NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.03.15

Valóban Szendrey Júlia készítette az első kokárdát? Miért intézett támadást a kor meghatározó kritikusa, Gyulai Pál Petőfi felesége ellen? Egyáltalán: milyen volt női írónak lenni a forradalom leverése után? Ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki részt vett az Országos Széchényi Könyvtárban március 8-án megtartott, Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítás finisszázsán.

 

Szendrey_oszk
Fotó: Csákvári Zsigmond

A tavaly 190 éve született Szendrey Júlia a 19. századi Magyarország egyik eredeti alakja, élete és munkássága sok érdekességet tartogat.

 

Az Ajkay Alinka irodalomtörténész vezette kerekasztal-beszélgetés vendégei -- Szücs Edit iparművész, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai, a kiállítás társkurátorai, Patonai Anikó Ágnes és Szűts-Novák Rita irodalomtörténészek és Mészáros Zsolt irodalom- és művészettörténész -- arra tettek kísérletet, hogy Szendrey Júlia íróként betöltött szerepét és divattörténeti szempontból érdekes gesztusait vegyék górcső alá.


Julia_roskovics_
Roskovits Ignác grafikája Szendrey Júliáról
Fotó forrása: OSZK


A beszélgetés elején elhangzott: a kiállítás koncepciója egyrészt az volt, hogy rugaszkodjanak el a Szendrey Júlia alakjához tapadt sztereotípiáktól, másrészt, hogy megmutassák, az irodalmi közegben íróként milyen minőséget képviselt.


Mint megtudtuk, Petőfi felesége George Sand hatására döntött a kissé fiús viselet, a rövid haj és nadrág mellett. Ám ez idáig nem került elő olyan feljegyzés, amely igazolta volna, hogy házon kívül is mutatkozott a megrökönyödésre okot adó szokatlan öltözékben. A róla fennmaradt, összesen négy-öt fotó meglehetősen konzervatív öltözködési szokást örökített meg az utókornak.

Szendrei_Julia_1846_1847_
Fotók forrása: OSZK


Szendrey kora nőtörténeti szempontból roppant izgalmas és sok újdonságot megélt időszak, melyben élénk viták zajlottak a nők emancipációjáról.

A korszakot átitató konzervatív felfogás ugyanakkor szigorú szabályok betartására kötelezte a nőket. Dokumentumok tanúsága szerint például Gyulai Pál és Arany János a női szerzőkről elmarasztalóan, ironikusan gondolkodott, egyikük sem nézte jó szemmel a házimunka helyett folytatott írói tevékenységüket.


Az 1858-ban napvilágot látott, Gyulai Pál tollából származó, Szendrey Júlia írásait megkritizáló cikk a férfi-nő közti egyenlőségre törekvő világban különösen furcsának és szűk látókörűnek tűnhet. Ugyanis az a kérdés foglalkoztatta a recenzió szerzőjét többek között, vajon lehet-e a nő jó író, és ha ne adj Isten igen, mit is írjon szegény? A regényt nem ajánlja, a nőkre jellemző érzelmesség miatt a lírát szintén nem, marad a tárca és a novella, mint női szerzők számára hellyel-közzel szóba jöhető, eléggé szűken mért terep.


szendrey_gyermekevel
Szendrey Júlia gyermekével
Fotó forrása: OSZK


Szendrey Júlia nem maradt adós a válasszal: egy csípős novellával reagált, amelyben kifigurázta Gyulai álláspontját. Az ügy pikantériája, hogy Gyulai történetesen Szendrey Júlia testvérét vette feleségül, vagyis Gyulai – közvetve – a felesége számára is követendő használati utasítást fogalmazott meg a nők mindenkor érvényes szerepéről és helyéről a férfiak uralta, konzervatív társadalomban.


A környezet elvárta merev szabályrendszer a forradalom idején fellazult, majd a bukás ismét egy szabályozott életvitelt, a családi tűzhely őrzését követelte meg a nőktől.

Szendrey Júliának a 48/49-es események alatt tanúsított szerepéről kevés dokumentum áll rendelkezésre, csak azt tudjuk, a szabadságharc minden percében támogatta Petőfit, és a forradalom elkötelezett híve volt.


Bár azt, hogy ő készítette volna az első kokárdát, semmilyen dokumentum nem támasztja alá, a szép, szimbolikus erejű legenda a nemzeti emlékezetünk része.


Ayhan Gökhan

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

unitarius_templom_1

2019.09.22

A budapesti belváros egyik legfurcsább építészeti meglepetése az unitárius székház a Nagy Ignác utcában. A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg a csemegebolt felett.

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

A bécsi Albertina Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt Albrecht Dürer munkáiból. A különleges tárlat anyagát bécsi múzeumok és más európai intézmények adták kölcsön. Dürer grafikáit ritkán lehet ilyen nagy számban megtekinteni, csak elvétve rendeznek belőlük gyűjteményes kiállítást a művek megóvása miatt. Az Albertina kiállításának szíve az a száz grafika lesz, amely a múzeum gyűjteményébe tartozik, és amely Dürer halála, 1528 óta együtt maradt.

A 21 éves, londoni David Orobosa Omoregie kapta az év legjobb brit albumának járó zenei díjat, a Mercury Prize-t. Az indoklás szerint Dave Psychodrama című debütáló anyaga generációja legmerészebb rapalbuma. Idén márciusban jelent meg, vezette a brit albumlistát és eddig 130 ezer példány fogyott belőle. Dave a díjat családjának és barátainak ajánlotta, kiemelten bátyjának, Christophernek, aki gyilkosságért életfogytig tartó börtönbüntetését tölti. Az elgondolkodtató és önelemző Psychodrama megírását az a terápia inspirálta, amelyben bátyja a börtönben részesül: az elítéltek rehabilitációját a múltjukra épülő szerepjátékkal segítik. Az 1992 óta minden évben odaítélt díj 25 ezer fonttal (9,1 millió forint) jár együtt.

A Párizs közelében fekvő Vaux-le-Vicomte-ba csütörtök éjjel álarcosok hatoltak be, megkötözték az idős tulajdonosokat, és 2 millió euró (666 millió forint) értékűre beecsült zsákmánnyal távoztak. A kastély a legnagyobb, még magántulajdonban lévő védett műemlék épület Franciaországban, évente negyedmillió látogató keresi fel. Az 1656 és 1661 között épült pompás kastélyt XIV. Lajos pénzügyminisztere, Nicolas Fouquet emeltette, magára vonva a király irigységét. A hagyomány szerint Lajost éppen az udvar tiszteletére tartott tékozló ünnepség késztette arra 1661-ben, hogy hátralévő életére bebörtönözze pénzügyminiszterét, elkobozza a kastélyt, legbecsesebb műkincseit pedig a Louvre-ba és Versailles-ba szállíttassa.

Varázslények – Mesebeli küldetés címmel képzeletbeli kalandra hív a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombattól látogatható kiállítása. A játék során sosem látott tájakat barangolhatunk be, miközben furfangos fejtörők és mitikus kihívások teszik próbára tudásunkat és érzékeinket. A múzeum közleménye szerint a több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék megújult látványvilággal, egyedi installációkkal, rengeteg mesés felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat. A kiállítás november 3-ig tekinthető meg a Vajdahunyadvárában.

Függök ezen a zord élet-párkányon címmel tart szeptember 23.-án, hétfőn 18:00 órától Ady-estet a Petőfi Irodalmi Múzeumban Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas és kétszeres UNITER díjas Érdemes művész, az erdélyi színjátszás kiemelkedő tehetségű színművésze, a kolozsvári társulat tagja.

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

Jatekmustra

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma