GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

HÉ, MAGYAR JOE! – Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
2018.11.15
„Jimi Hendrix világhírre juttatott egy féltékenységi gyilkosságról szóló bluest, a Hey Joe-t, amit én negyven éve lefordítottam, és azóta is játszom. Valamiért eszembe jutott, hogy ha nekem amerikai nevem van, azaz a »Hobo«, akkor a »Joe« is lehet magyar, és egy ültő helyemben leírtam a gyilkos élettörténetének vázlatát. Joe Magyar József néven született a hetvenes évek végén. Apja a rendszerváltás után bankár lett, verte a fiát, az anyja színésznő volt, bármit eljátszott, csak anya nem volt. Józsi utálta az iskolát, futballista akart lenni. Megismerte a bluest, és a legjobban a Hey Joe tetszett neki. A BKV Előre ificsapatában középcsatárt játszott, és minden gól után a dal egyik sorát kiabálta: »Lelövöm az asszonyt!« Ezért nevezték el Joe-nak” – olvashatók Földes László Hobó szavai a darabról a Nemzeti Színház oldalán. Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Díjazták a könyvtárakat
2018.11.13
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár november 13-án átadta a könyvtáraknak odaítélhető legmagasabb elismeréseket: a Minősített Könyvtár Címet és a Könyvtári Minőségi Díjat.
Vajda Lajos életművét mutatja be a szentendrei Ferenczy Múzeum
2018.11.11
Az 1908–1941 között élt Vajda – a hazai művészettörténészek konszenzusos megítélése szerint – a modern magyar képzőművészet meghatározó, sokak szerint a legfontosabb képviselője, aki szorosan kötődött Szentendréhez. Eddigi legteljesebb – túlzás nélkül: nemzetközi jelentőségű – tárlatán mintegy százötven alkotását láthatja a közönség (köztük több művet első alkalommal).
Lordi-koncert a Barba Negrában
2018.11.16
A Lordi finn heavy metal / hard rock együttes, melynek tagjai szörnyekre, zombikra emlékeztető színpadi jelmezekbe öltöznek, koncertjeiken pedig előszeretettel használnak pirotechnikai és egyéb effekteket. A csapatot Mr. Lordi alapította 1992-ben, és most hazánkba is eljöttek: november 14-én adtak koncertet a Barba Negrában. Lássuk őket!
A csábítás fegyvere
2018.11.09
A Kieselbach Galériában látható A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében című kiállítás az első olyan tárlat Magyarországon, amely kiemelkedő festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát. A nagy klasszikusok sorából többek között Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf és László Fülöp remekműveit láthatja a közönség.
„Iskolánk szenzációs öröksége”
2018.11.08
Lezárult a szavazás a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében idén is meghirdetett „Iskolánk szenzációs öröksége” című, gyermeknek szóló alkotópályázatra. Lássuk a díjazott rajzokat!
Koncert Halmos Béla Az a szép piros hajnal című lemezéből
2018.11.06
A Halmos Béla Programiroda ingyenes műsorral várta az érdeklődőket az A38 Hajón november 4-én, melynek zárásaként Halmos Béla Az a szép piros hajnal című lemeze csendült fel kiváló zenészek előadásában. Ének – Sebestyén Márta, Agócs Gergely, Hetényi Milán; hegedű – Salamon Beáta, Virágvölgyi Márta, Gombai Tamás, Ökrös Csaba, Vizeli Balázs; kontra – Csoóri Sándor, Fekete Antal Puma; furulya – Juhász Zoltán; cimbalom – Balogh Kálmán; nagybőgő/cselló – Havasréti Pál, Éri Péter.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma