_1
A fivérek az 1000 márkás bankjegyen


Utolsó nagy, közös művüket viszont már nem tudták befejezni: 1838-ban kezdtek el dolgozni a német nyelv nagyszótárán, amelyet több mint 80 munkatárssal sem tudtak a tervezett 10 éven belül végezni. Az első 1854-ben jelent meg, amely után a testvérek már nem tudtak aktívan részt venni a munkálatokban: Wilhelm 1859-ben, Jacob pedig 1863-ban halt meg, mindketten életük végéig dolgoztak.

Kulcsszavak: Grimm testvérek

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma