hangf_spotify_banner_728x90

2019.03.15

Valóban Szendrey Júlia készítette az első kokárdát? Miért intézett támadást a kor meghatározó kritikusa, Gyulai Pál Petőfi felesége ellen? Egyáltalán: milyen volt női írónak lenni a forradalom leverése után? Ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki részt vett az Országos Széchényi Könyvtárban március 8-án megtartott, Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítás finisszázsán.

 

Szendrey_oszk
Fotó: Csákvári Zsigmond

A tavaly 190 éve született Szendrey Júlia a 19. századi Magyarország egyik eredeti alakja, élete és munkássága sok érdekességet tartogat.

 

Az Ajkay Alinka irodalomtörténész vezette kerekasztal-beszélgetés vendégei -- Szücs Edit iparművész, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai, a kiállítás társkurátorai, Patonai Anikó Ágnes és Szűts-Novák Rita irodalomtörténészek és Mészáros Zsolt irodalom- és művészettörténész -- arra tettek kísérletet, hogy Szendrey Júlia íróként betöltött szerepét és divattörténeti szempontból érdekes gesztusait vegyék górcső alá.


Julia_roskovics_
Roskovits Ignác grafikája Szendrey Júliáról
Fotó forrása: OSZK


A beszélgetés elején elhangzott: a kiállítás koncepciója egyrészt az volt, hogy rugaszkodjanak el a Szendrey Júlia alakjához tapadt sztereotípiáktól, másrészt, hogy megmutassák, az irodalmi közegben íróként milyen minőséget képviselt.


Mint megtudtuk, Petőfi felesége George Sand hatására döntött a kissé fiús viselet, a rövid haj és nadrág mellett. Ám ez idáig nem került elő olyan feljegyzés, amely igazolta volna, hogy házon kívül is mutatkozott a megrökönyödésre okot adó szokatlan öltözékben. A róla fennmaradt, összesen négy-öt fotó meglehetősen konzervatív öltözködési szokást örökített meg az utókornak.

Szendrei_Julia_1846_1847_
Fotók forrása: OSZK


Szendrey kora nőtörténeti szempontból roppant izgalmas és sok újdonságot megélt időszak, melyben élénk viták zajlottak a nők emancipációjáról.

A korszakot átitató konzervatív felfogás ugyanakkor szigorú szabályok betartására kötelezte a nőket. Dokumentumok tanúsága szerint például Gyulai Pál és Arany János a női szerzőkről elmarasztalóan, ironikusan gondolkodott, egyikük sem nézte jó szemmel a házimunka helyett folytatott írói tevékenységüket.


Az 1858-ban napvilágot látott, Gyulai Pál tollából származó, Szendrey Júlia írásait megkritizáló cikk a férfi-nő közti egyenlőségre törekvő világban különösen furcsának és szűk látókörűnek tűnhet. Ugyanis az a kérdés foglalkoztatta a recenzió szerzőjét többek között, vajon lehet-e a nő jó író, és ha ne adj Isten igen, mit is írjon szegény? A regényt nem ajánlja, a nőkre jellemző érzelmesség miatt a lírát szintén nem, marad a tárca és a novella, mint női szerzők számára hellyel-közzel szóba jöhető, eléggé szűken mért terep.


szendrey_gyermekevel
Szendrey Júlia gyermekével
Fotó forrása: OSZK


Szendrey Júlia nem maradt adós a válasszal: egy csípős novellával reagált, amelyben kifigurázta Gyulai álláspontját. Az ügy pikantériája, hogy Gyulai történetesen Szendrey Júlia testvérét vette feleségül, vagyis Gyulai – közvetve – a felesége számára is követendő használati utasítást fogalmazott meg a nők mindenkor érvényes szerepéről és helyéről a férfiak uralta, konzervatív társadalomban.


A környezet elvárta merev szabályrendszer a forradalom idején fellazult, majd a bukás ismét egy szabályozott életvitelt, a családi tűzhely őrzését követelte meg a nőktől.

Szendrey Júliának a 48/49-es események alatt tanúsított szerepéről kevés dokumentum áll rendelkezésre, csak azt tudjuk, a szabadságharc minden percében támogatta Petőfit, és a forradalom elkötelezett híve volt.


Bár azt, hogy ő készítette volna az első kokárdát, semmilyen dokumentum nem támasztja alá, a szép, szimbolikus erejű legenda a nemzeti emlékezetünk része.


Ayhan Gökhan

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

otthon_R

2019.05.25

A szülő a gyerekkönyvek hatalmas kínálata láttán joggal gondolhatja, hogy az ideális könyv megtalálása majdhogynem lehetetlen, fáradságos vállalkozás. Ebben segíthet, hogy időnként szakmai listákat készítenek – a Gyermekirodalom.hu oldal nemrég hozta nyilvánosságra az idei Top50-es listáját. Erről választottunk öt kiemelkedő könyvet.

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

Bicskei_Bertalan__Budapesti_Honved_1969_R

2019.05.24

Farkas József World Press Photo díjas fotóriporter, a Képes Sport és a Nemzeti Sport szaklap legendás fényképészének fotóiból nyílt kiállítás A pillanat varázslója címmel a Pozsonyi Magyar Intézetben. A sport iránt egész életében elkötelezett fotós képei a sportversenyek, az olimpiák, a küzdelmek és a sikerek hőseinek, bajnokainak felejthetetlen pillanatait mutatják be.

Nagyszabású orosz ikonkiállítás nyílt a ljubljanai Városi Múzeumban. A világhírű orosz ikonfestészet remekei közül 85 látható a szeptember 15-ig nyitva tartó tárlaton. Oroszország három legnagyobb múzeumából, az Állami Tretyjakov Galériából, a Szergijev Poszad-i Állami Történeti Múzeumból és a Jarozslavli Művészeti Múzeumból összeválogatott ikonok egyedülálló betekintést nyújtanak az orosz kultúrába és szellemiségbe.

Londonban, a Királynő Galériájában rendezett tárlaton Leonardo több mint 200 rajzát lehet megtekinteni, a kiállítás anyaga a brit Királyi Gyűjteményből származik. A Leonardo-rajzok és -vázlatok a 17. században uralkodó II. Károly idején kerültek a Királyi Gyűjteménybe a Loire-völgyéből, ahol a művész 1519. május 2-án Franciaországban bekövetkezett halála után őrizték azokat. A tárlaton több híres műve vázlatai is szerepelnek, köztük az Utolsó vacsorához és a Salvador mundi című Krisztus-portréhoz készült rajzok.

Az elmúlt egy évben, mióta a román kormány az új filmtámogatási programját elindította, már 31 produkció számára ítéltek meg összesen mintegy 120 millió lej (8,2 milliárd forint) támogatást. A keretösszegre 70 román és külföldi produkció pályázott, ebből 31 projektnek 120 millió lej értékben meg is ítélték. A román filmtámogatási program 2020 végéig tart, az éves keretösszeg 50 millió euró (16,3 milliárd forint).

Az Instagram oldalára feltöltött videó tanúsága szerint Velencében mutatta be legújabb installációját a street art rejtőzködő brit művésze, Banksy, aki ezúttal a nagy tengerjáróhajók és a lagúnák városának „viharos kapcsolatát" dolgozta fel. „Saját standot állítok a Velencei Biennálén" – írta Banksy a posztban.

Egymilliomodik látogatóját köszöntötte pénteken a budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum, amelynek látogatószáma az elmúlt években meghaladta az évi 160 ezer főt. A 2007-ben megnyílt intézmény 2016-ban és 2018-ban is a legnépszerűbb magyarországi múzeum volt a Tripadvisor utazási portál listáján, múzeumi tevékenységét a szakmai bizottságok is elismerik. A Sziklakórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Moran_Magal

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

Gárdonyi Géza halhatatlan regénye nyomán készült Egri csillagok című musicalt eddig ötven helyszínen, több mint kétszázezer néző előtt mutatták be itthon és határainkon túl, Csíksomlyón és az Egri vár történelmi falai között évről évre sikerrel játsszák a darabot. Május 26-án 18.00-kor a Budapest Arénában is megtekintheti a közönség.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma